Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-08 / 291. szám, kedd

HARC A JOBBOLDAL ELLEN, KÜZDELEM A PARTEGYSÉGÉRT Drahomír Kolcier, a CSKP Központi Bizottsága cseh irodájának tagja, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke interjút adott a Nová svobodának a pártmunka időszerű kérdéseiről. Az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat a közérdekű kérdésekre adott válaszairól. Kolder elvtárs az első kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a párt megtisztítása megteremti az alapfeltételeket az eszmei és a cselekvési egységhez. A pártszervek és az egész párt megtisztult, minden kommunista a Központi Bizottság levele alapján megismerkedett a párt politikájának alapkérdéseivel. Ezek a tények feltételezik a párt eszmei és akcióegységét. Sok kérdéssel azonban mi;g részletesebben kell foglalkoznunk. így például rá kell mutálnunk, ml okozta, hogy az 1968 előtt összegyűlt problémákat nem oldották meg, miért volt szükségszerű 1968 januárja. A beszélgetések tapasztalata azt mutatja, hogy még mélyebben rá kell világítanunk az ellenforradalom fellépésének megnyilvánulásaira, hogy mindenki lássa, a szövetséges csapatok bevonulása volt az egyedüli lehetőség, ez akadályozta meg Csehszlovákiában a polgárháború kitörését. Más lehetőség nem volt, mivel az egészséges erők nem voltak úgy megszervezve, hogy saját erejükből fel iudtak volna lépni az ellenforradalom ellen. • Továbbra is leyfontosabb feladatunk a fobboidal elleni harc. A pártszerveknek most milyen problémákra kell összpontosítaniuk figyelmüket, hogyan és hol nyilvánul meg legfobban a jobboldal hatása? Ügy gondolom, elsősorban fel kell mérnünk az elmúlt időszakot, le kell vonnunk a tanulságot, hogy ne álljunk meg a félúton. Emlékszem az SZKP XX. kongresszusa utáni évekre, amikor először hallattak magukról az opportunista és a revizionista erők. A párt ekkor megoldotta ugyan a helyzetet, de nem Végérvényesen. A dogmatizmus elleni harc leple alatt már ebben az időben is támadták a lenini elveket, (átértek az osztályszempontokiól, a marxista-leninista elvektől, és szociáldemokrata elveket propagáltak. Ezzel előkészítették a talajt ahhoz a revizionista platformhoz, amellyel a revizionista erők 1968-ban felléptek. Az alapvető hibát abban látom, hogy pártvezetőségünk nem tudott különbséget tenni a fogyatékosságok jogos bírálata és a jobboldali kispolgári demagógia között. A pártvezetőség nem teljesítette a párt eszmei egységéért folytatott elvhö küzdelem feladatát. Részmegoldásokkal elégedtünk meg. Az opportunista és a revizionista erők ezt kihasználták és egy ideig nem hallattak magukról. A kellő pillanatra vártak, s akkor, amikor a párt egészséges derékhada szükségesnek tartotta az összegyűlt problémák megoldását, kihasználták a vezetőség gyengeségét és támadásba lendültek. A jobboldal nem egycsapásra vette kezébe 1970. XII. 8. Százéves a kassai gázgyár A Szlovák Gázgyárak kassai üzemének dolgozói a napokban ünnepelték üzemük 100 éves fennállását. Az eltelt évszázad alatt a kassai gázgyár sokszor cserélt gazdát, míg 1920-ban a városi szervek vették birtokukba. Az utcákról már eltűntek a hagyományos gázlámpák, de annál nagyobb szolgálatot tesz a gáz a kassai üzemekben s a számbelileg megnövekedett háztartásokban. A gáz iránti igény annyira megnövekedett, hogy 1964-ben Emiske község mellett, Kassa közelében felépítették hazánk legmodernebbül felszerelt új gázgyárát. Jelenleg hét nagyfogyasztót, löbb mint 34 ezer kisfogyasztót látnak el az itt termelt gázzal és több mint hétezer fogyasztót földgázzal... H tömegtájékoztatási