Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)
1970-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó
Ami tíz évvel ezelőtt még szenzáció számba ment, ma már a mindennapi élet keretei közé tartozik. Olyan mértékben, ahogyan tűnőben vannak az emberiség ismerettérképén a „fehér foltok", számos kimagasló tudományos és műszaki sikerről szóló jelentés is mintegy elvész a naponta özönével születő információk tömegében. Teljes mértékben vonatkozik ez az űrhajózás rohamos fejlődésére is. Amikor most, az év végén elgondolkozunk afelett, mi újat hozott ez a modern tudományág, meglehetősen nehéz helyzetbe kerülünk. Nem azért, mintha kevés esemény történt volna ezen a területen. Éppen ellenkezőleg, hiszen például a Luna-17 kiröpítése előtt eltelt két hónap leforgása alatt csupán a Szovjetunió 22 vállalkozást hajtott végre a a világűrben. Ki tudná rövid összefoglalóban jellemezni a sok tucatnyi szovjet Kozmosz-típusú űrszondák sikersorozatát, a távközlési mesterséges holdak hibátlan „szolgálatát", azt, miként járulnak hozzá a föld körüli térben keringő emberi kéz alkotta „égitestek" bolygónk térképezéséhez, fizikai tulajdonságainak megállapításához, a meteorológiai előrejelzések pontosabbá tételéhez, a légüres tér sajátosságainak leleplezéséhez. Ma még nehéz beszélni arról is, mit jelent a csehszlovák tudomány és technika számára az, hogy aktív módon hozzájárult az Interkozmosz-ürszonda megszerkesztéséhez és kiröpítéséhez. Szorítkozzunk ezért azokra az eseményekre, amelyek jóval távolabbra helyezték át a világűr meghódított területeinek „határkövét". Apollo—13 riZ ember utazásvágyának legközelebbi célja továbbra is a Hold maradt. Ez ideig csak egynéhány emberi lábnyom maradt rajta, ezért sorolhatjuk az év kimagasló eseményei közé az amerikai Apollo-13 holdrakéta sikeres útját. Utasai kb. 22 órát töltöttek a Hold felszínén s közben egy holdkrátert is megmásztak. Ez különösen érdekes kísérlet volt. Nemcsak azért, mert a holdkutatók első ízben tettek meg hosszabb utat és AZ ŰRKUTATÁS OJ HATÁRKÖVEI győztek le nagyobb magasságot, hanem egészségügyi szempontból is. Tudjuk, hogy az egész kísérlet sikeres volt és résztvevői újabb holdkőzeteket gyűjtöttek össze és hoztak magukkal a Földre. Ezzel összefüggésben említést érdemel egy további, ebben az évben közölt hír is, amely szerint a tudósok az Apollo-12 személyzete átal a Földre juttatott holdkőzetmintákban kétséget kizáróan kimutatták az oxigént. 1000 C fok hőmérsékletnél a kőminta szublimált, azaz szilárd halmazállapotból gázzá alakult át. Ebben a pillanatban a spektrométer oxigén jelenlétét jelezte. Az emberiség történetében első ízben bizonyosodott be, hogy a Holdon megvan a levegő előállításának lehetősége Lima—16 a szovjet Luna-16 automatikus űrállomás sikeres útja, lágy leszállása és holdkőzetet szállító fokozatának viszszatérése a Földre további mérföldkövet jelent a Hold-kutatásban. Szeptember 20-án szállt le a holdbeli Termelékenység-tengerének közepe táján, a Webb-krátertől kissé nyugatra, meglehetősen sík vidéken. Leszálló fokozata a Holdon maradt, talajminta-tartálya pedig szeptember 24-én simán földet ért Kazahsztánban. Az a hely, ahol a Luna-16 leszállt és ahonnan a talajszondával vett kőzetmintákat a Földre hozta, a Holdnak egészen más részén feküdt, mint ahol a régebbi leszállások történtek. Ez már önmagában véve is igen nagy jelentőségű, mert minél több kőzetminta érkezik a Holdról, annál részletesebben lehet megismerni annak kőzettani viszonyait és történetét. Ezenkívül az Apollo-13-mal szemben, amely 5—10 centiméter mélységig végzett talajméréseket, 35 centiméter mélységig hatolt be a Hold talajába. A Luna-16 egy nagy, átfogó program részét, képezte, olyan programét, amelyben automatikus műszerek az ember közvetlen részvétele nélkül végzik a kutatást és a mérési feladatokat. „Akik azt a nézetet vallják, hogy űrhajósokat kell küldeni a Holdra, a technikai lehetőségekre hivatkoznak" — írta ezzel kapcsolatban a Krasznaja Zvezda. — „Ugyanakkor automatikus berendezések Holdra juttatásával az eredmény kisebb ráfordítással is elérhető. Kisebb kapacitású hordozórakétára van szükség ahhoz, hogy automatákat küldjenek más égi testekre. Feleslegessé válnak a létfenntartást biztosító, bonyolult és nagy kiterjedésű rendszerek. A műszerek mellett szól az a tény is, hogy terjedelmüket tekintve nem nagyok, kis energiamennyiséget igényelnek, képesek elviselni jelentős túlterhelést és hőmérsékleti ingadozásokat". Lums—17 A Luna-17 automatikus űrállomás november 10-én indult sikeres útjára, 15-én keringeni kezdett a Hold körül, majd 17-én simán leszállt az Esőktengerének nyugati részén. Röviddel később, a Földről kapott rádióutasításra „kilépett" az űrállomásból a Lunohod-1 holdjáró és megkezdte páratlan „sétáját" a Hold felszínén. A két hétig ' tartó holdéjszaka kivételével azóta is sikeresen végzi felderítőútját. A Holdjárő-l-nek négytagú legénysége van.: parancsnok, kocsivezető, navigátor és rádiós. Ezek azonban nem a járműben ülnek, hanem 400 000 kilométerről, a földi irányítóközpontból kormányozzák. Fő jelentőségét abban kell látni, hogy bebizonyosodott: az automatikus holdlaboratőriu mok, amelyek felbecsülhetetlen adatokat közölhetnek a földi megfigyelőknek, nincsenek feltétlenül mozdu latlanságra kárhoztatva, járhatnakkelhetnek a holdfelszínen, érzékenyen reagálnak földi vezetőjük utasításai ra, s mi több: automatikusan „vigyáznak magukra" s ki tudják kerülni a veszélyes akadályokat. A Holdjáró-1 kutatómunkájának tudományos értékét ma még nem lehet felbecsülni, hiszen szüntelenül telemetrikus felvételeket, valamint fényképeket és a fedélzeti műszerekről szóló tájékoztatást küld a Földre. Vénusz—7 December 15-én további eredményt jegyezhettek be a szovjet űrkutatás sikerlistájába: a Vénusz-17 bolygóközi automata űrállomás 120 napig tartó repülés után elérte az „esthajnalcsillagot". Augusztus 17-én indították útjára, 320 millió kilométert tett meg, s mindjárt a Venus közvetlen közelségébe kerülve adatokat kezdett közölni az ottani légköri és egyéb viszonyokról. Nem kétséges, hogy küldetése eredményes lesz és sok mindent elárul arról, mi rejtőzik a Venus álarca mögött (távcsővel gyakorlatilag csak az őt körülvevő sűrű gőz- és gázburkot látjuk). • • II Mint látjuk, a kozmosz ostroma eredményesen folytatódik. Valamenynyl siker az űrkutatás tervszerűségének, valamint a tudományos megalapozottságra, a maximális biztonságra építő, a látványosságokat kerülő űrprogram céltudatosságának bizonyítéka. Hosszú évek munkájának eredménye. Kíváncsian várjuk, mivel lep meg bennünket a küszöbönálló új évben. DÓSA JÓZSEF Szlovákia fővárosában a lakáskérdés megoldása lényegesen függ a több mint 5000 dolgozói foglalkoztató Magasépítő Vállalat munkájától. Nemcsak lakásokat, hanem üzletházakat, főiskolát, művelődési otthont, szállodát is építenek. Ez a kombinált építési program már évek óta sok gondot okoz a vállalat vezetőinek. Ennek ellenére 1960-tól 1967-ig évente öt százalékkal nőtt a termelés, míg az utóbbi két évben ez a növekedés jóformán a felére csökkent. Foglalkoztak e kérdéssel a vállalat, a párt és a szakszervezet vezetői, elemezték a helyzetet és konkrét határozatokat fogadtak el a hiányosságok kiküszöbölésére. A termeléscsökkentést belső és külső okok idézték elő. Ábel Škvarka mérnök, a vállalat igazgatója és munkatársai, valamint Martin Hanzlík elvtárs, az összüzemi pártbizottság elnöke nagyon őszintén beszélt ezekről a problémákról. A vállalat dolgozóinak létszáma az első félév végén négyszázzal volt kevesebb, mint két évvel azelőtt. Szakmunkásokkal beszélgetve megtudtam, hogy egyáltalán nem vonzó a fővárosban dolgozni. Ugyananynyit keresnek, mintha lakóhelyükhöz közel, valamelyik járási székhelyen építenének. Legtöbbjük bejáró. Hajnalban kelnek és késő este térnek vissza családjukhoz. Közel félezren munkásszálláson laknak, csak a hét végén utaznak haza. A vállalat dolgozóinak alig egyötöde bratislavai lakos. Évente ezren mennek el a vállalattól és ugyanannyi dolgozót vesznek fel. A munkaerő-hullámzást csak úgy csökkenthetik, ha növelik a fővárosban lakó dolgozók számát. A bejáró szakmunkások közül igen sokan — ha kapnának lakást — letelepednének Bratisiavában. Eddig évente 40 szövetkezeti lakást tudtak biztosítani saját alkalmazottaiknak. Ha e téren a vnb-vel karöltve nem érnek el lényeges változást, akkor a munkaerők stabilizálása továbbra is gond marad. (Csupán érdekességként említem, a közelmúltban Háluk járt a kijevi építőipari vállalat küldöttsége, akik elmondták, hogy válla)atuk a felépített lakások 10 százalékát a saját alkalmazottainak adja. Csodálkoztak, hogy nálunk e téren „mostoha gyerekek" az építők.) Ezen az áldatlan helyzeten erejéhez mérten segíteni akar a vállalat. Megkezdték 80 szövetkezeti lakás építését « saját alkalmazottaiknak és felépítenek egy korszerű 600 személyes munkásszállást Mérlegen a Bratislavai Magasépítő Vállalat • Munkaerőhiánnyal küzdenek • Egyszobás vállalati lakások az ifjú házasoknak • Növelik a kapacitást, szilárdítják a fegyelmet ® Teljesítik a lakásépítés évi tervét. SZILÁRD INDULÁSI ALAP is. Érzékenyen érinti a vállalatot, hogy a jó szakmunkások többsége a katonai . szolgálat letöltése után azért hagyja el az üzemet, mert megnősül és nem kap lakást. Tudják, a fiatal házasok többségének nincsen megtakarított pénze, nem vehet szövetkezeti lakást. Ezért építenek egyszobás vállalati lakásokat, itt helyezik el a fiatal házasokat addig, amíg összegyűjtik a szövetkezeti lakás árát. Az utóbbi időben gyakran bírálták az építőket a lakások minőségéért. Az apróbb hibák mellett elsősorban azt vitatták, hogy miért ázott be a lakások egy része a racai és baronkai lakótelepen. A három érdekelt fél — a tervező, a beruházó, és a kivitelező — igyekezett a saját igazát bizonyítani. Tény, helyenként az építők, is megsértették a technológiai fegyelmet, de a „vízpróbák"^ az ablakok tervezésének és kivitelezésének fogyatékosságait is felfedték. Megfigyelhető, hogy Račán a családi házak falát északról és északnyugatról eternittel védik. Az említett oldalakon nincsen ablak. A lakótelep tervezői erre a „népi tapasztalatra" nem figyeltek, így sebes esők idején az északra néző ablakok körül beszivárgott a víz a lakásokba. A