Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-21 / 302. szám, hétfő

TANÁCSKOZIK A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KÉT KAMARÁJA (Folytaié* •• 1. oldalról) A szövetségi kormány tagjai által irányított központi szervek rendszerében foganatosított intézkedésekről szóló alkotmánytörvény-módosítást a Nemzetek Kamarája bizottságainak nevében dr. Zbynčk Kiesewetter, a Népi Kamara bizottságainak nevében pedig Jozef Šurina képviselő ismertette. J. Ševčíková képviselő a vitában hangoztatta, hogy az új szövetségi minisztériumok létrehozása reális igényekből indul ki. A kormányjavaslattal a két kamara valamennyi képviselője egyetértett. A szövetségi minisztériumok hatáskörét meghatározó kormányjavaslatot dr. Vladimír Marik, a Népi Kamara képviselője ismertette. A javaslat lehetővé teszi valamennyi tartalék mozgósítását a negatív gazdasági jelenségek áthidalására, és újabb lehetőségeket jelent a sikeres gazdasági konszolidáció számára. A szövetségi minisztériumok hatáskörének meghatározása a csehszlovák gazdasági rendszerben teltételeket teremt a szövetségi szervek befolyása biztosításához. A Népi Kamara bizottságai úgy vélik, hogy a szövetségi szervek kollektíváit és dolgozóit magas fokú erkölcsi és politikai támogatásban kell részesíteni. Javasolta, hogy, a parlament hagyja jóvá a törvényjavaslatot. Hasonló értelemben érvelt Jaroslav Hájek a Nemzetek Kamarája bizottságainak nevében. A vitában Ján Pavlik képviselő rámutatott: — A hatáskör meghatározását nemcsak a politikai szervek, hanem a dolgozók széles tömegei is követelik. A kormány törvényjavaslatával mindkét kamara képviselői egyhangúlag egyetértettek. A képviselők ezután jóváhagyták a kormány törvényjavaslatát, amellyel a köztársasági elnöki iroda élén álló vezetők státusza az eddigi „a köztársasági elnök államtitkára" megnevezésről ismét „a köztársasági elnöki iroda vezetője" megnevezésre változik, anélkül, hogy jogaiban és kötelességeiben vaiami változás is történne. A Szlovák Nemzeti Tanács alkotmánytörvény-javaslatát a szlovákiai knb-k képviselőinek választásáról Fábry István, az SZNT alelnöke indokolta meg. A törvényjavaslat értelmében Szlovákiában a kerületi nemzeti bizottságokba, amelyek 1971. január 1-vel Ismét megkezdik működésüket — még az év végéig közvetett módon választásokat tartanak —, az SZNT törvényjavaslatával a két kamara képviselőt egyetértettek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a belső rend és biztonság terén való hatásköréről szóló törvényjavaslatot Radko Kaska szövetségi belügyminiszter indokolta meg. A Nemzetek Kamarája véderőügyi és biztonsági, valamint alkotmányjogi bizottságának jelentését Matej Bernik, a Népi Kamara bizottságainak nevében pedig Jan Hlina terjesztette elő. A törvénytervezettel mindkét kamara képviselői egyetértettek. SOMOGYI MÁTYÁS Ľubomír Strougal elvtárs beszéde (Folytatás ax 1. oldalról) Két esztendő nem elég hoszszú idő ahhoz, hogy érdemben értékelni lehetne e nagy horderejű határozat hatékonyságát, és ma mégis teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy a föderatív rendezés az elmúlt időszakban nagyon pozitív szerepet játszott. Ez már abban az időszakban beigazolódott, amikor a föderáció életbe lépett. Már abban a politikailag nagyon bonyolult időben kétségtelenül pozitív módon befolyásolta a párt belső politikai konszolidációs folyamatának alakulását. Megakadályozta, hogy az antiszocialista és jobboldali erők a nemzetiségi kérdéseket spekulatív célokra, politikai, rendzavarásokra használják fel. A forradalmi harc elmélete és gyakorlata nálunk is igazolta annak a tézisnek teljes érvényességét, hogy a nemzeti én a nemzetiségi érdekeket mindenkor az osztályérdekek kel dialektikus egységben kell megítélni, mert ezekből Indul ki minden további. A föderáció mély osztálytartalma abban rejlik, hogy a munkások, a szövetkezeti parasztok és a többi dolgozó közös egységes államáról van szó, olyan államról, amely a munkásosztály és szövetségesei hatalmának egyik legfontosabb eszköze. A munkásosztály érdekét szolgálta, hogy sor került a nemzeti és a nemzetiségi kapcsolatok további megszilárdulására, a munkásosztály és a dolgozók érdekét szolgálta, hogy már senki és a jövőben még kevésbé se élősködhessen a nehézségeken, spekulálhasson a soviniszta izgatásra és a szűk nacionalista hangulatokra. A teljes egyenjogúság a legjobb garancia, amely lehetetlenné teszi osztályellenségünknek azt a törekvését, hogy a cseheket szembeállítsa a szlovákokkal, vagy ellenkezőleg. Ha ma a kormány nevében javaslatot terjesztünk önök elé néhány módosításra, ezt azzal a tudattal tesszük, hogy a föderáció bevált alapelvei változatlanok maradnak. Már elfogadásuknál tudtuk, hogy a föderatív elrendezést a tapasztalatok és a gyakorlat alapján kell tevékenyen kialakítani. A kormány abból indul ki, hogy a megszerzett tapasztalatok értékelése és a törvényes normákra való érzékeny alkalmazása hivatott biztosítani, hogy a módosítások viszonylag állandó jellegűek legyenek, hogy ne kelljen rövid időn belül ismételten változtatni rajtuk. Ogy véljük, hogy a beterjesztett javaslatok megfelelnek ennek a követelménynek. Mindenekelőtt megmutatkozott, hogy a föderáció aránylag rövid idejű működése során nem sikerült teljesen felszámolni a végrehajtó hatalom és a közigazgatás megelőző elrendezéséből származó szokásokat. A további tapasztalat az, hogy különösen a szövetségi és a nemzeti szervek kapcsolatában tapasztalható volt bizonyos hatásköri zavar, a kettős tevékenység, a koordináció hiánya, s ez elkerülhetetlenül megmutatkozott a fontos kérdések vontatott megoldásában, a felelősség alol való kitérésben. A beterjesztett javaslatok fő célja a szocialista állam valamennyi funkciója érvényesítésének megszilárdítása és elmélyítése. Világos az a tendenciája, hogy megszilárdítsa az egész állami szervezet helyzetét, tökéletesítse a mechanizmus működésének kölcsönösségét mind a szövetségi, mind a köztársasági szervek kőzött, valamint a szövetségi szervek között is. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista állam funkciójának megszilárdítását nem értelmezzük sem egyoldalúan, sem mint olyan törekvést, amelynek célja, hogy a föderáció hatáskörét a nemzeti szervek hatáskörének terhére bővítse, sem mint a Cseh vagy a Szlovák Szocialista Köztársaság szervei kizárólagos hatáskörének hangsúlyozását. A föderatív rendezést olyan rendszerként értelmezzük, amely arra szolgál, hogy maximális mértékben érvényesítse és hangolja egybe az össztársadalmi érdekeket és a két nemzet érdekeit. Olyan rendszerről van szó, amelyben a szövetségi szervek és a köztársasági szervek jogkörének meghatározása és kölcsönös respektálása megakadályozza a problémák elszigetelt megoldását, s lehetővé teszi, hogy az államapparátus valamennyi szervének egységes gyakorlati tevékenysége magasabb színvonalat érjen el. Ezt célozza a beterjesztett javaslat számos meghatározása, amely biztosltja a köztársasági szervek aktív részvételét és befolyását a szövetségi szervek fontos határozatainak alakításában. A szövetségi kormány és a köztársasági kormányok gyakorlata a népgazdaság és a társadalom élete fejlesztését célzó feladatok biztosítása során megmutatta a sokkal szorosabb kölcsönös együttműködés szükségességét. A munkamegosztás, a jogkör és a felelősség körtflhatárolásakor igyekeztünk úgy összehangolni valamennyi szövetségi és köztársasági szerv tevékenységét, hogy az következetesen respektálja és érvényesítse népünk alapvető érdekeit, hogy a gyakorlatban sor kerüljön a munkásosztály akaratát érvényesítő állam fő funkciójának és a szocialista nemzetek nemzeti önmegvalősulása, joga érvényesítésének dialektikus érvényesítésére. A javaslatok feldolgozása során mindenkor arra törekedtünk, hogy megteremtsük a politikai és a szakmai szempontok optimális összhangját, mert ellenkező esetben ennek következményei előbb vagy utóbb megmutatkoznának nemzeteink kapcsolatában, a szocialista társadalom irányításában is. Ezért a javaslatok világosan meghatározzák, hogy konkrét esetben kinek kell döntenie és ki viseli a döntésért a felelősséget. A felelősség pontos körülhatárolása megakadályozza az alibizmust, a felelősség elől való menekülést. A tapasztalatok megmutatták, hogy az egyes szervek hatáskörének hiányos kijelölése megnehezítette a munkát, elaprózta a felelősséget és szűkítette