eszközöket, a különféle tudományos intézményeket, már több éven keresztül kiépítette pozícióit, hogy érvényesíthesse politikai és ideológiai hatását. A gyenge pártvezetőség nem tudta leleplezni ezeket az erőket a munkásosztály előtt. Az összegyűlt problémák és válságjelek tovább mélyültek. Ma, amikor megtisztítottuk a pártot, szervezetileg különváltunk a jobboldaltól, nagyon tévednénk, ha úgy gondolnánk, hogy ezzel az ügy lezárult. Alapvető feladatunk, hogy ideológiai és politikai küzdelmet folytassunk a jobboldali ideológia hatása ellen. Ennek az ideológiának hazai viszonylatban és külföldön is megvan a szociális alapja. Nyugaton hatalmas eszközöket fordítanak a burzsoá propaganda terjesztésére, fgy tehát alapvető feladatunk, hogy ideológiai eszközökkel harcoljunk a revizionizmus és a jobboldali opportunizmus ellen. Egyúttal nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ideológiai munkára, mivel a beszélgetések megmutatták, milyen sok a fogyatékosság ezen a téren. A harc módszerei megváltoznak • ügyes becsületes elvtársak, akik elégedetlenek az átigazolások esetleges kisebb fogyatékosságai miatt, azokat a munkamódszereket akarják alkalmazni, melyek 1968 ban én 1969ben voltak szükségesek, s ezzel bizalmatlanságukat fejezik ki a pártszervek iránt. Igen, egyes helyeken még mindig azokat a módszereket alkalmazzák, melyek f968-ban és 1969-ben a pártvezetőség jobboldali szárnya elleni harcban szükségesek voltak. 1968 augusztusa óta a jobboldali erő* megszilárdították pozícióikat, s a pártszervekben az egészséges erők kisebbségben voltak. A párt egészséges derékhada kihasználta n politikai küzdelem minden formáját. így alakult meg a Zprávy szerkesztősége. Ennek az újságnak a segítségével tájékoztatták és segítették azokat az elvtársakat, a'kik a pártszervekben kisebbségben voltak. Nélküle nem lett voina sikeres a CSKP jobboldali szárnya elleni harc. A pártszervek vezetősége is a jobboldal kezében volt. Így természetes, hogý a CSSZBSZ szervezeteit is kihasználtuk a jobboldal elleni harcra ott, ahol a CSSZBSZ tagjai hűek maradtak a csehszlovák—sz.ovjet barátsághoz. Harcunk sikeres volt, 1969 áprilisában változások történtek a Központi Bizottság vezetőségében. Egyesek folytatni akarják ezeket a munkamódszereket, habár erre nincsen okuk. Le szeretnénk szögezni, hogy akik még ma is ezeket a módszereket használják, azok ártanak ügyünknek. Az ilyen módszerek alkalmazását anarchizmus és avanturizmus megnyilvánulásénak kell minősítenünk. Ma már nem úgy kell harcolnunk a marxista—leninista irányvonal megvalósításáért, mint tegnap. Természetesen nézeteltérésekre ma is sor kerülhet. Mindenkinek jogában áll, hogy nézeteit megismertesse a pártbizottsággal, vagy a felsőbb pártszervekkel. Azért beszélek erről a problémáról, mivel jobboldali erők ki akarják használni nézeteltéréseinket. A párt alapszabályzatának esetleges megsértésénél lenini módszerekkel kell a kérdést megoldanunk. Ha nem elegendő a személyes figyelmeztetés, az ügyet az illetékes pártszervnek vagy az egész kollektívának kell megvitatnia, és ha ez sem segít, tudatosítanunk kell, hogy az alapszabályzat megtartása mindenki számára egyformán kötelező. Üjitsuk fel az elvtársi kapcsolatokat • Az átigazolás után fokozott gondot kell fordítanunk az elvtársi kapcsolatok kialakítására. Meg kell teremtenünk a Jeltételeket az elvtársi vitákhoz. Helytelen, ha „baloldal

