Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

él határozottabb harcot kell an a rendért, a munkaidő kiai fegyelemért. A pártszervelógatnia kell a vezetőket, akik viszont fe! kell lépniük azok mmmmmm^mmtmmmmmmmmm\^*mmmmmmmm~mmMm~mmm—immmmmm~ * — mondotta Gust áv Husák jnkatársaink ellátogat tak nézetbe, nemzeti bizottságra — ítésének problémairól beszállt válaszai áttekintést nyuj:ik megvalósításunk útját is. DDIK )BÉN »ÉS ÚTJÁN Nemzeti Bizottság elnöke: azonban nem került sor. Ezt a blémát mielőbb meg kell oldani, t a posta jelenlegi épületének rére új áruház kerül. ivei az új ötéves terv küszöbén nk, szeretnék még néhány szót ni a Jednota címére. A népi fosztási szövetkezet ugyanis úgy írozott, hogy községünkben üzletit épít. A dokumentációk elkétek, a szakértők 6 millió koronátervezték a létesítmény építési ségeit, azután valahogy hosszú id következett, mely még a mai ig is tart. A tanácsi szerveknek mivel nem tájékoztatnak bennün— fogalmuk sincs, mi lesz az itházzal. Szerenénk végre tudni: kezik-e Udvardon a Jednota vagy ?l A tanácsnak is évekre előre készíteníe a községfejlesztési eket, de hogyan számoljunk egy in létesítménnyel, melyről nem is juk: lesz-e?! község rohamos fejlődése töryszerűen magával hozza a köztasági problémák elszaporodását A hulladék rendszeres elszállítái megkértük a Surányi és később Érsekújvári Köztisztasági Vállalaazonban mind a két helyen el>ító választ kaptunk. Paradox rzet alakul így ki: az új ötéves ' folyamán portalan útjaink lesz, községünk városias jelleget ölt, lulladék elszállítását azonban az i illetékesek nem biztosítják. !gy skosság évről évre növekvő falupítési törekvése kudarcot vall, peigyekezetben, akaratban nincs ay, ugyanis községünk lakosai az ikon virágokat ültettek és füvesíék a házak környékét. hnb bizottságai az elkövekezenötéves terv folyamán mindent jtesznek a falu további fejlődése ekében. Hisszük, hogy öt év múlmár csak múlt időben beszélhek azokról a gondokról, melyek ma ; megoldásra várnak. ZTI GYULA, KOMLÔSI LAJOS, Y ÉS NÉMETH JÁNOS. ÚJ ÜZLETEK, KÉPZETT SZAKEMBEREK HOSSZÚ JÁNOS, o komáromi Jednota népi fogyasztási szövetkezet elnöke: — Szövetkezetünk a komáromi járásban 85 000 embert lát el élelemmel és iparcikkekkel. Ez a szám is mutatja, hogy a Jednota 270 üzletében és 104 vendéglátőipari üzemében dolgozó 1260 alkalmazottnak sokrétű és komoly szaktudást igénylő munkát kell végeznie. Mivel szövetkezetünk a következő időszakban tovább akarja javítani a fogyasztók kielégítését célzó, főleg üzleti jellegű tevékenységét, 224 tanoncot oktatunk, akik közül a jövő kiszolgálói, üzletvezetőt kerülnek majd ki. Az előttünk álló ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítésére konkrét tervjavaslatokat dolgoztunk ki. Komoly munka vár ránk, amit egy számadat ls bizonyít: 1971—1975-ig 114,3 százalékkal kell emelnünk a kiskereskedelmi forgalomból származó bevételi tervet. Várható, hogy a jövőben a polgárok az eddiginél is több iparcikket vásárolnak. Üzleteinket fennakadás nélkül el kell látnunk a fogyasztók által keresett cikkekkel. A következő ötéves tervben — az elmúlt 5—6 év gyakorlatához hasonlóan — jelentős mértékben bővítjük járásunkban az üzlethálózatot. A már megkezdett és az építés stádiumában levő elárusítóközpontokat befejezzük és átadjuk rendeltetésüknek. Ennek következtében Naszvad, Ögyalla, Hetény, Dunaradvány és Kolozsnéma lakosai új üzletet kapnak. Vendéglőt csak egy községben, Perbetén építünk, ugyanis ebben a faluban sok kívánnivalót hagy maga után a vendéglátóipari tevékenység. Az építkezést az Ötéves terv első évében kezdjük el. A Jednota a közelmúltban zöldséggel és gyümölccsel is kereskedett, azonban kellő tapasztalat hiányában e téren nem értünk el jó eredményeket. A 1971-ben — hasznos ismeretek birtokában — felújítjuk ezt a tevékenységet, s ha munkánk sikerrel jár, mind a fogyasztók, mind pedig a Jednota jól jár majd. Nem