Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

r 200 SZÁZALÉKKAL NŐ A TERMELÉS TIBOR MAREK, o vágsellyei Duslo főmérnöke: — Mielőtt az előttünk álló ötéves terv igényes és sokrétű feladatairól szólnék, röviden ismertetem a Duslo jelenlegi gyártási programját és azo­kat a nehézségeket, termelést féke­ző tényezőket, melyeket 1971-1975­ig átgondolt intézkedésekkel el aka­runk távolítani. A Duslo — mint ismeretes — mű­trágyaféleségeket és szerves anya­gokból gyári beavatkozással nyert különféle vegyi anyagokat gyárt. Rendkívül bonyolult technológiát al­kalmaz. Ahhoz ugyanis, hogy a föld­gázból ammóniákot. műtrágyát, acety­lént és más, főleg a vegyiparban és a mezőgazdaságban további hasznosí­tásra kerülő anyagot áflíthatssunk elő, igényes berendezésekre, szak­munkásokra és a már említett bo­nyolult gyártási folyamatra van szük­ség. Az új ötéves terv az üzem jelentős mértékű bővítésére számít. Rövidesen megkezdjük a gyár negyedik szaka­szának az építését. Ez főleg olyan be­rendezések beszerelését és üzemegy­ségek létrehozását eredményezi, me­lyeknek segítségével ugrásszerűen 'növeljük a műtrágyagyártást. Még 1969-ben hozzákezdtünk az ammóniák és a karbamid gyártásához. A követ­kező ötéves terv folyamán — a ter­vek szerint 1972-ben — már át kell térnünk a teljes termelésre, ami — a földművesek nem kis örömére — naponta 1000 tonna ammóniák előál­lítását eredményezi. Növeljük az ecetsav gyártását és rövidesen hab­könnyű kaucsukot is állít majd elő üzemünk. Az ötéves terv harmadik év.ében el kell készülnie annak az üzemegységnek, amelyben a Duslo a salétrom teljes értékű gyártására tér­het át. Az ötéves terv nemcsak új üzem­egységek, gyártási berendezések be­szerzésére és üzemeltetésére számít, hanem a meglevő berendezések jobb kihasználására, a már „befutott", de — főleg minőségi téren — javításra váró termékek előállításának racio­nalizálására is. Az üzem néhány ter­méke nem éri el a megrendelők által támasztott minőségi értékrendet, ezért ezeknek a termékeknek az ese­tében megváltoztatjuk a gyártás tech­nológiáját és korszerű gépekkel fris­sítjük fel a gépparkot. Nagy gonddal, műszaki körültekintéssel térünk rá a kaucsuk gyártására, melynek kez­dete még a gyárépítés második sza­kaszába nyúlik vissza. Üzemünk jelenleg munkaeröhiány­nyal küzd. Szakembereket egyik nap ró! a másikra nem tudunk leakasztani a szögről. Ezért a meglevő erők ma­ximális mozgósításával a tartalékok feltárásával, új, hatékony technológia bevezetésével kezdünk hozzá azok­nak a nagy feladatoknak a megvaló­sításához, amelyek a következő öt­éves tervben várnak ránk. Arra gon­doltunk, hogy az elmondottakon kívül a munkaerőhiány leküzdésére tanonc­központot létesítünk, ahol a Duslo jövő szakembereit képezzük ki. Éven­te mintegy 400 fiatal sajátítja majd el azokat az ismereteket, amelyek a termelés zavartalan menetéhez, pon­tosabban szólva: a teljes értékű ter­meléshez szükségesek. Minden felté­tel megvan ahhoz, hogy a tanonc­központ létesítéséhez szükséges anya­gi eszközöket idejében biztosíthassuk. Reméljük, építőanyagot és építömun­kásokat is találunk majd. A Duslo eddig az árutermelés te­rén évente egymilliárd koronát ért el. A következő ötéves tervben ez a szám hárommilliárdra nő. ÚJ ÉV - ŰJ FELADATOK MIKULEC JÓZSEF mérnök, oi 4unaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Társulás főagronómusa: Mikulec József mérnök, a dunaszer­dahelyi Járási Mezőgazdasági Társu­lás főagronómusa: — Mezőgazdasági szempontból ta­lán egyike vagyunk a legjobb terme­lési eredményeket elérő járásoknak. Negyvennyolc szövetkezetünk és négy állami gazdaságunk közel 70 000 hek­tár földet művel. A termésátlago­kat vagy más mutatókat tekintve köz­tük olyan is van, amely országos vi­szonylatban már néhány éve az élvo­nalba tartozik. Tehát szövetkezeteink jelentősen hozzájárulnak a népgazda­ság fejlődéséhez. Az új ötéves terv során viszont mégis nagy figyelmet kell fordítani a további fejlesztési lehetőségek kihasználására. Lényegé­ben arról van szó, hogy az előttünk levő tervidőszak számunkra is bővel­kedik megoldásra