Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-17 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

MILLIÓS MEGTAKARÍTÁSOK A Mindé nki szocialista módon mozgalom vissz­hangra talált • Nagy értékeket jelentő egyéni és kollektív munkavállalások • Karoljuk fel a fiatal technikusok kezdeményezéseit! • Érdekes leltár a bratislavai Közszolgált at ási üzemekben • Főcél: az ötödik ötéves terv fel ad atainak teljesítése Amikor a múlt év áprilisában szárnyra kelt a hír, hogy 24 ipari és mezőgazdasági üzem kidol­gozta a munkaverseny egy új formájának az alap ját, és saját „portáján" hozzákezdett az elgondolá­sok gyakorlati megvalósításához, sokan örömmel fogadták az 1968-ban elhanyagolt, mellőzött ver­seny felújítását, de akadtak tamáskodók, kétkedők is, akik a kezdeményezést egy kézlegyintéssel in­tézték el, mondván: ez a „sok hűhó" is majd for­malizmusba, frázisgyártásba torkollik, mint sok nagyszerűnek kikiáltott, de a későbbiek során a nemzetgazdaságnak nem sok hasznot hozó koráb­bi kezdeményezés. Szerencsére most nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a „sírból" hoz­ták vissza a dolgozók alkotókezdeményezésének tág teret nyitó, a tartalékok feltárásához vezető versengést. Ellátogattunk több üzembe és elbe­szélgettünk az illetékesekkel: milyen hasznot je­lentett az üzemnek a „Mindenki szocialista módon" mozgalom, és megkérdeztük azt is, milyen prob­lémák, gátló körülmények merültek fel a kezdet­től eltelt tíz hónap folyamán? A Šverina Vasmű dolgozói olyan műszaki-szer­vezési intézkedéseket vezettek be, melyek segít­ségével az áramszolgáltatásban gyakran mutatko­zó zavarok és a vasúti kocsik hiánya ellenére kitűnő eredményeket értek el a versenyben és mint Közép-Szlovákia egyik legjobb üzeme, meg­kapták a Szovjetunióban működő testvérüzemük vörös zászlaját. Amikor a munkások és techniku­sok megtudták ezt a hírt, elhatározták, hogy az 1970. év végéig az árutermelés mutatójának túl­teljesítésével terven felül 13 millió koronával gaz­dagítják nemzetgazdaságunkat. A Cíger Bánya dolgozói is kitettek magukért, mert közel 74 000 to'"> *«zenct iöveszt<>it-jk terven felül és több, mint másfél milliót takarítottak meg az önköltségeken. A Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat dolgozói a tervezett 688 lakásegység helyett 712-t adtak át és a gyors munka nem ment a minőség rovására, amit a koilaudációs bizottság szakemberei öröm mel állapítottak meg. Országjárás közben azt tapasztaltuk, hogy az egyéni vállalások mellett egyre több — és jelen­tős értéket képviselő — kollektív vállalás szüle­tett. Tiszacsernyőn (Čierna nad Tisou) például az átrakodásnál használt gépi berendezések jobb ki­használására és a technológiai folyamatok tökéle­tesítésére helyezték a fő súlyt. A „Mindenki szocialista módon" elnevezésű mozgalom egyik rendkívüli értékes velejárója a rugalmasság. Az üzemek dolgozói a vállalások el­fogadásánál mindig az adott helyzetből, ponto­sabban szólva a szükségdiktálta követelményekből indulnak kl és a munka nehézségi fokára való te­kintet nélkül ott vetik latba erejüket és tudásu­kat, ahol az üzemnek vagy a nemzetgazdaságnak arra legnagyobb szüksége van. A legtöbb vállalás a terv teljesítésére irányul, ami közvetlenül ha­tással van a hazai piac jobb ellátására és így közvetetten érinti társadalmunk valamennyi tag­ját. A mozgalom jellemző vonása az újkeresés is. A bratislavai Közszolgáltatási Üzemekben például elkészítettek egy, a maga nemében egyedülálló leltárat: a fogyatékosságok leltárát. És