Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-06 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

A felvételünkön látható bratislavai vegyipari középis­kola négy esztendővel ezelőtt a magyar diákok előtt is kitárta kapuit. Az idei tanév végén érettségizik majd az huszonhat diák, akik az elsők között ültek be ennek az iskolának a padjaiba. Sánta Margit Értelmezzünk helyesen! 700 éves bányaváros Az első cukorgyár Hej halászok, halászok Négy éve Blahó Julianna „Boldog neve" c. közléséhez a leg­utolsó Vasárnapi Oj Szó­ban a következőket kívá­nom hozzáfűzni: Boldogfa alatt nem boldog fa, ha­nem Boldogasszonyfalva ér. tendő. Ennek megfelelően fordították a község nevét az első Csehszlovákia ide­jén Matka BoSiá :ra. Egyéb­ként magyar településterü­leten számos „fa" végződé­sű helységnév található a már említett Boldogfán kí­vül, pl. Csentőfa, Budafa, Benefa, Pódafa stb. Ezeket a falvakat nem valami fá­ról nevezték el, hanem „fa­lu" értelemben használato­sak. Pósfa község legrégibb okiratos neve Poczfalva, Boczfalva. Ez is bizonyítja, hogy valamennyi „fa" vég­ződésű helységnév eredeti­leg „falu", „falva" volt, ámde a második szótag az évszázadok folyamán a be­szélt nyelvből lekopott. Nem tartozik szorosan a hozzá­szólásom tárgyához, de hadd említsem meg, hogy mansi (vogul | nyelvterüle­ten sem ritka a „falus" jel­legű helynév: pl. Enying­Paul — Enyingfalu. Megjegyzem még, hogy Boldogfa hivatalos nevét legutóbb változtatták „Bol­dog"-gá, ez a név azelőtt nem volt használatos. Dr. Fogarassy László Betonozó diákok Több mint egymillió korona befektetéssel olyan sza­badtéri színpadot építenek Bodrogszerdahelyen, melynek nézőtere 650 férőhelyes. Az építkezési munkálatoknál Jelentős segítséget nyújtanak a helyi KAI tanulói is. Se­gítőkész munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak ah­hoz, hogy az építkezés betonozása még a tél beállta előtt befejeződhet. Felvételünkön: A betonozásnál szorgoskodó diákok legjobbjai. Nagy József A Tátra természeti szép­ségeivel vetélkedő hegyek közötti völgykatlanban fek­szik S mol ni k (Szomol­nok) bányaváros. Több év­százados dicső múltját a hegyekben rejlő vas, kén, rézérc és pirit mellett haj­dan az arany, az ezüst és az ólom bányászatának kö­szönheti. A városka a XIX. században élte fénykorát, amikor saját pénzverdével is rendelkezett. A városka nemrégiben ün­nepelte 700 esztendős fenn­állásának évfordulóját. 500 bányász vett részt az ün­nepségen. Közülük sokan „Bányaérdemrend" és „Pél­dás munkás" kitüntetésben részesültek. Szobissek Elza Nagyfödémes krónikájá­ból, melyet Görföl Zoltán tanító vezet, érdekes dol­got tudhatunk meg. Állító­lag elsőként Közép-Európá­ban itt gyártottak először cukrot répából. A cukor­gyárat Lacsny Miklós inté­ző építtette 1830-ban. Az első esztendőben 3500 mé termázsa cukorrépából 142,5 métermázsa cukrot állítot­tak elő. Ma már nem is­meretes, hogy milyen mód­szerrel dolgoztak. Azt sem tudjuk, hogy hány munkást foglalkoztatott ež a gyár. Feltételezzük, hogy Lacsny Miklós számára feltétlenül jövedelmező volt a gyár üzemeltetése, mert a kró­nika szerint később Buda­pestre költözött és felcsa­pott cukorgyári vállalkozó­nak. A valamikori cukor­gyár épülete ma is megta­lálható az állami gazdaság udvarán. Ma mint javító­műhelyt használják. Manczal Erzsébet Szemben a Nappal A közép-csehországi Ond­rejovban található