Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-17 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

r Szerény Ha részletes Ismertetést kellene írnom Koncsik jó­zsefről, a Kelet«szlovákíai Vasmű 24 esztendős vil­lanyszerelőjéről, semmi­képp sem maradhatna ki ez a mondat: Fő tulajdon­sága a szerénység. Pedig büszke is lehetne, hisz az üzem szocialista munkabri­gádjának legfiatalabb tag­ja. Munkabrigádjuk az idén elnyerte a „Példás brigád" kitüntető címet. Koncsik József szakmá­ját a Košicei Magasépítő Vállalatnál tanulta ki, majd tizenhat hónapig Csehország különböző he­lyein szerelési munkán dolgozott. Tavaly május­ban hegesztői tanfolyamot végzett. Családi hagyo­mány ez náluk, hisz édes­apja hegesztő, bátyja is ebben a szakmában kezd­te a munkát. Az ő élete is ehhez a szakmához kap­csolódik, mert amikor jö­vőbeli tervei felől kérdez­gettem, nagyon szerényen csak ennyit mondott: .Sze­retném sikeresen elvégez­ni az esti középiskolát, mert mint hegesztői tech­nológus szeretnék dolgoz­ni." Szabó István Bemutatjuk Dr. Gyimesi Györgyöt mint népszerű és jó szak­orvost ismeri Bodrogköz népe. Kevesen tudják azon­ban, hogy nagyszerű va­dász is, akinek lakását szá­mos trófea díszíti. Bejár­ta már a Kaukázust, Romá­niát, Magyarországot, a ha­zai vadászterületekről nem is szólva. Eddig 88 szebb­nél szebb trófea bizonyítja vadászsikereit. Molnár lános Eszperantó bábuk A Košicei Állami Báb­színház tagjai már máso­dik éve tanulnak eszperan­tóul. Az „Ébresztőcske" és a „Kíváncsi elefánt" című bábjátékukat is eszperantó nyelven adják elő. A ta­valyi és tavalyelőtti báb­játék-világfesztiválon, me­lyet Zágrábban tartottak meg, ezzel a két bábjáték­kal nyerték el az első dí­jat. A negyventagú bábját­szó-együttes már most ké­szül a harmadik világfesz. tiválra. Reménykednek, hogy onnan is győztesként térnek majd vissza. Várady Anna Kigyúlnak az égők Rozsnyón ( Rožňava j, eb­ben a hangulatos göniöri városkában bolyongva az idegennek érdekes látvány­ban lehet része. A város központjában, a Bányászok terén mostanában eggyel több a látnivaló. Nagy tér­képet szereltek fel, melyen megtalálható a járás min­den városa, faluja. A hely­ségek neve mellett dátum található, annak a napnak a megjelölése, amikor a szovjet hadsereg felszaba­dította az illető helységet. Minden falu és városnév mellett égő is van. Az égőt a helység felszabadulásá­nak évfordulója napján gyújtják meg. Az első égők már karácsony előtt vilá­gítottak. A többi község ne­ve mellett is sorban ki­gyúlnak az égők január végéig- Ugyanis a rozsnyói járás falvait a szovjet had. sereg 1945 január 29-ig felszabadította. Az égők fénye nemcsak látványosságot biztosít e gömöri városka főterén, ha­nem fényesen világítva em­lékezteti a dolgozókat ar­ra, hogy népünk számára feledhetetlen jelentősége van a felszabadulás tényé­nek. Pazderák Bertalan A rozsnyói temetőben a város gondozására van bíz­va egy kis sír. Sírkövére csak annyi van rávésve, mint amennyit címül ír­tunk. A sírkő alatt nyolc­hónapos kisfiú alussza örök álmát. Kevesen tud­ják, hogy ez a kisfiú a leg. nagyobb magyar realista prózaírónak a gyermeke volt. Móricz Zsigmond 1905 februárjában házasodott meg először. Feleségül vet­te Holich Eugénia felsőme. cenzéfi tanítónőt, aki a lú­ciabányai munkavezető — pörkölőmester leánya volt. Házasságukból 1905 decem­berében született Bandika. A fiatal család rozsnyói nyaralásakor a gyermek megbetegedett, torokgyíkot kapott. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni. 1906 augusztusában meghalt, és itt, Rozsnyón temették el. Román Tibor Évszázados falunév Méhi, ( Včelínce) a ri­maszombati (Rim. Sobota) járás egyik kis faluja. Egy a sok közül, amely évszá­zadokon keresztül megtar­totta eredeti nevét. De hogy is volt a névadással? A történészek feljegyzé­sei szerint már a XIII. szá­zadban volt egy település a falu szomszédságában. Al­kernek hívták. Ezt a tatá­rok felperzselték, elpusztí­tották. A falu újra felépült, de neve még nem volt. Ezért a falu földesura, Cse­lén Sándor, elhatározta, hogy olyan nevet ad az új településnek, amilyen szót hall először az utcán. Sé­tára indult. Mindjárt az első háznál hangokat hal­lott- Egy anya szólította leányát, mire az válaszként visszakiáltotta: "Mér hí?" A földesúr me H így ér­tette: „Méhi". Azóta sok víz lefolyt a Sajón, de Méhi a mai na­pig • megtartotta évszáza­dokkai ezelőtt kapott ne­vét Priezchala József es ügyes Több mint három évtize­det dolgozott a föld mélyé, ben Gajdosík Alfréd rozs­nyói (Rožňava) bányász, aki mindig víg kedélyű, mosolygós, öt évvel ezelőtt három fiával és néhány fiatallal egy drótkötélpálya építésébe kezdett. A Rá­kos-hegy oldalán, a régi temető mellett fel is épí­tették ezt a pályát. A vílá- L gításról a villanyszerelők gondoskodtak. Ö maga a felvonógép kezelését há­romnapos tanfolyamon Csehországban tanulta meg. Elmondhatjuk róla te­hát, hogy nemcsak víg ke­délyű, mosolygós, hanem ügyes is. Munka Béla TOJÁSGYÁR A Benešov melletti Mydlárka községben épített barom­fitelepre valóban ráillik a név: tojásgyár. Az Agrometal nemzeti vállalat olyan telepet épített, melyben valóban nagyüzemi módon folyik a tojástermelés. Ezt egyébként felvételünk is bizonyítja. JA felvételt J. Nősek — CSTK készítette f st. CSAK A KÉPEN Ha valaki megnézi felvételünket, melyen az ógyallai (Hurbanovo) képeslap egyik része látható, bizonyára irigykedve gondolja: Milyen szép kultúrháza van Ögvvil­lának! Pedig ez csak a látszat, melynek kevés köze van a valósághoz. A felvételen látható épület ma már csak a képeslapon kultúrház. A valóságban raktárhelyiségül szolgál. Ablak­üvege betörve, fala leverve, az ajtókon lakat. Nálunk a kultúrának csak a képen van hajléka, mert a város­ban nincs kultúrház. Ha a képeslapon a valóságot akarnánk ábrázolni, ak­kor a kocsmákat kellene lefényképezni, mert ezekből van bőven. Különböző cégtáblák alatt öt helyen mérik az italt. Arról nem ls szólva, hogy az élelmiszerüzletek­ben ls bő választék található az italokból. Ö, mennyire más a látszat, és mennyire más a való­ság! Csak tessék megnézni jól a képet. Kádek Kálmánné Készítőjüket dicsérik Nálunk is Az antilopok tipikus af­rikai állatok. Nagy csopor­tokban élnek a szudáni sztyeppéken és a kelet-af­rikai szavannákon, de meg. találhatók a 4000 méter magas Kilimandzsáró lej­tőin is. Az őslakók szíve­sen vadásszák őket, mert ízletes húsuk táplálékul szolgál nekik. Az antilo­pok csavaros, gyakran 70 cm hosszúra megnőtt szar­vaiból pedig különféle dísz­tárgyakat faragnak. Nálunk is