Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-05 / 289. szám, szombat

I Hétvégi hírmagyarázatunk | A béke oszthatatlan A

héten két fontos tanácskozás vonta magára a világ közvéleményének figyelmét. Berlinben a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete ülésezett, Brüsszelben pedig a NATO miniszteri tanácsa tartotta meg szokásos évvégi értekezletét. E két szerv munkája között most azért is könynyü összehasonlítást tenni, mert mindkét értekezleten fő kérdésként szerepelt korunk egyik legégetőbb problémája: az európai biztonság s a megteremtéséről tárgyalni hivatott európai értekezlet összehívásának kérdése. Ügy is mondhatnánk, napjainkban vízválasztó, ki hogyan viszonyul e kérdés rendezéséhez. 1970. XII. 5. 0 Kertelés nélkül A Varsói Szerződés berlini értekezlete dokumentumainak nyilvánosságra hozását követően a szocialista országok sajtója egybehangzóan kiemelte azt a tényt, hogy az értekezleten képviselt szocialista országok valamennyi kérdésben egységes álláspontot foglaltak el, nem volt köztük nézeteltérés, másrészt kidomborítják az európai biztonság megszilárdításával és a békés együttműködés fejlesztésével kapcsolatos nyilatkozatnak azt a megállapítását, hogy megvannak az összeurópai értekezlet tanácskozásának kellő feltételei. A nyilatkozat azt is megjegyzi, hogy mindez a szocialista országok által szorgalmazott előkészítő munkának az eredménye. Bukarest, Budapest s még megannyi állomása volt ennek a nemes kezdeményezésnek. S ami a szocialista országok állásfoglalásában szembetűnő: az a következetes, szenvedélyes ragaszkodás a béke ügyéhez, elkötelezettség korunk és földrészünk legnagyobb problémájának rendezésében. A szocialista országok egy jottányit sem engedtek a kérdés elvszerű vizsgálatából, viszont nem zárkóztak el mereven a rugalmas útkereséstől, amit á nyilatkozatnak az a megfogalmazása is bizonyít, hogy „a továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandók a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatni." Vagyis: tárva van a kapu egy szélesebb európai együttműködés előtt. 0 A NATO ellentétek jegyében Mint ahogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok berlini értekezletén érezhető volt az utóbbi időben elért európai enyhülés jele, ami a dokumentumokból is visszatükröződik, ugyanúgy a brüsszeli, NATO-ülésen is érződnie kellett annak a ténynek, hogy az utóbbi időben — beható tárgyalások eredményeként — létrejött a szovjetnyugatnémet szerződés, parafálták s rövid időn belül aláírják a lengyel—nyugatnémet szerződést, tárgyalások vannak kilátásban a két német állam viszonyának rendezéséről, a nyugat-berlini kérdés megoldásáról, valamint a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok rendezéséről. Érthető, hogy az enyhülés szelleme idegesítően hatott főként azokra a NATO-korökre, amelyek nehezen válnak meg a hidegháborús módszerektől, s még a dullesi „nagy furkósbot" politika megszállottjai. Ez a körülmény kétségtelenül elmélyítette az ellentéteket az amerikai szárny és a „függetlenebb" európai NATO-politikát követelő országok között. Nagyon természetes, hogy a már megkötött egyezmények pozitívan natottak a kelet—nyugati kapcsolatokra, s ezt a békés megegyezés legmegátalkodottabb ellenzői sem merik cáfolni. Ám a további vitás kérdések megoldásában várt előrehaladást olyan feltételekhez szeretnék kötni, amelyek szöges ellentétben vannak a szocialista országok célkitűzéseivel. A berlini nyilatkozat ugyanis kimondta, hogy „semmi sem indokolja az értekezlet összehívásának halogatását, s bármilyen előzetes feltétel kikötését." Éppen ezért sajnálatos, hogy a NATO-ülésen az angol—holland—olasz csoport görög és portugál támogatással szorgalmazta, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokkal összefüggő további tárgyalásokat, illetve megállapodásokat olyan feltételekhez kössék, amelyek válójában nem érintik közvetlenül a megoldásra váró európai problémákat. Például ilyen buktatóként felvetették a szovjet flotta földközi-tengeri jelenlétét stb. Világos, hogy ez a NATO-csoport gáncsoskodásával az amerikai