Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-20 / 16. szám, szerda

EGYSÉGBEN AZ ERŐ Tovább a megkezdett úton # Gondosan elő kell k észíteni a tagkönyvcserét >9 A „Signál 50-ben" a vágsellyei (Šaľa) fiatalok játsszák a prímet <9 Megismerkednek a párt har­cos útjával Az alkotó munka mellett a politikai mun­káról sem feledkeznek m eg fa /Kz ifjúsági szocialista mun­kabiigádok a verseny él én A galántai járásban is örömmel jogadták a fiatalok a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség megalakulását. Az egységes ifjúsági szövetség mesterséges szétbomlasztása ugyanis itt is mély nyo­mokat hagyott. Ma már azonban a SZISZ járási szervezete napról napra erősödik. Ezt bizonyítják a részeredmények és a kitűzött feladatok, amelyekkel kapcsolatos kérdéseinkre Éles Károly, a SZISZ járási bizottságának ideológiai titkára adott választ. • A SZISZ járási szervezet munkája nem kis mértékben at­tól függ, hogy milyen a taglét­szám . t. - — Igen. Az 1968-as és az 1969-es év járásunkban is nagy kárt okozott az Ifjúsági mozga­lomban. Taglétszámunk lénye­gesen csökkent. Ma azonban már elmondhatjuk, hogy a járás községeinek 60, üzemeinek 70 százalékában működnek a SZISZ alakulatai, növekszik a létszám. Míg például a múlt év októbe­rében 1906 volt a tagunk, addig az év elején már 2551. Mindezt nem azért mondom, mitnhu elé­gedettek lennénk. Januárban és februárban lebonyolítjuk a tag­könyvcserét, s ezt az alkalmat tagtoborzásra is kihasználjuk. Szeretném azonban leszögezni, hogy csakis olyan fiatalokat hí­vunk sorainkba, akik egyetérte­nek a SZISZ alapszabályzatával és szocialista társadalmunkat tettekkel is készek támogatni. • A járás alapszervezetei a máit évben milyen eredménye­ket értek el? — A múltban — főként a kritikus években — a politikai munka volt a leggyengébb pon­tunk. Tavaly különösen a ba­rátság hónapjában munkánk már eredményesebb volt. A fia­talok 58 alapszervezetben meg­ismerkedtek a kölcsönös segít­ségről és együttműködésről szó­ló csehszlovák—szovjet szerző­déssel. Négy alapszervezetünk tagjai ellátogattak a bratislavai Lenin Múzeumba. Ifjúsági klub­jainkban kiállítást rendeztünk Lenin születése 100. évforduló­jának alkalmából. A szovjet film hetének megrendezéséből 24 alapszervezetünk vette ki részét. Az említetteken kívül több sportvetélkedőre is sor ke­rült • Az alkotómunka terén . .. — Mindegyik alapszervezet múlt évi munkáját még nem is­merjük részletesen, de ennek ellenére máris elmondhatom, hogy a járás fiataljai kitettek magukért. Az országos ifjúsági műszakon 3500 fiatal vett részt és 20 315 brigádórát dolgoztak le. A kerületi konferencia tisz­teletére 1120 SZISZ-tag és pio­nír 5600 órát dolgozott le tár­sadalmi munkában. Fiataljaink az ifjúsági klubok építésénél is segédkeztek. A tornóci (Trtio­vec) fiatalok például több mint 2000 brigádórával járultak hoz­zá klubjuk építéséhez. A ne­ineckái AKI építésénél is dol­gozott egy tagunk, s a közeljö­vőben tanoncaink közül többen dolgoznak majd az említett if­júsági építkezésen. Itt említem meg, hogy alapszervezeteirik a brígádmunkával szerzett pénzt is az erre a célra létesített fo­lyószámlára utalják át. .