Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-11 / 294. szám, péntek

MEGNYÍLT AZ AFRIKAI EGYSÉG SZERVEZETÉNEK rendkívüli ülése Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Grecsko marsai) a képviselők között a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésének szünetében. (TASZSZ felv.) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa JÓVÁHAGYTA A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az 1971-re szóló költségvetési ter. vet. Lapzártakor érkezett jelentések szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az ország gazdaságfejlesztési tervét iš. A nemzeti jövedelem a múlt évivel szemben 6,1 százalékkal emelkedik, az ipari termelés 6,9 százalékkal, míg a közszükségleti cikkek előállítása 6,7 szá. aalékkai. Az egy lakosra eső átlagjövedelem 4,7 százalékkal növekszik. Bajbakov mlniszterelnök-hehelyettes, a Goszplan elnöke expozéjában hangsúlyozta, hogy az új tervek elősegítik az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, valamint az életszínvonal emelkedését, és nem utolsósorban az ország védelmi képességének növekedését. Ugyanakkor arra is lehet számítani, hogy tovább fejlődik a Szovjetunió és elsősorban a szocialista országok, valamint a többi országgal folytatott kereskedelem is. A nagy Kreml palotában csütörtök este befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának háromnapos ülésszaka. Lagos — A Guineát ért portugál agresszió ügyében összehívott rendkívüli AESZ miniszteri tanácsülésen Jakubu Gowon nigériai elnök mondotta a megnyitó beszédet. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy most nem hosszú szónoklatokra, hanem azonnali és konkrét akcióra van szükség. Hangoztatta, hogy az invázióért Portugália és barátai a felelősek. Nevek említése nélkül, de félreérthetetlenül figyelmeztette a többi gyarmatosító hatalmat is, hogy nem élhetnek a múltban, hanem számot kell vetniük az afrikai kontinens új politikai, gazdasági és társadalmi realitásaival. Az értekezlet első napján felszólalt még az EAK, a Kongói Népi Köztársaság, Tanzánia és Guinea küldötte. A szónokok valamennyien erélyesen és fenntartás nélkül elítélték a portugál agressziót és utaltak más országok felelősségére is. A Reuter tudósítójának értékelése szerint Gowon nem hozta ugyan konkrétan szóba, de hallgatólagosan támogatta azokat a terveket, hogy közös parancsnokság alatt hozzanak létre több nemzetiségű afrikai haderőt, amely a hasonló esetekben bevethető lenne. A guineai küldöttség magával hozta a konferenciára a portugál agresszió számos tárgyi bizonyítékát, zsákmányolt fegyvereket és a pusztításról készült fényképeket, amelyeket a konferencia épületének előcsarnokában állítottak ki. A küldöttségek vezetői tegnap zártülésen kidolgozták az értekezlet napirendjét. A plénum meghallgatja Diallo Telli AESZfőtitkárnak és Ismael Tourénak, a guineai küldöttség vezetőjének beszámolóját. A TASZSZ tudósítója szerint az értekezlet december 12-én fejeződik be. SZOLIDARITÁSI MOZGALOM A BASZK HAZAFIAKKAL Dél-Afrikát megbélyegző újabb ENSZ-határozat Namíbiáról New York — Az ENSZ közgyűlése szerdai ülésén 95 szavazattal 5 ellenében, 14 tartózkodás mellett elítélte a Délajfrikai Köztársaság kormányát, * amiért az változatlanul nem hajlandó eleget tenni a közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatainak és nem adja át a világszervezet közigazgatásának Namíbiát (Délnyugat-Afrikát). A közgyűlés elítélte a dél-afrikai kormány apartheidpolitikáját, amelyet továbbra ÍS érvényesít ezen a területen. Az elfogadott határozat felszólítja a Biztonsági Tanácsot, vegye fontolóra szankciók hozatalát Dél-Afrika ellen, amennyiben az nem hajlandó végrehajtani a Namíbiáról hozott határozatokat. Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Portugália és Dél-Afrika a határozat elfogadása ellen szavazott. A közgyűlés politikai bizottsága szerdán a világűr békés felhasználása céljából kifejtendő nemzetközi együttműködésről tárgyalt annak a beszámoKommentárunk A

