Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-22 / 303. szám, kedd

A PÁRT FŐ FELADATAI SZLOVÁKIÁBAN (Folytatás az 5. oldalról) után az a feladat várt ránk, miszerint felújítsuk a szocialis­ta iskola és a kommunista ne­velés alapvető értékeit és el­veit. Az oktatásügy szakaszán a konszolidáció eredményei bizo­nyítják az SZLKP KB és az SZSZK Oktatásügyi Minisztériu­mának azt a helyes célkitűzé­sét, amely elsődlegesnek tartot­ta a tanítók körében végzett eszmei-politikai munka kulcs­fontosságú problémáit. Ennek köszönhető, hogy a tanítók egészséges magvára támaszkod­hattunk, akik szilárdan kitartot­tak szocialista meggyőződésük mellett. A tanítók többsége ma már tudatában van annak a köteles­ségének, hogy jóvá kell tennie elkövetett hibáit a nevelésben, és nevelési tevékenységében a kimondottan szocialista szel­lem érvényesítésére törekszik. Elvárjuk, hogy minden tanító és nevelésügyi dolgozó mun­kájában határozottabban fogja kiemelni a szocializmus pozitív értékeit, hogy a fiatalságot a munka iránti tiszteletre, a tár­sadalmi felelősségtudatra és ar­ra neveli, hogy szeresse nemze­tét és szocialista hazáját, a Szovjetuniót, és megszilárduljon internacionalista meggyőződése. A párt ideológiai munkájának közelebb kell kerülnie az isko­lai élet és a tanítói munka lé­nyegéhez, segítenie kell a ta­nítót abban, hogy helyesen tá­jékozódjék a nevelés területén és az aktív állampolgári élet­ben. A párt sorainak megtisztítása az iskolákon és a főiskolákon, a jobboldali opportunistáktól megszabadult új pártszerveze­tek megalakítása megteremtet­te az oktató és nevelő tevé­kenység tartós minőségi javu­lásának feltételeit. A főiskolákon céltudatosab­ban kell törekedni a művelő­dési és a nevelőfolyamat szín­vonalának sokoldalú emelésére, ki kell alakítani a feltételeket arra, hogy a főiskolák magas fokúan képzett szakkádereket neveljenek, akik odaadóan szol­gálják a szocializmust és képe­sek arra, hogy a munkásosz­tály és a dolgozók érdekeinek osztályszempontjából értékeljék a társadalmi jelenségeket. Fontos lépéseket tettünk a tu­domány és a tudományos ku­tatás szakaszának konszolidáló­dásában is. Több Intézkedést hoztunk annak érdekében, hogy a tudomány eredményesen fej­lődjön, s hogy eredményei a ha­ladást szolgálják. Mint ismeretes, a Szlovák Tu­dományos Akadémia munkahe­lyein egyes tudományos dolgo­zók úgy dolgoztak, hogy tulaj­donképpen feldolgozták a jobb­oldali opportunista és a külön­féle burzsoá elméleteket, és az állam pénzéért segítettek bom­lasztani a társadalmi tudatot, különösen az értelmiség és az ifjúság körében. Az SZTA új el­nöksége, az SZLKP egészüzemi bizottságával együttműködve, lépésről lépésre arra törekszik, hogy felszámolja az antiszocia­lista és a jobboldali opportu­nista erők destruktív tevékeny­ségének maradványait és a tu­dományos kutatásban kialakít­sa az alkotómunka feltételeit. Örömmel állapítjuk meg, hogy az SZTA több tagja és dolgozó­ja kapott ebben az évben is ma­gas állami kitüntetést kiváló tudományos eredményekért. El­várjuk, hogy azok az intézkedé­sek, amelyeket a társadalmi-tu­dományos munkahelyek és a tu­dományos kollégiumok megerő­sítése érdekében foganatosítot­tunk, a szakmailag és eszmei­politikaiiag érett elvtársak le­hetővé teszik a tudomány terü­letén is a konszolidáció továb­bi szakaszának megkezdését, nevezetesen azt, hogy kialakít­sák a tudományos frontot és azt teljes mértékben bekapcsol­ják a fejlett szocialista társa­dalom építését szolgáló mun­kába. A kultúra területe az utóbbi években a politika exponált te­rületévé vált, pontosabban meg­fogalmazva: a politikai és esz­mei diverzió területévé. Ez a folyamat nálunk már 1968 ja­nuárja előtt kezdődött és 1968­Jban fokozódott. Negatív szere­pet játszottak ebben a vonat­kozásban