Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

ÚJ LENDÜLETTEL ÉRTÉKES MUNKAFELAJÁNLÁSOK A KOMÁROMI HAJÓGYÁRBAN Tettekkel válaszolnak a CSKP KB decemberi plenáris ülésének határozatára # Fokozzák az irányítás hatékonyságát 0 Takarékoskodnak az energiával és a hengerelt anyagokkal 0 Még ebben a hónapban összeállítják az 1971. évre szóló össziizemi munkavállalást „Hajógyárunk pártszervezetének kezdeményezése alapján felmértük az idei év feladatait, és a CSKP KB decemberi határozatából kiindulva az Ötödik ötéves terv küszöbén az 1971. •év első félévére a termelési részleg dolgozói értékes szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el, mellyel egyúttal pártunk megalapításának 50. évfordulóját köszöntik". Ezeket a sorokat Csik János, a komáromi hajógyár termelési igazgatója Irta szerkesztőségünknek és mellékelte a hat fejezetből és 35 pontból álló munkavállalást. Aki ismeri a hajógyártást, kiigazodik a kooperáció és anyagmozgatás problémáiban, ismeri az alacsony vízállás és a tél okozta nehézségeket, — minden frázistól mentesen leírhatom — leveheti a kalapját a hajóépítők előtt, akik ilyen vállalást fogadtak el és minden bizonnyal teljesítenek is. Ezt a pénzben nehezen kifejezhető, e teljesítését illetően sok fagyoskodást, szabadidő-feláldozást és nem utolsó sorban munka- és szakmaszeretetet megkövetelő vállalást azért tették a hajógyár termelési részlegének dolgozói, mert tisztában vannak azzal, hogy až 1968-as kalandor gazdasági politika okozta károkat gazdasági konszolidációval lehet csak helyrehozni. Ez viszont a munka nehezebb részét jelenti, más szóval többletmunkát igényel. Amikor az üzemi pártszervezet elhatározta, hogy az alapszervezeteken keresztül mozgosítja a kommunistákat és a pártonkívülieket a rendkívül igényes feladatok elvégaésére, szem előtt tartotta, hogy a párt vezető szerepének megszilárdítása, az egység és a gazdasági egyensúly helyrehozása biztosíthatja a csehszlovák népgazdaság további fellendítését. „Őszintén örültünk — olvashatjuk a vállalás elején — amikor közzétették a CSKP KB decemberi plénumának határozatát. Ezeket mi is megtárgyaltuk és ígérjük, hogy a határozatok szellemében végezzük mindennapi munkánkat és munkahelyeinken folyamatosan valóra váltjuk a határozatokból eredő feladatokat". Nézzük most már közelebbről milyen feladatok elvégzésére vállalkoztak a hajóépítők, hogyan akarják helyrehozni azokat a károkat, amelyeket az 1968-as „nagy szabadság" idején — az üzemi újság, a gyárban sokszorosított és azóta mind a pártszervezet, mind az üzemi újság által többször megtagadott „Lodiarik" — és az országban uralkodó hisztéria keltő törekvések hatására elkövettek? A gyár mai józanul gondolkodó vezetői a vállalás összeállításánál a sürgető szükségből indultak ki. Felmérték, „hol szorít a csizma", a gyár mely területén kell kezdeni a rendcsinálást és — nem utolsó sorban — tudatosították, hogy a munkaidő teljes kihasználásával kell dolgozni, termelni, mert „hegyibeszédes szózatokból" nem lesz teherszállító hajó, vedersoros kotrógép és semmilyen úszómű! Ezért elhatározták, hogy olyan műszaki-szervezési intézkedéseket dolgoznak ki amelyeknek a gyakorlatba való bevezetésével növelik a munkatermelékenységet és nagyfokú gazdaságosságot érnek el. Ügyelnek a munkaerők szükségnek megfelelő elosztására, a munka- és bérfegyelem betartására. A múlt évvel szemben az idén, már az első félévben 20 százalékkal csökkentik a munkaigényességet, ami a nehéz fizikai munka felszámolását, az egy munkadarabra eső időrabló, többszöri munkaráfordítás megszüntetését jelenti a gyakorlatban. Tudatosították, hogy az újé a jövő, ezért elhatározták, hogy minden munkahelyen negyedévenként legalább egy újítási javaslatot nyújtanak be, illetve vezetnek be a gyakorlatba. Megteremtik a feltételeket az üzemben a munkabiztonság megjavításához és az egészségügyi előírások megtartásához. Csökkentik a munkamenet közben történő rajzváltoztatásokat és ezzel gyakorlatilag felszámolnak egy ráfizetéses munkafolyamatot: a műszaki rajzok változtatásából származó bontásokat és újjáépítéséket a hajón. Az üzemben most nagyon fontos munkacsarnok épül, ahol a hajófedélzeti gépeket