Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

A XORSZERÜSEG J Á N Uj módszertani törekvések a szlovák nyelvoktatásban A

z utóbbi években különböző folyóiratok és napilapok hasábjain gyakran olvashatunk a szlovák nyelvoktatás kérdéseiről. A probléma nemcsak pedagógusainkat, hanem magyar ajkú polgárainkat is foglalkoztatja. írásunkban nem szándékozunk behatóan foglalkozni a szlovák nyelv tanításának szükségességével és előnyeível, hanem szeretnénk vázolni azokat a módszereket, illetve törekvéseket, melyek az oktatás eredményességét biztosítják. A cél elérése érdekében ajánlatos, ha tanulóink ismerjék a szlovák nyelv oktatásának előnyeit. Tudatában kell lennünk annak, hogy a szlovák nyelv elsajátításával megismerkedhetnek a cseh és a szlovák nemzet kultúrájával, valamint a tudomány, az irodalom és a művészet terén elért eredményeikkel, s ezáltal gyarapítják tudásukat, műveltségű, ket. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nyelv kitűnő eszköz a barátság elmélyítésére, hogy nyelvtanulással őszinte tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akikkel együtt élünk, együtt dolgozunk. A szlovák nyelv elsajátításával nemcsak államunk nyelvét tanulják meg, hanem elsajátítanak egy szláv nyelvet, melynek ismeretével könnyebben tanulnak más szláv nyelvet. Arra kell törekednünk: magyar ajkú tanulóinkkal a szlovák nyelvet olyan mértékben sajátíttassuk el, hogy azt alkalmazhassák a mindennapi életben, hogy érintkezhessenek szlovák nemzetiségű polgárokkal, és tudásukkal érvényesülhessenek országunk bármely részén. A szlovák szakos tanítóknak el kell érniük, hogy tanulóink megszeressék a nyelvet, érezzék és ész. revegyék annak jellegfetességeit, amelyek széppé, hangzatossá teszik. A tanító oktató-nevelő munkájával feltárhatja a nyelv gazdagságát, változatosságát. Az eredményes munka elsősorban nyelvszakos tanítóink hivatástudatából és kötelességérzetétől függ, de a feladatok megoldásában nagy segítséget nyújthatnak a szülők is: Az idegen nyelvek elsajátítása érdekében a nyelvészek, pszichológusok és a pedagógusok új, megfelelőbb és tökéletesebb módszerek kidolgozásán fáradoznak. A nyelvtudomány művelői szorgalmasan keresik az elmélet, a módszer és a technika új lehetőségeit, hogy az idegen nyelvek okta. tását eredményesebbé tegyék. Az alkalmazott nyelvtudomány a fizika, a pszichológia és a peda' gőgia ismereteinek felhasználásával korszerűsíti a nyelvoktatás módszereit. A tudósok keresik a kapcsolatot a többi tudományággal. A nyelvtanítás módszereinek alapvető változásai, újdonságai mindig az oktatás legújabb elméletének fejleményei. Az utóbbi években végzett módszertani kutatások, a nyelvszakos pedagógusok tapasztalatai, megfigyelései értékos változásokat eredményeztek az idegen nyelvek tanítása terén. Az Idegen nyelvek oktatását új módszertani alapokra helyezték; a kibernetika, az információelmélet, az algoritmusok elmélete illetve a programozott oktatás elemeire és ennek alkalmazására építették. A nyelvoktatás tudományának alapja ma is a metodika. Arra törekszik, hogy új módszerek, eljárások kidolgozásá. val az oktatási folyamat eredményességét biztosítsa. Emellett figyelemmel kíséri a pszichológia idevágó megfigyeléseit, eredményeit, és azokat megfelelő módon Igyekszik alkalmazni a gyakorlatban. Az Idegen nyelvoktatás