Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

mmmmmmmmm M A Latorca, mely Verecke irányából folydogál lassan az egyre táguló síkság felé, egy ezred éve Árpád honfoglaló lovasait kísérte a buja Bodrogközbe. A Laborc, mely a Vihorláttól igyekszik az ungí, a zempléni tájak felé. a már itt lakó szlávoknak nyújtott védelmet. E két folyó ölelkezésétöl csupán harangzúgásnyira fekszik Abara (Oborin). Ezerkétszázhetvennyolcban még Villa Oborin alakban sze repel, majd 1300-ban Terra Abora néven említi a krónika. 1419-ben már több Abarát különböztetnek meg: Kis-, Nagy-, Alsó- és Felsőabarát. Lakosai a reformáció évtizedeiben a ka tolikus vallást a reformátussal cserélik fel. Az 1400-as években földvára ís volt. A várat egy időben Abara Kata birtokolta. A krónika szerint ő egyesítette a helységeket, s az új belepülés az ö nevét vette fel, így született meg Abara. Az Alsó-Felsö-Kisabara nevét már csak a község ilyen nevű dűlői őrzik Ennyit röviden a falu legősibb múltjáról, összekötő szálként a közelebbi tegnaphoz és a inához A táj szép, vonzó. Erdők, legelők, folyók koszorúzzák. A csend őstemploma ez Esze Tamás is gyakran pihente ki- fáradalmait illatos fíivü zsombékiain Folyóinak füzes, kellemes kanyarulatai századokon át nyújtottak lakóinak biztos és kényelmes halászatot. Buja legelőin ménesek, tarka gulyák és hatalmas szarvú fehér ökrök híztak kövérre, jó legelőiről ma is sokat beszélnek az öregek. S máig sem értik, hogy miért kellett a legjobbat, a Nagyerdőpusztát feltörni, mellyel már őseik is annyit kísérleteztek, de eredménytelenül. A több mint ezer hektárnyi legelő, melyre a távoli falvakból Is hoztak ökröket, tinókat legeltetni, ma a búzát, kukoricát sem igen termi meg. E földte rfilet jelenleg a Kucáni Állami Gazdaság tulajdona. Ügy tudom, hogy tervbe vették a Nagyerdő-puszta újrafüvesítését, de vajon nem késő-e? Makkos erdeiben régen szabad kondák ta nyúztak. Persze az erdő átment az állam tulajdonába, s azt is jócskán benőtte a gaz. „Pedig olyan tiszta volt az, amíg a miénk volt, mint a gyümölcsös" — mondják az öregek. Igaz, a községnek ma ls van önálló kondája, mely talán egyedülálló az országban. A koca tartása jó jövedelmi alap. A környék lakosai is itt veszik a kövér hízóknak való malacokat. Tehenet is tart minden szövetkezeti tag, ami a tej-, a vaj- és a túrógondoktól szabadítja meg a gazdasszonyokat Most hessentsük el maguuktól a közelmúlt árnyas emlékeit, s térjünk még vissza a távolabbi múltba, hogy jobban megértsük Abara dolgos földművelő népének egészséges élet szemléletét. Abara még a volt Zemplén megyéhez tartozott. Ez volt a Latorca északi partján az utolsó magyarlakta község. Nyugatról és északról szlovák községekkel szomszédos: Kucány (Mészpest), Petrikovce (Petrik), Malöice (Málca). Délről a Latorca és a Laborc határolja el az egységes magár etnikumtól, s. mégis máig megtartotta isagvar jellégét, riemesak. az anyanyelv r ben, hanem gondolkodásban és életformájában is. Énnek magyarázatát a következőkben lá tóin. Zemplén megye nagy történelmi múltra tekint vissza Történelmi szerepét a haladó magyar szabadságmozgalmakban a mohácsi vész után kezdi. Ekkor vált Zemplén vármegye a századokig tartó ellenállás fellegvárává. Itt hangzik el először 1604-ben Gálszécsen a tiltakozás Rudolf jogtipró rendszere ellen, s így válik a megye később is örök ellenállóvá a Habsburgokkal szermben. Itt a legerősebb a protestantizmus hatása is. Ezzel is bizonyítják ellenséges magatartásukat a katolikus Habsburg-házzal szemben. E megyéből indul el a Bocskay-féle felkelés is, majd a Rákóczi Fe renc vezette kurucmozgalom, melyből Abara ís jócskán kivette