gyártják majd. A vállalás egyik pontja erre a munkahelyre is kiterjedt: a termelési részleg dolgozói napi munkájuk elvégzése mellett segítséget nyújtanak a csarnok építéséhez. Figyelemre méltó elgondolásokat tartalmaz a vállalás a tüzelőanyagokkal való takarékosságot illetően: elválasztják a technológiai célokra előállított hőenergiát a munkahelyek kifűtésére előállított hőtől. Ez az eljárás évente 600 tonna barnaszénpor megtakarítását fogja eredményezni. A külső hővezeték rekonstruálásával megakadályozhatják a hőenergia elillanását. Ezzel évente 100 tonna barnaszenet takarítanak meg. Hajóépítés elképzelhetetlen hengerelt anyagok nélkül. A komáromiak ezzel is takarékoskodnak. Átgondolt illesztésekkel maximálisan gazdaságosan vágják majd a hengereli anyagokat a nagy táblaollókon. Az igy nyert anyagból készítik majd el a régóta hiányzó kikötői rendezőhajó külhéjlemezeit. Nagy súlyt helyeznek az irányítómunka színvonalának emelésére, a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére. A szakszervezet üzemi bizottsága a műhelybizottságokon keresztül e hónapban munkaversenyt szervez pártunk megalapításának 50. évfordulója tiszteletére. A műhelybizottságok hatékony közreműködésével emelik a termelési értekezletek szakmai színvonalát. Ezeken értékelik majd ki a termelésben legjobb eredményeket elért egyéneket és munkacsoportokat. A komáromi hajógyár termelési részlegeinek vállalását — ahogy mondani szokás — estig sem tudnánk felsorolni. Sok értékes és nemzetgazdasági szempontból igen hasznos gondolatokat tartalmaz. Ezzel a vállalással pedig még „nem tették le a garast". Jaroslav Slávik, versenyfelelős a napokban elmondotta, hogy most készül a hajógyár összüzemi munkavállalása. Ez is bizonyítja, hogy — mint minden üzemben — így a komáromi hajógyárban is sok a rejtett vagy még pontosabban: a fel nem tárt tartalék. És az a tény, hogy a dolgozók maguk keresik ezeket a népgazdasággyarapító és egyelőre még nem kihasznált forrásokat, bizonyítja, hogy az utóbbi időben pártunk vezetésével olyan politikai légkört sikerült teremtenünk, amelyben az emberek érzik: érdemes dolgozni, igyekezni, újítani. Tudják, hogy a kitermelt javakkal arányban emelkedik az életszínvonal, gazdagabb lesz az ország és vele együtt gazdagabbak lesznek az emberek. Ik. l.| K. Cich — C STK — felvétele a hajógyár nagy szerelőcsarnokában készült, ahol a hideg ellenére is megállás nélkül dolgoznak a termelési részleg Hegesztői, hajókovácsai, lemezegyengetői és szerelői. NAGY KÖZSÉG A 2180 lakosú Nagymagyar (Rastice) a dunaszerdahelyi járás északi részének egyik legnagyobb községe. Zlaté Klasy (Aranykalász] néven hozzátartozik még Újvásár, Csenke, Vajasvata, Csörgepusžta. Az 1900-as évek elején kiadott „Pozsony vármegye" területéről szóló összeírásból megtudhatjuk, hogy. nevét először 1239-ben, tehát pontosan 731 éve említik. A ma emberét azonban jobban érdekli a jelen, ezért látogattam el a községbe, hogy képet. alkothassak a mai Nagymagyar problémáiról, eredményeiről és terveiről. Már a hnb épülete előtt kellemes meglepetésben volt részem: a bejáratnál egy feldíszített fenyőfa teljes világításban árasztotta a karácsonyi ünnepek hangulatát. Őszintén szólva ilyet sem tapasztal mindenütt az ember. Az irodában Szogl Sebestyén szívélyesen fogadott és készségesen tájékoztatott. Nagy Péter, a hnb elnöke és Merva fstván. az építésügyi osztály vezetője is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Az utóbbi a beosztásával kapcsolatos kérdésekről beszélt: — Nagymagyar egyik legégetőbb problémája az egészségügyi központ felépítése. A kivitelező a Trnavai Magasépítő Vállalat jelentős munkaerőhiánnyal küzd és így egyre húzódik az előreláthatólag 6 millió koronába kerülő központ átadásának időpontja. Az építkezéshez felgyülemlett anyag a hosszú idő alatt jelentős mértékben megrongálódott. Már csaknem a teljes egészségügyi felszerelés a rendelkezésünkre áll; ideiglenesen a faluban különböző helyeken tároljuk. A tervek szerint fogorvos, gyermek- és nőgyógyász és 3 körzeti orvos kap helyet egészségügyi intézményünkben; Örvendetesen növekszik a lakásépítkezés üteme ls. A lakásépítő szövetkezet már két, 24 lakásból álló házat