érheti vád szövetkezetünket, hogy haszonlesésből mindenütt csak vendéglőket építünk, ugyanis az utóbbi nyolc évben főleg bevásárlóközpontokat létesítettünk a járásban, és Komáromban is vannak üzleteink. Az új ötéves tervben az új létesítmenyek terveinek kidolgozásakor figyelembe vesszük a komáromi járás specifikus helyzetét, ugyanis ha öszsehasonlítjuk a kiskereskedelmi forgalmi terv mu tatószámait a többi járásban működő üzletekével, azt látjuk, hogy járásunkban — szlovákiai viszonylatban — a többi járáshoz viszonyítva 10 száza lékkai nagyobb az iparcikkek iránti kereslet, mint másutt. Ennek megfelelően olyan üzletkomplexumokai építünk, ahol a vásárlók ilyen irányú igényeit is maradéktalanul kielégíi hetjük. Mint már említettem, a Jednota népi fogyasztási szövetkezet a következő időszakban mindent megtesz a vásárlók igényeinek, kívánságainak, szükségleteinek kielégítése érdekében. Ezt a tervet azonban csak sokoldalúan képzett, szolgálatkész üzleti alkalmazottakkal tudjuk biztosítani. Az új ötéves terv folyamán a Jednota üzleteiben, vendéglőiben és bevásárlóköz pontjaiban az alkalmazottak 95 százaléka rendelkezik majd megfelelő szakmai képesítéssel. •••••• J I A NAGYOK LEGNAGYOBBIKA Pár évvel ezelőtt még úgy emlegettük, hogy Gúta az ország legnagyobb faluja. Több mint tízezer lakosával az is volt. Ma már nem az. Városi rangot kapott. Falunak legnagyobb volt, városnak pedig nem a legkisebb. Persze Gúta attól még nem vált várossá, hogy megkapta a címet. Mert itt van például az 5600 hektáros szövetkezet. Ennyi földet megművelni nem kis dolog és ez a mezőgazdasággal való foglalkozás mégiscsak rányomja bélyegét a város Gútára. Van ls éppen elég teendő az ország legnagyobb szövetkezetében. Nem irigylésre méltó Rajtár Mihály mérnök munkája. Egy ilyen mammutgazdaságban az elnök komoly szaktudására, jó szervezőképességére van szüksége. Az eredmények azt igazolják, hogy az elnök és közvetlen munkatársai jól végzik feladatukat. Az 1970. évi feladatokat teljesítették, annak ellenére, hogy búzából nem érték el a tervezett hektárhozamot. Nem akarták adóssággal kezdeni az új ötéves tervet. Igaz, így 80 vagon erőtakarmányuk hiányzik. Ebből 20 vagonnyit vásárolnak a tagoktól jfőképp kukoricát), a többire még csak ígéretet kaptak. Ez a tény lényegesen befolyásolja az 1971-es termelést. Hiszen az állatállomány számának növelésével, legalábbis az év első felében, nem számolhatnak. Mégis határozottan állítják, hogy eleget tesznek a párt határozatának. Az 1971-es terv ottjártamkor ugyan még nem volt részletesen kidolgozva, de azt már a hozott határozatokból is láthatjuk, hogy a párt irányvonalának, határozatának rendelik alá a gazdaság tervét. Tudják jól, hogy a termelés lényeges fellendítését a takarmánytermesztés növelésével kell kezdeni. Náluk kitűnően terem a kukorica, kevésbé az évelők. Azért döntöttek úgy, hogy a silókukorica vetésterületét kibővítik. 1971-ben 150 hektárral többet vetnek. mint a korábbi években. Ez olyan jelentós mennyiségű takarmánytöbbletet jelent, ami lehetővé teszi a szarvasmarha állomány növelését, de a napi tejhozamot és a súlygyarapodást is fokozhatják. Tehát lehetőséget teremt, hogy a párthatározatot teljesítsék. Terbák Ferenc alelnöknek azonban aggályai is vannak. Ha nem épül fel idejében az új istálló, a hústermelést ugyan teljesíthetik, de az állomány számszerű növelésével baj lesz. Ugyanaz a helyzet a sertésállománynál. Az ólakban minden hely „foglalt". Itt is csak egy új építkezés hozhat lényeges változást. S az építkezés kivitelezése nem csak tőlük függ. Nagy szövetkezet, töméntelen gond. De ha valami sikerül, akkor az öröm is sok ember öröme. 1970-ben egy-egy munkaegység értékét 27 koronára tervezték. Huszonnégyet számolta? el, de a háromra is van biztosíték. Ezt állítja Kosík Albert mérnök, főagronómus is. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos határozatról megjegyzi: — Szigorúan szem előtt tartjuk az irányelveket. Ogy határoztunk, hogy a « takarmánytermesztés fejlesztésén túl a cukorrépára is nagyobb gondot fordítunk. Mert meg is éri. 1970-ben a tervezett 350 mázsa helyett 400 mázsa termett hektáronként. Szívesen teszünk tehát eleget a felhívásnak, és 1971-ben 35 hektárral több répát vetünk, mint a korábbi években. Igaz, hogy a megművelése még sok gondot fog okozni. De hát ölbe tett kézzel nem jutnánk messzire. Az ország legnagyobb szövetkezete vezetőinek sok elgondolás, ötlet van a tarsolyában. Amikor az új ötéves tervet kezdik, úgy indulnak, hogy ne csalódjon bennük a társadalom, s hogy eredményeik is a nagyok legnagyobbjai között legyenek r KEZDEMÉNYEZÉS és GAZDASÁGOSSÁG ALADÁR LIPOVSKÝ, a Galántai Jnb alelnöke: Járásunkban az egyik legnagyobb feladatot a lakásépítés terén tűztük magunk elé. Az ötéves terv éveiben 4930 család költözik új lakásba. Ebből 3110 beruházás keretében, 170 önsegéllyel és 1650 pedig magánépítkezés keretében épül. A lakásépítkezés és a vele járó műszaki, valamint középületek mintegy 657 millió koronát vesznek igénybe. A galántai kórház — 256,3 millió korona ráfordítással — második szakaszának építését is befejezzük, s ezzel további 630 férőhellyel gyarapszik. Az emiitett kórház mellett 100, Vágsellyén 74 férőhelyes internátus is épül az egészségügyi dolgozók számára. Galánta és Vágsellye gyógyszertárat, Kürt és Nagyfödémes egészségügyi központot kap. Az ötéves terv éveiben átadjuk rendeltetésének a 100 férőhelyes seredi aggok házát is. A járás iskoláiban gyakori a kétműszakos tanítás, és néhány községben az iskolaépületek sem megfelelők. A fejlődés útján nagy lépést szeretnénk megtenni e téren is. Befejezzük a sopornyai 18-tantermes — 6 tanítólakás —, Jókán 22-tantermes — 8 tanítólakás — alapiskola építését. Vágsellyén, Galántán, Sereden és Farkasdon is 22-tantermes iskola építését kezdik meg. Ha az építők az említettek építésével határidőben elkészülnek, Dolná Stredán és Ábrahámon 14—14 tantermes iskolát szeretnének felépíteni. Az ötéves terv küszöbén örömmel újságolhatom el, hogy végre művelődési otthont kap Galánta és Vágsellye is. Pereden, Zsigárdon, Rétén, Vágán és Királyréven „Z"-akciók keretében épül a művelődési otthon. Igy tehát a falu lakosainak összefogásától függ, hogy azokat mielőbb átadják rendeltetésüknek. A serecfi művelődési otthont is kibővítjük, és végre otthont kap a Galántai Városi Könyvtár is. Diószegen társas beruházással jutnak méltó kultúrközponthoz. A Vágsellyei és a Galántai Vnb társas beruházással új városházat épít. A szolgáltatások terén is több beruházási építkezésre kerül sor. Ezek nagyban növelik majd a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mennyiségét és minőségét. Többek között új mosoda és ruhatisztító részleg épül Galántán. A serecfi autószerviz már elkészült, s most Vágsellyén és Galántán építünk hasonló létesítményt, hogy az autósok növekvő igényét a lehető legjobban ki tudjuk elégíteni. A Járási Építőipari Vállalat is több munkacsarnokkal, ilietve üzemrészleggel gyarapodik. Galántán elkészül az ipari szolgáltatások háza. A vendéglátóipar igazgatósága szintén új épületbe költözik. Aki járásunk útjait ismeri, illetve használja őket, bizonyára megörül annak a hírnek, hogy a Bratislava— Nyitra közti útvonalon Sintava és Pat szakaszának az építése befejeződik. Folytatódik az 508-as üt Galánta—Kajal közti felújítása. Végre Sered! főútja is új burkolatot kap, és korszerű híd épül a Yágon. Vágselylyén egy felüljáró építésére van kilátás. Meg kell még említeni, hogy a vágsellyei Duslo építése tovább folytatódik, valamint ait, hogy a felsoroltak csupán a járás főbb építkezései. Minden községben számos kisebb beruházást igénylő építkezés valósul meg. Az ötéves terv éveiben minden tőlünk telhetőt el kell követni, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi javakat a lehető leggazdaságosabban használjuk fel