Szovjetunió 1968 júliusában az ENSZ-ben javaslatot tett az óceánok és tengerfenék kizárólagosan békés célokra történő felhasználására s ezzel tárgyalásokat kezdeményezett. Kezdetben két alapvető koncepcióról folyt a vita. A Szovjetunió 1969 márciusában a leszerelési bizottság felújított tárgyalásainak első ülésén Javaslatot terjesztett elő a tengerek fenekének teljes demilitarizálósára. Az Egyesült Államok nem fogadta el az ilyen tág megfogalmazást, s olyan javaslatot nyújtott be, amely a demilitarizálás keretét leszűkítette az atom- és egyéb tömegpusztító fegyverek tengerfenéken történő elhelyezésének betiltására. A szovjet és amerikai megbízottak tavaly nyáron megkezdték egy közös javaslat megvitatását és kéthónapi intenzív tárgyalások után sikerült megállapodásra jutniuk. Október 7én mindkét nagyhatalom a leszerelési bizottság elé terjesztette kompromisszum eredményeként született első közös javaslatát. A Szovjetunió kezdeményezése, amelyet további szocialista államok és egyes el nem köteillfll

1) lezett országok is támogattak, első komoly sikerét aratta. A lg7

0 megállapodás útja azonban még mindig göröngyös volt. Számos XII. 11. tengerparti állam újabb és újabb megjegyzéseket fűzött a 3

szovjet—amerikai közös javaslathoz, s ezért ennek második, lónak az alapján, melyet a világűr békés felhasználásával foglalkozó bizottság készített. A közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bizottságában Ukrajna, Lengyelország és Iraik határozati javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében az ENSZ-nek határozott lépéseket kell tennie a nácizmus és a faji türelmetlenség ellen. A határozati javaslat elfogadása mellett szólalt fel Csehszlovákia, Magyarország Lengyelország képviselője. Ezután a bizottság 76 szavazattal 17 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot. A közgyűlés ügyviteli és költségvetési bizottsága szerdán 60 szavazattal 10 ellenében, egy tartózkodással elfogadott egy határozati javaslatot, amelynek értelmében a közgyűlés sürgetné a tagállamok kormányait, hogy erőforrásaikat fokozott mértékben bocsássák az ENSZ költségvetésének és önkéntes alapú programjainak anyagi fedezésére. Moszkva — A burgosi per kísérlet arra, hogy megtorlással, terrorral feltartóztassák a spanyol dolgozók egyre erősödő demokratikus, szabadság- és függetlenségi mozgalmát, — hangzik a szovjet háborús veteránok, köztük volt spanyol interbrigadisták bizottságának nyilatkozata. Moszkvában és sok más szovjet városban tegnap tiltakozó gyűléseket rendeztek, amelyeken szolidaritást vállaltak a perbe fogott 16 baszk hazafival. „Követeljük a baszk hazafiak azonnali szabadon bocsátását!" — olvassuk a moszkvai Mikromasina üzem dolgozóinak felhívásában. A szovjet ifjúság nevében a Szovjetunió Ifjúsági Szervezeteinek Bizottsága és Diáktanácsa tiltakozott a burgosi terrorper ellen. A francia lapok is pellengérre állítják Franco fasiszta rendszerét. A Figaro azt írja, hogy a francoizmus 1939. évi győzelme óta legsúlyosabb történelmi óráit éli. Kérdés, hogy dönt Franco tábornok, akié kétségtelenül az utolsó szó. Bárhogyan is dönt, a hadsereg vita nélkül engedelmeskedik, még akkor is, ha az ellentétben lesz sok magas rangú tisztnek azzal az elképzelésével, milyen legyen Spanyolország és milyen helyet foglaljon el Európában. Harmincezren keresik Buchert Rio de faniero — A brazil kormány rendkívül nagyszabású nyomozást indított Bucher svájci nagykövet elrablói után. Mintegy 30 ezer főnyi rendőr és katona keresi az elrabolt diplomatát. Az Ultima Hora szerint a nyomozás első