Öröm­mel említem meg azt is, hogy a Dolná Stredu-i építőelemeket gyártó üzemben két szocialista ifjúsági brigádunk dolgozik eredményesen. A Duslóban pe­dig életre hívták az újítók cso­portját. • Szlovákia-szerte folyik a „Signál 50" akció. Mi a helyzet e téren a járásban? — A verseny rendezője a vágsellyei Duslo üzemi szerve­zete és a tornóciak a segítőtár­sak. A fák kiültetésével — mi tagadás — az ősszel lemarad­tunk. Ezt a tavasz folyamán szeretnénk pótolni, illetve be­hozni. Az akció keretében eddig 100 véradót nyertünk meg. A vágsellyeiek jégpályát is épí tettek. Az újítási javaslatok szá­ma is egyre növekszik ... A ne­hézségek ellenére is szeretnénk remélni, hogy járásunk e téren is a legjobbak közé fog majd tartozni. • A járás fiataljui milyen kö­telezettségvállalással köszöntik a CSKP 50. évfordulóját? — járásunk SZISZ-tagjai és pionírjai a nagy jelentőségű ju­bileum tiszteletére tett felaján­lásukban azt ígérik, hogy 1970 októberétől 1971 májusáig 120 ezer brigádórát dolgoznak le, s ezzel mintegy 1 720 000 korona értéket alkotnak. Több alap­szervezetünk kisebb beruházást igénylő sportlétesítmény építé­séből veszi ki részét. A félév­százados jubileum alkalmából ifjúsági találkozókat rendezünk Kosúton (Košúty), Tornócon és Galántáu. Az ifjúsági klubok keretében kiállításokat valósí­tunk meg. Az alapszervezetek nagy részében a fiatalok talál­koznak majd az idősebb kom­munistákkal, s ezenkívül „Pár­tunk dicső útja" címmel járás­szerte előadássorozatot tartunk. Az előadókat a járási pártbi­zottság biztosítja. Egyszóval mindent megteszünk, hogy pár­tunk megalakulásának 50. év­fordulóját a lehető legnagyobb munkasikerrel és a politikai munka aktivizálásával ünnepel­jük meg. NÉMETH JÁNOS (Tóthpál Gyula felvétele) Felkészültek a feladatok teljesítésére Az Ipari Épétkezések Szakága­zati Főigazgatósága Košicén na­gyon jelentős feladatot telje­sít. Több mint 30 000 embert fogialkoz'ató hét építővállalatuk — a bratislavai Stavoindustria, a Priemstav és a Termostav, a Košicei Kohóépítő Vállalat, a Montostav, a humennéi Chem­kostav, valamint a žilinai Pa­miatkovstav — sok ipari üze­met, jelentős számú mezőgaz­dasági és egészségügyi intéz­ményt, valamint lakást épített fel. Az elmúlt évben több mind hárommilliárd korona értékű munkát végeztek. Szlovákiában a központilag irányított 21 építkezés közül 14 kivitelezését az említett válla­latok végezték. A jelentős épít­kezések közül csupán néhányat említek. Ezek közé tartozik a füleki (Filakovo) „Béke" bútor­gyár, a Szlovák Magnezitművek Nová Baňa-i, mikovái, fubqniki üzemeinek bővítése, korszerűsí­tése, a nyitrai Plastika, a hlo­hoveci drótgyár, a košicei hús­kombinát, a lévai (Levice) pa­mutgyár, a bratislavai nyomda­üzem és a/, új televízióstúdió az épülő vojanyi hőerőmű, a strážskei műtrágyagyár, a ko­šicei egyetemi kórház és a De­vínska Nová Ves-i téglagyár. Ezenkívül a bratislavai Termos­tav közel 29 millió korona érté­kű izolációs munkát végzett több országos jellegű építkezé­sen. Felépítettek 10 takarmánysi­lót és további 17 építését meg­kezdték Az ötéves terv folyamán megnövekednek a szakágazati főigazgatóság vállalataira háru­ló feladatok. Azt tervezik, hogy az idén a bruttótermelés 7,8, a munkifiermelékenys^g 5,7 száza­lékkal növekszik s emellett a költségeket két százalékkal csökkentik. 