Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-17 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

Az 1971-es év építkezései Talán nincs is köztünk olyan, akit ne erdekei, nének a krimifilmek, aki el ne olvasna időnként egy-egy detektívregényt. Noha kétségtelen, hogy a borzalmak csupán a szerzők fantáziájának a szüleményei, mégis sokan lélegzetüket vissza­fojtva habzsolják a fejezeteket, mintha a leírt események tényleg megtörténtek volna. Igaz, az életben sem mennek ritkaságszámba a betörések és a lopások. Számuk az utóbbi időben nálunk is aggasztóan emelkedik. A gyil­kosságok terén szemcsére más a helyzet. Ezek nem tartoznak hazánkban a mindennapi esemé­nyek közé. Ezekről a problémákról beszélgettünk dr. Jo­sef Zapletallal, a prágai Kriminológiai Kutatóin­tézet dolgozójával. Megkérdeztük tőle: ki a gyil­kos? A Büntetőtörvénykönyv szerint az, aki szándé­kosan embert ölt, függetlenül attól, hogy hirte­len haragjában, vagy előre megfontolt szándék­kal oltotta ki másnak az életét. A szándékos emberölésért — az enyhítő körülmények figye­lembevételével — 10—15 évi szabadságvesztés, — azok hiányában pedig halálbüntetés jár. Az ilyen ítélet végrehajtásának a feltétele, hogy a gyilkos jogilag felelősségre vonható legyen. Ha ugyanis pillanatnyi vagy tartós elmezavara következtében képtelen felmérni cselekedete horderejét (erre nézve az orvosszakértők, főleg a pszichiáterek véleménye a mérvadó), a tettest valamelyik pszichiátriai klinika zárt intézetében gyógykezelik és csak felgyógyulása után kell letöltenie büntetését. Ám az ilyenek kevesen vannak. Különben a gyilkosságok száma kuta­tóintézetünk statisztikai adatai szerint fokoza­tosan csökken. Míg 1962-ben miden 100 ezer la­kosra 3,2 áldozat jutott, a múlt évben ez az arány 1,1-re zsugorodott. • Mit jelent ez szemléltetöbben kifejezve? Azt, hogy míg 1963-ban hazánkban 296 meg­gyilkoltat- tartottunk nyilván, 1968-ban mind össze 192-en haltak meg erőszakos halállal. Ez ev első felében pedig 92 polgárunkat érte ez a sors. Ezekből a kimutatásokból is kitűnik, hogy a kisebb-nagyobb kilengésektől eltekintve, or­szágos viszonylatban évente 200-ra tehető a gyil­kosságok száma GYILKOS az, AKI... Beszélgetés a prágai Kriminológiai Kutatóintézet dolgozójával Őszintén szólva, a többi bűncselekményhez viszonyítva ez nem a legrosszabb arány (a gyil­kosságok ugyanis a bűncselekményeknek csupán 7 százalékát teszik), bár nem zárható ki a fel­tevés, hogy ez a javulás a közbiztonsági szer­vek, esetleg az orvosok gyorsabb beavatkozásá­nak, a megtámadottak gondosabb gyógykezelésé­nek köszönhető. • Ha meir a számoknál tartunk, talán azt is elárulná Zapletal elvtárs, mi a helyzet ezen a té­ren Szlovákiában? Kimutatásainkból az is nyilvánvaló, hogy Szlo­vákiában több gyilkosságot követnek el évente, mint a cseh országrészekben. Kutatásaink so­rán figyelmünk természetesen a nemzetiségekre is kiterjedt. Érdekes észrevételeink egyike, hogy míg a cseh nemzetiségűek közül — tekintet nél­kül arra, melyik köztársaságban élnek minden 10 ezer lakosra 0.07 gyilkos esik, addig a szlo­vák nemzetiségűeknél ez az index 0.20, a ma­gyar nemzetiségűeknél pedig 0.21, ami, monda­nom sem kell, jelentős különbségnek tekinthető. Statisztikánkból sajnos nem tűnik ki, mennyi eb. bői a cigányszármazású, csupán sejthető, hogy miután a cigányok többsége szlovák, illetve ma­gyar nemzetiségűnek vallja magát, ők is lénye­gesen hozzájárulnak a Szlovákiára