szárny malmára hajtotta a vizet. Mind több NATO-államban ismerik fel, hogy az amerikai imperializmus hódító törekvéseit kiszolgáló politika a dollárhatalmon kívül senkinek sem kedvez, sőt egyenesen a NATOországok népei érdekei ellen irányul. Nem véletlenül történnek napjainkban nagyarányú népi megmozdulások a NATOpolitika ellen olyan exponált országokban, mint Olaszország és Törökország. Joggal állapította meg ezért a berlini nyilatkozat, hogy „mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonságát és együttműködését szorgalmazó mozgalom." % Békét mindenütt Míg a brüsszeli NATO-ülésen heves vita folyt arról, melyik ország mennyivel járuljon hozzá az elkövetkező öt évben szédületesen megnövelt fegyverkezési programhoz, a NATO infrastruktúrájának megváltoztatásához, továbbá az amerikai csapatra európai állomásoztatásával járó költségek fedezéséhez (Laird amerikai hadügyminiszter megígérte, hogy 1972 derekáig feltétlenül Európában maradnak az amerikaiak), a Varsói Szerződés tagállamai berlini értekezletükön elfogadott nyilatkozataikban, olyan javaslatokat tettek, amelyeknek elfogadása eleve szükségtelenné tenné a fegyverkezés fokozását. Nemcsak újból elítélték az amerikaiak indokínai szennyes háborúját, hanem határozottan le is szögezték: „A szocialista országok rendíthetetlenül bíznak anank az igazságos ügynek a diadalában, amelyet Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei védelmeznek, és felszólítják valamennyi ország kormányát, politikai és társadalmi szervezeteit, mindazokat, akik szívükön viselik a népek békéjének és szabadságának érdekeit, hogy fokozzák a harcoló indokínai népeknek nyújtott támogatásukat." A béke ügyében való rendületlen és odaadó ragaszkodás hatotta át a berlini értekezletnek két másik dokumentumát is: a közel-keleti kérdésben, valamint a Guineát ért neokolonialista agresszióval kapcsolatban kiadott nyilatkozatot. Visszatérve a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének berlini üléséhez, egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy az a béke melletti elkötelezettség, következetes elvszerűség értekezlete volt. Reális lehetőségeket látott elsősorban az európai kérdések békés rendezésére, de nem kergetett ábrándokat, rávilágított a béke ellenségeinek mesterkedéseire mind a NATO-n, mind az NSZK-n belül, de derűlátón állapította meg: „Az európai békeszerető erők képesek leküzdeni a béke ellenségei által támasztott akadályokat, s együttes erőfeszítéssel megoldani a tartós béke biztosításának feladatát a világ e térségében. L. L. A MOSZKVAI PRAVDA A BERLINI ÜLÉSRŐL Moszkva — A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének december 2-i berlini tanácskozása „újabb demonstrációja volt a szocialista országok testvéri kapcsolatai és sokoldalú együttműködése további erősítésének" — írja a Pravda, az SZKP Központi Bizottságának sejtóorgánuma. A barátság, a testvéri együttműködés és a teljes egyöntetűség légkörében lefolyt értekezlet résztvevői sokoldalúan és részletesen megvitatták a föld békeszerető erőit mélységesen nyugtalanító problémák sorát. Az értekezlet résztvevői nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek —, mutat rá a Pravda. — Megelégedéssel állapították meg, hogy a szocialista országok erőfeszítései hatékonyan hozzájárulnak az európai helyzet javulásához és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködése elvének gyakorlati megvalósításához. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen kifejezték szolidaritásukat a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikájával, hangsúlyozva, hogy az NDK részvétele nélkül nem építhető fel Európában a béke szilárd bázisa. A résztvevők támogatták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt az igazságos követelését, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el: — elejétől végéig érvénytelen a müncheni egyezmény. Az európai enyhülés érdekeinek, valamint a nyugatberlini lakosság szükségletelnek és az NDK törvényes érdekeinek és szuverén jogainak megfelelne, ha kölcsönösen elfogadható megállapodás jönne létre a