a lehetőséget arra, hogy következetesen igényt támasszunk az állami szervek és funkcionáriusaik munkája iránt. Tudjuk, hogy ez magában véve nem elég, mert csak az egyik, bár igen fontos feltétel teljesítéséről van szó. A legjobb rendszer, a jogkör és a hatáskör legrészletesebb kijelölése sem helyettesítheti soha azoknak az embereknek a felelősségét és kezdeményezését, akiknek biztosítaniuk kell a feladatok teljesítését. Ezek politikaiszakmai tevékenysége és aktivitása nélkül a rendszer önmagában nem szavatolhatja az államhatalmi és a közigazgatási szervek tökéletes működését. Ezért fontos, hogy a szövetségi és a nemzeti szervek munkájában, különösen az együttműködést igénylő tevékenységben az egész társadalom érdekében hibátlanul és idejekorán igyekezzenek megoldani a problémákat. Sajnos, gyakran tanúi vagyunk annak, hogy a szövetségi és a nemzeti szervek képviselőinek különböző kompetenciális nézeteltérése miatt huzavonára kerül sor, s ezért halogatják a problémák megoldását. A beterjesztett javaslatok feltételezik a tárgyilagos, racionális és felelősségteljes eljárást. Jövő feladataink objektív természetéből ered az a követelmény, hogy sokkal nagyobb igényt támasztunk minden és midenki irányt. Ez összefügg irányításunk egész színvonalával. Igen, elértünk bizonyos javulást, azonban az elért színvonal távolról sem felel meg a jövő Időszak azon feladatainak, amelyeket a CSKP KB decemberi ülése jelölt kl. A munka szervezettsége és módszere, az alárendelt részlegek vezetése és befolyásolása, a feladatok teljesítésének ellenőrzése, és nem teljesítésük esetén a következtetések levonása — még mindig olyan területek, amelyeken az esetlegesség helyettesíti a rendszerességet, a szűk prakticizmus érvényesül, amely figyelmen kívül hagyja az irányítás modern módszereit. E helyzet megjavítása megköveteli, hogy az államigazgatás szervezetének, intézményeinek és alakulatainak élén olyan emberek álljanak, akik tökéletesen értik saját feladataikat, képesek a problémák politikai és szakmai elemzésére, nem félnek az indokolt döntéstől, és vállalják érte a felelősséget. Hogy irányítási gyakorlatunkból fokozatosan eltűnjenek a negatív jelenségek, lehetőséget adunk az elvtársaknak szakmai és politikai ismereteik kiegészítésére. Az a véleményünk, hogy ebben az értelemben a hatásköri törvény is pozitív szerepet játszik, mert lehetővé teszi, hogy az erőket a fő feladatokra összpontosítsuk. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata (Folytatás ax 1. oldalról) III. 1. Egyetért azzal, hogy 1971. január 1-vel megalakítsák ax SZSZK kerületi nemzeti bizottságait, 2. meghagyja az SZSZK kormányában és a Szlovák Nemzeti Tanácsban dolgozó kommunistáknak, valamint az SZLKP kerületi bizottságainak, hogy biztosítsák Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatának realizálását. IV. Jóváhagyólag tudomásul veszi azokat a személyi változásokat, amelyeket az SZLKP KB elnöksége az SZLKP KB 1970. Július 9-i plenáris ülése felhatalmazásának alapján hagyott ióvá. P. Ny. Gyemicsev vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Bratislavába (ČSTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsége Pfotr Nyilovtcs Gyemicsevnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, Központi Bizottsága titkárának vezetésével vasárnap Bratislavába érkezett. A kedves vendégek kíséretében érkezett a szlovák fővárosba fán Foftík, a CSKP KB titkára és Sztyepan Vaszilfevics Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vendégeket a repülőtéren fozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára, Eugen Turzo, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára, Gefza Slapka,' az SZLKP bratislavai városi bizottságának vezető titkára, Vasil Bejda és Pavol Kováč, az SZLKP KB osztályvezetői, valamint Ladislav Martinák, Bratislava főpolgármestere fogadta. A fogadáson jelen volt Mihail Mihaflovics Gyejev a Szovjetunió bratislavai konzulja. A szovjet vendégeket Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságán Jazef Lenárt, Ľudovít Pezlár, Miroslav Válek, Gefza Šľapka, Vasil Befda, Pavel Kováč és Ivan Litvaf elvtárs fogadta. A szovjet küldöttség tagjai: Szergej Georgifevics Lapin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami rádió-és televíziós bizottságának elnöke, Vaszilij Filinomovics Sauro, az SZKP KB póttagja, az SZKP KB kulturális osztályának vezetője, furif Vaszilfevics llnyickif, az UKP kárpátontúli területi bizottságának első titkára, Vagyim Andrefevics Medvegyev, az SZKP leningrádi városi bizottságának titkára, Larisza Mihaflovna Barabanova, a Belorusz Kommunista Párt mogilovi területi bizottságának titkára, Alekszandr Nyikolajevics fakovlev, az SZKP KB propaganda-osztálya vezetőjének első helyettese, Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjet Minisztertanács sajtóbizottságának elnöké, fevgenyif Mihaflovics Cseharin, az SZKP KB tudományos- és oktatásügyi osztályának helyettes vezetője és Szergef Ivanovics Kolesznyikov, az SZKP KB szakosztályának vezetője. A fogadáson jelen volt fán Foftík, a CSKP KB titkára, Styepan Vaszilfevics Cservonyenko szovjet nagykövet és Mihail Mihaflovics Gyefev szovjet főkonzul. A szovjet küldöttség a fogadás után a Slavlnon megkoszorúzta a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök slavíni emlékművét. Majd a kedves vendégek ezután megtekintették a bratislavai várat. A küldöttség még a délelőtti órákban látogatást tett a Mlynská dollna-i televíziós stúdióban, ahol Michal Pecho, a Csehszlovák Televízió szlovákiai igazgatója fogadta a vendégeket, akik találkoztak politikai és közéletünk jelentős képviselőivel, a kultúra, az oktatásügy vezető dolgozóival, a tömegszervezetek, a sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. A baráti találkozót Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. A tömegtájékoztatási eszközök jelentőségét Szergej Georgijevics Lapin ismertette, aki a küldöttség nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. A korszerű televíziós stúdió építését Michal Pecho igazgató ismertette, majd Miloš Marko, a Csehszlovák Űjságlrők Központjának elnöke, a Csehszlovák Rádió szlovákiai igazgatója és Karol Savel, a CSSZBSZ SZKB titkára mondott beszédet. A küldöttség tiszteletére rendezett ebéden Ľudovít Pezlár, Szergej Georgijevics Lapin és Michal Pecho elvtárs mondott pohárköszöntőt. AZ SZKP KÜLDÖTTSÉGE Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkárának vezetése alatt Kairóból visszatért hazájába. A repülőtéren a szovjet vendégeket az ASZSZ titkára, Abdái Muhszin Abú Núr búcsúztatta. A repülőtéren megjelentek Labib Sujkar az EAK Legmagasabb Végrehajtó Tanácsának tagja és más közéleti tényezők. Az SZKP küldöttsége december 10-tő'l tartózkodott az EAKban ASZSZ KB meghívására. MOSZKVÁBA MEGÉRKEZETT az EAK küldöttsége, élen az az EAK elnökének helyettesével, Ali Sabrival. A küldöttség további tagjai: Aziz Sidkl, a miniszterelnök helyettese és iparügyi miniszter, Mahmud Rijád, a külügyminiszter és Muhammad Murád az EAK moszkvai nagykövete. A küldöttséget a vnukovói repülőtéren az SZU Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Kiril Mazurov és más közéleti tényezők fogadták. A kairói lapok szerint az egyiptomi állami és politikai élet képviselői Moszkvában a két ország további együttműködésének kérdéseit tárgyalják meg. A tárgyalások középpontjában a legutóbbi közép-keleti fejlemények állnak majd. Az AI Ahrám ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EAK álláspontja a középkeleti válsággal kapcsolatban az, hogy folytatni kell az elhúnyt Nászir elnök politikai irányvonalát, melynek alapvető elve az Izrael által megszállt területek felszabadítása. TÖRÖKORSZÁGBAN SZOMBATON új demokratikus politikai párt alakult, hogy pótolja a régit, amelyet 1960-ban Andan Menderesz bukása után feloszlattak. A parlamentnek 35 képviselője és 5 szenátora van, s ezzel Törökországban a harmadik helyen következik az uralmon lévő ígazságpárt és a Republikánus Néppárt után. Az ankarai politikai megfigyelők az új párt megalapítását rendkívül komoly eseménynek tartják — nem csak azért, mert sok képviselője van medszliszben, des azért is mert élvezi a Nemzetgyűlés egykori elnökének és az Igazságpárt kiváló tisztségviselőjének, Ferruh Bozbeyli, sőt e párt egykori főtitkárának támogatását is, aki nemrég mondott le tisztségéről. 1970. XII. 19.