1971 ben 32 fontos ipari építkezés befejezését kell biztosítaniuk. Egyébként az öt­éves terv folyamán 21, ú. n. „szövetségi" építkezést végez­nek a szakágazati főigazgatóság vállalatai. Örvendetes tényként említhet­jük meg, hogy az új ötéves terv­ben Dél-Szlovákia területén: a dunaszerdahelyi (Dun. Streda), érsekújvári (Nové Zámky), lé­vai (Levice), nagy kürtösi (Vef­ky Krtíš), rimaszombati (Rim. Sobota), losonci (Lučenec) és terebesi (Trebišov) járásban töb mint száz jelentős ipari épít­kezés kivitelezését kapta felada­tul a szakágazati főigazgatóság. Elmondhatom azt is, hogy fel készültek a megnövekedett fe­ladatok teljesítésére, habár elég sok szakemberük hiányzik. Ezt a hiányt a saját iparitanulú-isko­láikban nevelt fiatalokkal szSn dékoznak pótolni. I kulik j ZBYCH ANDRZEJ: KLOSS SZAZADOS KALANDOS TÖRTÉNETE 46. — Ha netán Bartek nem térne vissza éjfél előtt, jeltétlenül keltsenek jel — moridla Kloss Flóriánnak és a lánynak. Flórián maga maradt. Nem szerette ezt a nagy felelősséget. Ez az idegen Barlekot név szerint keresi... Valami­kor fanek aláírással 6 is vett át Filip­tői információt, de ... Nem, az lehetet­len. A fanek név elég gyakori... De nem árt vigyázni! Szól is Ankának, hogy az összes fölösleges papírt égesse el. Hátha. . . hátha tovább kell menni ma éjjel. A félig nyitott ajtóban idegen férji állt meg. Flórián kérdően nézett rá: — Mit akar? — Parancsnok úr. engedélyezze, hogy elmehessek. Hova akar menni ilyenkor? Majd reggel továbbbmegy. Fogalma sem volt, ki ez az. ember, de arról tudott, hogy Bartek megparan esilta: az idegent nem szabad elenged­ni. • — Hazafi vagyok én kérem, tisztelet­tel. De ez az erdész, ez a Rudzsinszki biztosan mondott rám valamit, mert hogy a sógorom, és rosszban vagyunk vele néhány éve. Lajác a tisztességes nevem, parancsnok úr, és húst viszek a városba. — Elég, Lajác úr! Innen reggel előtt senki el nem mehet. Alighogy Lajác kiment, Anka lépett a szobába: — A fiúnak látomásai vannak, pa­rancsnok, beszélj vele. — Hol van? — Bizony isten nem tévedek — rob bant a szobába a fiú, aki a vak koldus halála után ide menekült. — És nincse­nek látomásaim sem. — De tévedhettél — mondta Anka. — Miről van szó, beszéljetek már! — szólt türelmetlenül Flórián. — Ez az idegen, ez a civil, egy né­met főhadnagy. Én láttam, amikor egy öregasszonyt üldözött a csendőr, és en­nek rohant neki. Ez volt, esküszöm. Úgy leszidta a csendőrt, hogy az alig állt a lábán. — Tévedhetsz — mondta Flórián. — Nem tévedek — mondta a fiú. '— lót megnéztem most is. Alszik a gazem­ber, mert nem sejti, hogy felismertük. — Na, még csak ez hiányzott nekem — mondta Flórián. — Barteknek is ép­pen ilyenkor kell rámruházni a pa­rancsnokságot. Elharapta a szót, majd kis idő múlva Ankához szólt: — Hívd be Frankot, meg néhány-mar­kos fiút. Elbeszélgetünk vele .. . — Mi történt? — kérdezte Kloss, amikor a lány megrázta a vállát. — Megjött Bartek? — kérdezte, amikor már megértette, hogy hol van. de nyom ban elhallgatott, amint meglátta a fegy­vert a lány kezében. Követte a lány utasító mozdulatát; lement a földszinti nagy