váró feladatokkal. Járásunkban elsők között alakultak a szövetkezetek. Az eltelt két évtized folyamán az épületek és berendezé­sek nagy része elhasználódott, idejét múlta. Sokat töprengtünk a legéssze­rűbb megoldáson. Végül arra az elha­tározásra jutottunk, hogy a régi gaz­dasági épületeket, amelyekben a mai gépesítési eszközök egyáltalán, vagy csak körülményesen alkalmazhatók, érdemesebb volna újraépíteni, mint javítani. Csaknem valamennyi terme­lési részlegre vonatkozik ez. A táv­lati fejlesztés tervei például az állat­tenyésztésben nagy koncentráltságot kívánnak. Ugyanis csak így lehet tö­kéletesen kihasználni a gépesítést, növelni a munkatermelékenységet, ami a tartási viszonyok között a le­hetőségekhez mérve meglehetősen alacsony színvonalú. Az új ötéves terv célkitűzéseinek elérése érdekében már a küszöbön­álló gazdasági év első napjától kezd­ve nagy munka vár ránk. A növekvő munkaerőhiány miatt gépesíteni kezd­jük a növénytermesztés ma még sok kézi munkaerőt igénylő ágazatait. Elsősorban a kapásokról van szó. Ta­vasszal mintegy 700 hektáron egycsí­rás cukorrépamagot vetünk, így a leg­nehezebb munka, az egyelés már tel­jesen elmarad. A kukoricánál a na­gyobb tőtávolságra való vetéssel szintén könnyebbé válik a munka. Ezzel lehetőség nyílik a vetésterület növelésére is. A gabonatermesztést illetően nagy súlyt fektetünk az új vetőmagszaporító gazdaságok létesí­tésére. Ezzel párhuzamosan a hagyo­mányos Bezosztaja és Mlronovi búza­fajtákat fokozatosan a nagyobb hoza­mokat ígérő Aurórával és Kaukázus­sal szeretnénk felváltani. Kísérlet­képpen a nyárasdi szövetkezetben és a bősi állami gazdaságban e fajták­ból ősszel már nagyobb mennyiséget vetettünk el. A termésátlagok továb­bi növelése érdekében az egy hektár­nyi talajba jutó tiszta tápanyag meny­nyiségét a mostani 240 kilóról 315-re emeljük. Minél előbb módot kell ta­lálni a jelenlegi, csaknem kritikus raktározási viszonyok felszámolására és a szemes termények korszerűbb szárítására is. A növényvédőszerek minősége és használhatósága terén szintén sok még a javítanivaló. A me­zőgazdaságilag fejlettebb államokban káros mellék- és utóhatásuk miatt már egyáltalán nem használják a DDT és HCH hatóanyagú szereket. Mi is megszabadulhatnánk tőlük, ha a kukorica és a cukorrépa drótférgei ellen más készítményünk lenne. A mielőbbi változás, illetve javulás ér­dekében először a növényvédelem irányítását kellene járásonként köz­pontosítani, átszervezni. Rengeteg a feladat, amelyek megol­dását csak az ipar és a mezőgazda­ság szoros együttműködése teszi le­hetővé. Ez az egyedüli útja a terme­lés könnyebbé, olcsóbbá tételének, ami mindannyiunk érdeke. LEGFONTOSABB: A LAKÁSÉPÍTÉS VILIAM JANČOK mérnök, a Košicei Városi Nemzeti Bizottság alelnöke: Kassa város több mint 154 ezer la­kosával ma már hazánk legnagyobb városai közé tartozik. A Kelet-szlová­kiai Vasmű kedvezően befolyásolta az egész város fejlődését. Mi, a la­kásépítést a legfontosabb feladataink közé soroljuk. Városunkban évente csaknem 2500 lakást adnak át. Általánosságban nincs miért szé­gyenkeznünk, de akadnak hiányossá­gok, történtek mulasztások. A közét­keztetés, az üzlethálózat, a szolgál­tatások kérdése megoldott kérdés, viszont sok a behozni való. Például a „Luník 2" lakónegyedben nagyon megkésett az annyira óhajtott mozi építése, s ez a hiányos építkezési ka­pacitás miatt — átmegy az új ötéves tervidőszakba. Az új tervidőszakban szeretnénk a városfejlesztés eddigi ütemét megtar­tani, sőt — amennyire erőnkből te­lik — meg is gyorsítani. Jövőben is a lakásépítés a legfontosabb. Évente legalább 2—3 ezer lakást szeretnénk átadni. A Lunik 8 negyed felépítésé­vel befejeződik az Ojváros építése. Jelentős méreteket ölt a lakásépítés a régi városrészben is, konkrétan a Kuzmányi, Schönherz utcában. A ke­leti városrészben közel 2500 lakás, a tó feletti újvárosrészben három la­kónegyed épül 4520 lakással. Az új városrészben, a Lunik 8 negyedben 870 lakás épül. Itt középiskolai köz­pont létesül, ahol a gépészeti, közle­kedési, ipari középiskolát, gimnáziu­mot, tanoncsiskolát és egy