Nyugat-Berlinről most folyó tárgyalásokon. A szocialista országok kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartásához létrejöttek a szükséges feltételek és nincs semmi alapja annak, hogy halogassák az értekezlet összehívását, valamifaj Ä előzetes feltételeket támasszanak. A politikai tanácskozó testület megvitatta továbbá az indokínai helyzetet, ahol az amerikai agresszorok az utóbbi időben újabb arcátlan akciókat hajtottak végre a VDK ellen, nagyarányú támadásokat követtek el területe ellen. Ezek az agresszív cselekmények megmutatják az Egyesült Államok elnöke által széles körben reklámozott „vietnami békés rendezési program" képmutató voltát és hamisságát" — mutat rá a Pravda. — A szocialista országok a jövőben is minden támogatást megadnak az indokínai népnek abban a harcban, amelyet az intervenciósok ellen vívnak, a mielőbbi politikai rendezésért. Az értekezlet résztvevői kifejezték azt a készségüket, hogy továbbra is határozottan támogatják az arab népek, köztük a palesztinai arab nép igazságos harcát a közel-keleti imperialista útonállás ellen, az Izraeli hódítók által megszállt arab területek felszabadításáért, a szabadságért és a társadalmi haladásért. A Guineai Köztársaság ellen végrehajtott gyarmatosító agresszióval kapcsolatban a szocialista országok követelték, hogy vessenek véget az imperialista provokációknak a független afrika! államok ellen —, írja a Pravda. GOMULKA: A jelenlegi nemzetközi helyzet KEDVEZ A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE ERŐINEK Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára csütörtök este a zabrzei lengyel bányásznapi ünnepségen nagy beszédben elemezte az ország bel- és külpolitikai helyzetét. Az európai és a világbéke megszilárdításáig irányuló külpolitikánk sikereinek forrása a szocialista országok szolidaritása, s a Varsói Szerződés tagállamainak cselekvési egysége — hangoztatta a szónok, — a sikerek említésekor a Szovjetunió és az NSZK, valamint Lengyelország és az NSZK közötti szerződésre gondolok. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy erről a problémáról kollektív konzultációt folytattunk a Varsói Szerződés tagállamai képviselőinek szerdai berlini találkozóján is. A lengyel—nyugatnémet viszony rendezése ugyanis túlnő a két ország határain. Az NSZK és a Varsói Szerződés összes tagállama viszonyának rendezéséről van szó. Az NSZK és az egyes szocialista országok között a normalizálás folyamatát csak így lehet akadálytalanul továbbfejleszteni. A moszkvai és varsói egyezmény minőségileg új elem az NSZK és a szocialista országok viszonyában. A megállapodásokat még ratifikálni kell. A Bundestag és pártjainak e szerződésekkel és ratifikálásukkal szemben elfoglalt álláspontja nemcsak az NSZK és a Varsói Szerződés tagállamai közti viszonyt határozza meg, hanem egyben válasz arra az alapvető kérdésre is, hogy az európai helyzet javulását, s a földrész összes országa együttműködését akarják-e, vagy pedig egy újabb feszültséget. Ha a Bundestag ellenzéki pártjai megszavazzák e szerződéseket, úgy többet nyernek a nyugatnémet társadalomban, a szocialista országokban és az európai közvéleményben, mintha csak az SPD és FDP képviselők voksaival ratifikálják őket. Az NSZK és a szocialista országok viszonyának rendezése lehetőséget biztosít a Kelet és Nyugat közötti átfogóbb és általánosabb megegyezésre. Megnő az európai biztonsági értekezlet összehívásának, s az erőszak alkalmazásáról történő lemondást rögzítő szerződés megkötésének esélye. A KAPCSOLATOK JAVÍTÁSÁNAK SZILÁRD ALAPJA Willy Brandt sajtóértekezlete Moszkva — A Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió szerződése a két ország közötti kapcsolatok fokozatos és következetes megjavításának szilárd alapja — jelentette ki Willy Brandt kancellár bonni sajtóértekezletén a Socialisztyicseszkaja Idusztrija című lap tudósítjának azon kérdésére vá laszolva, mit tett a bonni kormány a szerződés aláírása óta a nyugatnémet—szovjet kapcsolatok fejlesztése érdekében. Brandt emlékeztetett arra, hogy e három és fél hónap alatt a Szovjetunióba látogatott