szobába. Flórián néhány markos legénnyel már várta. — Bartek még nem jött meg, de sze­retnék önnel beszélgetni — fordult hoz­zá Flórián. — Ö az, mondtam-, hogy ô az! — kiál­tott ismét a jiú. — Ezer közül is meg­ismerném a pofáját. — Iratokat! — Bartekra várok! - Ez most ele gendő — mondta nyugodtan Kloss. — Elvesszük mi, ha nem adod — mondta az egyik marcona partizán. Be nyúlt Kloss zsebébe. Először a pisz­tolyt dobta az asztalra. — Ez az enyém — ugrott a kölyök a fegyverhez. — Hagyd ott — szólt Flórián. — Szóval megmutatja az iratait, vagy ki kell zsebelnünk? — Bartekra várok — ismételte Hans —, ennél többet nem mondhatok. Kloss hallgatott. Nem mondhatta meg, hogy áruló van a csoportban, nem mondhatta meg, hogy az igazolványt alibinek kérte Rhodétól, arra az esetre is felkészülve, ha netán németekkel ta lálkozna az erdőben. — Ehhez mit szólsz? — Amit egyszer mar mondtam. Bar­tekkel jeltétlenül bes-'élnem kell még éjfél előtt. Nem szólalhatott meg, hiszen lehet, hogy az áruló itt van közöttük, és most mohón lesi minden szavát. Kloss dühös volt balszerencséjére. Ar ra, hogy pont ebből a csoportból kel lett egy kölyöknek meglátnia német egyenruhában Az egyik ember a cso­portból megszólalt. — Minden világos. Mi'<) kell ásni a gödröt. .. — Vezescj le a pincébe - adta ki az utasítást Flórián. De jól vigyázz! A pa rancsnok utasítása nélkül semmit nem tehetsz. — Ahogy gondolod. De én a te he lyedben nem teketóriáznék egyetlen percig sem. — Mozgás! — nyomta Kloss oldalába a géppisztoly csövét a partizán. — Igazad van — fordult Flóriánhoz Anka: — Bartek nélkül semmit sem ha tározhatunk. Ha spjcli, akkor sem. — Csak óvatosan — mondta Flórián. - Az Abwehrnél sem idióták dolgoz nak. Ha ez ismeri Barieket, ha csak ve­le akar beszélni, akkor ... — A legrosszabb ügynököt is kitünö papírokkal látják el — mondta Anka. — Azt hiszem, igazad van. Nem sétál be senki az oroszlánbarlangba kompro­mittáló papírokkal. Éppen ezért már arra is gondoltam, hogy talán ő a jé... — lelentés nem volt nála — vágott a lány szavába Flórián. Nyílt az ajtó, Rudzsinszki, az erdész lépett be, kopogtatás nélkül. Morcos volt, mint mindig, de kezében meleg tej gőzölgött a csuporban. — Igyák meg, amíg meleg — intett a csuporra. Egy percnyi csend után hozzátette: — Bartek parancsnok majd mérges lesz, amiért elengedte. — Kicsodát? — kérdezte Flórián. — Lajácot, a sógoromat. — Azt á csempészt? Dehogy enged­tem el. Itt kell még lennie. — De nincs — mondta mérgesen az erdész. — Amíg a svábbal bajlódtak, Lajác megszökött. A batyuját itthagyta — jelentőségteljesen a parancsnokra nézett. — mutasson nekem olyan csem­pészt, aki menekülés közben elhagyja u batyuját? Iréna Kobas pongyolában sietett aj­tót nyitni, mire megfordította a zárban a kulcsot, háromszor is türelmetlenül felberregett a csengő. Nem tudta elkép­zelni, kinek lehet ilyen sürgős, htszen csak egy fél órája ment el tőle az utol só vendég. — Egyedül van? — kérdezte az aj tóban álló két férfi közül az egyik. A pisztoly csövét az asszony oldalának nyomta. — Igen, de esküszöm az élö istenre, hogy nincs pénzem — mondta a reme géstól elcsukló hangon az asszony. ' i j Folytatjuk/

Next

/
Thumbnails
Contents