adott át az igénylőknek, s már folyamatban van a harmadik épület felépítése is. Jelenleg 48 lakás kész, 24 épül, és a felettes szervek jóváhagyták egy 250 lakásból álló lakótömb tervét. A tanítók egy 4- és egy 6-, a kísérleti intézet dolgozói egy 4-lakásos épületet kapnak. Mindent egybevetve elmondhatjuk, ha terveink valóra válnak, akkor Nagymagyar alaposan megváltozik. Majd Nagy Péter beszélt a faluról: — Nagymagyar valamennyi utcája portalanított. Nyolcvan százalékra készek a betonjárdák is. Az anyagot a község adta, a lakosok pedig elvégezték a szükséges munkálatokat, mintegy 200 000 korona értékben. Az utcákat higanygőzlámpák világítják. Természetesen problémáink is vannak, folytatja ismét Merva István: — Ismert tény, hogy a község lakosainak 50 százaléka cigány. A társadalmi munkában kevesen vesznek részt közülük. A további problémát a cigányszármazású lakosokkal kapcsolatban Szogl elvtárs veti fel: — Az említett polgártársak rossz épületekben laknak. — A lehetőségeik azonosak a többi lakosokkal, sajnos azonban', nem eléggé aktívak és közömbösek lakásaik helyzete iránt. Az üzlethálózattal kapcsolatos kérdésekről a következőket mondta: — Üzleteink nem felelnek meg a korszerű követelményeknek, főleg mert szűkek. Ezen a tarthatatlan állapoton egy 6,5 millió korona költséggel felépülő kávéházzal és emeletes áruházzal Igyekszünk segíteni. Ez azonban időbe kerül. A tervek szerint két-három év múlva készülnek el ezek az épületek. A hnb a múlt évben 10 000 koronával járult hozzá a sportszervezet költségvetéséhez, és erre az évre is annyit irányoztak elő. A közeljövőben brigádmunkával tekepályát, korszerű öltözőt, lelátót építenek. A község fájó problémája a kultúrház építésével kapcsolatos. A ráfizetéssel működő községi fürdőt alakították át ideiglenesen kultúrházzá. Itt kaptak a fiatalok klubhelyiséget, de ma már ez az épület nem felel meg a követelményeknek. Színházi előadásokat csupán až iskola tornatermében tudnak rendezni. A tervek szerint 3,5 millió koronás költséggel új kultúrház épül. Nagymagyar lakosai kellemes karácsonyi ajándékban részesültek: átadták rendeltetésének az új négytantermes szlovák iskolát és a hozzá tartozó két tanítói lakást. A községgel kapcsolatosan említést érdemel a hnb mellett működő helyi gazdálkodási üzem. A megalakulástól vezető utat Lengyel Ferenc, az üzem vezetője ismertette: — Kis üzemünk 1957-től működik. Lakatosok, kőművesek, asztalosok dolgoznak benne. Három éve vettem át a vezetést, ma már 11 iparágat egyesítünk. A dolgozók száma 52-re nőtt. Itt kapott helyet a fodrászat, a cipészet, a rádió- és televíziójavító műhely, a pékség, a cukrászda, a temetkezési vállalat, a vízvezeték- és villanyszerelő műhely. Három teherautónk, két traktorunk, egy tehertaxink és egy autóbuszunk van. Teherautóink az úszori (Kvetoslavov) zöldségfelvásárló,üzem részére fuvaroznak, télidőben pedig az üzemünk gyártotta salaktéglákat szállítják. A hnb az egyes iparágakat a lakosság igényeinek megfelelően alakította ki. Községünk gyenge minőségű kenyeret kapott 1968-ban, ezért augusztustól november 4-ig felépítettük és üzembe helyeztük a pékséget. Cukrászdánkat 1969 telén építettük, ahol két cukrász és két tanonc készíti a süteményeket. Az egyes szolgáltatásokon kívül különféle kölcsönzéseket bonyolítunk le: betonkeverőket, evőeszközöket, tánctermet, stb. kölcsönzünk az érdeklődőknek. Üzemünknek ez az elmúlt évben majdnem egymilliós hasznot hozott. Dolgozóink lelkesen, odaadóan végzik munkájukat. A lakosság részéről komolyabb panasz nem érkezett hozzánk. Jó munkánkat bizonyítja az a tény is, hogy üzemünk az elmúlt évben a szakszervezeti versenyben megállta a helyét és 2500 korona jutalmat kapott. A közeljövőben az asztalosok műhelyében 40 000 korona értékű él szívóberendezést szerelünk fel. Távlati tervünk egy központi telep felépítése. Jelenleg ugyanis az egyes szakágazatok a község különböző helyein működnek. A hnb elnöke a jövő terveiről á következőket mondotta: — Célunk egy müanyagelemeket gyártó ü2em, egy új postahivatal és autójavító szerviz felépítése. 1972-ben szeretnénk befejezni a község vízvezetékhálózatának beszerelését is. MÚZES IMRE SZÉP EREDMÉNYEK