az ered­mény? Kézzelfoghatóan megjavult a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minősége és az üzem be­vételi terve — az előző évhez viszonyítva — közel egyharmaddal gyarapodott! Több üzem éppen ennek a mozgalomnak a kap­csán kezdte meg a termelés komplex racionalizá­lásának a bevezetését is. Mivel ebben az esetben hosszabb ideig tartó folyamatról van szó, nem min­denütt mutatkoznak konkrét eredmények, vannak viszont üzemek, ahol máris „beérett" ez az el­gondolás és meg is hozta első gyümölcseit. Ezek közé tartozik a Cígel Bánya, ahol a fejtési mun­kálatok gépesítésével érnek el jelentős munkasi­kereket, míg Banská Bystricán az építővállalat a házépítést és az ezzel összefüggő munkálatokat „iparosította". A nyugat-szlovákiai vízművek dol­gozói 25 racionalizációs tételt dolgoztak ki. Vala­mennyi megvalósítására csak az idén megkezdett ötödik ötéves terv utolsó évében kerül sor. A vál­lalások közül egyet emelünk ki: számítóközpont létesítésével csökkentik az adminisztratív állo­mányt és egyúttal tökéletesítik ezt a munkát. A fények mellett ebben a mozgalomban is ta­lálunk árnyékosabb részeket. Például több üzem a termelés komplex módon történő racionalizálá­sát nem az üzemben levő források és tartalékok feltárásával, azok mozgósításával, hanem költsé­ges beruházásokkal, drága gépi berendezések vá­sárlásával és olyan szerkezetek felszerelésével szándékozza biztosítani, amelyeket szerényebb, de ugyanolyan hatékonyságú eszközökkel is lehetne helyettesíteni. Kár, hogy sok helyen megfeledkez­nek az üzemben dolgozó műszaki értelmiség ta­lálékonyságáról és alkotókezdeményezéséről. Or­szágos viszonylatban milliókat takaríthatnánk meg, ha tágabb teret kapnának a segítőszándéktól áthatott fiatal mérnökök, technikusok, újítók, ész­szerűsítők. A legtöbb, de főleg a mozgalmat elindító 24 üzem vezetője elismerően nyilatkozik a nagyobb vállalatokban működő műszaki-tudományos társa­ságokról. A szervezet tagjai főleg a műszaki-gaz­dasági propaganda és az újítómozgalom irányítá­sából veszik ki részüket. Tevékenységével jelentős értéket adott a „Mindenki szocialisla módon" moz­galomnak a Csehszlovák Államvasutak trnavai mű­helye melett működő szlovák műszaki-tudományos társaság. A bratislavai Palma üzem szervezetével együtt hatékonyan kapcsolódtak be a hosszabb ideig tartó, nagyobbrészt üzemkorszerűsítő temati­kus feladatok megoldásába. A „Drevoúnia" el­nevezésű gyártási-gazdasági egység — melynek' családjába tartozik a mozgalom egyik alapító vál­lalata, a tapolcsányi (Topolčany) Béke — a múlt évben érdekes és nemzetgazdaságunknak nagy hasznot hozó akciót indított el „Az újítómozgalom 30 napja" néven. Jó eredményeket értek el a bra­tislavai Nyugat-szlovákiai Energetikai Üzem, vala­mint a Považská Bystrica-i Gépgyár újítói ís. A má­sik oldalon viszont az üzemek gazdasági vezetői sem feledkeztek el azokról, akik jó eredményeket érnek el a versenyben. A már korábban említett Považská Bystrica-i Gépgyárban például 1970-ben 1 millió 200 000 koronát irányoztak elő a legtöbbet kezdeményező dolgozók megjutalmazására. A Vla­gyimir Iljics Lenin nevét viselő rózsahegyi (Ru­žomberok) gyapotfeldolgozó üzemben bevezették az úgynevezett „tízes rendszert". Ennek lényege: 10 korona a napi terv teljesítéséért, plusz prémium a terv túlteljesítéséért, a hibás gyártmányok szá­mának csökkentéséért, a tüzelőanyaggal és elekt­romos árammal való takarékosságért, plusz cél­prémium az új berendezéseknek a termelésbe tör­ténő mielőbbi bevezetéséért. Ugyanakkor