részét. Kétszáz talpast állított Rákóczi fejedelem zászlaja alá. A nép ma is büszke erre, S a verbóvuyiki „kurucvágásra", ami nem volt más, mint háromszáz labanc be szorítása a lápos tóba, akik egy szálig "Öft vesztek. Részt vett Abara az 1919-es Tanácsköztársaság védelmében is. El kellene még sok mindent mondani a távolabbi múltról, de lépjünk inkább a hozzánk közelebb álló századfordulóba, hiszen a múlt, leleu, s a jövő szálai ts itt erősödnek leginkább. Egy falu több évszázados fejlődéséről képet adni úgyis képtelenség. Nem is ez a célom, csupán egynéhány évitizedének a képét kísérlem itt meg felvázolni. Így kívánom beleépíteni valamiképpen az ország 25 éves szocialista viszonyaiba. E cél teljességigényének megközelítésével bizonyítani a jót és elmarasz talni a rosszat. Nézzük, milyen örökséggel lépett a falu a második világháborút követő évekbe. Abarának a századforduló után 133 háza és 812 lakosa volt. Ma 174 háza és 665 lakosa van. Itt álljunk meg egy gondolatnyi időre és vallassuk a statisztikát. A kilencszázas években Abarán egy lakásra majdnem hét személy jutott. Az anyakönyvből megtudjuk azt is, hogy családonként 5—6 gyerek született, de voltak 7—8-gyerekes családok az úgynevezett jobb gazdák között is. Az öregeket faggatva megtudom a nagy gyermekáldás okát. — Kérem, a szükség csinálta azt. A földet dolgozni kellett. A mi földjeink nehezen művelhetők, kemények, agyagosak, nem olyan lazák, porhanyósak, mint a Bodrogközben. Ott könnyebb. Nagy volt a határ is. A szántóföld egymástó távol eső dűlőkben feküdt. Sok helyen cseléd is volt, csak így tudtunk boldogulni. Ma már más, könnyebb a földet művelni. Egy nyomós indoknak ez is elfogadható. Eui lítsük meg azt is, hogy több helyen húszan is laktak egy portán. Egy ház akkoriban háló szobából, pitvarból, kamrából és istállóból állott. A. lakáskultúra érthetően alacsony volt. A nagyobb igény a földszerzés felé tolódott. A két világháború között csupán 14 új ház épült, de több száz hektár földet vásároltak az eladósodott Fuksz földbirtokostól. Ezzel szemben az elniúlt

r2S év alatt 90 új ház épült, naV *• 1 : • .' I t. gyobb részben a régied helyén, 14 esetben új telkem. Épült új kultúrház, veudéglátóüzem, textilüzlet és egy kétemeletes középület, mely ben helyet kapott az óvoda és az orvosi reu delő is. Az uj hazak többségé három négyszobás Vau oi egyemeletes lakás is. Ma egy lakásra 3,8 személy Jut, de a legtöbb családban még a nagyszülők is élnek. Itt aránylag magas az életkor. Sok az olyan nyolcvan éveii felüli em ber, aki még dolgozgat. A szövekezet 68 nyűg díjast fizet. A nyugdíj 400— 1UK1 koronáig ter jed. Családonként 1—2 gyerek van, a három gyerekes család már ritka, üt gyerek csak négy családban van, de ezek többsége már nagykő rú. Amikor 1964-ben ide kerültünk (a felesé gémmel tanítani), még 74 gyerek járt az 1.—5. évfolyamba. Ma már csak 51 gyerekünk vau Mélyen elgondolkodtató a falu létszámcsökkenése, mely egy emberöltő alalt 156 személyt tesz ki. A születések számaránya egyre csök ken, a fiatal házasok többsége városba költözik, ami itten századokon keresztül nem for dult elő. A paraszti élet mélyreható átalakulását jelzik e tények is. Itt óhatatlanul is arra gondol az ember, hogy a tegnapból magukkal ho zott egészséges gyarapító ösztön, mely akkor a földszerzésben mutatkozott meg, ma a lakás kultúra és a polgárosodás felé tolódott el. Új életformát alakítottak ki magukban, igényeseb bet, rangosabbat. Szép és megnyugtató ez až egyszerű, de mégis az igényesebb élet felé törés, de másfelől elszomorító az egyke tudatú nak eluralkodása. Nem tudom, hogy mi a hely zet e téren más vidékeken. Abarán