ŕaknak nevezzük azokat, akik kifogásolják egyes párttagok tevékenységét, és ellenkezőleg Jobboldali"-aknak azokat, akik pozitívan nyilatkoztak azok fel lebbezéséről, akik tiltakoztak a ráfuk kiszabott pártbüntetés eltén. Nagy hibát követnénk el, ha elhallgattatnánk a párton belül kifejlett nézeteket. A funkcionáriusoknak meg kell teremteniük az egyes pártszervekben a szabad véleménycsere feltételeit. Amint azonban döntés születik, ez mindenki számára kö telező. Ellenkező esetben pártéletünk formálissá válna. Tapasztalatainkból tudjuk, hogy az egyes esetek megoldá sának halogatása, az egyes problémák helytelen megítélése és a pártmunka hibás módszerei különféle radikális hangulatokat keltenek. Amennyiben kielégítetlen személyes ambíciókról van szó, ez helytelen. Természetesen nem általánosíthatunk, és azokat, akik bírálnak, nézeteik elemzése nélkül nem szabad megbélyegeznünk. Ki kell állnunk azok mellett az elvtársak mellett, akik ugyan hibát követtek el a jobboldali opportunizmus elleni harcban, de idejében kijózanodtak és marxista—leninista politikát folytattak. A legbántóbb az, amikor olyan elvtársakkal találkozom, akik hallgattak akkor, amikor harcolniuk kellett volna, ma viszont azok felett akarnak bíráskodni, akik harcoltak, ha nem is minden esetben sikere sen. A kommunista mozgalom baloldali mozgalom, de a „balolda li"-ság szektás megnyilvánulás. Hogy a szektásság milyen vesgélyes, azt saját tapasztalatainkból tudjuk. A szektásság veszélye nem a legfőbb veszély, de nem vagyunk vele szemben tmmunisok. Lenin többek között azért nevezte gyermekbetegségnek a baloldaliságot, meri gyógyítható. Egyforma jogok, egyforma kötelességek • Helyenként felvetődhet a kérdés, vajon helyes-e, hogy azonos jogaik legyenek azoknak, akik 1968-ban nem inogtak meg és azoknak, akik például megingásukért pártbüntetést kaptak. Ehhez á kérdéshez elsősorban azoknak kell hozzászólniuk, akik becsületesen helytálltuk. Ha visszatérünk a normális pártmunkához, akkor természetes, hogy a párttagok jogai és kötelességei egyformák. Azok, akik az augusztus előtti bonyolult politikai helyzetben látták, milyen veszély fenyegeti Csehszlovákiát és becsülettel helytálltak, habár egyes esetekben nem tudtak megbirkózni a körülmények által megszabott feladatokkal, kommunista köte lességüknek tettek eleget. Miért mondom azt, hogy becsületesen helytálltak, ha néha nem is tudtak megbirkózni a körülmények által megszabott feladatokkal? Azért, mert egyetértek Husák elvtárssal, hogy nincsenek „teljesen tiszta" emberek. Teljesen tiszták csak azok lehetnek, akik nagy távolságból figyelték a politikai küzdelmet. Fontos, hogy mindenki tisztázza magában, milyen hibákat követett el és mi ebből a tanulság. Azoknak az elvtársaknak, akik a nehéz időszakban helytálltak, a párt megtisztítása után is példaképül kell szolgálniuk. Ogy gondolom, kevesen vannak, akik becsületes helytállásukért privilégiumokat követelnek. Ha ezt valaki mégis megteszi, nagyon helytelenül csel&kszik. A pártnak mindig bizonyos kritériumai voltak a kádermunkában, de ezek egészen mások, mint a privilégiumok. A párt fő kritériuma mindig a politikai fejlettség, a szaktudás, a szervezőképesség és a jellembeli tulajdonságok voltak. Az elmúlt évek megmutatták, mit eredményez az, ha figyelmen kívül hagyjuk a jellembeli tulajdonságokat. Ezért fontos feladatunk a kommunista erkölcs megszilárdítása, mivel enélkül nem nyerhetjük meg a fiatal nemzedéket. t-ri # Uj városrész születik „A természetes környezet ott szerepel a mai urbanizmus »törvénytábláinak« egyikén a következő háromságban: tiszta levegő, napfény és zöld környezet." L A három követélmény közül kettő a természet ajándéka, a zöldövezetet pedig majd szorgos emberi kezek alakítják ki Bratislava új lakónegyedében „Kútikyn". >j. Emil Hu m ay, a Károlyfalu—Dévény-i Nemzeti Bizottság titkára irodája ablakából mutatja az őszi napfényben ragyogó hatalmas, korszerű lakóházakat és a házak mögött húzódó, szemet gyönyörködtető dombok türemlő vonulatát. — 1968-ban kezdték meg a negyed építését és ma a lakosok száma már meghaladja a 15 ezret. Ez városunk legfiatalabb negyede, nemcsak azért, mert a falai, hanem mert lakosai is nagyon fiatalok. Szlovákia különböző részeiről jöttek, falvakból és városokból és bizony szép számmal akadnak köztük olyanok is, akik nehezen szokják meg egy ilyen nagyvárosi konglemerátum kollektív életformáját. Természetesen az anyagi és erkölcsi környezet kialakítását jelentősen fékezik a hiányosságok. Két kilencéves iskolánk van, de szükségünk lenne általános és a szakközépiskolára is, mert bár a közlekedés nagyon jó, de a napi utazgatás sok hasznos időt rabol el gyermekeinktől. Még ennél is nagyobb szükség van bölcsődékre .és óvodákra, mert a két bölcsőde és két óvoda nem elég, jelenleg 400 csecsemő és 400 óvodáskorú gyermeket nem tudunk elhelyezni. Mit tehetnek a szülők? Akiknek sikerült valamelyik városi óvodában helyet szerezni, naponta korán reggel viszik be a kis embereket a városba, vagy sikerült — jó pénzért — valami nénit alkalmazni, aki vigyáz a gyermekekre, amíg a szülők dolgoznak, vagy pedig az édesanya kénytelen otthon maradni, s nem kapcsolódhat be a termelő munkába. Az üzlethálózat sem kielégítőd A második önkiszolgálót átmenetileg a Kultúrházban helyeztük el, a zöldség- és húsboltol pedig a hőelosztó állomás helyiségeiben. Nyilvánvaló, hogy egy egyre fejlődő városnegyed ellátása nem oldható meg provizóriumokkal. Sajnos ezekkel a hiányosságokkal szinte minden lakónegyed születésénél találkozunk. A jelek szerint a tervező és kivitelező szervezetek még ma sem teljesítik maradéktalanul a komplex lakásépítésből eredő feladatokat, holott a párt és a kormány határozatai és rendeletei éppen azt hangsúlyozzák, hogy a lakásépítésnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mutatói is vannak. Az új negyedben egyre több személyautó parkol — az épülő, vagy már felépült kiváló betonutakon, ezért a gyalogjárók kénytelenek a vendégmarasztaló sarat dagasztani, amit semmiféle lábtörlő nem tud letisztítani a cipőről, tehát ilyen nyúlós, esős, téli időszakban Kútikyn nemcsak a lépcsőházak sárosak, hanem a lakásokat díszítő szőnyegek is. Dehát mindez egy most születő lakónegyed gyermekbetegsége, objektív nehézség. Bizonyos, hogy 1975-ben, amikor az építők befejezik munkájukat, az új városrész 30 000 lakosa a város egyik legkorszerűbben épített és felszerelt részét vallhatja otthonának. Vannak azonban szubjektív nehézségek is! A korszerű élethez nemcsak korszerű lakás kell, hanem korszerű magatartás is! A környezet kialakítása, a szocialista tulajdon védelme nemcsak a nemzeti bizottságok kötelessége, hanem elsősorban azoké, akik ebben az új negyedben kaptak otthont. Az ember nemcsak a saját lakásának falai között lakik, hanem egy városban, egy városkerületben, egy negyedben, egy lakótelepen, tehát nemcsak azt védi, fejleszti, ápolja, szépíti, amit saját lakásának falai határolnak, hanem gondoskodása, szeretete kiterjed az egész várósra. av. egész városkerületre és első, sorban „szűkebb pátriájára", a lakótelepre. Bratislava legrégibb városkörzetében, az Óvárosban van egy régi egészséges lokálpatriotizmus, ami a körzet lakosságának sajátja és ugyanilyen, vagy talán még indokoltan magasabb hőfokú lokálpatriotizmus szépíthetné, még a jelenlegi nehéz körülmények között ls, városunk legfiatalabb negyedét. A nemzeti bizottság valóban mindent elkövet azért, hogy a gondjaira bízott negyed kiérdemelje a „legkorszerűbb" jelzőt, de rendkívül összetett, sokfelé ágazó feladatait csak a negyed lakosainak segítségével teljesítheti és kissé lehangoló, hogy azok, akik többnyire rosse lakásviszonyok korlátai közül szabadultak ki és jutottak új, modern fészekhez ez ideig ínég semmivel sem járultak hozzá a már említett „tágabb" életkörnyezet szépítéséhez. A társadalmi kezdeményezésre kiváló alkalom pártunk fennállásának 50. évfordulója és reméljük, hogy a város- és községfejlesztési versenybe, az életkörnyezet szépítésébe a kútikyi cement-üveg paloták lakói is bekapcsolódnak és bebizonyítják, hogy nemcsak a falak fiatalok, nemcsak a lakók fiatalok, hanem a lelkesedésük is fiatal és tettekkel járulnak hozzá a közös műhöz — hazánk, városunk, otthonunk szépítéséhez! . PÉTERFI GYULA MIÉRT KESZTYŰS KÉZZEL? Az elmúlt évben csupán Sxlo vákia fővárosában 1100 antút loptak el. Az idén sem kedvezőbb a helyzet. Az év kilenc hónapja alatt Szlovákiában 1504 antúlopás történt, ebből Bratlslavában 459. Érdekes képet kapunk ha be lelapozunk az autótolvajok bírósági tárgyalásainak anyagába. Annak ellenére, hogy a visszaeső autótolvajokat 5 évi szabadság vesztéssel lehel sújtani, gyakran csak feltételes bUntetést kap nak. Igaz, hogy legtöbb esetben, kiskorú bűnözőkről van szó, de ha csökkenteni akarjuk az autólopások számát, akkor szigorú büntetésekre van szükség. Példa ként hozhatjuk fel az A. Micha lik és két társa által elkövetett autólopást. Az épülő új dunai hídtól ellopták a legnagyobb autódarut. Ok is kocsikázni akartak. A bergi határátjáró sorompójának hajtottak, mégpedig azzal a céllal, hogy azt áttörve a határ másik oldalára jussanak. Tettük nem sikerült. Az anyagi kár 9000 korona. Az első fokú bírósági tárgyaláson feltételes büntetéseket kaptak. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett. Sorolhatjuk a többi esetet, hisz van belőlük éppen elég. Érdemes még megemlíteni J. Csóka öttagú csoportját, akik a bratislavai Dukla utcában egy személygépkocsit loptak el, s ezzel Nové Košariskába mentek, ott betörtek az Üzletbe és 4600 korona értékű árut vittek magukkal. Brattslavába visszatérve karambolozlak, s az fgy keletkezett anyagi kár' 32 ezer koronát tesz kl. A csoport két lagja ezután a Mier mozi elölt feltört egy másik személygépkocsit és több értékes tárgyat, köztük egy tranzisztoros magneto font lopott el. A növekvő gépkocsilopásoknak több oka van. Ezek egyike, hogy a garázshiány következtében a gépkocsik az utcákon éjszakáz nak. Több autótulajdonos éjszakánként kétszer háromszor is kinéz az ablakon, hogy megvan-e még a gépkocsija. Ezt pedig nem lehet a legjobb éjszakai pihenésnek nevezni. Az ilyen ember más nap fáradtan, idegesen érkezik munkahelyére. A további ok. hogy még mindig nem sikerült olyan biztonsági zárat előállítani, amely lehetetlenné tenné azt, hogy idegen személy a gépkocsit el tudja indítani. Az autólopások elleni harc nem lehet csupán a közbiztonsági szervek feladata, hanem az egész társadalomé. Néhány szóval említést kell még tenni arról, hogy a szülők is jobban meggondolhatnák tetteiket. Sok esetben ngyanis maguk tanítják meg gyermekeiket a kocsivezetésre. Lehet, hogy ezzel az állítással sokan nem értenek egyet. Akárhogy is van a dolog, szigorúbb szülői fegyelemre és nagyobb felügyetletr'e van szükség. Végre valahára oda kell hatni, hogy a bíróságok szigorúan éljenek a törvény adta lehetőségekkel. A kiskorú gyerek cselekedeteiért a szülők a felelősek, és az éltalnk okozott károkat te nekik knll megtéríteniük.