terén bevált elméleti újdonságokat és ismereteket — amelyek a tudományosan megalapozott kísérletezés és útkeresés eredményeit képezik — konkrét helyzetüknek megfelelően a magyar tannyelvű iskolák szlovák nyelv tanításában is alkalmazzák. Köztudat, hogy a szlovák nyelvet iskoláinkon idegen nyelvként tanítjuk, habár célkitűzésünk és követelményeink — jogosan — igényesebbek a többi idegen nyelvhez képest. A szlo\"ók nyelvet nem sorolhatjuk a teljesen idegen nyelvek közé, hiszen a tanulóknak több lehetőségük van a szlovák nyelv gyakorlására (rádió, tv, film, újság, üzletek és néha a környezet is segít). A magyar iskola tanulóitól az élet igényesebb és alaposabb tudást követel. A szlováik nyelv elsajátíttatásával több érvényesülési és munkalehetőséget biztosítunk tanulóinknak, ezáltal ké. pességeiknek megfelelően ott dolgozhatnak, ahol más ajkúak is élnek, ahol nyelvi ismeretük megkönnyíti a munkát, vagy nagyobb nehézségek nélkül folytathatják tanulmányaikat a szlovák, illetve a cseh főiskolákon, egyetemeken. Az alábbiakban vázolunk néhány olyan módszertani eljárást, mely az Idegen nyelvek tartalmi korszerűsítését szolgálja, alkalmazható a szlovák nyelvoktatásban is, és biztosítja, illetve elősegíti a tanítás sikerét. A tantárgy alapvető elemére, a beszélgetésre koncentráljuk figyelmünket, s egyben hangsúlyozni is szeretnénk, hogy az új módszertani kísérletezések elsősorban a tanulók beszédképességének maximális fejlesztését szorgalmazzák. Az idegen nyelvek tanítása tulajdonképpen gyakorlati munka, de a célszerű tanításnak komoly tudományos feltételei vannak. Nem szabad öncélú prakticizmusba esnünk, vagy a gyakorlattól elszakadnunk. A megfigyelések, a tudományos kutatások természetesen azért történnek, hogy a gyakorlati nyelvtanítást tegyék eredményesebbé. Ez viszont elsősorban a beszéd, a szlovák nyelv elsajátítására vonatkozik. Bár az elért eredmények javulást mutatnak, a cél érdekében van még bőven tennivaló. Az új módszerek lényege a tanítási óra egynyelvűségére való törekvés, az idegen nyelven való gondolkodás előtérbe helyezése és kialakítása, elsősorban a nyelvhasználat tanítása, nem pedig a nyelvtani szabályoké, elszigetelt szavak bemutatásával. A szótári egység szémantizációjának fő formái: a tárgy bemutatása, a szó idegen nyelven való magyarázata, a szövegösszefüggésből való következtetése, szókapcsolatokban való használata, fordítása — tehát sokféle formája, melyek közül a fordítás ma már nem tartozik a legfontosabbak közé. Az anyanyelvet segédeszközként kell felhasználnunk, de mindig csak olyan -mértékben, amenynyire segít a tanítási cél elérésében. A cél az, hogy a tanuló gondolatban ne fordítson magyar nyelvre, hanem szokja meg az idegen beszéd közvetlen auditív megértését és az elsajátított nyelvi eszközökkel történő közvetlen szlovák nyelvű gondolkodást és gondolatközlést. A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a fordítás akadályozza a nyelvérzék kifejlődését. A nyelvoktatás legfontosabb része a szókincs, tehát nagyobb a jelentősége, mint a nyelvtannak. A szó a nyelv építő eleme, egy idegen nyelv elsajátításához tehát feltétlenül szükséges az adott nyelv szókincsének minél teljesebb megismerése. A tanítási órán a szókincs köré csoportosul minden tevékenység. A sző jelentését a tanulók sokoldalúan (minden érzékszervük bevonásával) sajátítják el. A szókincstanítás folyamata kiterjed a szó megismerésére, rögzítésére és ä felhasználásukhoz szükséges készségek kialakítására. Az idegen nyelvek oktatásának lényeges problémája az alapszókincs megállapítása. A szókészleti egységek gyakoriságát a szlovák nyelvben Jozef Mistrík állapította meg korszerű, statisztikai módszerekkel. A szlovák nyelvoktatás metodikája a szavak célszerű kiválogatása során napjainkban már tudományosan megállapított adatokra támaszkodhat, és az új tankönyvek készítésénél figyelembe vehetjük azt a követelményt, hogv rtzek a szavak a szövegben minél gyakrabban forduljanak elő. A szókincstervezés mennyiségi és minőségi megválogatásokar a magyar tannyelvű iskolák szlovák nyelvtanításának célját tartjuk szem előtt. Az egyes évfolyamok szótári minimumának megfelelő összeállításánál kitűnő forrásul szolgál Jozef Mistrík igényes munkája, s nagyszerű segítséget nyújtanak a legkorszerűbb frekvenciaszótárak is. A szókincsfejlesztés szorosan összefügg, és szerves egységet alkot a nyelvtannal, az olvasással és a beszélgetéssel. A metodikai kutatások fontos megállapítása, hogy a nyelvtant nem szabad elszakítani a szókincstől, azaz a nyelvtant „lexikai köntösben" kell tanítani, mondja Körmöczi László. A szavak sohasem jelentkeznek elszigetelten, hiszen a beszédben összefüggő egységet alkotnak, ezért tanításuk is csak úgy lehet eredményes, ha beszédben, vagy összefüggő szövegben ismertetjük őket. így tanulóink a szavakat nagyobb mondattani egységekbe kapcsolják és ez lényegében már a mondatmodellekben való gyakorlást jelenti. A mondatmodellek a nyelv automatizálásának alapját képezik. Az egymással nyelvtani viszonyban álló szókapcsolatok és szószerkezetek elsajátítása alapján fokozatosan jelentkezik az anyanyelvi gondolkodásról való áttérés az Idegen nyelvűre. A mondatmodellekkel nagyszerűen lehet gyakorolni és rögzíteni a beszédkészséget, hiszen a beszéd készségeken alapszik, méghozzá struktúrák (szerkezetek) készségén. Ezek az előre kiválogatott szószerkezeti egységek mintául szolgálnak tanulóinknak a mondatok válogatása, szerkesztése és a szavak, szóelemek nagyobb egységekbe való beépítése közben. A mondatmodellek segítségével a tanulókat a szókincs helyes használatára ösztönözzük s egyidejűleg az esetek helyes képzését is gyakoroltatjuk velük. A szószerkezeti egységek frekvenciája statisztikailag még nincs eléggé igazolva, bizonyítva. A mondatmodellekkel való tanítással eredményesen kísérleteznek a szovjet és lengyel nyelvtanárok, de általános elveit az Idegen nyelvtanítás módszertanában már nálunk is alkalmazzák. A mondatmodelles nyelvoktatás a pedagógusnak és a tanulónak elsősorban a szóbeli kezdő szakaszban lehet segítségére, de érdemes lenne vele kísérletezni a felsőbb osztályokban is. Ezzel az új módszerrel — a szlovák nyelvoktatás terén — már harmadik éve eredményesen kísérleteznek iskoláink első és második osztályaiban, Mózsi Ferenc Képes nyelvkönyve alapján. A kibernetika elterjedésével a Szovjetunióban pedagógiai kísérletieket kezdtek az algoritmusok elméletével. L. U. Landa, szovjet pszichológus szerint az algoritmusok segítségével gazdaságosabb az oktatási folyamat megszervezése, mivel az algoritmusok rámutatnak a feladatok hatékonyabb és könnyebb megoldási lehetőségére. Az. algoritmus a tevékenység (lépés) átgondolt és céltudatos menete, mellyel valamilyen típusú feladatot oldunk meg. Pl. Ilyen esetekben fordul elő az -a vagy az -u esetvégződés, mikor írunk í-t vagy y-t stb. A középiskolák 2. osztálya számára megjelent nyelvkönyvben a szerzők a nyelvtani anyag feldolgozásában már jobbára érvényesítették ezt a feldolgozási módot. Régebbi tankönyveinkben még ritkábban találunk ilyen jellegű feldolgozásokat. Napjainkban a programozott oktatást is a tanítás korszerűsítésének eszközeként ismerjük, s a tanítás eredményeinek fokozására alkalmazzuk. Először 1954-ben alkalmazták és azóta leginkább az Egyesült Államokban készült a legtöbb programozott tankönyv. Ezzel az új módszerrel nálunk'a Pedagógiai Kutatóintézet dolgozói kísérleteznek, melynek sikeres alkalmazása a jövőt Illetően feltétlenül biztató. A szlovák nyelvoktatás komplex programozására azonban véleményünk szerint nem kerülhet sor. A programozott oktatás elveivel és feldolgozási módjaival a középiskolák számára kiadott tankönyvekben próbálkoztak a szerzők. Az Idegen nyelvkönyvben nagy szükség 'van a feldolgozási módszerek váltogatására, de nem ötletszerűen, hanem a nyelvi anyag jellegétől és a készségfejlesztés céljától függően. A programozott oktatás során a tanulókat ugyan maximális mértékben aktivizáljuk, a tanulók a tankönyv alapján önállóan, egyénileg dolgoznak, viszont elképzeléseink szerint a jövőben esetleg csak a nyelvtani anyag valamelyik részét lehet programozni, mert a beszédtanításban elsősorban a tanulók aktív szóbeli megnyilvánulását hangsúlyozzuk dialógus, monológus, reprodukció és hasonló módok formájában. A beszédkészség fejlesztése terén szép eredmé nyeket érünk el a csoportok oktatásban. A tanító a tanulók tudásszintje, felkészültsége, érdeklődése szerint csoportokat alakít, a feladatokat ennek megfelelően differenciálja, és szükség szerint foglalkozik hol az egyik, hol a másik csoporttal. A szlovák nyelvoktatásban igen hatásos munkaforma a nagv létszámú osztály két csoportra való osztása. Lehetővé teszi az oktatási folyamat aktivizálóját, ami a tanulók kifejezőkészségében elért eredmények első feltétele. Hasznos lenne, ha iskoláinkon a szlovák nyelvoktatásban ezt az egyszerű csoportosítást jobban kihasználnánk. . A tanítóknak a beszélgetési gyakorlatokban való aktív részvételét a szemléltető eszközök is nagyban elősegftik. A technikai segédeszközök alkalmazása egyre jobban terjed a szlovák nyelvoktatásban is. Majdniem minden tanítási órán lehet valamilyen segédeszközt használni, de tudatosítanunk kell, hogv a szemléltető eszköz nem veheti át a tanító szerepét. Csak kisegítő szerepe van, eszközként szolgál, ám jelentősen hozzájárul a tanítási óra színvonalának emeléséhez. Tudatában vagyunk, hogy írásunkban távolról sem ismertettük kimerítően a modern nyelvoktatásban kialakuló új törekvéseket. Á kísérleti módszerek azonban még korántsem alakultak kl teljes egészükben, nem véglegesek, további kísérletezésre, módosításra szorulnak. A módszertani eljárások állandóan fejlődnek, tökéletesednek, ezért a tanítónak rendszeresen, következetesen és lelkiismeretesen foglalkoznia kell az oktató-nevelőmunka módszereinek kérdéseivel, szüntelenül tanulnia kell és figyelemmel kísérnie munkája eredményeit. Csakis Így tarthat lépést a fejlődéssel! TŰRÖK MATILD