hazánk legnagyobb csillagvizsgáló­ja. Felvételünkön az inté­zet hatalmas rádiótávcsö­ve, amellyel a Napból ér­kező rádiósugárzást tanul­mányozzák. Az ondrejovi tudományos intézmény je­lentős szerepet játszik a szocialista országok közös űrkísérleteiben az Interkoz­mosz-programban is. Németh István Interkamera Prága letnái kerületében egy hatalmas modern épü­letben található a világ egyik legnagyobb foto-film műszaki múzeuma, az IN­TERKAMERA, mely a Nem. zeti Technikai Múzeum részlege. Felépítése négy esztendeig tartott. Az 1000 négyzetméternyi alapterü­leten felépített múzeum 1962-ben nyílt meg­Az UNESCO a világ leg­jobb Ilyen Jellegű múzeu­mának nyilvánította és hosszú Időn keresztül pat­ronálta. Ebben a múzeum­ban megtalálhatók a kü­lönféle fényképezőgépek tí­pusai a fényképészet ősko­rától kezdve napjainkig. Itt látható az a Voitländer­kamera, mely J. M. Petzval 1840-ből származó objektív­jével van felszerelve. A 25 kg-os ősvakutól kezdve a tenyérnyi nagyságú tran­zisztoros készülékig min­denféle fotoeszköz megta­lálható Itt Az INTERKA­MERA gyűjteményeiből a világ különböző részein ki­állításokat szoktak rendez­ni. Ez az intézmény az, mely minden második esz­tendőben nemzetközi fotó­ipari kiállítást rendez. Negyven esztendővel ez­előtt Jindfich Brlchta ala­pította. K. H. Gilrth Több mint 850 000 négyzetméternyi szőnyeget gyárt eb­ben az évben a žilinai Slovana. Tiszta, nyírt gyapjúból készítik a „Koras-Super" elnevezésű szőnyeget, mely a kapitalista államokban ls keresett árucikk. A Szovjet­unióba a „Pamír" elnevezésű fajtából 100 000 négyzetmé­ternyit exportálnak. Felvételünkön Majtán János látható a vágógép mellett. Lesz bőven munkája jövőre is, mert az üzem a tervek szerint a következő esztendőben 30 000 négyzetméterrel több szőnyeget gyárt majd. sf. (A felvételt Ján Valko—CSTK készítette) Csak a gombaszögi cseppkőbarlangban találhatók ilyen szalmavékonyságú cseppkövek. Hosszúságuk több helyen 3 métert is elér. Nagyoh találóan szalma-cseppköveknek is nevezik. (CSTK felvételei Keresett árucikk A Nyitra a múltban igen gazdag volt halban. Meg­változott azonban eza hely­zet a Nyitra-völgy iparosí­tása után. Főként Nováky vegyiüzemének és villany­telepének a folyóba veze­tett szennyvize okozott sú­lyos károkat a halállomány­ban. Ezen igyekeztek változ­tatni a nyitrai halászok az­zal, hogy a kisemőkei ha­lastó lecsapolása után a ha­lakat áttelepítették a Nyít­ra-folyóba. Mivel több má. zsányi halat telepítettek át, bíznak abban, hogy a halál­lomány a Nyitra vizében újra gyarapodni fog. Motesíky Árpád Gabonatároló A nemesócsai vasútállo­más mellett, 36 millió ko­ronáért felépített, modern berendezésű gabonatáro­lót átadták rendeltetésé­nek. A 2110 vagon ter­ményt magába foglaló tá­rolóban az Idén már 580 vagon gabonát és kukori­cát elraktároztak. Dj mal­mot és takarmánykeverőt is építettek a tároló mellé. Mindkettő megkezdte mű­ködését. Malinák István Énekes óvó néni A 22 esztendős Vajda Va. Ilka a hosszúszói óvoda ve­zetője. Harminc gyermeket gondoz. Neki köszönhető, hogy több nehézség legyő­zése után az óvadában meg­valósult a gyermekek zök­kenőmentes, egésznapos el­látása. Nagyon szereti a táncze­nét és szívesen énekel. Legutóbb a gombaszögi or­szágos dal- és táncünnepé­lyen sikerrel szerepelt- A gömörhorkai üzemi klub zenekarának ő a női szóló­énekese. Mohr Gedeon

Next

/
Thumbnails
Contents