nézve hátrá nyos statisztikához. És ha már itt tartunk, azt is leszögezem, hogy a gyilkosságokat leginkább férfiak követik el. A nők országos viszonylatban csupán 8.8 száza­lékban veszik ki részüket valamennyi bűncse­lekményekből, úgyhogy az idei első félévben elkövetett 92 gyilkosságból, beleértve az újszü­löttek meggyilkolását születésüknél vagy közvet­lenül világrajöttük után, — mindössze 8 írha­tó a nők számlájára. A valdicei fegyházban büntetésüket töltő gyil­kosok egyéniségének és tettük körülményeinek elemzéséből egyébként az is megállapítást nyer, hogy minél műveletlenebb valaki, annál ritkáb­ban kerül összeütközésbe a saját lelkiismereté­vel. Például az ottani gyilkosok 75 százalékának csupán alapfokú a műveltsége. A többinek még ennyi sincs. Az intelligencia helyett ezekre az egyénekre az agresszivitás és a kíméletlen dur­vaság jellemző. Érdeklődési körük korlátolt, ha egyáltalán dolgoznak, többnyire csak kisegítő munkát vállalnak, mely nem igényel szakkép­zettséget. • A gyilkosok többnyire büfttetett előéletűek. Sok közöttük a visszaeső bűnös? A bűncselekmények 68 százalékát általában a visszaeső bűnösök követik el. Ám egyetlen olyan gyilkossal nem ta)$&oztam még, aki — noha ez ©Ívben nem lehetetlen — emberölésért letöltöt­te büntetését és Ismét gyilkolt volna. Azokkal a szakemberekkel sem értek egyet, akik azt al lítják, hogy a legtöbb gonosztevő eleinte apróbb lopásokkal próbálkozik, majd a betöréseken ke­resztül, fokozatosan jut el a gyilkosságig. Sokan egész életükön keresztül apróbb törvénybe üt­köző cselekedeteket követnek el, de azért em­bert nem ölnének. Persze a bűncselekmények között is különbséget kell tennünk. Vannak, akik ' nem szándékosan, hanem hanyagságból, elővi­gyázatlanságból ölnek. Gondoljunk csak a köz­lekedési balesetekre, melyek gyakran végződnek halállal. • Milyen okok késztethetnek arra valakit, hogy embert öljön? A gyilkosok egyharmada (29 százaléka) anyagi okok miatt követi el tettét. Az alkohol, a gyako. rí mulatozás és a nők nem egy ember vesztét okozták már. Van, aki eleget keres ugyan, de többet költ, s egyre több pénzre van szüksége. Eszébe jut, hogy a szomszédja a minap elővi­gyázatianságban elhencegett neki megtakarított kis vagyonával. Meglátogatja tehát, és bár csak a pénzét akarja elvenni, dulakodás közben, anél­kül, hogy tette következményeire gondolna, dü­hében megöli őt. Valdicén nem egy ilyen „ese­tünk van", akinek a csalódását többnyire fokoz­ta a tény, hogy a várt összeg helyett mindössze néhány koronát sikerült megkaparintania ellen­felétől. A sexuális gyilkosságokról, noha sokkal rit­kábban fordulnak elő (a Valdicén élő 175 elítélt­nek csupán 5 százaléka sexuális gyilkos), nincs pontos áttekintésünk, mert akik büntetőjogilag nem vonhatók felelősségre, — amint már szó voit róla, — azokat a pszichiátriai klinikán gyógykezelik­A gyilkosoknak mintegy 66 százaléka a legkü­lönfélébb körülmények és helyzetek adta össze­tűzések, verekedések hatása alatt követi el tet­tét. Féltékenységből, gyűlöletből, bosszúból, düh­ből, vagy akár hősködésből. Különösen a sze­szes italok mértéktelen fogyasztása, a túlzott önbizalom és az erkölcsi gátlások hiánya adja ezeknek az embereknek az erőt szörnyű tettük­höz. Sajnos, sok közöttük a fiatal. A legtöbb elítélt kora 20—30 év közötti. 13 százalékuk még a 18. évüket sem töltötték be ... • Az alkoholnak tehát aránylag fontos sze­repe vari a gyilkosságokban? A gyilkosságok 53 százalékát az alkohol hatá­sa alatt követik el. A tettesek ugyan nem azért isznak, hogy bátorságot öntsenek magukba, de aki már felöntött a garatra, az alkalom adtán nem sokat gondolkodik, milyen módon oldja meg problémáját. A fődolog számára, hogy — még a legtragikusabb következmény árán is — ő legyen a győztes ... Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az alkohol rendszeres élvezete folytán meg. változik az ember természete. A gyilkosok nagy része idült alkoholista, aki úgy megszokta a szeszes italt, hogy ha nem is részegen cselek­szik, tettére közvetve mégis csak hatással van züllött életmódja. • Mindenki félti az életét. Mit tehet az ember biztonsága érdekében, hogy ne essék áldozatul valamilyen gyilkosságnak? Megnyugtatom, ennek a veszélye aránylag nem nagy. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a tragédia többnyire a gyilkos ismerősét, barátját, rokonát fenyegeti, akitől nem tud megkapni va­lamit, vagy aki ellen bosszút esküdött. Ezen kí­vül vannak ebből a szempontból kockázatos foglalkozásúak, mint pl. a taxisofőrök, pénztá­rosok, rendőrök. Megfigyeléseink alapján az ál­dozatok egy része a tettes izgatásának, vagy sa­ját elővigyázatlanságának „köszönheti" meg-­gyilkolásá'.. Gyakori ez a házastársak kőzött is. Arra az esetre gondolok, amely egy családi per­patvarral kezdődött. A feleség egy tányért vá­gott férje fejéhez, amit az egy téglával viszon­zott. Az asszony eszméletét vesztve rogyott össze, ám a férj abban a hiszemben, hogy meghalt, el akarta rejteni felesége tetemét. Amikor észrevet­te, hogy életben van, a következményektől való léteimében egy kővel agyonverte áldozatát. Nálunk azonban nem ez a tipikus módja az emberölésnek. Míg Amerikában többnyire lőfegy­verrel, hazánkban késsel és egyéb szúró szerszá­mokkal követik el a gyilkosságokat. De a kivé­tel erősíti a szabályt. Valdicén az egyik gyilkost elhagyta a felesége, s ezért családját villany­árammal irtotta ki. Mindhárom gyermeke lábá­hoz huzalt erősített, faelybe áramot vezetett. Saját magával is hasonlóképpen akart végezni, csakhogy inába szállt a bátorsága ... • Többnyire milyen időtájban valósítják meg végzetes elhatározásukat a gyilkosok? Főleg este, vagy az éjszaka leple alatt. Továb­bá ünnepnapokon, tehát olyankor, amikor ráér­nek, vagyis unatkoznak. Nem hiába mondják, hogy az unalom rossz tanácsadó. A gyilkosságok színhelye többnyire a nagyváros, mert a tette­sek azzal számolnak, hogy cselekedetük leleple­zésére egyáltalán nem, vagy csak később ke rül sor, és ezalatt a tömegben könnyebben kere­ket oldhatnak... • Milyen százalékban sikerül a gyilkosok le leplezése? Értesülésem szerint a rendőrség igyekezetét, ha nem is azonnal, de idővel majdnem minden esetben siker koronázta. Azért van ez így, mert a tettesek bármennyire is körültekintően „dol­goznak", bizonyos nyomokat feltétlenül hátra­hagynak. Véleményem szerint a gyilkosságok száma, de a többi bűncselekményé ls, csak ak­kor fog lényegesen csökkenni, ha a bűnözők tu­datára ébrednek annak, hogy törvényellenes cse­lekedetük túlságosan nagy kockázattal jár. Fel kell nyitnunk a szemüket, nemcsak az ő érde­kükben, hanem valamennyiünk érdekében, akik zavartalanul akarunk dolgozni, szórakozni, anél­kül, hogy életünket embertársaink elveteműltsé­ge, veszély fenyegetné ... KARDOS MARTA P»lEMSTAV \ ' -„ír,•„•'.•••;•;. ' ROHOZNIK —korszerű cementgyár A Priemstav ujabb hozzájárulása Szlovákia iparosí­tásához £ Egy milliárdos beruházás # Újdonság: fehér és színes cement (X) — Két évtizeddel ezelőtt mindössze négy kisebb gyár termelt cementet Szlovákiában. Jelenleg hat korszerű vagy rekonstruált cementgyár termelése a húsz év előttinek az ötszöröse, mégsem tHdja maradéktalanul kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Például Bratislavába is egészen Besztercebányáról (országúton több mint 200 km-ről) kell a cementet szállítani. A szlovák ipar ruhamos fejlődése ngyanakkor egyre több építőanyagot követel. Az új, korszerű cementgyár Rohožníkon (Malacky mel­lett), amelynek építését a bratislavai Priemstav építövál­lalat már az idén megkezdi egy felette fontos láncszem Szlovákia népgazdaságának további fejlesztésében. Építkezés 200 000 m 2-en Az építkezés nagyságára jellemző, hogy a 200 000 négy­zetméternyi területen több mint száz objektum épül egy millárdot meghaladó beruházással (ebből maga az építke­zés, a műszaki berendezések nélkül közel 600 millió). A gyár a nyersanyag lelőhelyének közvetlen közelében, tőle mintegy két kilométerre épül. A geológiai felmérések szerint az itt található tartalék a gyár teljes üzemeltetése mellett 200 évre elegendő! A gyári épületek, a nyersanyagot szállító kötélpálya, a viz- és gázvezeték, a villanyvezetékek e nagy méretű épít­kezésnek csupán egy részét képezik. A nagy termelés meg­felelő közlekedést, összeköttetést, utakat követel. Át kell építeni a vasutat, az országutakat felüljárókkal látják el. Mennyi minden szükséges egy ekkora gyár építéséhezi Gondoskodás az építőkről Az új cementgyár nem egyszerűen csak több cementet biztosít, hanem a választék olyan termékekkel bővül mint például a fehér és szines cement, különféle termékek a mezőgazdaság, az építőipar és a gumiipar számára. Ma mindez csak az építők igényes munkája nyomán vál­hat valósággá. A Priemstav vezetősége feltételezi, hogy a közvetlen környékről nem tud elegendő munkaerőt biz­tosítani. Ezért az építők részére már az építkezés első szakaszában felépítik a szállókat. Nem fognak hiányozni a szociális intézmények sem. A tervek szerint olyan kivi­telezésben, hogy a nagyobb igényeket is ki tudják majd elégíteni... A rohožníki építkezés az eddig is sok sikerrel büszkél­kedő Priemstav újabb nagy erőpróbája lesz. S ettől ls függ, lesz-e az elkövetkező években elegendő cement a szlovák főváros, a csallóközi falvak és városok társadalmi és családi építkezései számára. A Priemstav építővállalat ezért hívja e gigantikus építke­zésére a szakmunkásokat: kőműveseket, ácsokat, betonozó­katl Jó kereseti lehetőség Az alapbéren kívül a Priemstav építővállalat a határidők és a minőség betartásáért prémiumot fizet. Ha az építke­zésen dolgozóknak nincs lehetőségük naponta családjukhoz hazatérni, a különélési pótlék családosoknak napi 15, nőt­leneknek napi 10 korona. A Priemstav építkezésein a munkásoknak lehetőségük nyílik a szakképzettség megszerzésére is. Az érdeklődők munkára jelentkezhetnek — akár levél­ben, akár személyesen — bármelyik igazgatóságunkon: Bratislava, Záhradnícka 36, Bratislava, Vrútocká 18/a, Bra tíslava. Pri Habanskom mlyne, Bratislava, Stará Vajnorská cesta, Štúrovo (Párkány) és a bratislavai vállalati igazgató­ságon, Volgogradská 10. A Priemstav dolgozói a megérdemelt munka után Bobrove­cen, ebben a festői környezetben tölthetik szabadságukat. Ezenkívül a szenei és a pöstyéni (Piešťany) vállalati üdülők­ben. Foto: Jozeí Ondrejička

Next

/
Thumbnails
Contents