panelgyárban most már szigorúbban ügyeinek a technológiai eljárások megtartására. Ez megmutatkozik a minőségen is. Ugyanakkor, bár ipari nagyhatalom vagyunk, de még sem tudunk megfelelő , formákat készíteni a panelgyártásra. Márpedig enélkül nem képzelhető el a minőség javítása. Jelenleg a panelgyárban 2400 lakáshoz készítenek előregyártott elemeket. Ez nem elégíti ki a szükségletet, ezért megkezdték egy kis panelgyár építését, melynek évi kapacitása 600 lakás lesz. Ugyanakkor igényt tartanak a Ligetfalun épülő új panelgyár termelésének 80 százalékára, mivjel az új városrész építésében döntő szava lesz a vállalatnak. Azt tervezik, hogy a jövőben a kombinált építési programról a komplex lakásépítésre térnek át. Már az idén is a lakásépítést helyezik előtérbe, más jellegű építkezéseken csak azok a csoportok dolgoznak, amelyekre itt nincsen szükség. Ebből adódik, hogy az említett építkezéseken még 15 millió korona értékű munkát kellene elvégezniük, hogy teljesítsék az évi tervet. Ezt az adósságot elsősorban a munkaerőhiány okozza. S mivel a közeljövőben sem várható a dolgozók létszámának lényeges növelése, úgy határoztak, hogy csak lakásépítést vállalnak. Természeteseri bevégzik a már megkezdett más jellegű építkezéseket (főiskola, szálloda stb.). A szakemberek véleménye szerint célravezető lenne, ha az ilyen jellegű építkezéseket egy másik, önálló vállalat végezné. így bizonyos fokú szakosítással sok problémát megoldanának, gyorsulna az építés üteme és javulna a minőség is. Sok panasz hangzik el a felvonókkal kapcsolatban, mivel kevés az olyan új lakóház, amelyben az átadáskor üzemképesek a felvonók. A lakók az építőket szidják. Valójában ők vajmi kevésbé hibásak. A felvonókat gyártó üzem évek óta pontatlanul szállítja termékeit. Ennek a késésnek objektív oka van. Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt az új lakások száma, de az irányító szervek megfeledkeztek a felvonókat készítő üzem bővítéséről, így nem képes kielégíteni az igényeket. E téren még a közeljövőben sem várható lényeges javulás. Annak ellenére, hogy az építővállalat csak nehezen tudja beszerezni a lakásépítéshez szükséges ipari termékeket, a termelő vállalatokat nem tanácsos bírálni a minőségért, mert akkor a következő megrendelésük aligha érkezne meg. Saját erejükből igyekeznek megoldani az évek óta vitatott kérdést: a kanalizáció, a víz, a távfűtés és az utak építését, mielőtt megkezdik egy-egy lakótelepen a lakások' építését. Az említett mélyépítési munkálatokat január elsejétől egy üzemrészleg végzi, melyet idővel önálló üzemmé bővítenek. A vállalat dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy ez évben 16 lakást építenek terven felül, így az év végéig 3018 lakást adnak át a megrendelőnek. Sikerült csökkenteniük az év végi „hajrát", mert 1969 decemberében 792, az idén pedig csak 449 lakást kellett átadniuk az év utolsó hónapjában. A Központi Bizottság ülése után a pártbizottság és a vállalat vezetősége megvitatta a jövő évi feladatokat. Tudják, a termelési kapacitás bővítése, a munkatermelékenység növelése mellett, e faladatok teljesítésének kulcsát a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása képezi. E kérdések megoldására irányítják a pártalapszervezetek, valamint a szakszervezeti bizottságok figyelmét. Az 1970-ben elért eredményeik szilárd kiindulási alapul szolgálnak a megnövekedett feladatok teljesítéséhez. CSETÖ JÁNOS