élnek antilo­pok. Igaz, hogy csak az állatkertekben, de ott iga­zán Jól érzik magukat, hi­szen mint felvételünk ís bizonyítja, az egyébként bi­zalmatlan és az emberek­től félő, menekülő állat szelíden nézett a bratisla­vai állatkert fényképészé­re. haj. (A felvételt Parti Márta készítette) Verseny A harangöntés mestersége valamikor főleg Iglón (Spiš­ská Nová Ves) virágzott. Az 1357-ben, Visegrádon kelt oklevél szerint Nagy Lajos magyar király az ig­lói Konrád harangöntö­mestert a visegrádi nagy­harang elkészítéséért min­den közteher viselése alól felmentette. Az iglói ha­rangöntő iskola utolsó hí­res mestere Wagner János volt, akinek a nevét még 1516-ban is megemlítik. Az Iglón öntött haran­goknak talán egyik leg­szebb példánya a káposzta­falvi templom nagyharang­ja, melynek alsó átmérője 130 cm, magassága 111 cm, a harangszelvény pedig 219 cm hosszú. E műhely nevezetesebb harangjai még: a podolíni, a batizfal. vi, a szepes-szombati ha­rangok, melyeknek művészi kivitele az egykori híres iglói mestereket dicséri. Barabás lózsef Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszte­letére Komáromban ( Ko­márno) a Szakszervezetek Háza, a Duna menti Mú­zeum, a Pionírok Háza és a vnb iskolaügyi bizottsága megrendezésében nagysza­bású honismereti, történel­mi vetélkedő indult. Cél­ja, hogy a fiatalság köré­ben felébressze az érdek­lődést a város történelmi emlékei és forradalmi múlt­ja iránt. A versenyben a város mindegyik iskolájá­nak tanulói részt vesznek. Szigeti Kálmán Pacókolás A Pelsőc (Plešivec) kör­nyéki falvakban, neveze­tesen Ardón, Hosszúszón és Kecsőben disznótorok idején a legények és a lá­nyok „pacókok"-nak öltöz­nek fel. Nem hiányzik öl­tözetükből a rongyos bun­da, a levált talpú csizma. Fejükön lyukas fazék dí­szeleg. Nyakukba csörgő­ket akasztanak. Ilyen csen­gő-bongó maskarában be­kopogtatnak azokba a há­zakba, ahol éppen disznó­tor van. A gazdának rövid mondókát mondanak, aki azt megköszöni, majd jól megvendégeli őket. Ha a gazda fösvény és nem akarja megvendégelni a pacókokat, akkor azok ad­dig bosszantják a gazdát, amíg az türelmét nem veszti és jól meg nem tö­mi a pacókok fűzfavessző­ből font kosarait. Dusza István Kemény ökle van Az alig tizennyolc esz­tendős Lombár István Ost­rava színeiben vívja mér­kőzéseit. Csak kevesen tud­ják, hogy ő felsőszecsei, (Horná Seč). Kemény ök­lét azonban többen is is­merik, hisz Karlovy Vary­ban az országos bajnok­ságon a mezőny 66 ököl­vívója közül valóban meg. érdemelten jutott a tíz leg­jobb közé- Egyébként tag­ja az országos ifjúsági vá­logatott keretnek is. Fel­vételünkön edzőjével, Ma­tejka elvtárssal együtt lát­ható abban a pillanatban, amikor az ifjúsági bajnok­ság mérkőzései után meg kapta az országos ifjúsági bajnok címet. Lombár Pistára egyaránt büszkék a felsőszecsiek, az ostravaiak, hisz a bányá szok mesterségét és az ökölvívást Ostraván tanul­ta. Kovács Árpád Új üzemrész A losonci-(Lučenec) Po. tana textilüzem új részleg­gel gazdagodik. Még ta­valy hozzákezdtek egy szö­vőrészleg építéséhez. Jól haladnak a munkálatok. Az üzemnek ezt az új rész­legét modern, külföldről hozott gépekkel szerelik majd fel. Ezeket érdeklő­déssel várják az üzem dol­gozói. Kelemen Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents