Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

Nem kaptak labdát Sokan, ha kéményseprőt látnak, mindjárt a gomb­juk után kapnak és babo­nás reménnyel hiszik: sze­rencséjük lesz aznap. Bőc István, az ipolysági köz­szolgáltatási üzem ké­ményseprője csak moso­lyog ezen a babonás szo­káson. Kemény, férfimunka az övé. Havonta 14 községet jár végig és átlag 3000 ké­ményből takarítja ki a kormot. A nagyobb közsé­gekben, Hontmarőton és Deménden, két-három na­pig is eltart a munkája. Fizetése telente átlag 1800 korona. A nyári hónapok­ban 1200 körül. Az üzemben nincs lehe­tősége letussolni, ezért na­ponta otthon, kádban mo­sakszik. Felesége bizony néha bosszankodik ls a ha­zahozott sok piszok miatt. De ez még hagyján, sok­kal bosszantóbb, hogy az autóbuszban sem látják őt szívesen a kalauzok és az utasok Ezért Inkább mo­torkerékpáron jár. Havon­ta átlag 550—600 kilomé­teres utazást jelent ez. Nyáron fel sem veszi, de most télen . . . Bóc István azért csak mosolyog, mert fizetésé­nek javítását várja és ko­moly intézkedést a tisz­tálkodási lehetőség bizto­sítására vonatkozólag. Hátha egyszer neki, a ké­ményseprőnek is szeren­cséje lesz! Belányi János Már több mint egy évti­zede eredményesen és jól működik Pólyányban a sportszervezet. Elégedet­tek voltak a sportvezetők, Illés Zoltán és Román György, mert a futballis­ták helytálltak, a járási bajnokság II. osztályában játszottak. Az efsz Is szí­vesen támogatta a sporto­lókat. Csakhogy az utóbbi időben a csapat visszake­rült a III. osztályba, mert a csapat tagjai közül töb­ben is bevonultak katonai szolgálatra. Az efsz úgy látta, hogy nem érdemes ilyen körül­mények között a sportoló­kat támogatni. Amikor a futballisták új labdát kér­tek. nem kaptak. A sportszervezet vezetői úgy határoztak, hogy bri­gádmunkából fogják fenn­tartani a szervezetet. Erre a futballisták felajánlott­ták szabad szombatjaikat a cél érdekében. Remélik, hogy az efsz nemcsak az erőseket, hanem a gyen­gébbeket ls támogatni fog­ja. labrík Anna Csak mosolyog Több éve Az eperjesi Nálepka Kapitány Üzem dolgozói már több éve becsülettel teljesítik kötelezettségvállalásaikat. Ké­szítményeiket külföldön ls jól ismerik, hisz többnyire exportra dolgoznak. A felvételünkön látható műhely dol­gozói kabátokat varrnak, melyeket — megrendelés alap­ján — a Szovjetunióba szállít az üzem. Berenhaut Róbert Pontos idő ígyalláról A felvételen látható épü­letben székel a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai laboratóriuma és a Meteorológiai Intézet. Azelőtt éveken át innen közvetítették a pontos időt. Németh István Ködben a Dunán Kedden este 10 órakor a Komáromi Kavicsklter­melő vállalat két mestere, Bagln József és Szabó Fe­renc elégedettek voltak. Hogyne, hisz az úszóbag­ger 3900 köbméter kavi­csot termelt, az uszályo­kat kiürítették, a daruk megrakták a vasúti kocsi­kat, s a többletet partra rakták. Csak a „Detva" vontatóhajó kapitánya, Tóth Ferenc nyugtalanko­dott, mintha előre meg­érezte volna a dunai hajó­sok rémét, a ködöt. Még az éjjeli órákban a „Su­mec" nevű úszóbaggerhez vontatott két üres uszályt. Jól tette, mert szerdán reggelre köd szállt a Du­nára. Az úszőbagger haj­nali ötkor megkezdte az uszályok megrakását, ti­zenegyre be is fejezte. De a köd még ekkor sem sza­kadt fel. Még csak nem is oszladozott. Délután né­gyig csak rostokolt a Du­na közepén az úszóbagger, a két megrakott uszály. A parton pedig némán álltak a daruk. Délutáii négy óra után rakták kl csak a két uszály gyomrából a 460 köbméter kavicsot, amikor már felszállt a köd. Ez a teljesítmény az előző na­pihoz viszonyítva kevés azok szemében, akik csak a számokat látják, de di­cséretre méltó azok előtt, akik tudják, hogy mit je­lent ilyenkor a köd a Du­nán. Trenka Tibor Ipolynyék a nagykürtöst Járásban jelentős szerepet kapott: központi község lett. Nem véletlenül, hi­szen a járás legnagyobb és legfejlettebb községe. Van itt megoldásra váró feladat bőven. Különösen komoly probléma a lakás­kérdés. A magánlakások terén nincs különösebb baj — csak telekhiány — hiszen az épülő házak egész sora bizonyítja: a régi, avult épületeket kor­szerű lakóházak váltják fel. Rosszabb a helyzet a szolgálati lakásokkal. Majd­nem minden esetben el­utasító választ kapnak a lakásigénylők. A fogorvo­si rendelő korszerű fel­szerelése „nyugalomra van kárhoztatva", mert a fog­orvos számára nincs lakás. De most végre megoldódik a lakáskérdés. Már épül a község központjában a tervezett kilenclakásos la­kótömbök egyike. Hama­rosan megkezdik a másik épület