Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-17 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

Ceruzajegyzetek Bocsánat, tévedtem.. Az utóbbi időben többféle csomagolású cigaretta került forgalomba. Egyikük — amely a tátrai sívilágbajnokság alkalmából Jcészült - a FIS nevet viseli. Ezt a cigarettát sokan megkedvelték, nemcsak a dohányzók, hanem az elárusítók is. Ugyanis a 20 cigarettát tartalmazó dobozon „Ara 9 korona" volt feltüntetve, de az árbizottság ezzel nem értett egyet, hanem az árát 8.50 koronában határozta meg. Ennek következtében uz egyik helyen 9, a másikon 8.50 koronáért árulták. November 18-i hatálylyal a FIS cigaretta árát dobozonként 6 koronára szállították le, de ezt nem mindenütt vették figyelembe. Az állami kereskedelmi ár felügyelőség egyik ellenőre a televízió Mlynské Nivy-i üzemi konyhájának büféjében két doboz FIS cigarettáért 21,60 koronát fizetett. A 20 százalékos felárat leszámítva az eladó „tiszta haszna" 7.20 koronát tett ki. Az elárusító tévedésre hivatkozott, persze ez nem elfogadható érv, mivel a 2000 doboz FIS cigarettából 1300-at az említett áron adott el. Ezúttal nem segített rajta u „Bo csánat, kérem tévedtem" udvarias szavak sem. A méltó büntetést nem kerülte el. Nem érdekük? A bratislavai Tempo büfét eleinte nagyon megkedveltem. Gyorsan és olcsón ehetett itt az ember, aztán mehetett a dolgára. Az utóbbi hetekben azonban más benyomást tett rám. Már vagy három esetben előfordult, hogy amikor a meleg ételeket árusító részlegnél rám került sor, az elárusító mindig arra hivatkozott: nincs tányér. Eleinte arra gondoltam, hogy bizonyára a kedves vevők ellopkodják, vagy hogy az egyszerű agyagtányér is hiánycikk már. Amikor azonban jobban szétnéztem, láttam, hogy az asztalok teli vannak piszkos tányérokkal. Hát lehet ezt jó kiszolgálásnak nevezni? Nem, éppen úgy mint azt sem, hogy nincs egész nap rendszeresen sült kolbász, sertéscsülök. Ogy néz ki, mintha az elárusítók és a büfé vezetőinek nem uz volna érdekük és céljuk, hogy minél többet eladjanak és hogy a vevők elégedetten távozzanak. Vajon miért? Rend a lelke mindennek A SZÍVINFARKTUS A galántai vasútállomáson tágas, asztalokkal és székekkel berendezett büfé van. Naponta több száz ember megfordult ott, hogy szomját oltsa, vagy étvágyát csillapítsa. Aionban akadnak szép számmal olyanok is, akik csak elüldögélnek ott — jóllehet a váróteremben bőven »an hely — s beszélgetnek. így amikor a közelmúltban ott jártam és disznótoros ebédet vettem, állva, a pult sarkán kellett elfogyasztanom. Nem tudom, miért nem figyelmeztetik n büfé alkalmazottai a tereferélöket — és néha az alvókat is — hogy ez nem váróterem. Ha nem érnek el ezzel eredményt, akkor a székeket távolítsák el, úgy mint a legtöbb vasútállomási büfében tették. Ki érti ezt? A bratislavai Gorkij utca nagyon forgalmas. Két oldalán az autók parkolnak. Igy az egyirányú forgalom lebonyolítására marad az út közepe... Sajnos, gyakran előfordul, hogy az árut hozó teherautó leáll s vele egyidőben az egész utca forgalma. Ez történt a múlt napokban is, amikor a BL 34—89 rendszámú teherautó volt a ludas. Az autók dudáltak, a gépkocsivezetők idegeskedtek. Miért kell ennek így lennie? Miért nem tiltják már ki végre Szlovákia fővárosának központjából a teherforgalmat? (németh) Az orvosok több irányú harcot folytatnak a civilizáció újkori átkának nevezhető szívinfarktus ellen. A korszerű kórházakban lé. tesitett különleges osztályokon — az előző belgyógyászati gondoskodással szemben — felére csökkent az elhalálozások számú. Az edinburghi, moszkvai, göteborgi és bostoni kardiológusok tanulmányaiból megállapítható, hogy a szívinfarktus áldozatainak többségénél a halál a kórházon kívül következik be, ugyanis a legkorszerűbben felszerelt szívgyógyászati osztályok sem tudják biztosítani, hogy a páciens idejekorán kórházba kerüljön. így például Farminghamban már húsz év óta figyelik a 30 — 5.9 éves szívinfarktusos betegeket és megállapították, hogy az elhalt betegek 34 százalékával már az első roham