Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-08 / 6. szám, péntek

Tóthpól Gyula felvétele Hernád menti híradás SZÉPÜLŐ VÁROS Košice város kertészeti vállalatának köszönhető, hogy ott, ahol tavaly még puszta mező volt az új lakónegyedek között, most a terepet néhány éves, szép koronájú fákkal ültetik be. Tavaly 747 nagyobb fát, 1532 tűlevelő fát, 7000 díszbokrot és 5147 rózsabokrot ültettek. Legjobban talán a város fő utcájával, a Lenin utcával törődtek. Az idén már az új lakótelepek díszítésére is nagy gondot fordítanak. 1050 nagyobb fát és ezer díszbokrot ültetnek el. SZERETIK A KÖNYVET Délvárosban néhány hónappal ezelőtt új könyvtárat nyitottak. Az épületben nagy a forgalom a könyvtári napokon. 140 állandó olvasója van a könyvtárnak s azok 15 ezer kötet közül választhatják ki olvasnivalójukat. Az ízlésesen berendezett olvasótermekben 21 újságot és folyóiratot is találnak. A könyvtár dolgozói pedig előadásokat, inesedélutánokat, író-olvasó találkozókat rendeznek számukra. PÉLDÁT MUTATTAK A perényi (Perinj művelődési otthonban önkéntes véradást szerveztek. Ötven perényi és hími (Chýmj polgár jelentkezett és adott önként vért mások életének megmentésére. ÁLLTÁK SZAVUKAT Újváros polgárai szocialista felajánlásaikban vállalták, hogy 165 815 órát dolgoznak le a szocialista verseny keretében. A nemzeti bizottság értékelte ezt a versenyt. Megállapította, hogy Újváros lakói 396 549 órát dolgoztak le és 8 593 972 korona értékű munkát végeztek. A vállalt kötelezettség teljesítésében élen jártak a polgári bizottságok, az iskolák és néhány tizem. MÉG A PUSZTÁN IS Gombos kis település Nagyida (Vetká Ida) mellett. Régebben puszta volt. Ma Nagyida községhez tartozik. Lakosai tavaly elhatározták, hogy művelődési otthont építenek, összefogott a kis település. 15 000 órát dolgoztak le, saját erejükből lelépítették a művelődési otthont, melynek nagytermében kétszáz ember kényelmesen elfér. TERVEK A járás szövetkezetei és állami gazdaságai vállalták, hogy az idei tervet 20 millió koronával túlteljesítik. Úgy tervezik, hogy gabonából a járás átlagos hektárhozama 30 mázsa lesz. Egy métermázsával több, mint tavaly. Ugyanakkor 855 tonna húst, 3495 ezer liter tejet adnak majd be terven felül. KÜLFÖLDI DIÁKOK Herfany nevezetes fürdőhely volt valamikor. De még ma is sokan felkeresik. Vonzza az embereket a szép táj, az erdő csendje és nem utolsósorban az időszakos szökőkút, a gejzír. A valamikori szállókban ma a November 17. Egyetem hatvan külföldi diákja lakik. Vietnamból, Afganisztánból, Kongóból, Jordániából és más afrikai, ázsiai országokból jöttek ide. A szlovák nyelvet tanulják, hogy tanulmányaikat hazánk különféle főiskoláin, egyetemein sikeresen folytathassák. A szlovák nyelv mellett most ismerkednek az igazi téllel is. hisz sokan közülük először láttak életükben havat. PAZDERÁK BERTALAN Manci egy ló. lóversenyen jól sze- hogy milyen jó tuNem szép, a nya- repelt. Több szövet lajdonságai vannak ka hosszú. jeje kezet lovát futtat- Mancinak, melyik szögletes, arúnyta- ták ott, és ó ne- mén volt az apja, lanul nagy. Gögii- gyedik dijat nyert, hogyan szokta estisen emeli a ma- tákolni, mikor, mi. gasba, és jarol. vei eteti, naponta Teheti, mert három HMmmm hányszor szokta lóra való helyet IfltinCl meglovagolni. És bitorol a szövetke- csak véletlenül ejzet istállójában. ti el a szót: Pedig Gondozója, moso. Azóta paripaként már eléa idős, tilyog: Manci, még tisztelik a közös, zenöt esztendős ha ló is, öntudatos, ben, külön tartják, múlt... Azután egyik ke- külön abrakolják. — Milyen lesz zével beletúr a ló Csak a kijelölt Manci öt év múlsörényébe, másik gondozó lovagol- va? — kérdem, kezével kockacuk- hatja meg, szekér Erről már nem rot nyújt jeléje. Ne., elé pedig a világ- akar a gondozója kem pedig így ma- ért sem fognák. beszélni. Mormog gyaráz: Azt hiszi, Nézegetem Man- valamit. Talán azt, futna olyan esze- cit. Olyan büszkén hogy ő akkorra veszetten, ha nem emeli fejét, mint úgyis kitanul kom akarna nyerni? aki tudja maga be- bájnistának. Manci ugyanis az csességét. Gondo. ősszel, az egyik zója pedig sorolja, HAJDÚ ANDRÁS ÍGY IS LEHET Már évek óta kiválóan gazdálkodnak a nyárasdi (Topolníky) szövetkezet tagjai. Egyaránt jók a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei. Persze sok minden közre, játszik ebben. A termelés szempontjából kedvezőek a feltételek, sokat próbált és tapasztalt szakemberek irányítják a közös életét. Forró Géza, a főzootechnikus már alapítása óta a szövetkezetben dolgozik. Rövidesen tizennégy éve lesz annak, hogy kezébe vette az állattenyésztés részlegeinek vezetését. Hozzáértését, rátermettségét mindennél jobban bizonyítja, hogy évről évre mind jobban emelkedett a termelés színvonala. Rengeteg időt fordított erre a komoly munkára, amelynek eredményeként a szövetkezet egész tenyészállományát a közelmúltban törzskönyvezettnek nyilvánították. Az elismerést, megbecsülést azonban egyáltalán nem irigylik tőle. Csaknem háromezer sertés és 1880 szarvasmarha van elsősorban az ő gondjaira bízva. Ezenkívül száztíz ember munkáját irányítja. Nem kis gond ez. Szerencsére nincs egyedül. Sokat jelent Katona Sándor és Perec Árpád segédzootechnikus segítsége. A tavalyi tervteljesítéssel nem voltak nagyobb problémák. Bár nincsenek még teljesen öszszegezve az egyes szakaszok eredményei, előreláthatólag nincs lemaradás. Sőt, jó néhány ágazatban túlteljesítéssel zárták az évet. Tehát érthető is a vezetőség és a tagok elégedettsége, derűlátása. — Az állattenyésztés minden szakaszán sok feladatot kell megoldanunk ebben a gazdasági évben — mondja Forró elvtárs. — A termelés hatékonyCUKORGYÁRBAN KAMPÁNY UTÁN Az utóbbi években, ilyenkor ja huárban még rendszerint lemara dásról adtunk hírt a cukorrépa feldolgozását illetően. Most azon ban a rimaszombati (R. Sobota) cukorgyárban már közel egy hónapja befejezték a kampányt. Ezekben a napokban a karbantartási munkákat és a szokásos téli javításokat végzik. A rimaszombati cukorgyári kampány határidő elöt ti befejezése nagyrészt a zavar mentes üzemeltetésnek köszönhető. A szakemberek véleménye szerint a gyár fennállása óta nem bonyo litották le a kampányt ilyen fo lyamatosan és zökkenésmentesen Igaz, a tervezettnél négy és fél ezer vagonnal kevesebb cukorré pát dolgoztak fel ebben az idény ben, de ezt a csökkent termés okozta. A gépi berendezés, a karbantartás. a szállítás, a szervezés. V sőt idén a munkaerő-ellátottság és a munkafegyelem is jó volt. A munkaszervezési és szállítási ta pasztalatoknak jó hasznát veszik a jövőben, és minden jel arra ma tat, hogy a múltban gyakori fa gyatékosságok végérvényesen meg szűntek. (vilcsek) ságának további fokozása érdekében folytatjuk a még kézi erővel végzett munkák gépesítését. A sertéstenyésztésben mind a száraz, mind a nedves takarmányozást nagy teljesítményű, korszerű gépekkel sze. retnénk megkönnyíteni. Az összesen tizenhét hektárnyi területű állattenyésztési farmon többek között 240 kocát is tartanak, amelyektől tavalyelőtt egyenként 16 malacot választottak el. A tavalyi ellések során ismét egy darabbal növelték ezt a mennyisé, get. Az idei vázlatos tervek szerint még jobb eredményt akarnak elérni azáltal, hogy nagyobb gondot fordítanak a" kocák ós a kismalacok takarmányozási technikájára. Az újszülött malacokat már háromnapos koruktól póttakarmányozzák, ho^y előbb rászokjanak a kemény ele. ségre. Igy lényegesen könnyebbé válik a korai elválasztás, s az anyákat is megkímélik az egyébként gyakori kondíció leromlásától. jó gazdaként azt is fontosnak tartják, hogy a lehető legolcsóbban termeljék a hús minden kilóját és a tej literjét. Ebből kiindulva válogatják össze a takarmánymérleg komponenseit. Ennek helyességét is lép ten-nyomon- jó eredmények igazolják. Tavaly 4380 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől. Most napi 12,08 litert fejnek egyedenként. Ilyformán mintegy 250 literrel emelkedik a fejési átlag. — Még tovább szeretnénk növelni ezt — folytatja a zootechnikus. — A közeljövőre terTornalja (Šafárikovo) mellett évtizedek óta üzemel egy téglagyár. Régebben tetőcserepat is gyártottak benne, de később betontömbök gyártására tértek át. A téglagyárat a felszabadulás óta korszerűsítették, aminek következtében megnőtt a termelés. A környéken azonban már régebben rebesgették, hogy az említett téglagyár szomszédságában egy új, korszerű üzemet építenek, mivel a gömöri hegység -sok és jó minőségű nyersanyagot rejt magában. A múlt év végén lerakták a korszerű, úgy is mondhatnánk: ultraniodern téglagyár alapkövét. A gyár mintegy 5 millió korona beruházást igényel. Az említett ősszegből 24 millió 855 ezer koronát a gépi berendezés megvásárlására fordíta nak. A szóban forgó új létesítmény évi kapacitása 42 millió 784 ezer téglaegység lesz. A szakemberek szerint a gyár évi termelése 22 millió 999 ezer korona értéket tesz ki. Ebből 10 millió 521 ezer korona lesz a tiszta nyereség. Ez lényegében annyit jelent, hogy a vezzük egy négyszáznyolcvan férőhelyes tehénistálló felépítését, mert a fejlesztés egyik alapfeltétele a nagyfokú koncentráltság. Ezt az istállótípust Svédországban kezdték először használni. Terveink szerint ebben az épületben már optimálisan gépesített lesz a termelés, igy a legkevesebb élőmunkaráfordítással is növelhető majd a termelékenység. Az új ötéves terv során egyébként tízmillió korona ráfordítással szeretnénk modernizálni, tökéletesíteni az állattenyésztés épületeit. Amikor a mostanában gyakori problémákat okozó munkaerőhiányról kezdtünk beszélget, ni, kicsit meglepő volt, hogy a nyárasdi szövetkezetnek nincsenek ilyen gondjai. Rövidesen kiderült a titok. Egy állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tag havi átlagkeresete eléri a 3800 koronát. Sőt, ami a legtöbb helyen még egyáltalán nem, vagy igen körülményesen valósítható meg: a gondozók számára évente egyhónapos fizetett szabadságot is biztosítani tudnak. Ennek érdekében hat állandó „helyettesítőt" alkalmaznak. Ilyenformán egyáltalán nem kell attól tartani, hogy a gondozók szabadságideje alatt esetleg leromolhatna az állatok termelőképessége, vagy egészségi állapota. A fiatalok sem idegenkednek munkát vállalni a szövetkezetben. Valamennyi termelési részlegen megtalálhatók, jól dolgoznak, megtalálják számításu kat. A vezetőség támogatja kez. deményezésűket. LALO KAROLY beruházási költségek nem egészen 12 év alatt megtérülnek. Az új létesítménynek 71 al kalmazottja lesz s ebből 56 a szakmunkás. Egymillió téglaegység előállításához 1,66 munkaerő szükséges. Ha minden jól megy — állítják a közgazdászok — 1 dollárt 24 koronáért pro dukálnak, ami biztató. A tégla égetését a Szovjetunióból kapott földgázzal oldják meg, így az üzemeltetés folyamatos és olcsó lesz. A térvek szerint a próbaüzemeltetést 1973 áprilisában kezdik meg. Ha valami közbe nem jön, 1975-ben az üzem már teljes kapacitással dolgozik majd, s természetesen a régi téglagyár is üzemben marad. Az 5. ötéves terv első évébe léptünk. Az új téglagyár építése Tornaiján megkezdődött. Hogy áz említett határidő, termelési kapacitás ne csak papíron maradjon, ez egyrészt a košicei Montostav rimaszombati (Rim. Sobota) részlegének dol-gozóitól függ majd, másrészt pedig a gépiberendezést szállító üzemektől is. —né — 57 MILLIÓ KORONA BERUHÁZÁSSAL KORSZERŰ TÉGLAGYÁR ÉPÜL Tavaly kezdték meg a Nové Mesto nad Metují-i Stavostrojban a Vibromax VVW 3400 kézi és a GRW10 légnyomásos úthenger gyártását. Képünkön az egyik gyártási részleg. I

F elvétel: f. Saroch — ČSTK)