Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-22 / 303. szám, kedd

A PÁRT FŐ FELADATAI SZLOVÁKIÁBAN 1970. XII. 22. (Folytatás a 6. oldalról) szakban megingott, megtántorodott, s ezért illetőleg más okból képtelen volt kötelességei teljesítésére. Ezért az 117/69. számú Tt. alkotmánytörvény alapján megtisztították a nemzeti bizottságokat az oda nem való emberektől. A nemzeti bizottságok hatásköre kiterjedt. Jelentősen befolyásolhatják a "társadalmi folyamatokat. Az SZLKP Központi Bizottságára érkező számos panasz bizonyítja, hogy a nemzeti bizottságok szerveinek, vagy funkcionáriusainak egy része nem teljesíti feladatát. Elhanyagolják az egyik alapvető feladatot — a tömegpolitikai munka fejlesztését. Magatartásukkal, cselekvésük módszereivel, az emberek tapintatlan megközelítésével, a jogos követelmények hosszadalmas intézésével megnehezítik az életet. Ezen a helyzeten változtatni kell. A nemzeti bizottságok munkájában mindenekelőtt érvényesíteni kell a párt vezető szerepét, fokozni kell a képviselők és a dolgozók aktivitását. Rendkívüli figyelmet kell fordítani a korrupció, a feketézés és a fogyasztók megkárosítása elleni harcra. Minőségileg növelni és fejleszteni kell a politikai-nevelő tevékenységet. Fokozni kell a funkcionáriusok és dolgozók személyi felelősségét. Meg kell szilárdítani állami és munkafegyelmüket. Be kell tartani a szocialista törvényességet és védeni kell a társadalmi tulajdont. 1969. június 30-án a Szlovák Szocialista Köztársaságban megszüntették a kerületi nemzeti bizottságokat. Ez az intézkedés abból eredt, hogy teljesebb mértékben realizálhassuk a CSKP XIII. kongresszusán elfogadott irányelvet, miszerint a közigazgatást közelebb kell hozni az állampolgárokhoz, és abból a feltételből indultunk ki, hogy fokozatosan az egész ország politikai rendszerében áttérünk a kétfokozatú rendszerre, továbbá növelni akartuk a szlovák nemzeti szervek felelősségét a föderatív állam feltételei között a nemzeti bizottságok irányításáért. A feltételezett országos méretű kétfokozatú politikai rendszerre való áttérés nem történt meg. A párt vezető szerepének érvényesítése és megerősítése az államhatalmi és közigazgatási területen kerületi szinten jelentősen csökkent. A kerületi nemzeti bizottságok megszüntetése korlátozta a nemzeti bizottságok befolyását a területi problematika megoldásának szakaszán is. Ezek, valamint további i*tények késztették az SZLKP Központi Bizottságának elnökségét arra a határozatra, hogy 1971. január 1-től a Szlovák Szocialista Köztársaságban kerületi nemzeti bizottságokat létesítsenek. A kerületi nemzeti bizottságok létesítésének időpontját mindenekelőtt az indokolja, hogy megfelelő figyelmet kell fordítani az ötéves terv előkészítésére, valamint az évi terv és költségvetés megvalósításával összefüggő feladatok megoldására. A kerületi nemzeti bizottságok hatáskörét, feladatát és szervezeti struktúráját meghatározó javaslat, ahogyan azt jóváhagyás céljából a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjesztették, a végső megoldás kiindulópontjának minősíthető. A CSKP XIII. kongresszusának határozatából indul ki, amely többek között meghagyta, hogy mentesítsék a kerületi nemzeti bizottságokat az operatív tevékenységtől, hogy ezáltal koncepciós tervező és módszertani irányító szervekké válhassanak. A kerületi nemzeti bizottságok létesítésével nem került sor visszamenő hatásköri delimitáciőra a járási nemzeti bizottságok és a kerületi nemzeti bizottságok feladatai között, sem a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a nemzeti bizottságokat irányító funkciójának és feladatának gyengítésére. A kerületi nemzeti bizottságok létesítésével a köztársaság közigazgatásában dolgozók létszáma nem növelhető! Az apparátus dolgozóit azok képezik, akik minisztériumok eddigi munkahelyein tevékenykedtek és a további dolgozók számának elkerülhetetlen növelését a központi szervek delimitációja után valósítjuk meg. A kerületi nemzeti bizottságok képviselőit közvetett választásokkal a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára a Szlovák Nemzeti Front választja meg. A kerületi nemzeti bizottság javaslattevő hatáskörében a tervezési és költségvetési szakaszon van a hangsúly. Jelenlegi körülhatárolását továbbfejlesztjük, szem eiőtt tartva azokat a konkrét feltételeket, amelyek között a kerületi nemzeti bizottságok az államhatalmi és közigazgatási szervek funkcióját teljesítik, respektálva a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörének egységesítési lehetőségét Csehszlovákia egész területén az általános választásoktól kezdve a képviseleti szervekig. A nemzeti bizottságok szakaszán sürgető feladat, hogy meg kell oldani az irányítás első fokán fennálló problémákat. A helyi és a városi nemzeti bizottságok körzeti hivatalaival jelenleg folyó kísérleteket ki kell értékelni és ineg kell határozni a további fejlődés koncepcióit. Dolgozóink méltóan akarják megünnepelni a jelentős jubileumot — Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 50. évfordulóját. Ezt bizonyítja a nemzeti bizottságok ígéretesen fejlődő versenye is, amelyet a Sviti Városi és a Dolný Kubín-i Járási Nemzjeti Bizottság kezdeményezett. Meggyőződésünk, hogy a városok és a falvak dolgozói, a nemzeti bizottságok kommunista funkcionáriusai és dolgozói tettékkel bizonyítják a párt és a szocialista társadalom iránti hűségüket. Szlovákiában a csehszlovák néphadsereg, a közbiztonsági testület, a bíróság és az ügyészség alakulataiban is sikeresen felszámolták a bomlás következményeit. Befejeződött a jobboldali opportunista erőktől való megtisztulás, s* politikai káderszempontból megszilárdultak. A hadseregben továbbra is a parancsnokok és a politikai apparátus feladata a harci és politikai felkészültség tökéletesítése. jelentősen megerősödött a konszolidáció folyamatában a közbiztonsági szervek, az ügyészségek és a bíróságok feladata szocialista államunk védelmének területén azzal a céllal, hogy őrizzék gazdaságát, a közrendet és a polgárjogokat. Ez megmutatkozik abban is, hogy ebben az évben sokkal több bűnözőt lepleztek le és üldöznek mint az elmúlt két évben. Az SZLKP Központi Bizottsá-. gának elnöksége e fontos hatalmi részlegekre nagy figyelmet fordít. így például intézkedéseket fogadott el a bírók és ügyészek számának növelésére Szlovákiában, a jogi fakultáson átmenetileg bevezetett rendkívüli tanulmányi formákkal. Az SZNT határozatainak és a pártszervek döntéseinek alapján néhány változást valósítottak meg a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának összetételében is. Az SZSZK kormánya és annak szervei megalakulásuk óta számos olyan intézkedést valósítottak meg, amelyek a gazdasági és az egész társadalmi élet konszolidációját célozták. Azonban egyre nő az igény az SZSZK kormányának és minisztériumainak irányító tevékenységével szemben. A helyzet megköveteli, hogy munkájukban több legyen a koncepció és a rendszeresség. Semlegesíteni kell az ártalmas tárcapatriotizmus hatását és rendszeresen javítani kell az alacsonyabb fokú szerveknek nyújtott segítség és az azokhoz fűződő kapcsolatok minőségét. A szlovák nemzeti szervek és általában az állami szervek tevékenységének a következő időszakban arra kellene irányulnia, hogy a közigazgatást tevékenységet közelebb hozza a néphez, és egyre nagyobb mértékben kellene racionalizálni az irányítási rendszert. E feladatok teljesítését, szolgálja a CdenóZioVá.. .uú^iuciós törvény most előkészületben levő részleges módosítása is. Már az SZLKP Központi Bizottsága ez évi februári plénumán megállapítottuk, hogy a csehszlovák szocialista föderációban a cseh és a szlovák nemzet kölcsönösen hasznos és önkéntes egyesülése a nemzetiségi kérdés marxista—leninista értelmezése megoldásának nagy sikerét jelenti. Egyidejűleg azonban rámutattunk arra a tényre, hogy