azért meg döbbentő ez a helyzet, mert a múltban is a jómódú falvak közé tartozott, s ez a jómód ma hatványozottan érvényes. Hiszen családonként havonta több mint háromezer korona az átla gos kereset, de van, ahol ez a szám a hétezret is eléri. Számítsuk ehhez a háztáji gazdaság ból származó jövedelmet és a természetbeni juttatást. Jelenleg 18 személygépkocsi, 160 tele víziókészülék, 55 motorkerékpár van a község ben. Nagyon örvendetes ez a magas életszínvonal, mely e dolgos falut jellemzi. Sok minden megváltozott itt az eltelt negyedszázad alatt. Az ország általános szellemi életének for málásában, az új értékek teimelésében ez a nép is lépést tudott tartani. Ha lassan is, de felismerte a holnap lényegét, a szellemi erő, a tudományszerzés vitathatatlan fölényét a hagyományos paraszti életforma felett. Hiszen ma a világ majdnem minden részében előtérbe került a magasabb szellemi felkészültség igénye Az átlagműveltség elérése könnyebbé válik Nekünk a magas műveltség felé kell tartanunk Abarán ennek a felismerését is tényekkel bizonyíthatom. Amíg 1900-tól 1945-ig ügyetlen érettségizett ember sem került ki a faluból, addig az elmúlt 25 év alatt 28-an szereztek érettségi bizonyítványt különböző fokú és típusú középiskolák ban Jelenleg tízen tanulnak gimnáziumban és egyéb szakközépiskolában. Heten végeztek főiskolát, illetve egyetemet. További hét fiatal most végzi főiskolai, illetve egyetemi tanulmányait. Ezek közül egy Prágában elméleti atom fizikát tanul. Itt kívánom megjegyezni, hogy Abarán csak magyar anyanyelvű iskola van, s az érettségit is magyar iskolákon szerezték Abarán még tíz évvel ezelőtt is csak mező gazdaságból éltek, s ma egyre többen fordul nak az ipar felé, az összlakosság tíz százaléka már ott keresi kenyerét. Ezt a környék ipáró sitása tette lehetővé. Gondolok itt elsősorban a vajáni hőerőműre, mert itt dolgoznak a leg többen, de eljárnak már Kassára (Košice) is dolgozni. Az utóbbi években főleg a fiatalok vándorolnak el a taluból. akik vagy szakmát tanulnak, vagy iskolába járnak. Jó ez, vagy se? A felelet erre nem egyszerű. Jelenleg jó. hiszen az otthon maradottak még nyugodtan elvégzik a szövetkezeti munkákat. Ám aggodu lomra ad okot, hogy a szövetkezetben dolgozó 260 állandó tag átlagéletkora évről évre emel kedik Már elérte a 45 évet. De mi lesz holnap, mert a szövetkezetben csak egy-két fiatal marad évente? Ezt a kérdést most ne is feszegessük. Higgyünk abban, hogy a mezőgazdaság egyre tökéletesebb gépesítése, majd villamosítása, s a falusi élet még kulturáltabb fel tételeinek megteremtése ezt a kérdést is meg oldja. Mégis az aggodalom jogát ezek tudatá ban is fenn kell tartanunk. Viszont megnyug tat az az igazság, hogy a tegnapi szellemi sivatag itt is örökre a múlté. S ami még ennél is fontosabb, gyarapszik a szellemi élet minő ségí tartalma is. Olyasféle aktív szellemi igény és élet formálódik itt ki, ami a falu lélekszámát és múltját számba véve, mindenképpen megnyugtató. Nyilván nagy szerepe van ebben a lakosság anyagi jólétének is, ami elsősorban a tegnapból hozott paraszti szorgalomnak, műn kaszeretetnek, és nem utolsósorban a falu inog fontolt, célra törő vezetésének tudható be. A kollektív, hozzáértő vezetés jó hatással van az 1558 hektáron gazdálAodó 260 tagra, akiket az anyagi érdekeltség ésszerű érvényre juttatása ts a jobb munkára serkent. S amikor a jelen viszonyait és a belátható jövőt számításba veszem, meggyőződéssé* állíthatom, hogy ez a falu jó úton halad. Igaz, a jeléiiben még jócs

1 kán benne ván a múlt, de már sokai mutat magából a jövő is. - • • • TOROK ELEMÉR ' . • *-..\';V,

>T Kjivtô VISSZA és ELŐRE