Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-05 / 3. szám, kedd
PARTHARCOSOK EMLÉKEIBŐL Megtörni engem nem tudtak" Kutrucz László nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából átvette a köztársasági elnök kitüntetését. Az oklevélen tömören mindössze ez áll: „Az építésben szerzett érdemekért". Hogy konkréten mi mindent tett Kutrucz László az elmúlt hét évtized alatt, arról akár egy hosszú, nagyon gazdag cselekményű és főleg tanulságos regényt lehetne írni. Megírása nem is lenne túlságosan nehéz feladat, hiszen Laci bácsi nagyon jól emlékszik élete minden jelentősebb eseményére. Élete a munkásmozgalom, s egyben pártunk történetének szerves része... De ne vágjunk a dolgok elébe. Vegyünk mindent szépen sorjában, ahogy Laci bácsitól hallottuk szímői (Zemné) otthonában. — Pontosan 17 éves voltam — kezdi élete történetét —, amikor rám adták a katonaruhát. Három és fél hónapot az olasz fronton töltöttem. Tényleges katona koromban — 1920-ban — a sztrájk alatt kivezényeltek bennünket Kladno környékére rendet teremteni. A sztrájk leverése engem igen lesújtott. Később Pozsonyban dolgoztam. Egy cukorgyárat építettünk. Ez 1924ben volt. Ekkor részt vettem a drágaság elleni tüntetésen. Minket, szímőieket — hatvananhetvenen dolgoztunk ott a faluból — a sókiak szerveztek meg. Előtte Major elvtárs is volt kint köztünk. A tüntetéskor a Hal téren sorakoztunk. Nagyon szegényesen éltünk. Ugyanabban a ruhában jártunk, amelyben dolgoztunk. Lábbelink nem volt. A gyár közelében épített nádkunyhóban laktunk. Már ott szerveztük a szímői pártszervezetet. Az ott dolgozó kubikosokból alakult a szervezet magva. A szervezet megalakítása persze otthon történt meg — 1927. szeptember 17-én. Az alakuló gyűlésen kb. 30—35-en lehettünk. Kommunista szavazóink már 1923-ban is voltak. A szegények csalódtak az agrárpártban, mert kevesebb földet kaptak s eladta szavazataikat. Az alakuló gyűlés előtt kint járt Steiner Gábor, majd Major István elvtárs. Az október 15-1 községi választásokon 30 képviselőből kettő már kommunista volt. 1931-ben pedig már tizenegy kommunista képviselőt választottak. Ekkor három párt indult a választásokon. Elővesz egy gondosan őrzött borítékot és méltóságteljes mozdulatokkal kivesz a néhány fénykép közül egy megsárgult cédulát: a CSKP 1931. évi jelölőlistáját. — Tessékl — nyomja kezembe az immár muzeális értékű dokumentumot. — Amint látja, én voltam a listavezető, — mondja jogos büszkeséggel. Valóban a listán feltüntetett 30 név közül Kutrucz Lászlóé áll az első helyen, majd Boros István, Sajtos lózsef, Nagy Béla, Szljjártó József, Kantár Ede, Ludas Gyula, Kutrucz Dénes, Koslk Alajos, Varga Vince és Szapu Géza következik. Az utóbbi nevet, vagyis a tizenegyediket ceruzával aláhúzták. A fényképeket is megmutatja. A községben megtartott május elsejei ünnepségek egy-egy pillanatát rögzítik. Harminckettőtől helyben tartottuk meg a május elsejéket — magyarázza Laci bácsi. — Látja ezt a lovas parádét? — mutat az egyik képre, aztán így folytatja: — Nekünk, proletároknak nem voltak lovaink, ezért a kisparasztokat is megnyertük, hogy üljenek lóra május elsején. Külön fejezetet érdemelne Kutrucz László bátorsága, mely főleg a különféle követelések alkalmából nyilvánult meg. Pl. 1931-ben Gútán (Kolárovo) kevesebbet akartak fizetni a kubikosoknak, mint amennyiben megegyeztek a munkaadóval. Állítólag azért, mert többet kerestek volna, mint amennyire számítottak. Persze többet is U2 dolgoztak. Laci bácsi nyomban kiadta a parancsot: leállni. A 197 1 munkaadóhoz ezzel a kérdéssel fordult: megadja, vagy nem?! I, 5. Ezúttal megkapták az ígért összeget... 1932-ben a csendő5 rök elvittek hat embert a faluból. Ebből kettő kommunista volt. Néhány nap múlva, március elsején este a harangszó elhangzása után indult a nép a községháza elé demonstrálni. — Én már ott vártam őket — idézi fel a történetet Kutrucz I.