napjaiban Guanabara brazíliai államban több mint 400 személyt vettek őrizetbe. Az Amerikai Államok Szervezete elhatározta, hogy a jövő hónapban Washingtonba összehívja a szervezet külügyminisztereit annak megvitatására, mitevők legyenek „az emberrablásokkal és az erősödő terrorizmussal szemben." Megfigyelők szerint az értekezlet összehívását a brazil kormány kezdeményezte, mivel az utóbbi időben Brazíliában történt a legtöbb politikai emberrablás. A S ALT-tárgyalások 12. ülése Helsinki — A stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszélések harmadik fordulójának 12. ülése háromnegyed órát tartott. A Gerard Smith nagykövet vezetése alatt álló amerikai és a Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes vezette szovjet küldöttség tárgyalt. sőt harmadik változatát is ki kellett dolgozni. Ez a harmadik változat, amelyet a két nagyhatalom szeptember 1-én terjesztett a genfi leszerelési bizottság elé, visszatükrözi a leszerelési bizottság valamennyi tagállamának (Mexikó kivételével) a nézeteit, s berendezéseket, raktárakat és kísérleti műszereket helyezzenek el a tengerek fenekén és alattuk. E cikk azt is megtiltja a szerződés aláíróinak, hogy ilyesmiben más államokat támogassanak. A 2. cikk a felségvizek 12 mérföldnyi övezetén túli területre terjeszti ki a szerBÉKÉT A TENGEREKEN! mint a szovjet és amerikai megbízottak egyetértően kijelentették, „ez a legtöbb, ami elérhető". A szerződés tervezetét elfogadták s most az ENSZ-közgyűlés elé terjesztették. így az atomcsend-egyezményhez, az atomsorompó-szerződéshez, a Déli-sark demilitarizálására vonatkozó szerződéshez most egy újabb szerződés csatlakozik, amely megtiltja atom- és egyéb tömegpusztító fegyverek elhelyezését a tengerfenéken és alatta. Reális az a remény, hogy a békeszerető erők így további sikert érnek el a tömegpusztító fegyverek puszta létezéséből eredő veszély csökkentésében. A szovjet—amerikai közös szerződéstervezet harmadik változata megőrzi az előző változatok legfontosabb rendelkezéseit. Összesen 11 cikke van. Az 1. cikk megtiltja a szerződés aláíróinak, hogy atom- és tömegpusztító fegyvereket, valamint alkalmazásukra szolgáló berendezéseket, úgymint kilövő ződés érvényességét. A szerződés tehát nem vonatkozik a 12 mérföldön belüli tengerfenékre. A leszerelési bizottságban nagy vita folyt e kérdésről, s mivel azt illetően, hogy a tengernek melyik részére vonatkozzék a szerződés, nagyon eltértek a nézetek, így érthetően a tárgyalások is elhúzódtak. A további cikkek valamennyi szerződő félnek jogot adnak arra, hogy „megfigyeléssel ellenőrizzék más államok tevékenységét", s kiemelik az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepét az ellenőrzés mechanizmusában. Leszögezik azt is, a szerződés semmiképpen sem korlátozza a tengerek szabadságát. A szerződés akkor lép érvénybe, ha majd 22 ország csatlakozik hozzá. Öt év múltán összeül a szerződés aláíróinak genfi értekezlete, hogy megvitassa az esetleges módosító javaslatokat. A szovjet—amerikai javaslat elfogadásának igen nagy nemzetközi politikai jelentősége van. A haditechnika fejlődése olyan fokot ért el, hogy a tengerek fenekét tömegpusztító fegyverekkel indított támadásra használhatnák fel. Valójában valamilyen névtelen háború törhetne ki, mert a fegyvereket nemzetközi vizekről, tehát egyetlen államhoz sem tartozó területekről vetnék be. Űriási költségekkel járna bizonyos berendezések létesítése a tengerfenéken vagy alatta, s ezeket az eszközöket sokkal célszerűbben és hathatósabban használhatnák fel. A tengerfenék militarizálása veszélyeztethetné vagy egyes helyeken lehetetlenné tenné az emberiség számára létfontosságú nyersanyagok kitermelését. Ha érvénybe lép annak tilalma, hogy tömegpusztító fegyvereket helyezzenek el a tengerek fenekén és