Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-17 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

* Georges Fournial riportja PARAGUAY ­A FELEDÉSBE MERÜLT BORZALOM Miért írunk Paraguayról, amikor „a nagy időszerűség" az egész világ köz­véleményének figyelmét Latin-Ameri­ka más országai felé irányítja? Mond­juk Chilére, ahol új népi kormány ke­rült uralomra, vagy Perura, ahol a katonai junta erélyesen a nemzeti függetlenség politikáját gyakorolja, Bolivéóra, ahol Juan Jósé Torres tá­bornoknak, a néptől kapott erős tá­mogatása meghiúsította az ultrareak­ciós erők puccskísérletét... Azért, mert Paraguay egy „feledés­be merült diktatúra", egy túlságosan elielejtett diktatúra. És ebben az értelemben nevezték el az országot „A néma borzalom földjének". Erről hozunk néhány bi­zonyítékot. Az ország ma a náci bű­nözők menedékhelye, akik ott keres­kedőkké, vagy csempészekké váltak. Washington nagy gondot fordít Para­guayra és 1954 óta támogatja Alfredo Stroessner diktátor uralmát. Az ország teljes mértékben kisMl­gáltatta magát az amerikai monopo­loknak. Az ismeretlen Paraguay Paraguay területe Franciaország te. rületének 3/5-én terül el. Demográfiá. ja valóban egyedüli a világon: több mint 2 millió lakosa közül legalább 500 000 külföldön, főleg Argentínában él. Ezek szerint tehát minden negye­dik paraguayi polgár emigráns. Az 1947—1952 években bekövetkezett ki. vándorlás után majdnem minden csa­ládnak megvan a maga száműzöttje. A családok azonban egy színvonalon tartják magukat. Ahhoz, hogy éljenek, dolgozniok kell, ám a paraguayi gaz­dálkodás ezt nemigen teszi lehetővé, És ezenkívül külföldön szabadabban lélegzenek, a számkivetés, legyen akár önként vállalt, még mindig jobb, mint az asuncioni tömlöc, vagy a chacoi koncentrációs tábor. Ki beszélhet tehát Stroessner tá­bornok Paraguayának gazdasági fej­lődéséről? Az ország ipari termelése az elma­radott gyárakra korlátozódik: huszon­öt vállalatra, melyeknek egyenként csak száz dolgozója van, s 1828 ki­sebb üzemre, amelyekben egy, legtöbb négy munkás dolgozik, no és a 3305 iparosra. A „nagyipar" alig 7000 személyt al. kalmaz, a közepes nagyságú ipari vál­lalatokban 12 000 személy talált mun­kát, az iparosok pedig összesen csak 16 000 munkásnak adnak megélhe­tést. / Az ipari termelés a vállalatok 88,5 százalékát jelenti, és a munkaerőknek mintegy 45 százalékát alkalmazza. Ért­hetőbben szólva a vállalatok 99 szá­zaléka az iparosok és a kisiparosok kezében van, akik a munkásoknak 75 százalékát alkalmazzák. A fenti adatok még az 1963. évből származnak. Ezenkívül azonban még van egy más, fontosabb, az elmara­dottságot még jobban leleplező ada­tunk: az említett időszakban az 5800 vállalat közül 4000 minden hajtóerő nélkül dolgozott s 44 üzem összesen csak 500 lóerő teljesítményű hajtóerő, vei rendelkezett. Paraguay mezőgazdasága a nagy­birtokosok káros voltának valóban tra­gikus esete. Négy évszázados mező­gazdasági hagyományra visszatekintve a talajnak csak 1,7 százalékát mun­kálták meg és a hektárhozamok 1945 óta állandóan egy színvonalon mozog­nak! A helyzet ma olyan, hogy az 1550 nagybirtokos 31,5 millió hektár­nyi területen gazdálkodik. Ennek kö­vetkeztében a 250 000 aránylag négy­tagú parasztcsaládra esik a fennma­radó 500 000 hektárnyi földterület. Paraguay lakossága szegény Napi 0,60 frank jut átlag a paragu­ayi lakosság 65 százalékára! Az egy lakosra eső átlagos évi jövedelem 193,2 dollár. Argentínában egy lakosra 799 dollár esik. A lakosság, főleg a pa­rasztok 65 százalékára csak 50 dollár jut. Annak ellenére, hogy a gyermek­halandóság csökkent, a lakosság évi szaporodása 2,9 %. 