végzett, a páciensek kétharmada pedig meghalt még mielőtt kórházba került volna. Ezeket az eredményeket más tapasztalatok is igazolják. Tehát az a kérdés, hogyan lehet áthidalni ezt a válságos időszakot? Az az eddig uralkodó nézet, miszerint a nagyobb ellenálló képességű és az infarktus enyhébb formájában szenvedők kerülnek kórházba, téves lehet. Nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem élték át a rohamot azok, akiknél az utólagos boncolás megállapította, hogy betegségük könnyebb formájú volt. Ezért az Egyészségügyi Világszervezet elhatározta, hogy felállítja a szívELLEN • Négymillió európai orvosi szemmel • A hatékony orvosság — gyors beavatkozás • Szakembereink figyelemre méltó eredményei betegek nyilvántartását, amely hivatott megállapítani — az epidemiológiai hálózat segítségével — hány ember hal meg infarktus következtében otthon, az utcán, vagy kórházba szállítás közben. Az Egészségügyi Világszervezet a 100 000 — 300 000 lakosú területek megfigyelését javasolja. Ilyen nyilvántartó központ mór hat szocialista és több más európai államban is működik, és összesen mintegy négymillió embert tart megfigyelés alatt. Hazánkban Prága 4. kerületét választották ki mintegy 200 000 lakossal. Vezetésével a Vérkeringés-kórlani Intézet epidemiológiai csoportját bizták meg és a csoport tevékenységéről, valamint néhány céljáról dr. Z. Hejla, a csoport vezetője adott tájékoztatást. A közeljövőben mindenekelőtt az egészségügyi szolgalat jobb tervezése hivatott biztosítani az inlarktus haladéktalan kezelését és a komplikációt megakadályozó megelőzést. Tehát olyan ún. „coronaria-egységeket" kell létesíteni, amelyek telefonhívásra különleges gépkocsikkal érkeznének a helyszínre és elvégeznék a szükséges orvosi beavatkozást. Ezen a téren nagy eredményeket értek el Moszkvában, ahol a minimumra csökkentették a . betegség jelzése és a beavatkozás között eltelt időt. Ilyen egységek kialükitása azonban szervezési, anyagi és személyi szempontból is rendkívül igényes. Ezért előbb meg kell teremteni ésszerű alapjait, vagyis a mi példánkat követve, meg kell állapítani az infarktusos megbetegedések aránvát. ház, utca, munkahely. nem és életkor és az előző korlefolyás szerint. „Mii már áttekintésünk van minden infarktusról, hírteILLÚZIÓK Az SZSZK Tervezésügy i Minisztériumának Banská Bystrica-i területi osztályán Közép-Szlovákia egészségügyi távlatai iránt érdeklődünk. Vilma Makovíck á mérnök és Helena M ic h a 1 i k o v á mérnök, az osztály felelős dolgozói elválasztják az ötéves tervben már jóváhagyott tételeket a függőben lévő adatoktól, hogy megbízhatóan tájékoztathassák olvasóinkat. Az irányszámok, tervezetek fölött a következő kép alakul ki: — Elsősorban meg kell mondani, hogy Ľubomír Štrougal miniszterelnöknek a CSKP KB decemberi plenáris ülésén mondott beszéde bizakodással tölt el bennünket. Gondolunk arra a kitételre, miszerint „nem tartós szándékunk az iskolák, kórházak és más, a társadalmi fogyasztás terén szükséges építkezések korlátozása". Štrougal elvtárs ugyanakkor hangsúlyozza hogy nem engedhető meg az építkezések öt-tíz éves elhúzódása és elsősorban a megkezdett építkezések befejezésére kell összpontosítani az erőket. Mindez pontosan ráillik a közép-szlovákiai egészségügyi beruházásokra. — A jóváhagyott irányszámokban jelentős eltérés mutatkozik a járások követelményei és a tervébe bekerült tételek között. Az ötKözép Szlovákia egeszséfiigyi távlatai éves terv időszakában kilejezetten új létesítmények megkezdésére csupán 60 millió korona az előirányzat. Ez sokkal kevesebb mint a követelmények. A betervezett és megvalósításra kerülő létesítmények közül a legjelentősebb például a tornaijai gyermek-egészségügyi intézet építésének megkifcdése 1972-ben 13,5 millió korona beruházással, több rendelő felépítése, a martini kórház bővítése stb. Feltehető, hogy a beruházások ilyen leszűkítése lehetővé teszi az építővállalatok állandó kapacitáshiányra vonatkozó kifogásainak megszűnését. — Mindezek azonban csupán megkezdett építkezések. Számos