ászló. — Ha nem engeditek őket azonnal haza, holnap nappal is ide jövünk! — mondta. Az eredmény az lett, hogy bátyámat és engem is elvittek. Egy hónapot ültünk Komáromban. Az akkori jegyző kijelentette, hogy Szímőn megszűnt a kommunista párt szervezete, mert a Kutruczokat levizsgáztatta. Elgondolkodik. Látni, hogy az események emiékezetében ismét lejátszódnak. — Megtörni engem nem tudtak — mondja, inkább saját magának, mint nekem. — Pedig sokszor próbáltak megtörni. A legrosszabb a hariíiincnyolcas megszállás volt. Már az első nap összeszedtek bennünket. Három éjjel és két napig vallattak, ütöttek, vertek. Azért mindjárt az első nap vittek el bennünket, mert a helyi pap, aki az emelvényen ünnepélyesen fogadta a megszálló csapatokat, kérte a parancsnokot, hogy „még ma számoljon le a zsidó-bolsevizmussal." Négy kommunistát és két baloldali érzelmű zsidót szedtek össze. Miután kiengedtek, öt nap múlva újból elvittek (rajtam kívül másokat is) és kínoztak bennünket. A pap azért haragudott rám, mert megtagadtuk az egyházi adó juttatását. Pert is indított ellenünk, s azt természetesen megnyerte. De én megTETTEKKEL BIZONYÍTANAK „Elvárjuk a fiataloktól, hogy lelkesedésüket, energiájukat a szocialista társadalom fejlesztése nagy ügyének szolgálatába állftják. és mindenütt, az üzemekben, a földeken, az iskolákban és a kutatóintézetekben aktívan bekapcsolódnak hazánk építésébe". (GUSTÁV HUSAK ELVTÁRSNAK, A CSKP KB ÜLÉSEN ELMONDOTT BESZÉDÉBŐL.) ifjúmunkással, és közbeszóltam, hogy Itt nem évek múlva kell a jobb sors, hanem azonnal. Meg hogy az itteni szegény népen csak a kommunista pórt segíthet. Az előadó a német fajról szónokolt, amely állítólag segít. Én azt mondtam, hogy nem fajról, hanem a nemzetköziségről kell beszélni. Azt is megkérdeztem az idegentől, hol volt, amikor a parasztság demonstrált. Végül ráparancsoltunk, hogy negyedórán belül hagyja el a falut. El is tűnt. tűzött ki, mégpedig: erdei és gyümölcsfák ültetése, térítésmentes véradók megnyerése és . a legjobb újítókollektívák létrehozása. A rövid ideig tartó feladatok a kulturális munka fellendítését célozzák. Az első hónapban a műkedvelő gitárosok vetélkedtek, mégpedig saját szerzeményű alkotásaikkal. A legközelebbi feladat a gyermek-korcsolyapályák építése volt december 20-ig, természetes világítással. A feladat másik része a jégpályák karbantartása volt, főleg a karácsonyi szünidő alatt. Az egyes kerületi törzskarok maguk is adhatnak speciális rövid ideig tartó feladatokat. A közép-szlovákiai kerületben például az erdészeti szakigazgatósággal karöltve a téli fahordás elősegítését tűzték ki feladatul. Szabad szombatokon és vasárnaponként a szervezeteknek 2000 fizetett brigádórát kell Itt ledolgozniuk. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága mellett működő, a versenyt irányító törzskar a múlt napokban értékelte a „Szignál 50" verseny eredményeit. Szlovákiában a fiatalolc 180 690 erdei és 54 280 gyümölcsfát ültettek ki. Ezenkívül a bratislavai fiatalok 10 000 díszbokrot is kiültettek. Hasonló eredményre van kilátás Koäicén és Prešovon is. Novemberben a vérátömlesztő-állomásokon 411 fiatal ajándékozott vért. Ez a szám nagyobb Is lehetett volna, de a vérátömlesztő-álloinások nem voltak erre kellően felkészülve. A helyzet egyre javul. Számítani lehet rá, hogy e téren decemberben jobb eredményeket értek el, mivel több mint 20 ezer fiatal jelentkezett véradónak. Ezek részeredmények. Az egyes „ügyintéző" alapszervezetek eredményei — amelyek körzetükben a versenyt irányítják —, mint pl. a bratislavai Slovnaft, amely a verseny keretében 47 996 korona értékű munkát végzett el, igazán figyelemre méltó, s egyben azt is bizonyítja, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai méltó munkasíkerekkel akarják megünnepelni pártunk megalakulásának 50. évfordulóját. A nyilasok alatt ellenem és négy társam ellen elfogatási parancsot adtak ki, de nem ta láltak meg bennünket. Egy padláson bújtam meg. A felszabadulás otthon ért. 1945-ben mindennel elláttuk a szovjet katonákat. Egy évvel később a faluból 96-an önként építőmunkára mentünk Csehországba, majd 1948-ban Morvába. Ott kaptuk meg a pártigazolványokat is, mivel mint magyarok addig nem kaphattuk meg. A község szövetkezetét '1949ben szerveztük meg s egy esztendővel később már termeltünk is. Azonnal 3. típusú szövetkezetünk lett. Most szilárd a jutalmazás. A szövetkezetben a felügyelő bizottság elnöke voltam. A szövetkezetesítés idejéből is, van egy kellemetlen élménye Kutrucz elvtársnak. 