a tömegtájékoztatási eszközök, és mindenekelőtt a Kultúrny život című lap. E fo­lyóirat körül tömörült az a cso­port, amely csakhamar nyíltan olyan politikai követelményeket fogalmazott meg, amelyek a CSKP politikája és Csehszlová­kia érdekei ellen irányultak. Hasonló megmozdulásra került sor a művészeti alkotó szövet­ségekben is, különösen a Szlo­vákiai írók Szövetségében. Az 1968. évi szlovákiai fejlemények pozitívumai közé sorolható, hogy a jobboldali orientációjú írók csoportjával szemben ki­alakult a marxista-orientációjú csoport, amely Ladislav Novo­meskývel az élén egyesítette a szlovák irodalom úgyszólván valamennyi jelentős képviselő­jét. Bár a két csoport között csakhamar kialakult az eszmei harc és ennek motívuma néha nem függött össze közvetlenül a politikai problémákkal, a va­lóságban azonban éppen arról volt szó, hogy a marxista orien­tációjú értelmiség, a kommunis­ta párt politikája, vagy a jobb­oldali opportunista tendenciák, az ellenforradalmi fejlődést ob­jektíve támogató irányzatok ke­rekednek-e felül. Megmutatko­zott, hogy a jobboldali erők cél­kitűzései a kulturális területen is azonosak a csehországi jobb­oldal céljaival, hogy mindenek­előtt a politikai hatalmat akar­ták megszerezni és a társadal­mi rendszer megdöntésére töre­kedtek Csehszlovákiában. A szlovákiai fejlődés egyik sajá­tossága volt, hogy ezen a terü­leten a jobboldalnak soha nem sikerült kivívnia a teljes győ­zelmet, hogy nem szerezték jneg az összes szükséges pozí­ciókat, tehát hogy 1968. augusz­tus 21-e után lehetővé vált — különösen a szocialista orszá­gokhoz fűződő kulturális kap­csolatokat illetően — a jó ha­gyományok folytatása. A közelmúltban hazánkban megrendezett szovjet kulturális napok bizonyosan meggyőztek mindenkit afelől, hogy a szov­jet és általában a szocialista művészet semmibevételét célzó tendenciát mesterségesen Idéz­ték elő, és hogy Szlovákia pol­gárai őszintén ragaszkodnak a szocialista művészet tartós ér­tékeihez. Az is igaz, hogy Szlovákiában kulturális téren nem egy olyan probléma volt és van ma is, amelyet fokozatosan meg kell oldani. Tekintettel az említett körülményekne, a szlovák kul­túrában lehetséges és hasznos volt fenntartani a művészeti al­kotó szövetségeket, ezeket kon­szolidálni és úgy számolni ve­lük, mint a kulturális-művésze­ti élet szervezésének megbíz­ható kialakítóival. A művészeti alkotó szövetségek területén folytatódik a konszolidáció, s a nehézségek és problémák elle­nére is már láthatókká váltak az első konkrét eredmények, amelyek elkötelezett művészeti alkotásokban nyilvánulnak meg. így például sok szlovákiai ze­neszerző vállalt kötelezettséget «t CSKP 50. évfordulójára, hogy mindenekelőtt művészeti alko­tásokkal fejezzék ki a kommu­nista párt politikájához fűződő viszonyukat. Ezek közé tartoz­nak a szlovák zene legjelentő­sebb képviselői. Néhány képző­művészünk is elkötelezett kép­zőművészeti alkotásokon dolgo­zik, habár be kell vallani, hogy a Szlovák Képzőművészek Szö­vetségében még távolról sem oldottak meg valamennyi prob­lémát. Egyelőre hiányoljuk az irodalmi terület új konkrét mű­alkotásait. Megértjük, hogy az irodalmi mű nem egyik napról a másik­ra születik. Azonban várjuk ezeket a műveket, mint jelen­legi fejlődésünk konkrét igen­lésének kifejezését. A filmgyár­tás bonyolult helyzete, a szlo­vák filmalkotás eszmei káosza és esztétikai destrukciója után a rövidfilmek szakaszán már láthatók az első fecskék, s egy­idejűleg már készítik a politi­kailag fontos témájú egész es­tét betöltő művészi filmalkotá­sokat ls. A konszolidáció eredményeit a művészet terén nem egyik napról a másikra értük el. Hosszan tartó rendszeres mun­ka, a művészi közösség tagjai­nak világnézeti differenciálódá­sa előzte meg, és ez tovább folytatódik. Néhány