1968 óta az ország lakossága elérte a 2 millió 230 ezret, 1980-ban pedig 3 millióra emelkedik. 12 év alatt tehát 1 millióval több em­bernek kell ellátást, ruhát, lakást nyújtani és ha lehetséges, műveltsé­get is. Ehhez évente 30 ezer új mun­kalehetőségre lenne szükség, ám a fejlődés mai üteme csak 10 000 mun­kalehetőséget biztosít. Hivatalosan 30 ezer a munkanélküliek száma, egy másik adat szerint azonban a földmű­vesek és pásztorok 40 százaléka mun­kanélküli. Ezek szerint tehát 210 000 munkanélkülire lehet számítani, vagy­is minden tizedik paraguayi polgár munkanélküli. Emellett nem számol­tuk a külföldön élő 800 000 munkavál­lalót, akik Argentínába és máshová mentek munkát keresni. Az ország legnagyobb problémája gazdasági és szociális téren tapasz­talható. S ennek oka maga az ország struktúrája, a feudalizmus következ­ményei. Ezen a téren Paraguayban semmi sem történik, vagy talán kül­földi segítségre számíthatnak? Igaz, a jelenlegi rendszernek nagy támo­gatást nyújt az Egyesült Államok. 1968-ban „Paraguay fejlődési straté­giájának ideiglenes alapja" című gaz. dasági receptje szerint az egyetlen „gyógymód" a hústermelés. Ettől függ az ország gazdasági fellendülése. Ily módon óriási legelővé válik majd, s nyersanyaggal látná el az óriási mély­hűtő berendezéseket. Csak a gazdasá­gi szakemberektől és politikusoktól függ, hogy megállapítsák, vajon ez az új monoprodukció valóban meghoz­za-e az ország fejlődését s hasznos lesz-e? Ilyen Paraguay, jelenlegi hely­zete. Ha viszont csak az állattenyész­tésben bíznának, a százéves elmara­dottság meghosszabbodna, hisz az em­berek túlnyomó része még ma is nyo­morban él. A náci háborús bűnösök az emberkínzás tudományának professzorai? Alfredo Stroessner tábornok 1958 óta körülbelül 300 politikai foglyot tart börtöneiben, s a feltevések sze­rint ezek közül körülbelül ebben az időszakban 250 embert a kínzókam­rákban meggyilkoltak. Kellemetlen számomra, hogy az európai nemzetek előtt újra olyan neveket kell emlí­tenem, mint Martin Bormann, Menge­le, vagy Ante Pavelič. Ez azonban el­kerülhetetlen. Ezek a hóhérok kap­csolatban álltak Stroessner tábornok, kal, s akik még ma is élnek közülük, még mindig baráti köréhez tartoz­nak. A fenti személyek tevékenységének nyilvános leleplezését olyan neves emberek írták alá, mint például Os­valdo Chaves, Paraguay volt washing­toni nagykövete, Jósé Zacanias Arza, volt nemzetvédelmi miniszter s Pa­raguay madridi követe, Gualdino Ra­món Lovera, a képviselői kamara első elnökhelyettese, Luis Oscar Boettner, volt igazságügyi miniszter stb. És itt még nem említettük a liberális párt, a forradalmi febrerista párt és természetesen a Paraguayi Kommu­nista Párt tiltakozó jegyzékeit. Az itt említett aláírások olyan em­berektől származnak, akik jól isme­rik a paraguayi rendőrséget. Hihe­tetlen, hogy a rendőrök egyik napról a másikra olyan gyakorlatra tehettek szert, amely még az emberi mivol­tukból is kivetkőzteti őket. Adam Go­doy Jiménez, a mai egészségügyi mi­niszter a rendőrkórház volt igazga­tója a hóhérok módszereiről több eset­ben csak úgy nyilatkozott: „A fiúkra bíztuk a dolgokat". Ami azt jelenti, hogy a hazafiak sós vízzel telt ká­dakban fulladtak meg, vagy a legke­gyetlenebb kínzásokban szerzett se­bekbe haltak bele. 1959-ben az asun­cioni rendőrséget a háborús bűnösök oktatták. Fratgill diák nemrégen kijelentet­te, hogy a kínzásokat a „gringók" [idegenek) felügyelete alatt hajtják végre. E kijelentése után két napon belül meghalt. Stroessner, a fasiszta hadnagy... Tudjuk jól, hogy Alfredo Stroessner volt hadnagy barátaival együtt meg­alapította Paraguay első fasiszta szer­vezetét. A második világháború alatt a „Háborús front" címen tartották: meg találkozóikat a hitleri nagykövet­ség tagijainaik részvételével. Az Interpol rendőreinek egyike a kábítószercsempészek felkutatására indított nyomozás folytán ráakadt Paraguayban a háborús bűnösök nyo* maira. Ezt követően rövid időn be-, lül egy asuncioni moziban agyonlőj te Stroessner testőrségének parancs* noka. A fenti információk Európában vá-i lőszínűleg eddig ismeretlenek. Jól tudjuk, hogy ezért megtorlás fenyeget bennünket. De némák maradhatunk-e 30 évi bitorlás, s 16 évi fasiszta dik­tatúra után? Pikáns történetek... A paraguayi emberek szeretik ai jól sikerült vicceket. Például: Stroessner tábornok meg­hagyta titkárának, hogy péntekra hívja össze a minisztertanácsot. A tit, kár megírta a meghívókat, de közben visszatért, s megkérdezte: „Viernes (péntek) V-vel, vagy B-vel irandó?" (A műveletlen emberek ezt a helyes­írás, szabályt a spanyolban ugyanis gyakran összetévesztik). Stroessner elgondolkodott, össze­ráncolta homlokát, s azt válaszolja: „Tudja mit, hívja össze őket szom­batra" ... A tábornok műveletlensége szinte legendaszeHí. Alessandri volt reak­ciós chilei elnöknél tett látogatása alkalmával felkérték őt, hogy írja ba magát. írjon néhány sort az „arany-, könyvbe". A tábornok zavarba ésett, mit is kell ilyenkor egy ilyen könyv­be írni. Titkára gyorsan néhány sort vetett egy papirosra és a tábornok kezébe csúsztatta. A chilei sajtó fényképészei azonnal megörökítették ezt a törté-: neimi dokumentumot. A diktátornak pontos és eredeti eL képzelései vannak az Írástudatlanság­ról, amely az országban legalább 34 százalékot tesz ki. Erről a következőképpen nyilatko­zik: „Paraguayban az írástudatlanság csak emelkedhet, mivel az Írástudó öregek meghalnak, az újszülöttek pe­dig még nem tudnak olvasni." ÚJABB JÉGKORSZAK JÖN? Újabb jégkorszak küszöbén állunk — jelentette ki dr. Emiliani chicagói meteorológus, miután megállapította, hogy a tengerek átlagos hőfoka az utóbbi 50 év alatt 1,2 C fokkal emelkedett. „Éppen úgy, mint 11000 évvel ezelőtt — fűzte hozzá Maurice Ewing geofizikus és William Donn geológus. Kutatásaik során ugyanis arra az ered­ményre jutottak, hogy az utolsó jégkorszak is a tengerek és a kon­tinens felmelegedésével kezdődött. Ennek következtében vízgőz kép­ződött, amely hó alakjában az északi sarkvidék gleccserjeire hullott. Évezredek folyamán azután ennek következtében kerek 100 m-rel süllyedt a tengerszint, úgyhogy az Atlanti-óceáni és a Jeges-tengert földküszöb választotta el egymástól, minek következtében a melegebb Atlanti-óceán vize nem jutott el többé északra. A Jeges-tenger na­gyobb felületén befagyott, a gleccserek dél irányban előre nyomultak, és megkezdődött az újabb jégkorszak. Mivel azonban ezután kevesebb vízgőz képződött, a következő évezredekben ez a folyamat fordított sorrendben játszódott le: a gleccserek olvadtak és a tengerszint ismét emelkedett. ,,Míg az egyenlítő és az Északi-sark között oly szélsőséges hőmér­sékleti különbségek vannak, továbbra is felváltva lesznek jégkorsza­kok és meleg periódusok" — jelentette ki dr. Emiliani. Csak Németországban három, Amerikában pedig négy jégkorszak nyomai mutathatók ki. (QUICK) Amerikai gleccserkutatők Grönlandon azt vizsgálják, hogy a jégtömegek növekednek vagy olvadnak. •

Next

/
Thumbnails
Contents