a föderáció kialakításánál nem kerülhettük el a hiányosságokat, különösen a föderáció mechanizmusának gyakorlatában, és a csehszlovák föderációs rendszer megszilárdítása és tökéletesítése érdekében fel kell számolni az ismert hiányosságokat. • A kellő tapasztalatok birtokában pártunk Központi Bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy a föderáció bevált, és alapelveit nem kell megváltoztatni. A föderatív rendezés a jövőben is az állam elrendezésének szilárd alapja. Ez azonban nem zárja ki azt a következtetést, hogy elkerülhetetlenül tovább kell foglalkozni a föderatív rendezés mechanizmusának működésével, és módosítani kell az időről időre változó feltételekkel, a társadalmi és a gazdasági élet fejlesztésének szükségleteivel összhangban. A kommunista párt kezdeményezésére ezért előkészítették a csehszlovák föderációs törvény néhány cikkelyének módosítását úgy, hogy emellett a föderáció alapelvei érintetlenek maradnak. A változásokat és módosításokat célzó mérlegelések közös nevezője az a gondblat, hogy meg kell szilárdítani a föderáció integrációs szerepét, és el kell érni a csehszlovák szervek és a két nemzeti köztársaság szervei kölcsönös kapcsolata mechanizmusának leghatékonyabb működését. A kérdés súlypontja a föderatív és a nemzeti funkciók racionális megosztásán valamint abban van, hogy meg kell erősíteni gazdasági téren a föderáció integrációs feladatát. Az ilyen változások és módosítások megvalósítása hasznos lesz két köztársaságuk és egész szocialista föderatív államunk kedvező fejlődése szempontjából. A szlovákiai állami szervek feladata nem csupán az lesz, hogy következetesen és rugalmasan alkalmazzák a csehszlovák föderációs törvény elfogadott részleges módosításait saját munkájuk feltételeire, hanem az is, hogy azok lényegét és értelmét helyesen és teljes mértékben megmagyarázzák. Időnként elhangzanak olyan vélemények, hogy a föderáció a jobbokím iii.it/ u volt. Ezek a nézetek nem felelnek meg a valóságnak és ezért el kell őket utasítani. A föderatív államjogi elrendezés szorosan összefügg azzal a harccal, amit a marxista erők vívtak a jobboldali opportunista és antiszocialista erők ellen. Míg a párt szlovákiai, de egyben csehországi marxista orientációjú része is a szocialista föderáció lenini elveinek következetes érvényesítésére törekedett, addig a jobboldali erők a föderációs problémát saját ellenforradalmi céljaik érdekében akarták felhasználni. Kitűzték a jelszót „Előbb demokratizálást, aztán föderalizálást!" A „2000 szó" című ellenforradalmi painflett kitűzte a jelszót, hogy előbb „a demokratizálásra" kell törekedni a szocialista demokrácia rendszerének destrukciója értelmében, és vissza kell térni a burzsoá demokrácia mechanizmusához. A jobboldali és antiszocialista erők nem rendelkeztek a nemzetiségi kérdés pozitív megoldását célzó Semmiféle prograin"mal. Elvtársakl Mivel a gazdasági kérdésekről Colotka elvtárs fog beszámolni, csak néhány olyan problémára akarok rámutatni, amit a párt a népgazdaság területén old meg. A fejlődés a múlt év májusa óta Szlovákiában csakúgy, mint országos méretekben, igazolja a fenyegető gazdasági katasztrófa ellen elfogadott intézkedések helyességét. Fokozatosan felszámoltuk az Inflációs folyamatot, bekövetkezett a termelés stabilizációja és ennek következtében kifejezően javul a belföldi piac helyzete is. Felújul a terv szerepe a termelés és a körforgás irányításában és a párt vezető szerepének érvényesítése a gazdasági életben. Fokozatosan felszámoljuk a gazdasági tudatban is a revizionista nézeteket és ez pozitív módon befolyásolja az üzemek, vállalatok, vezérigazgatóságok és minisztériumok munkáját is. Azonban ezen a téren tovább kell erősíteni a gazdasági propagandát, meg kell magyarázni a lakosságnak, mi a helyes, a szocialista és mi az opportunista, mi az, ami a szocializmustól idegen. Mint ismeretes, sok igyekezetet fejtettek ki a jobboldali és az antiszocialista erők annak érdekében, hogy politikailag megbontsák falvaink egységét. A szocialista építés eredményei Szlovákia falvaiban — amelyek még a közelmúltban Európában a legelmaradottabbak közé tartoztak — annyira meggyőzően bizonyították a szocialista mezőgazdaság előnyeit, hogy ezeknek az erőknek nem sikerült megnyerniük a maguk számára a falusi lakosságot. Örömmel állapítjuk meg, hogy egységes földművesszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban eredményes volt a konszolidációs folyamat. A Központi Bizottság nagyra értékeli az egységes földművesszövetkezet tagjainak, az állami gazdaságok dolgozóinak, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok jelentős hányadának áldozatkészségét, amelynek segítségével mezőgazdaságunk jelentős eredményeket ér el. Ezekben az eredményekben részük van a pártszerveknek és a pártszervezeteknek, a gazdasági és az állami irányító apparátus dolgozóinak is. Elvárjuk, hogy falusi dolgozóink az eddigihez hasonlóan továbbra is mindent elkövetnek azért, hogy az iparral együtt továbbfejlődjön a mezőgazdaság is. A népgazdaság több nehézsége és limitáló tényezője ellenére az eddigi kedvező eredmények alapján feltételezhető, hogy a tervfeladatokat ebben az évben globálisan teljesítjük. Lényegileg betartják a munkatermelékenység növelésének ütemét, valamint ennek a béralakulással kapcsolatos relációját. Ma teljes felelősséggel elmondhatjuk, hogy sikerült felszámolnunk § gazdasági bomlás veszélyét. Igaz, hogy a népgazdaság teljes konszolidálása érdekében még nagyon sok áldozatkész munkára és időre van szükség. Ezért helytelen lenne az önelégültség, a kockázatok és nehézségek lebecsülése, ha nem vennénk figyelembe a még megoldásra váró feladatok bonyolultságát és igényességét. A párt elnökségének meggyőződése, hogy a gazdasági életünk konszolidációját célzó törekvéseinket a jövő évben is folytatni fogjuk s Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának közeledő 50. évfordulója nagy munkaaktivitásra ösztönzi az ország valamennyi dolgozóját. Elvtársnők és elvtársakI A konszolidációs folyamatot reálisan és egész természetes bonyolultságában szemléljük. Különösen azért beszélünk arról. mert ezen a téren még két szélsőség létezik: az egyik, amely ignorálja a folyamat bonyolultságát és mélységét és ki akarja kerülni összefüggéseit és betetőzésének néhány természetes szakaszát, a másik ezzel ellentétben hamis önelégültségben él, mintha már minden rendben lenne. Társadalmi életünk konszolidálásának eddigi időszaka nagy politikai iskola volt, érintette államunk és társadalmunk minden tagját. A nézetek kikristályosodása, a jellemek nagy próbája volt ez. A párt által, kijelölt alapvető politikai feladatoknak a megoldása, valóban nagy sikert jelent harcunkban. Tisztelt elvtársakl Az a korszak, amelyben megkezdtük az ismert realizációs irányelv gyakorlati megvalósítását, a pártszervek, a szervezetek és a párttagok számára végtelen feszültséget jelentett, nagy áldozatkészséget és politikai elvszerűséget követelt. Ez volt pártunk akcióképességének nagy próbája. Azonban teljes felelősségünk tudatában megállapíthatjuk, hogy az alapvető feladatokat, mindenekelőtt pártunk marxi—lenini jellege megújításának kérdéseit, valamint társadalmi vezető szerepének kérdéseit, eredményesen megoldottuk. Az eddigi eredmények arra a következtetésre jogosítanak, hogy megbirkózunk azokkal a minőségileg új feladatokkal is, amelyek társadalmi fejlődésünk további szakaszában várnak ránk. Üj esztendő küszöbén állunk, amelyben Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának fél évszázados évfordulóját ünnepeljük, és büszkén mondhatjuk, hogy Szlovákia Kommunista Pártja ezt az évfordulót mint Csehszlovákia Kommunista Pártja egységes, internacionalista marxi—leninista osztaga köszönti, amely ismét újtípusú lenini párt, a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd része.