létesítmény építését már elóbb megkezdték és az ötéves tervben befejezik. Elvégzik az utolsó simításokat és az utólagos munkákat a már üzémbe helyezett cadcai 350 ágyas kórházon, 1973-ban befejezik a 410 ágyas žilinai kórházat. Az 19U8-ban inegkez dett zólyomi (Zvolen) poliklinika három év múlva készül el, a šučanyi pszichialriai klinika 1972-ben, tehát hét évvel a munkák megkez dése után. Két évvel tovább tart majd a Dolný Kubín-i 340 ágyas kórház és a brezlen elhalálozásról és az utóbbi esetben meglátogatjuk az elhunyt hozzátartozóit, hogy megtudjuk, milyen figyelmeztető szimptomák léptek fel a páciensnél. Igyekszünk kialakítani a szívbetegségek természetes fejlődésének tanulmányozásához szükséges adatbankot — jelentette ki dr. Hejla. A közelmúltban tartottuk meg első gyűlésüket Varsóban a szovjet, magyar, bolgár, lengyel, NDK-beli es csehszlovák egészségügyi szakemberek és közös eljárást dolgoztak ki a szívinfarktussal összefüggő problémák megoldására. Ezen a találkozón a mi képviselőink már beszámolhattak a nyilvántartás eredményeiről is. Annak ellenére, hogy az akciót csak ez év elején kezdtük, már bizonyítani tudtuk, hogy mindazoknál, akikkel már az első infarktus végzett, már a múltban is láthatók voltak bizonyos figyelmeztető tünetek, többnyire szívbaj, angina pectoris, magas vérnyomás, cukorbaj, vagy agyszélütés. Az elhunytak egynegyede egykét héttel megelőzően valami nem tipikus panasszal járt a kezelőorvoshoz. Ezek azonban csak a kezdeti eredmények. Ha majd minden adatot összegyűjtünk, lehetővé válik a hatékony beavatkozás, a roham megelőzése A varsói konferencián Arkanasz professzor hangsúlyozta, hogy a szocialista országokban bevezetett körzeti egészségügyi gondoskodási rendszer megkönnyíti a szükséges adatok összegyűjtését, tehát feltételezhető, hogy nagyon rövid idő alatt képesek leszünk megállapíts n i az infarktust megelőző tüneteket. A szocialista országok együttműködése révén pedig — az ismeretek birtokában — határozott intézkedésekkel csökkenthetjük a halálos kimenetelű infarktusos megbetegedések számát. _Rp_ nói Korház épitése. A rimaszombati kórház építésén a harmadik szakaszt kell befejezni. Mindez az ötéves terv ieladatait jelenti. Hogyan teljesülnek, az nem utolsósorban attól függ, mennyire tudják összpontosítani az erőket a befejező munkákra. Reméljük, hogy az új beruházások korlátozása ezt lehetővé teszi. Csak aztán az építövállalatok az így felszabadult erőket ne más, számára előnyös építkezésre csoportosítsák át és az egészség ismét hoppon maradjon. Ehhez a terv tekintélyének szigorú fokozására van szükség. Reméljük, így a több mint 900 férőhelyes besztercebanyai új kórház építését is gyorsabban befejezik. — Külön említést érdemel a gyógyintézetek és gyögyiürdok fejlesztési lerve. A tervjavaslat szerint korszerűsítik a gügyi (Dubnice) sliáči és bajmóci (Bojnice) intézetek fűtését Rekonstruálják a már rég esedékes brusnói fürdőt. Gügyön egyébként 48 milliós beruházással megkezdődik a 3. számú fürdőház építése. Kováčován, aliol reumatikus és sérülés utáni betegeket kezelnek, felépül a 2. pavilon. Kováčován 70 milliós beruházással még egy rehabilitációs közjjont is létesül. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az ötéves terv az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe veszi a gyógyfürdők kínálta lehetőségeket. — Az ötéves terv jelentős építkezése a Slovenská Lupča-i gyógyszertár bővítése, mely 216 millió korona beruházással tovább épül. — Ogy véljük, illúziók nélkül kell beszélnünk az egészségügyi távlatairól az ötéves terv küszöbén. Ha némely szakaszon a korlátozások az erők összpontosítását eredményezik, akkor ez igen pozitív dolog. Mert hiszen az embereknek befejezett kórházakra, nem pedig évtizedekig félbemaradt építkezésekre van szükségük. A Štrougal elvtárs által említett korlátozások időszaka azonban annál rövidebb lesz, minél előbb fejezik be, minél jobban meggyorsítják a már megkezdett — s mint láttuk jelentős számú — egészségügyi létesítmény építését. VILCSEK GFZA LKÜL