1950-ben megbízták a szomszédos kamocsai szövetkezet létrehozásával. Ekkor egy este gyűlésről jövet orvul megtámadta egy bűnöző HATÁRAINK VÉDELMÉBEN ... (ČSTK felvétel* % Szép munkosilc ert ho zott a „Szignói 50" ifjúsági verseny és meg akarta gyilkolni. Lövés is érte . . . Nyugdíjba 1961-ben vonult. Egy évig azonban még azután is segített a könnyebb munkáknál. Ma már csupán a politikai életből veszi ki részét. Otthon is sok a munkája, mivel felesége beteg, és ápolásra szorul. Ráadásul korábban Laci bácsi is átesett egy szívinfarktuson. Ezért ma már nemigen hagyja el a falut. Ha mégis eljut Újvárba (Nové Zámky) vagy a környékre, az Idősebbek mindenhol ismerik, megsüvegelik. Legutóbb a kitüntetés átvételekor járt a járás székhelyén. És akkor — minek tagadná? — könny szökött a szemébe. Örömkönny. Azért, mert jólesik neki, hogy méltányolják azt a sok-sok küzdelmet, mely egész életét jellemzi. S mert tudja, hogy erőfeszítése nem volt hiábavaló. FÜLÖP IMRE Középen az ünnepelt Kutrucz László mondtam neki, hogy csak azért, mert burzsoá rendszerben élünk. Azt is megkérdeztem tőle, miért nem követi Krisztus példáját, s miért nem osztja szét a szegények közt a tüzelőfát, amelyet a pereskedéssel kiharcblt magának. Annak is érdekes története van, miért nem hagyták Jóvá, hogy Laci bácsi bíró legyen, noha megválasztották. Állítólag azért, mert nem rendelkezett" vagyonnal. A komáromi (Komárno) szolgabíró figyelmeztette, mondjon le arról, hogy máskor is lázítani fog. — Engem nem lehet megvesztegetni — mondtam a szolgabírónak, aztán megkérdeztem tőle: ha én lemondok, akkor a többieknek jobb lesz? Mert ha igen, szívesen lemondok. Ekkor a szolgabíró dühösen ezt felelte: „Nem politizálni hivattam ide!" Az eddig elmondottakból is kivehető, milyen forrongó a múltja Szímő községnek és népének. Laci bácsi büszkén mondja el, hogy Szímöt gyak ran mint kis Moszkvát emleget ték. Ehhez nyilván az is hozzá járul, hogy már 1932-ben szov jetbaráti egyesületet alapítót tak a faluban. Igaz, később fel is oszlatták. Érről ezt mondja Kutrucz László: — Amikor feloszlatták, átmentünk a proletár testedző egyesületbe. Az sem véletlen, hogy ennek az egyesületnek 1936-ban Szímőn volt az országos találkozója, melyen különféle sportbemutatókra került sor. — Persze, a fasiszta pártot is meg akarták alapítani a faluban — szól Laci bácsi mintegy jelezve, hogy ez az igazsághoz tartozik. — Valamikor a harmincas években volt így. Jött egy előadó a faluba és rózsás jövőt ígért az összegyűl teknek. Én azonnal odamentem három Az ifjúsági mozgalmon mély nyomot hagytak az elmúlt évek eseményei. Erőszakkal szétforgácsolták, a jobboldali erők befolyása alá került. A legtöbb járásban az egység mellett foglaltak állást, de felsőbb utasításra mégis széttagolták. Amikor végre ismét létrejött az egységes Szocialista Ifjúsági Szövetség, az elvhű ifjúsági funkcionáriusok, a volt CSISZtagok nagy részével megkezdték a munkát. A Szocialista Ifjúsági Szövetség még nem tekint nagy múltra vissza, ám az eltelt néhány hónap is azt bizonyítja, hogy a helyes úton járnak. A fiatálok tudásukkal és tetteikkel a szocializmus ügyét szolgálják. Erre számos példát lehetne felhozni. A legértékesebb a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának, a rádióval együtt meghirdetett „Szignál 50" elnevezésű országos versenye, melyet a CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére kezdeményeztek. A versenyben minden járást három alapszervezet képvisel, illetve irányítja a többi alapszervezet tevékenységét. A Központi Bizottság távlati és rövid ideig tartó feladatokat tűz ki. Az első hónapban (novemberben) három távlati feladatot A Koreai NDK eredményesen fejleszti gépiparát. Felvételünkön a Kim Jong Tae-i villanymozdonygyár szerelőcsarnoka. (ČSTK — KTK)