Kari Schiller gazdaságügyi miniszter és Hans Leussing, a tudományos kutatásügyi miniszter. „Ezek nemcsak tájékoztató és tájékozódó jellegű látogatások voltak. Számos olyan területet találtunk, amelyeken mindkét fél javára együttműködhetünk." Az utóbbi hónapokban jelentésen megszilárdultak a nyugatnémet cégek a szovjet külkereskedelmi szervezetek kapcsolatai. Éppen e napokban folynak tárgyalások a két ország tudósai között. A kapcsolatok további fejlődésére pozitívan kihat a Hamburgban létesítendő szovjet konzulátus, a leningrádi nyugatnémet konzulátusról kötendő egyezmény, valamint a tervezett közvetlen repülőösszeköttetés a két ország között. VLAGYIMIR NOVIKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és dr. Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszter, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés nemzeti bizottságának elnöke, szovjet—kubai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormánykőzi bizottság létrehozásáról tárgyalt Moszkvában. Szabadon bocsátották James Cross brit diplomatát Montreal — Havanna — A kubai főváros repülőterén pénteken reggel leszállt a kanadai légierő repülőgépe, amely fames Cross brit diplomata három elrablóját és további négy személyt szállított Kubába. Cross a montreali Szent Lőrinc-folyó egy szigetén, a kanadai világkiállítás területén tartózkodott, kubai védőőrizetben. Cross szabadon bocsátása fejében távozni engedték az elrablásában közvetlenül részt vett személyeket, de amint John Turner szövetségi igazságügyminiszter Ottawában újságírókkal közölte, távozásuk egyben életfogytiglani száműzetést is jelent. Legújabb jelentés szerint Montrealban pénteken reggel végérvényesen szabadon bocsátották James Cross brit diplomatát. Cross elrablói a havannai repülőtérről ismeretlen helyre távoztak. A kanadai parlament által már e héten jóváhagyott közrendészeti törvényt csütörtökön a kanadai szenátus is jóváhagyta. Röviddel ezután a törvényt aláírta Gerald Fauteux, a legfelsőbb bíróság elnöke. Ezzel a quebecki felszabadítási frontot betiltó törvény azonnal életbe lépett. GRECSKO marsall szovjet honvédelmi miniszter, aki négynapos hivatalos látogatáson van Svédországban, csütörtökön ellátogatott egy stockholmi laktanyába. Grecsko marsallt elkísérte vendéglátó házigazdája, Sven Andersson hadügyminiszter. , VACLAV MALÍT, Csehszlovákia brüsszeli nagykövetét megválasztották a Nemzetközi Polgári Légiügyi Szervezet (ICAO) konferenciájának egyik elnökhelyettesévé. A többi elnökhelyettes Venezuela, Kameron és Indonézia képviselője. GUSTAV HEINEMANN nyugatnémet elnök nyugat-berlini „munkalátogatása" ellen tiltakozott az NDK külügyminisztériumának szóvivője. Egyúttal követelte, hogy az NSZK szüntesse be a Nyugat-Berlin ügyeibe való beavatkozást. AZ AMERIKAI SZENÁTUS bizottsága jóváhagyta a katonai kiadásokról szóló törvényjavaslat módosítását, mely lényegében tiltja az amerikai szárazföldi fegyveres erők Kambodzsába, Laoszba és Thaiföldre küldését. NAGY-BRITANNIA közös piaci csatlakozásával a lakosságnak csupán a 16 százaléka ért egyet, 66 százaléka ellene van. Az eredményt a Gallup-közvéleménykutató intézet közölte. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK állami költségvetésének deficitje eléri a 12,9 milliárd dollárt. Erre a megállapításra jutott az amerikai szenátusnak a szövetségi kiadások csökkentésével foglalkozó bizottsága. PÁRIZS Saint Denis elővárosának sportpalotájában tegnap megkezdődött a francia ifjú kommunisták kongresszusa, melyen az egész országbői összesen 1300 küldött vesz részt. A SZÖULI BÜNTETŐ BIRÚSÁG tegnap halálra ítélte az amerikai hadsereg két tagját. A katonák kiraboltak és meggyilkoltak egy dél koreai házaspárt, mert nem volt hajlandó hitelbe marihuanát adni nekik. AZ AMERIKAI SZENÁTUS csütörtökön elutasította Nlxon kormányának kérelmét két szuperszónikus utasszállító prototípusának fejlesztésére. A 290 millió dollárt á Boeing-társaság kapta volna meg. A KOREAI NÉPHADSEREG egyik repülőgépe csütörtökön gyakorló repülés közben eltévedt és 20 km-re a demarkációs vonaltól délre leszállásra kényszerült