anyagi­lag sújtják azokat a dolgozókat, akik a kellő igye­zet hiányában nem teljesítik feladataikat. A „Mindenki szocialista módon" mozgalomban fontos szerepe van az erkölcsi értékelésnek is. A Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat a terme­lésben legjobb eredményeket elérő dolgozóknak elismerő okleveleket, tárgyi ajándékokat ad. A ju­talmakat szakszervezeti gyűléseken a tagság előtt nyújtják át. A versenymozgalom egyik fontos része az ellen­őrzés. Több üzemben bizottságot neveztek ki « verseny irányítására és a mozgalomba bekapcso­lódó dolgozók eredményeinek az ellenőrzésére. A nyitrai (Nitra) Stavoprojektben valamennyi dol­gozó részvételével az egyes munkaközpontokban, megtartott értekezleteken értékelik ki a vállalások teljesítését. A „Mindenki szocialista módon" mozgalomra most az új ötéves terv küszöbén jelentős felada­tok várnak. Ebben az évben ünnepeljük pártunk megalakulásának 50. évfordulóját és az üzemek az előző évekhez viszonyítva növelik a termelést. Hisszük, hogy e jelentős évforduló tiszteletére a mozgalom nagy családja további egyénekkel és munkacsoportokkal bővül, ami biztosítékot nyújt majd a növekvő feladatok maradéktalan teljesíté­séhez is. LADISLAV K UKULA A perbetei (Pribeta) szövetkezet másfél évtizeddel ez előtt azzal a szándékkal létesített egy mezei téglagyárat, hogy meggyorsítsa a közös gazdálkodás számára szüksé­ges istállók és egyéb épületek építését, továbbá, hogy segítse a község. építkező polgárait e nélkülözhetetlen építőanyaggal. Az elmúlt évek igazolták az akkori vezetők éleslátását. A közelmúltban Varga Richárd mérnökkel, a szövetkezet ökonómusával beszélgettünk a téglagyár jelenéről és jö vőjéről. A következőket mondotta: — A téglagyár Farkas József irányításával működik. Évente 1 millió 400 000 nyerstéglát állít elő. Az általunk gyártott téglát nemcsak saját szükségletünk fedezésére használjuk, hanem eladjuk a szocialista üzemeknek. Ki­sebb mennyiséget magánszemélyeknek is juttatunk. Beszélgetés közben azt is megtudom, hogy sok gondot okoz a tégla égetése, mert az ehhez szükséges porszenet hosszas utánjárás után tudják csak beszerezni. Az évi tü­zelőanyag-szükséglet 60 vagon. Ebből egyharmad fekete, kétharmad pedig barna porszén. Gyakran előfordul, hogy csak egyfajta szenet kapnak, ami azután az égetés, a mi­nőség rovására megy. Sipos János karbantartó kalauzolt végig a gyártelepen és elmagyarázta a gyártási folyamatokat. Tőle tudtam meg, hogy a körkemencébe egy műszak alatt 10 000 nyerstég lát raknak be, és ugyanannyit hordanak ki. Az égetés sza­kaszosan történik. Az égetésért Maráz Albert, Sipos Ernő és Balázs Vince felelős, akik váltott műszakban dolgoz­nak. Munkájuk nem nehéz, de nagy figyelmet és pontos ságot igényel, mert kb. 25—30 lyukon át, minden 25 perc­ben egy-egy lapátka porszenet kell szórni az égő tűzre. Ez pedig azt jelenti, hogy mire befejezi a munkát az utolsó lyuknál, újra kezdheti az elsőnél. A nyerstégla kemencébe rakását Török Albert, Zsók Bé­la és Szetei Péter, az égetett tégla kihordását pedig Kecs­kés Mihály és Továczi László végzi. A szövetkezet ökonómusa elmondotta, hogy egy tégla előállítási költsége 55 fillér, melyhez 62 fillér különféle adót számítanak. A tégla fontos nyersanyaga az építőipar­nak. Tudják ezt jól a perbetei szövetkezet mezei téglagyá­rának dolgozói is, akik évről évre növelik a termelést. Andriskin lózsef TÉGLAGYÁR A FALU A PKRRKTKI TŕRÍ.AOVÄR ItnV&BiM SZÉLÉN (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents