Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-17 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

r Szerény Ha részletes Ismertetést kellene írnom Koncsik józsefről, a Kelet«szlovákíai Vasmű 24 esztendős villanyszerelőjéről, semmiképp sem maradhatna ki ez a mondat: Fő tulajdonsága a szerénység. Pedig büszke is lehetne, hisz az üzem szocialista munkabrigádjának legfiatalabb tagja. Munkabrigádjuk az idén elnyerte a „Példás brigád" kitüntető címet. Koncsik József szakmáját a Košicei Magasépítő Vállalatnál tanulta ki, majd tizenhat hónapig Csehország különböző helyein szerelési munkán dolgozott. Tavaly májusban hegesztői tanfolyamot végzett. Családi hagyomány ez náluk, hisz édesapja hegesztő, bátyja is ebben a szakmában kezdte a munkát. Az ő élete is ehhez a szakmához kapcsolódik, mert amikor jövőbeli tervei felől kérdezgettem, nagyon szerényen csak ennyit mondott: .Szeretném sikeresen elvégezni az esti középiskolát, mert mint hegesztői technológus szeretnék dolgozni." Szabó István Bemutatjuk Dr. Gyimesi Györgyöt mint népszerű és jó szakorvost ismeri Bodrogköz népe. Kevesen tudják azonban, hogy nagyszerű vadász is, akinek lakását számos trófea díszíti. Bejárta már a Kaukázust, Romániát, Magyarországot, a hazai vadászterületekről nem is szólva. Eddig 88 szebbnél szebb trófea bizonyítja vadászsikereit. Molnár lános Eszperantó bábuk A Košicei Állami Bábszínház tagjai már második éve tanulnak eszperantóul. Az „Ébresztőcske" és a „Kíváncsi elefánt" című bábjátékukat is eszperantó nyelven adják elő. A tavalyi és tavalyelőtti bábjáték-világfesztiválon, melyet Zágrábban tartottak meg, ezzel a két bábjátékkal nyerték el az első díjat. A negyventagú bábjátszó-együttes már most készül a harmadik világfesz. tiválra. Reménykednek, hogy onnan is győztesként térnek majd vissza. Várady Anna Kigyúlnak az égők Rozsnyón (

Rožňava j, ebben a hangulatos göniöri városkában bolyongva az idegennek érdekes látványban lehet része. A város központjában, a Bányászok terén mostanában eggyel több a látnivaló. Nagy térképet szereltek fel, melyen megtalálható a járás minden városa, faluja. A helységek neve mellett dátum található, annak a napnak a megjelölése, amikor a szovjet hadsereg felszabadította az illető helységet. Minden falu és városnév mellett égő is van. Az égőt a helység felszabadulásának évfordulója napján gyújtják meg. Az első égők már karácsony előtt világítottak. A többi község neve mellett is sorban kigyúlnak az égők január végéig- Ugyanis a rozsnyói járás falvait a szovjet had. sereg 1945 január 29-ig felszabadította. Az égők fénye nemcsak látványosságot biztosít e gömöri városka főterén, hanem fényesen világítva emlékezteti a dolgozókat arra, hogy népünk számára feledhetetlen jelentősége van a felszabadulás tényének. Pazderák Bertalan A rozsnyói temetőben a város gondozására van bízva egy kis sír. Sírkövére csak annyi van rávésve, mint amennyit címül írtunk. A sírkő alatt nyolchónapos kisfiú alussza örök álmát. Kevesen tudják, hogy ez a kisfiú a leg. nagyobb magyar realista prózaírónak a gyermeke volt. Móricz Zsigmond 1905 februárjában házasodott meg először. Feleségül vette Holich Eugénia felsőme. cenzéfi tanítónőt, aki a lúciabányai munkavezető — pörkölőmester leánya volt. Házasságukból 1905 decemberében született Bandika. A fiatal család rozsnyói nyaralásakor a gyermek megbetegedett, torokgyíkot kapott. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni. 1906 augusztusában meghalt, és itt, Rozsnyón temették el. Román Tibor Évszázados falunév Méhi, (

Včelínce) a rimaszombati (Rim. Sobota) járás egyik kis faluja. Egy a sok közül, amely évszázadokon keresztül megtartotta eredeti nevét. De hogy is volt a névadással? A történészek feljegyzései szerint már a XIII. században volt egy település a falu szomszédságában. Alkernek hívták. Ezt a tatárok felperzselték, elpusztították. A falu újra felépült, de neve még nem volt. Ezért a falu földesura, Cselén Sándor, elhatározta, hogy olyan nevet ad az új településnek, amilyen szót hall először az utcán. Sétára indult. Mindjárt az első háznál hangokat hallott- Egy anya szólította leányát, mire az válaszként visszakiáltotta: "Mér hí?" A földesúr me

H így értette: „Méhi". Azóta sok víz lefolyt a Sajón, de Méhi a mai napig • megtartotta évszázadokkai ezelőtt kapott nevét Priezchala József es ügyes Több mint három évtizedet dolgozott a föld mélyé, ben Gajdosík Alfréd rozsnyói (Rožňava) bányász, aki mindig víg kedélyű, mosolygós, öt évvel ezelőtt három fiával és néhány fiatallal egy drótkötélpálya építésébe kezdett. A Rákos-hegy oldalán, a régi temető mellett fel is építették ezt a pályát. A vílá- L gításról a villanyszerelők gondoskodtak. Ö maga a felvonógép kezelését háromnapos tanfolyamon Csehországban tanulta meg. Elmondhatjuk róla tehát, hogy nemcsak víg kedélyű, mosolygós, hanem ügyes is. Munka Béla TOJÁSGYÁR A Benešov melletti Mydlárka községben épített baromfitelepre valóban ráillik a név: tojásgyár. Az Agrometal nemzeti vállalat olyan telepet épített, melyben valóban nagyüzemi módon folyik a tojástermelés. Ezt egyébként felvételünk is bizonyítja. JA felvételt J. Nősek — CSTK készítette

f st. CSAK A KÉPEN Ha valaki megnézi felvételünket, melyen az ógyallai (Hurbanovo) képeslap egyik része látható, bizonyára irigykedve gondolja: Milyen szép kultúrháza van Ögvvillának! Pedig ez csak a látszat, melynek kevés köze van a valósághoz. A felvételen látható épület ma már csak a képeslapon kultúrház. A valóságban raktárhelyiségül szolgál. Ablaküvege betörve, fala leverve, az ajtókon lakat. Nálunk a kultúrának csak a képen van hajléka, mert a városban nincs kultúrház. Ha a képeslapon a valóságot akarnánk ábrázolni, akkor a kocsmákat kellene lefényképezni, mert ezekből van bőven. Különböző cégtáblák alatt öt helyen mérik az italt. Arról nem ls szólva, hogy az élelmiszerüzletekben ls bő választék található az italokból. Ö, mennyire más a látszat, és mennyire más a valóság! Csak tessék megnézni jól a képet. Kádek Kálmánné Készítőjüket dicsérik Nálunk is Az antilopok tipikus afrikai állatok. Nagy csoportokban élnek a szudáni sztyeppéken és a kelet-afrikai szavannákon, de meg. találhatók a 4000 méter magas Kilimandzsáró lejtőin is. Az őslakók szívesen vadásszák őket, mert ízletes húsuk táplálékul szolgál nekik. Az antilopok csavaros, gyakran 70 cm hosszúra megnőtt szarvaiból pedig különféle dísztárgyakat faragnak. Nálunk is élnek antilopok. Igaz, hogy csak az állatkertekben, de ott igazán Jól érzik magukat, hiszen mint felvételünk ís bizonyítja, az egyébként bizalmatlan és az emberektől félő, menekülő állat szelíden nézett a bratislavai állatkert fényképészére. haj. (A felvételt Parti Márta készítette) Verseny A harangöntés mestersége valamikor főleg Iglón (Spišská Nová Ves) virágzott. Az 1357-ben, Visegrádon kelt oklevél szerint Nagy Lajos magyar király az iglói Konrád harangöntömestert a visegrádi nagyharang elkészítéséért minden közteher viselése alól felmentette. Az iglói harangöntő iskola utolsó híres mestere Wagner János volt, akinek a nevét még 1516-ban is megemlítik. Az Iglón öntött harangoknak talán egyik legszebb példánya a káposztafalvi templom nagyharangja, melynek alsó átmérője 130 cm, magassága 111 cm, a harangszelvény pedig 219 cm hosszú. E műhely nevezetesebb harangjai még: a podolíni, a batizfal. vi, a szepes-szombati harangok, melyeknek művészi kivitele az egykori híres iglói mestereket dicséri. Barabás lózsef Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Komáromban (

Komárno) a Szakszervezetek Háza, a Duna menti Múzeum, a Pionírok Háza és a vnb iskolaügyi bizottsága megrendezésében nagyszabású honismereti, történelmi vetélkedő indult. Célja, hogy a fiatalság körében felébressze az érdeklődést a város történelmi emlékei és forradalmi múltja iránt. A versenyben a város mindegyik iskolájának tanulói részt vesznek. Szigeti Kálmán Pacókolás A Pelsőc (Plešivec) környéki falvakban, nevezetesen Ardón, Hosszúszón és Kecsőben disznótorok idején a legények és a lányok „pacókok"-nak öltöznek fel. Nem hiányzik öltözetükből a rongyos bunda, a levált talpú csizma. Fejükön lyukas fazék díszeleg. Nyakukba csörgőket akasztanak. Ilyen csengő-bongó maskarában bekopogtatnak azokba a házakba, ahol éppen disznótor van. A gazdának rövid mondókát mondanak, aki azt megköszöni, majd jól megvendégeli őket. Ha a gazda fösvény és nem akarja megvendégelni a pacókokat, akkor azok addig bosszantják a gazdát, amíg az türelmét nem veszti és jól meg nem tömi a pacókok fűzfavesszőből font kosarait. Dusza István Kemény ökle van Az alig tizennyolc esztendős Lombár István Ostrava színeiben vívja mérkőzéseit. Csak kevesen tudják, hogy ő felsőszecsei, (Horná Seč). Kemény öklét azonban többen is ismerik, hisz Karlovy Varyban az országos bajnokságon a mezőny 66 ökölvívója közül valóban meg. érdemelten jutott a tíz legjobb közé- Egyébként tagja az országos ifjúsági válogatott keretnek is. Felvételünkön edzőjével, Matejka elvtárssal együtt látható abban a pillanatban, amikor az ifjúsági bajnokság mérkőzései után meg kapta az országos ifjúsági bajnok címet. Lombár Pistára egyaránt büszkék a felsőszecsiek, az ostravaiak, hisz a bányá szok mesterségét és az ökölvívást Ostraván tanulta. Kovács Árpád Új üzemrész A losonci-(Lučenec) Po. tana textilüzem új részleggel gazdagodik. Még tavaly hozzákezdtek egy szövőrészleg építéséhez. Jól haladnak a munkálatok. Az üzemnek ezt az új részlegét modern, külföldről hozott gépekkel szerelik majd fel. Ezeket érdeklődéssel várják az üzem dolgozói. Kelemen Lajos