Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-31 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

A királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Pionírok Házában 1986 óta évről évre mindig megrendezik a pionírok és a város vezetőinek találkozását. így került sor az idén ar. na, hogy a pionírok körébe látogatott Babits Mihály elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke és Pikor László elvtárs, a vnb titkára. Felvételünkön is látható, hogy a város két vezetője szívélyes légkörben felelgetett a pionírok kíváncsiskodó kérdéseire. Ezen a találkozón tudták meg a királyhelmeci pionírok, hogy az új ötéves terv végén városukban új kilencéves iskolát, középiskolát és tanonciskolát építenek majd. (A felvételt Bogoly János készítette) Kampány után Lebontották Az oroszkai (Pohr. Ruskov) cukorgyár közel százéves. De azért helytáll a termelésben. Mágyel Lajos mérnök adatokkal bizonyította ezt. Elmondta, hogy az idei répakainpány terv. feladata 14 240 vagon répa feldolgozása volt, de ezt túlteljesítették. Kristálypor. és kockacukrot gyártottak. A kristálycukrot exportálják, ebből 300 vagon a terv, de már 310 vagonnal küldtek exportra. A répa cukortartalma 15,5 százalék volt. Jő három hónapig, 3 műszakban mintegy 700 szezonmunkás foglalkozott a cukor gyártásával. lelenleg új kazán házaj éipítenek. Szezonon kívül a „zsoli" kártya figuráit mintázzák cukorból. Ez az ún. bridzscukor. Sánta Margit A losonci [Lučenec) APOLLÓ mozi épületét lebontották. 1910-ben épült s az akkori Nógrád vármegyének első moziszínháza volt. A front alatt 1945-ben erősen megrongálódott, ezért mindeddig a felvásárlóüzem gabonaraktárként használta. Az első köztársaság idején Faragó Ödön színtársulata is vendégszerepelt ebben az épületben. Egyébként itt tartották 1924 ben a 100-éves jubileumi Madách Imre ünnepségeket is. Helyén és a környékbeli házak helyén új, hatemele. tes 106 lakásos szövetkezeti bérház épül a jnb dolgozói részére. Az új épület remélhetőleg az év végéig lakhatóvá is válik. Sólyom László Akiből nem lett a Kárpátok Petőfije Furcsa falu Érdekes találkozó Érdekes, hogy a Kárpátok, különösen pedig a Ma. gas-Tátra szépségeit sokáig nem tükrözték magyar irodalmi alkotások. Még a részben szlovák származású Petőfi Sándor is csupán csodálattal adózott a vadregényes hegyvidéknek; szívvel-lélekkel csupán a rónaságról énekelt. A múlt század vége felé úgy látszott, hogy a Tátra is megtalálta magyar ajkú énekesét Bartók Lajos személyében, akiről bizony vajmi keveset tud az irodalomtörténet. A nyolcvanas évek elején Jelent meg az a verseskötete, melynek egyik ciklusát a KÁRPÁTI EMLÉKEK képezték. Egyes költeményei (Koritnyiczai út, Rózsamenedékház Tátrafüreden, Neved a fenyőbe véstem) alkalmasak voltak arra, hogy érdeklődést keltsenek a hegyvidék iránt, de igazi költészeíi érték híján nemigen élhették túl alkotójukat. Bartók úgy akart írni élményeiről, hogy a Tátra szépségeit a magyar rónák embereinek ls szívébe lopja. Arra a kérdésre, hogy miért nem lett mégsem a Kárpátok Petőfije, verseinek korabeli bírálója válaszol: „Pfetőfi azJUföldben szülőföldjét énekelte meg, Bartók csak mint tourista üdvözli Tátrafüredet, a poprádi völgyet. Petőfi a természet fia s mintegy az anyai kebelből szívja ihletét. Bartók egy fővárosi bla sírt gavallér, aki csak szórakozni megy a bérezek közé s kaczérkodik a természettel " Ha feledésbe merült ls Bartók Lajos és kárpáti ihletésű versciklusa, mégis említést érdemel, hiszen a tátrai témának valószínűleg első tudatosabb költői meg. formálásáról van szó irodalmunkban. Szántó György Régen volt Érsekújváron (Nové Zám. ky) valamikor a hentesek a húst, a pékek a kenyeret, a postások pedig kisebb csomagjaikat bernáthegyi kutyák segítségével szállították. Nem is csoda tehát, hogy már 1612-ben nagyszabású kutyakiállítást rendeztek a városban. Ruzsnánszky Gusztáv volt a kiállítás megszervezője. Az érsekújvári kutyatenyésztők 750 bernáthegyi kutyát vonultattak fel ezen a kiállításon. Szőcs Ottó Egy régi szóbeszed szerint Libád (Cubá) községére mondták azt, hogy furcsa. Ugyanis, erről a faluról bátran elmondhatták a következőket: Gőz húzza , a harangot. Ördög hordja a pa. pot. Ürge őrzi a határt. Gőz nevű volt a harangozó, és a másik kettő is az előbb említett tisztségeket töltötte be. Egyébként a Gőz-család még ma is él Libádon. Bartal Imre Jól gazdálkodnak SYNTHESIA Nem bizony, hanem egy lelőtt vadmacska a felvételünkön látható macska. A Királyhelmec (Krár. Chlmec) melletti Erdő nevű állami fácánosban ugyanis elszaporodtak a vadmacskák. Dr. Gyimesi György hármat lőtt le közölük. Az elejtett példányok közül az egyiket lefényképeztük. Molnár János Az újhelyi (Nový dvor) Állami Gazdaságban 1985 óta a mag nemesítésen kívül törzskönyvezett szarvasmarhák tenyésztésével is foglalkoznak. Bartalos Pál közgazdász elégedett a múlt évi eredményekkel. A gazdaság 400 állatot gondoz. Az év végi kimutatás szerint 195 tehénből tizenhatnak volt 6000 literen felüli, és huszonkilencnek 5600 literen felüli tejhozama. 