alapozását is, hogy a kitűzött időre, 1974 őszé­re elkészüljenek vele. A fokozott tempójú épít­kezés maga után vonja, hogy terjeszkedik a köz­ség, új utcák létesülnek. Az idegen, de lassan az őslakó ts nehezen tájéko­zódik a községben. Ezért . került sor Ipolynyék utcái­nak megnevezésére, a há­zak újraszámolására. Most folyik a község vil­lanyhálózatának, közvilá­gításának korszerűsítése is. A pislákoló villanyégő­ket neonok váltják fel. A szerelőkocsival dolgozó csoport tagjai kicserélik az elhasználódott oszlopo­kat, s ahol szükséges, hu zalcserét hajtanak végre. Ipolynyék sorsa jó ke­zekben van. Lekýr Mihály elvtárs, a hnb elnöke, a tanács tagjai és a község polgárai mindent elkövet­nek, hogy a hazaiak és a vidékiek egyaránt jól érez­zék magukat a községben. Bojtos János Szép tervek A Kassai Városi Nemze­ti Bizottság a CSKP meg­alakulása 50. évfordulójá­nak tiszteletére nagy mun­kába fogott. Bizonyítják ezt a városszépítés! tervek. Ezek keretében rendezni fogják a Bárca melletti temetőt, a Petrov-parkot, a Hernád partját a Lajos forrásnál, erdei parkot lé­tesítenek majd a Cser­melyvölgyben, Ipari vízve­zetéket építenek a Tera­szon, befejezik a szabad­téri mozi építését, felépí­tik a „Kultúra és Pihenés Park" létesítményeit, strandfürdőt építenek, a téglagyár mellett pedig stadiont és autóparkot lé­tesítenek a v4£os központ­jában. Pazderák Bertalan Híres freskó Luccai (Olaszország) mesterek alkotása a csetnekl műemlékké nyilvánított templomban a „Csetneki Ma­donna". Csak nagyon kevés turista láthatja, mivel az orgona mögött nehezen hozzáférhető helyen található. Száraz Zoltán A felvételi Berenhaut Róbert készítette mrtP'Á . is. Festett ló A bratislavai állatkert­ben a zebra kifutója előtt gyakran hallani, amint egy-egy kisgyermek így kiált fel: Nini! Festett ló! A gyermekek nem tud­ják, hogy ez a tipikus af­rikai állat, mely napjaink­ban főleg állatkertekben és cirkuszokban otthonos, valamikor hatalmas csapa­tokban élt Kelet- és Dél­Afrikában, csak a gyarma­tosító „vadászok" majd­nem kiirtották. Jól bírják azonban az állatkerti „fog­ságot", hisz könnyen te­nyészthetők állatkerti vi­szonyok közepette ís. Még szaporodnak is. Nemegy­szer lóval, vagy szamárral keresztezik őket. Utódaik a zebroidák. A ló tulaj­donságaival azonban egy fajtájuk sem vetekszik. Csak a színük, a csíkozott­ságuk érdekes. Majdnem olyanok, mint a festett lo­vak .. . haj. (A jelvételt Parti Márta készítette) Új tudósítók Losoncon is megalakult az ifjú tudósítók köre, mely az építőipari közép­iskolában működő irodal­mi körnek az egyik része. A kör vezetését Jakab Ró­zsa, az iskola magyar­szlovák szakos tanárnője vállalta. Az ifjú tudósítók lapunk egyik szerkesztőjé­vel megbeszélést tartottak, elkészítették munkatervü­ket és megkezdték munká­jukat. Száraz Pál Negyvenéves fúvószenekar Csallóközaranyoson 40 évvel ezelőtt néhány lel­kes, zenekedvelő ember megalakította a tűzoltó­zenekart. Alig voltak ti­zenöten. Zsentek Gyula karmester oktatta a zene­kar tagjait, akik többsé­gükben egyszerű munká­sok voltak. Később a ko­máromi Harcsi bácsi Járt ki a faluba, hogy tovább­fejlessze tudásukat. Két évvel később lett tagja a fúvószenekarnak Szalai János, aki nem ls volt tűzoltó, de szerette a zenét. Nem egészen egy év múlva minden hangszeren játszott, kivéve a klariné­tot. 1931-ben már ő Irá­nyította a zenekar munká­ját. A tűzoltók szerették őt, becsülték, büszkeséggel tekintettek fel rá. Ekkor már tíz esztendeje tagja volt a kommunista párt­nak. A zenekar pedig nagy népszerűségnek örvendett, Nemcsak a községben ren­dezett ünnepségeken ját­szottak, hanem a környe­ző falvakban is. 1938-ban a Horthy-rend­szer kiszolgálói feloszlat­ták a zenekart, mert „kommunista bandának" tartották. A hangszereket elkobozták és a levente­oktatónak adták át. Majd a háború alatt elvesztek, elkallódtak a hangszerek. A felszabadulás után az önkéntes tűzoltótestület tagjai újraalakították a ze­nekart. Felszerelésük sze­gényes. hiányos volt, csak lelkesedésük volt határta­lan. Látva ezt a hnb, lehe­tővé tette számukra új hangszerek vásárlását. Az Idős zenészek mellé fel­zárkóztak a fiatalok is. A fúvószenekar Jelenleg Szabó István irányításával működik. A körzeti és a járási tűzoltóversenyek nem múlnak el ropogós, pattogós melódiáik nélkül. De szomorú, mélabús hangjukat is hallatják ze­neszerszámaik, amikor egy-egy bajtársat kell el­kísérni utolsó útjára. Az elődök nyomdokain haladva Jó úton járnak a csallőközaranyost fúvósze­nekar tagjai. Andriskin József

Next

/
Thumbnails
Contents