új, 1400 férőhelyes internátust helyeznek el. A legnagyobb méretű lakásépítkezés az új ötéves terv folyamán városunk­ban a hét dombon létesítendő „fur­csa" lakónegyedben valósul meg. Itt tízezer lakást terveznek 40 ezer la­kos számára. Egyébként derűlátóan lépjük át az új esztendő és az ötéves terv küszö­bét. Költségvetésünkben a kiadásokra 1971-ben 7400 millió korona — közel 200 millióval több mint ez évben — áll majd rendelkezésünkre, s a város­fejlesztés szükségleteinek jelentős ré­szét képesek leszünk kielégíteni. Eltökélt szándékunk, hogy a lakó­negyedekben a lakásokkal együtt át­adjuk rendeltetésének a mindennapi élethez szükséges intézményeket, lé­tesítményeket is. Terveink alapján 15 csecsemőott­hont, ugyanannyi óvodát, kilenc alap­fokú iskolát — 169 tanteremmel — épí­tünk fel. Befejezzük a műszaki főis­kola új épületét,, tovább épül a hat­emeletes új kórház és az orvosi egye­tem. Jelentős előrehaladást értünk el az üzlethálózat bővítése, a közlekedési hálózat korszerűsítése, a levegőszeny­nyeződés kiküszöbölése, célszerű tö­meggarázsok építése s nem különben az életkörnyezet javítása, zöld bok­rok, fák ültetése stb. terén. Ezek megvalósításánál a lakosság na­gyobb megértésére és aktív támo­gatására számítunk. Végezetül szeretnénk említést ten­ni azokról a legfontosabb tömegak­ciókról, melyek kivitelezését a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tisz­teletére vállaltunk. Ezek közé tarto­zik a köztemető rendezése, a Hernád parti strandfürdő létesítése, az opats­kai strandfürdő és szabadtéri színház korszerűsítése, erdők-parkok létesí­tése, egy nagy sportstadion és autó­parkoló, az ipari vízvezeték építése, a Petrov-park, valamint a Kultúra és Pihenés Parkja pavilonjainak felújí­tása stb. Itt elsősorban városunk na­gyobb üzemeinek segítségére számí­tunk, de elvárjuk városunk minden becsületes polgárának segítségét is, hiszen közös ügyünkről, a tai váro­sunk jövőjéről van szó. A gazdaságpolitikában az ed folytatni az üzemekben és váll; használásáért, a munka- és tec zeteknek a harc élére kell állni igényességet követelnek a mm ellen, akik megtűrik a hiányos; elvtárs a CSKP KB decemberi üli hány munkahelyre—üzembe, s egyetlen kérdésről: a feladatol gettek a vezetőkkel. A megkéri tanak az igényes feladatokból AZ Ö ÖTÉVÉ KOSZ A FELEMELI BETAK JÓZSEF, az Udvart — Községünknek megközelítő 6000 lakosa van. Jó eredményeket el az 1950-ben alapított, 4800 hel ron gazdálkodó egységes földműt szövetkezetünk, melynek 900 ta van. A szövetkezetesek az emlí terület nagy részén — 4500 hel ron — kizárólag földműveléssel f lalkoznak. A faluban baromfitenyť tő társulás is működik. Mintegy ezer tojós tyúkot gondoznak. 1£ ban készült el a szövetkezeti klub a 350 tanulót befogadó tanoncsiski ahol szlovák és magyar nyelven lyik a tanítás. A község közelmú érintő krónikájába tartozik még szolgáltatások háza, melyben sza ság, fodrászműhely és fénykép található. A következő ötéves terv a köz további felemelkedését segíti elő. vei Udvardon sok még a portalaní ra váró út, az Érsekújvári Jái Nemzeti Bizottságtól 1971-ben ! millió koronát kapunk útkarban tásra. Probléma a nagy község la sainak kifogástalan vízzel való elli sa. Jelenleg Udvard egyhadmadát juk el ivóvízzel, az új ötéves I folyamán azonban a vízvezetékhi zatot jelentősen bővítjük. Az 197 1975-ig tartó időszak folyamán 1 millió korona ráfordítással egy gyermeket befogadó új bölcsí szándékozunk építeni. A dokumei ciós tervek elkészültek, anyagi ess zöket és építőmunkásokat kell bi sítanunk. Bízunk benne, hogy a vetkező ötéves tervben az új böli de el is készül. Ki kell bővíten az óvodát is, melyet jelenleg gyermek látogat. Az épület egy ház hozzáépítésével bővítettük, azonban kevésnek bizonyult és i is felel meg a követelmények! Szükséges további 50—60 gyen részére férőhelyet biztosítanunk. Községünkben több mint 10 vajúdik az új posta felépítése. A h kiválasztás már három évvel ezt megtörtént, érdemleges intézkedé iii i m 'i iii—iniiiiiii m i ii i« A VÁLASZOKAT FELJEGYEZTE KULIK GELLÉRT, LAL<

Next

/
Thumbnails
Contents