112 tehén pedig 4,5 százalékon felüli zsírtartalmú tejet adott. A Nagy Gyula által fejt teheneknek 15,2 literes, a Na konečná Cecília által fejt teheneknek pedig 14,7 literes napi tejhozamuk volt. A gazda, ságban az egy tehénre eső átlagos évi tejhozam 4823 liter volt. A gazdaság állatait különféle kiállításokra is el szokták küldeni. m Tapolcsányban (Topoľčany) nyugat-szlovákiai,- Prerovban országos, Sókszelőcén (Sellcé) és Nagyfödémesen (Veiké Ufany) járási kiál. lításokon vettek részt. Nagyfödémesen 3 arany-, 4 ezüst- és 1 bronzérmet nyer. tek. , Zobor Rozália A Synthesia Kelet-Csehország egyik nagy vegyipari vállalata. A vállalat 12 000 dolgozót foglalkoztat, székhelye: Pardubice— Semtín. Két üzeme Kolínban és Uhrínévesben működik. A semtíni üzemet 1920-ban, a kolínit 1871-ben és az uhrínévesit 1890-ben alakítót, ták. Szerýes alapanyagokat, festékeket, gyógyszeripari vegyi anyagokat, szervetlen vegyi termékeket, műanyagokat, ragasztókat, műtrágyát, a mezőgazdaság és a fémipar számára vegyi anyagokat gyárt. Termékeinek száma meghaladja az 1500-at és ezeket a világ 74 országába szállítja. Ez a jelzése a felvételünkön látható modern szövőgépnek, melynek beállításával Here Gabriella foglalatoskodik. A szövőgép egyébként az új lévai (Levice) szövőgyár gyapjúfeldolgozó üzemrészlegében működik, ahol már közel 500 munkásnő dolgozik. A tervek szerint ez az új üzem már ez év novemberében 1300 alkalmazottal folytatja a termelést, melyet alig néhány hete kezdtek meg. Kovács Arpád Lakodalmas A Bánovi Efsz népi együttese nagy*, tetszés közepette mutatta be „Lakodalmas" című műsorát. Az előadás lehetőséget nyújtott arra, hogy megismerkedjünk az Érsekújvár (Nové Zámky) környéki szlovák falu lakodalmi szokásaival. A rendező kerülte az olcsó sikert biztosító attrakciót. Szakszerűen differenciált, leválasztotta a népi hagyományokról a rárakódást. A műsorban felújított népszokásoknak a múltban mágikus erőt tulajdonított a nép. A lakodalomba Induló menyasszony zsebkendője négy sarkába pénzt köt. Petrezselymet tesz a csizmájába. A templomba vezető'úton kötelező a menyasszony sírása. Szerencsét jelent a menyasszony lába előtt összetört tejesköcsög. A régi szokások, mint jelek mutatkoznak a műsorban. Az előadás néprajzila

a legteljesebb részét a kontyozás képezi. Ebben a szokásban a bűvös hármas szám mindmáig megőrizte ősi, misztikus Jelentőségét. A menyasszony kezében három gyertyát gyújtanak meg. A vőfélynek a násznagy három találós kérdé. sére kell megfelelnie. A menyasszony a kontyozás előtt sorjában elfújja mind a három gyertyát. A lakodalmi népszokások összegyűjtéséért és felelevenítéséért Turček és Racgová pedagógust, valamint a bánovi népi együttes tag Jait méltó dicséret illeti. Egyébként a bánoviak elhatározták, hogy falumúzeumot rendeznek be. Lipcsey Gyuláné %tPI>0»> POSNK iiiNmiii«vNic«> PLETA A vállalat székhelye Selmecbánya (Banská Štiavnica). Szlovákia egyes városaiban több üzeme működik (például Ipolyságon ls). A vállalat termékei közé tartozik: divatos női, férfi és gyermek felső ruha gyapjúból, gyapjú gyermekruhák, készletek. A Pleta üzemeiben Jobbára nói munkaerők dolgoz" nak. A piac gazdagításán kívül több ezer munkalehetőséget teremt, főleg nők számára. I —al j Különös kísérlet Az általános felfogás szerint a túlzott mozgás árt a szívbetegeknek. Különösen azoknak, akiket infarktus utáni időszakban kezelnek az orvosok. Tŕinecben, a vasutasok üdülőjébeh azonban rácáfoltak erre a felfogásra egy különös kísér, lettel. Harminc szívbeteg nőt és férfit összpontosítottak néhány hétre, hogy orvosi felügyelet mellett résztvevői legyenek ennek a kísérletnek. A gyógykezelés fő tényezője a torna volt. Naponta 3 és fél órát a tornateremben töltöttek a résztvevők, s különféle mozgásgyakorlatokat végeztek. A néhány hétig tartó kísérlet ideje alatt egyetlen esetben sem fordult elő rosszullét. Éppen ellenkezőleg! A kísérlet után tes tileg-lelkileg megerősödve tértek vissza otthonukba a résztvevők A kísérlet végleges és tudományos értékelésére még várnunk kell, mert ezt a különös gyógykezelési módot három, majd hat hónap múlva megismétlik még, s végleges megállapítást csak évek múlva mondhatnak a szakemberek. haj. Nem cicus! RP - 600