alatta, korlátozódik e fegyverek felhasználásának lehetősége. A szerződésből tehát az egész emberiségnek haszna lesz. Csehszlovákia nem tengerparti állam, de érthetően érdeke, hogy a tenger ne váljék tömegpusztító fegyverek támaszpontjainak hálózatává. Ezért a genfi leszerelési bizottságban a csehszlovák küldöttség nagyon kezdeményezően támogatott mindent, ami a szerződéstervezet elfogadtatására irányult. Csehszlovákia a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt az ENSZ-ben is a legmelegebben támogatta a szerződést. JAN BLANSKÝ JOSZIP BROZ TITO jugoszláv elnök Dolores Ibarrurit, a Spanyol Kommunista Párt elnökét születésének 75. évfordulója alkalmából a jugoszláv Nagy Csillag Érdemrenddel tüntette ki. ABRAM ALIHANOV akadémikus, a kiváló szovjet fizikus a Szocialista Munka Hőse életének 67. évében, hosszú betegség után, szerdán Moszkvában elhunyt. AZ SZKP moszkvai városi bizottságának küldöttségét, mely Leonyid Boriszovnak, a bizottság titkárának a vezetésével Jugoszláviában tartózkodik, Belgrádban fogadta Marko Nikezics, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. ZS. ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja szerdán az Uruguayi Kommunista Párt meghívására Uruguayba utazott. Részt vesz a párt 20. kongreszszusán. TRAJKOV, bolgár külügymí. niszter-helyettes egyhetes EAKbeli látogatása után Bejrútba utazott. A Mena hírügynökség szerint Trajkov az EAK-ban találkozott Szadat elnökkel, Favzi miniszterelnökkel, s más jelentős egyiptomi államférfiakkal. A ROMÁN Szocialista Köztár* saság Államtanácsa 1970. december 17-re összehívta a Nagy Nemzetgyűlés következő ülésszakát. TOKIÓBAN 380 japán törvényhozó szerdán „Parlamenti Képviselők Szövetsége a kínai—ja-< pán viszony előmozdítására" néven szervezetet alakított. Elnökévé Fuzsijama volt külügyminisztert választották meg. ALBÄN szakszervezeti küldöttség látogatott el szerdán Bukarestbe. A küldöttséget Rita Marko, az Albán Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke vezeti. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN tegnap sztrájkba léptek a vasutasok, hogy támogassák a béremelési követeléseiket. A négy szakszervezeti szövetségben tömörült vasutasok közül félmii-' lió szüntette be a munkát. Köz-' vetlenül a munka beszüntetése után a kongresszus törvényt hagyott jóvá mely szerint 13,5 százalékkal emelik a vasutasok bérét, de azonnal munkába kell lépniük. JAPÁNBAN másfél órára megszakadt csütörtökön a rádió és a televízió műsora, valamint a hírügynökségek munkája, mert a dolgozók béremelési követeléseik alátámasztására sztrájkba léptek. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG új havannai nagykövete — Csang Tö-csum, szerdán megérkezett állomáshelyére. Az új nagykövetet a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője fogadta. A BELGA képviselőház hoszszas vita után csütörtökön hajnali kettőre fejezte be a szavazást a kormány alkotmánymódosító javaslatai felett. A javaslatok a jövő évben életbelépő átfogó államreform részét alkotják. AZ INDIAI lapok tegnap közzétették a pakisztáni általános választások nem hivatalos eredményeit. Rámutatnak: az újonnan megválasztott képviselők között nincsenek fanatikusok és soviniszták. HÁGÁBAN nemzetközi szerződést készítenek elő a légi kalózkodás ellen. A szerződést december 16-án írják alá — jelentette be szerdán a szerződés kidolgozásával foglalkozó konferencia szóvivője. A konferencián részt vesz a Szovjetunió, Csehszlovákia s a többi szocialista ország is. SALVADOR ALLENDE chilei elnök egy szerdai santiagói konferencián kijelentette, hogy: „Chilében nem a kommunisták, a szocialisták és a radikálisok vannak uralmon, hanem a pártok és a politikai mozgalmak blokkja, melyeket a Népi Egység programja megvalósításá" nak célja egyesített."