párttag művésztől pártunknak a beszél­getések után meg kellett vál­nia. Nemcsak ezen a területen ér­vényes az, hogy nem mindenki, aki nem kapott tagkönyvet, el­lensége a pártnak. Ezért remél­jük, hogy alkotásaikkal és ál­lampolgári magatartásukkal jó­vátehetik előző tévedéseiket. A párt az értelmiség és különö­sen a művészi értelmiség tag­jaihoz a múltban és a jelenben is maximális türelmességgel és tapintattal közeledett. Ma sincs okunk arra, hogy türelmetlenek legyünk, hogy leegyszerűsítsük és vulgarizáljuk a problémákat. Meggyőződésünk, hogy Gorkij klasszikus kérdésére: „Kivel mentek, kultúra mesterei?" — pártunk számíthat az egyértel­mű pozitív válaszra. A Nemzeti Front szerveiben, különösen a központ segítségé­vel, sikerült a jobboldali oppor­tunista erőknek jelentős mér­tékben gyengíteni Csehszlová­kia Kommunista Pártjának ve­zető szerepét. A társadalmi szervezetek dezintegrálásával törekedtek az egész politikai rendszer bomlasztására. A jelen időszakban megvaló­sult a Nemzeti Front szervei­nek és apparátusának megtisz­títása, eltávolították a jobbol­dali opportunizmus, a revizio­nizmus és az antiszocializmus fő hordozóit. Szlovákia Nemzeti Frontja je­lenleg a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja dokumentumaiból eredő Irányvonalat valósítja meg. Szükséges, hogy. továbbra is fontos szerepet játsszon min­den állampolgár megnyerésében és egyesítésében, s lehetővé te­gye, hogy részt vegyenek az állam politikája alkotásában és megvalósításában. A Nemzeti Front szerveiben dolgozó kom­munistáknak továbbra is az a kötelességük, hogy helyesen ér­vényesítsék a párt vezető szere­pét és bevonják a dolgozókat az össztársadalmi feladatok telje­sítésébe. A Nemzeti Frontban és egész társadalmunkban különleges hely illeti meg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat, mint olyan szervezetet, amely min­denekelőtt a munkásosztályt és a többi dolgozót egyesíti. Ezért pártunk indokoltan fordít rend­kívül nagy gondot a szakszer­vezetek munkájára. Az utóbbi időben hasznos munkát végeztünk a Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomban is. A Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Tanácsa szerveiből és a szakszervezeti szövetségek bizottságaiból eltá­volították a jobboldali opportu­nista és revizionista nézetek hordozóit. Jóvátették és vissza­vonták a helytelen politikai ál­lásfoglalásokat. Ez a folyamat különösen azért volt hosszadal­mas, mert egyes funkcionáriu­sok nem tudatosították azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyek a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom tevékeny­ségében megmutatkoztak. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának elnöksége többször fog­lalkozott azzal a kérdéssel, ho­gyan kell megjavítani a szak­szervezetek munkáját. A Szak­szervezeti Szövetségek Szlová­kiai Tanácsa szerveinek vezető­ségébe új elvtársak kerültek, s az egyes szakaszokon javulni kezd a munka. Gondot fordíta­nak a népgazdasági feladatok teljesítésére, a szocialista ver­seny fejlesztésére, az egész munkában érvényesül a fegye­lem, figyelemmel kísérik a kul­turális-nevelő és a szociális kérdéseket. Azonban továbbra is foglalkozni kell a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ala­csonyabb fokú szerveinek tisz­togatásával. Meg kell magya­rázni a tagságnak, hogy mi volt a helytelen eljárás. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozni kell a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom egységét, amelyért éve­ken át nehéz harcot kellett vív­ni. Nagy gondot kell fordítani a funkcionáriusok kiválasztásá­ra és nevelésére, és segíteni kell a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom alapszervezeteit. A kommunista szakszervezeti dolgozók feladata, hogy a szak­szervezetek talaján részt vegye­nek a pártpolitika alkotásában és következetes megvalósításá­ban. A szakszervezeti szervek­nek és szervezeteknek sokkal nagyobb mértékben kell kihasz­nálniuk tapasztalataikat és le­hetőségeiket a munkakezdemé­nyezés kibontakoztatásában, részt kell venniük a tudomá­nyos-műszaki forradalom meg­valósításában, valamint a dol­gozók minden olyan megmoz­dulásában, amely a népgazda­sági terv teljesítését célozza, ami a népgazdaság fejlődésé­nek és stabilitásának, s az élet­színvonal emelkedésének felté­tele. Pártunk részéről rendkívüli figyelmet érdemel a fiatalság. A szocializmus eszméi és a pártprogram célkitűzései min­denkor vonzották és mozgósí­tották Ifjúságunk nagyobb ré­szét. A haladó fiatalság a párttal karöltve tevékenyen kapcsoló­dott be a politikai és a szociá­lis küzdelmekbe. A gazdasági szakaszon rendszerint ott segí­tett, ahol a legnagyobb szükség volt a segítségére. A jobboldali ós antiszocialis­ta erők társadalmi fejlődésünk néhány problémáját arra hasz­nálták ki, hogy rendszeresen és céltudatosan támadják a szocia­lista társadalom erkölcsi és társadalmi értékeit. Az ifjúság hiányos élet- és politikai ta­pasztalatait saját szennyes cél­kitűzéseik számára igyekeztek kihasználni, és sikerült szét­bomlasztaniuk, szétverniük az egységes ifjúsági szervezetet. A marxista—leninista pozí­ciókon szilárdan álló kommu­nisták harca az egységes ifjú­sági szervezet újraalapításáért Szlovákiában, ez év áprilisában ért el győzelmet. Az ifjúság or­szágos konferenciáján megala­kult az egységes ifjúsági szerve­zet, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség fő feladatának tartjuk, hogy figyelmét a fiatal embereknek a marxizmus—leninizmus szelle. mében történő nevelésére, a ha­zafias nevelésre, és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésre összpontosít­sa. Természetesen az Ifjúság po­litikai és eszmei nevelése nem­csak a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség feladata. Ezen a ponton hatalmas felelősség hárul is­koláinkra, minden tanítóra, de a vezető gazdasági dolgozókra, az üzemigazgatókra és a mes­terekre is, mindazokra, akik na­ponta találkoznak fiatal embe­rekkel. Az a döntő, hogy ezt a inevelő hatást az ifjúságra egy­ségesen, a szocializmus eszméi­nek szellemében gyakoroljuk, azzal a tudattal, hogy a mai fiatalság veszi át a társadalom vezetését a társadalmi és a gazdasági élet minden szaka­szán. A fiatal embereknek fokozot­tabban kell tudatosítaniuk, hogy felelősek saját hazájuk életé­ért és sorsáért, felelősek fejlő­désének arányáért és üteméért, ismerniük kell történelme leg­ragyogóbb fejezeteit, és büsz­kéknek kell lenniük forradalmi történelmére és jelenére. Olyan öntudatos, művelt fia­talságra van szükségünk, amely lelkesedve veszi fel a harcot a munkahelyeken látható fo­gyatékosságok ellen, amely ha­zája fejlesztésére használja lendületét. Az ifjúság Igazságérzete, az új Iránti szeretete, lendülete és forradalmisága nagyon értékes. Ezeket azáltal is fel kell hasz­nálni, hogy a tehetséges fiatal emberekre bátrabban bízunk funkciókat, és konkrét lehető­séget nyújtunk az érvényesülés­hez. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség nem feledkezhet meg a fiatalok munkahelyen kívüli te­vékenységéről sem, a lakóhe­lyén végzett munkáról és éle­téről. Ebben a tevékenységben azonban nagyobb segítségre és megértésre szorul a nemzeti bizottságok, a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom és más társadalmi szervezetek részé­ről. A párt a gyermekek és a fia­talság soraiban végzett munkát megtisztelő és társadalmilag rendkívül fontos feladatnak te­kinti. A gyermekek és a fiata­lok között végzett munkát tart­ja a fiatal kommunisták fő fe­ladatának. A pártnak a jobboldali oppor­tunista erők és az antiszocia­lista nézetek elleni harcban je­lentős segítséget nyújtott a Csehszlovák—Szovjet Barátt Szövetség, elsősorban azok a kommunista és pártonkívüli tagjai, akik hűségesek marad­tak a proletár internacionaliz­mus elveihez. A Csehszlovák—Szovjet Bará­ti Szövetség szlovákiai hagyta mányaiból és küldetéséből ki­indulva, tevékenységét aktívan támogatni fogjuk. A CSSZBSZ szervezetei most és a jövőben is nagyon fontos szerepet játszhat­nak, különösen az ifjúság ne­velésében, a Szovjetunió iránti szeretet és barátság megerősí­tésében. A konszolidációban jelentős mértékben vesz részt a Szlovák Nőszövetség. Munkájának célja, hogy a nőket megnyerje az ipa­ri és a mezőgazdasági terme­lés számára. Rendkívüli gondot fordít a nők között végzett ne­welőmunkára, és különösen a proletár internacionalizmus kérdésének a megmagyarázásá­ra. A nők munkáját nagyra ér­tékeljük, nagyra értékeljük hoz­zájárulásukat a gazdasági és társadalmi feladatok megoldá­sához, valamint a fiatal nem­zedék nevelése érdekében ki­fejtett tevékenységüket. A párt- az állami és a gaz­dasági szervekben és a társa­dalmi szervezetekben felelős­ségteljesebben kell megoldani a nők problémáit. A munkahe­lyeken ki kell alakítani a fel­tételeket és a lehetőségeket, hogy növelhessék szakképzett­ségüket, gondoskodni kell munkaügyi és szociális problé­máik megoldásáról a szolgálta­tások fejlesztéséről, hogy több szabad idejük legyen a fonto­sabb társadalmi munka szá­mára. Nagyobb érvényesülési lehe­tőséget kell adni a nőknek a pártban, a pártfunkciókban, a nemzeti bizottságokban, a gaz­dasági szervekben és a többi társadalmi szervezetben. Elvtársak! Azok közé a területek közé, amelyeket nagyon súlyosan érintett a jobboldali és antiszo­cialista erők bomlasztó tevé­kenysége, tartozik az államha­talmi és a közigazgatási szer­vek rendszere is. A revizionis­ták meghamisították és eltorzí­tották a proletárdiktatúra ál­lamának az össznépi államba való átalakulása elméletét. A jobboldali opportunista erők bomlasztó szándékai a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek te­vékenységét is érintették. Az SZNT szerveiben dolgozó kom­munisták a konszolidációs fo­lyamat során átértékelték múlt­ban végzett tevékenységüket. A CSKP KB és az SZLKP KB dön­téseinek értelmében visszavon­ták azokat a tartalmilag hely­telen dokumentumokat, amelye­ket a szövetséges csapatok be­vonulásával összefüggésben fo­gadtak el. Megvalósították a beszélgetéseket a Szlovák Nem­zeti Tanács minden képviselő­jével. A Szlovák Nemzeti Tanács jelentős szerepet játszott a fö­deratív államjogi elrendezés előkészítésében is. Az SZNT szervei a jelenlegi időszakban tevékenyen vesznek részt a politikai és gazdasági konszolidációval összefüggő fe­ladatok teljesítésében. E szer­vekben erősödik a párt befolyá­sa és vezető szerepe. Javul az SZNT bizottságainak, elnöksé­gének és plénumának munká­ja. A választókörzetekben ak­tivizálódnak a képviselők. Az igényes feladatok azon­ban megkövetelik az SZNT szer­vei munkájának szüntelen javí­tását, e munka minőségének nö­velését. Elsősorban fontos, hogy megerősödjék az SZNT állam­hatalmi funkciója, mint a Szlo­vák Szocialista Köztársaság leg­felsőbb törvényhozó és ellen­őrző szerve funkciója. Tovább kell mélyíteni szervei munká­jában a párt befolyását. E mun­kának a társadalom további fejlődése kulcsfontosságú kér­déseinek racionális megvitatá­sára kell irányulnia. Gyakrab­ban kell ellenőrizni a képvise­lők tömegpolitikai munkáját. A nemzeti bizottságok, mint államhatalmi és közigazgatási szervek sem maradtak mentesek a jobboldali opportunista és antiszocialista erők befolyásától. A nemzeti bizottságok képvise­lőinek egy része a válságos idő­(Folytatás a 7. oldalon j

Next

/
Thumbnails
Contents