Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-20 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

VADÁSZKÜRT Körvaílászat Sálién falj — A friss szántás, a letarolt kukoricaszár az 'őszi határ kopárságát csak kidomborítja. Az ember szomorúan érzi, hogy az élet végtelen folyamatában egy kis kör ismét bezárult: a föld kiadta termését s most pihenni tér ... Vasárnap délelőtt egyszerre szokatlanul megélénkülnek a sül­lői dombok és a vizenyős, nyárfás, füzfabokros völgyek. A helyi vadászok vendégeikkel egy-egy területet körbe fognak és a haj­tők meg a kutyák segítségével átfésülik. Itt nyúl ugrik, ott fá­cán röppen. Lövés dörren s ha a sörét célt téveszt, ropognak a szomszédok puskái ls. Egy vadászat láttán az a hamis benyomás alakulhat, hogy a vadász mást sem tesz, csak vállára akasztja a puskát és leteríti, ami útjába kerül. Persze, ennek a fele se igaz. Elsősorban is nyúlra, fácánra az év tizenkét hónapjából csak az utolsó kettőben engedélyezett a va­dászat. Vadászni is csak ott lehet, ahol vad van. A vadállomány nagy­sága viszont nem kizárólag a határ fekvésétől, nem is a nagyságától függ. A határ, a terület csak puszta lehetőség . . Az egy-egy körbe eső szántókat, árkokat, nádasokat járva a héttagú sallói vadásztársaság elnökéhez, Suba Vilmoshoz szegődöm. A szaporán fel-felröppenő kakasok láttán említi meg, hogy évekkel ezelőtt-bizony az ő határuk is szegény volt vadban, í Mi hát a változás titka? KÉT KEGYETLEN EL1ENSÉG : Az elnök szavaiból kitűnik, hogy a vadállománynak két könyörtelen ellensége van: az orvvadászok és a ragadozók. Az elmúlt évek folya­mán társaságuk is kizárt soraiból két tagot, akik valóban irtották a vadat, a törvényes tilalomra is fittyet hányva. A ragadozók ellen tartós, állandó küzdelem folyik. Az idén például 300 mérgezett tojást raktak le s az ellenőrzéskor egyetlen egyet se találtak. Róka, szarka, görény tetemei tanúsították az akció sikeressé­gét. A ragadozók közé sorolhatók a kóbor kutyák és macskák, amelyek ugyancsak óriási károkat tesznek az apró vadban. Pusztításuk termé­szetvédelem, ami a vadásznak nem csupán joga, hanem kötelessége is. TÉL! ETETÉS A hasznos vad védelméhez tartozik a téli etetés. A múlt télen KissaUón.a vadászgazda, Nagy Károly szerint legalább 40 mázsa magot' etettek fel. A téli etetés nem csupán etétők elkészítését és ki­helyezését jelenti. De a legnagyobb hidegben, hóban (hisz a védtelen vadnak ekkor van a legnagyobb szüksége élelemre) kell azt a határ­ba vinni. S ne feledjük el: a magot a vadászoknak be is kell szerezniök... A vadászok nyáron eljárnak a szövetkezetnek segíteni, főképp ara­tás, cséplés idején. Ezért a szövetkezettől ocsút, magot kapnak. Ezért és másért is... Hisz a hasznos vad nem csupán húsával hoz hasznot. A fogolyról és a fácánról például közismert, hogy nagy mennyiségű kártékony rovart és gyom-magot pusztít él, azaz él fel. Ez pedig hasz­nos a szövetkezetnek is. Mindaddig, amíg Sallón nem gondoskodtak a vadról, puszta volt a határ. Nyolc-tíz évvel ezelőtti vadászatra emlékeznek, amikor mindössze hét kakast sikerült lőniök. Az elnök most megelégedéssel nyugtázza, hogy a gazdag vadállomány megért minderi fáradságot. Az idén 190 kakas és 290 nyúl kilövését tervezik. Az összehasonlítás mindenesetre a társaság munkáját dicséri. LESZ-E SALLÓN FÁCÁNOS A sallói vadászok nem elégszenek meg az eddigi eredményekkel. A tavalyi járási konferencián vetették fel egy fácános tervét, amely több _száz hektárnyi területet ölelne fel és belenyúlna a szomszédos vadásztársaságok területébe is. A javaslattal foglalkozott a Szlovákiai Vadászok Szövetségének el­nöksége, s elvben egyet is értett vele. Az első feltétel a szomszédos társaságok egymás közötti megegyezése a terület kijelölését illetően. Ugyanis önálló vadásztársaság csak 500 hektáron felüli területen ala­kulhat és létezhet. Ha a fácános megalakításának eredményeként va­lahol e terület a megszabott alsó határt se érné el, az önálló társaság megszűnne. Ide kívánkozik azonban egy megjegyzés. Ugyanis már az ötszáz hek­tár is olyan kis terület, amelyen csaknem lehetetlen az eredményes, intenzív vadgazdálkodás. Főképp az apró vad esetében. Ezért célsze­rű a kis területű vadásztársaságok egyesítése. Ennek előnye: nagyobb területen közösen gazdálkodhatnának (bele­számítva a közös fácánost is). A fácános egymagában is több gondot jelent. Ha a Szövetségtől az alapításhoz 500 fácánt kapnak, ezek szá­mára biztosítani kell megfelelő etetőket, itatókat és élelmet. (Számol­ni kell átlag 90 napi téli etetéssel, egy napra kb. 50 kg-nyi maggal.) Fptn.felül szükséges egy vadőr alkalmazása is, aki a fácános gondját •tseli. A feltételek megteremtését bizottság ellenőrzi és csak azután döntenek az engedély megadásáról. K<|t év múlva azután ellenőrzik az állományt. Kellő szaporulat ese­tében engedélyezik az arányos kilövést. Az állomány pusztulását (esetleg a rosszul választott területről történő elköltözését) a társa­ságnak meg kell térítenie. Bizonyára nem ütközik nehézségbe a társaságok közötti megegyezés, hogy a fácános né mások kárára, hanem mindannyiunk előnyére gaz­dagítsa a sallói, a kisölvedi és a lekéri határt... Lám, mennyi gondja van egy vadásznak! Ha már egyáltalán vadász. Mert előbb tanfolyamot végez, azután egy évig idősebb vadász mellé osztva tagjelölt. Ezután tesz csak vizsgát (hét tantárgyból!). A vadá­szat tehát valóban nem csupán lövöldözést jelent, hanem szakértelmet igénylő természetvédelmet . A vadban gazdag határ a vadászok munkáját dicséri, akik az év nagy részében órákat, napokat áldoznak a hasznos vad védelmére, szaporítására, gondozására. S az év néhány hetében — a vadászidény­ben, csak saját munkájuk gyümölcsét aratják le, gondosan ügyelve a természet biológiai egyensúlyára. Ahogy csapatostul röppennek fel a fácánok és fülüket behúzva vág­táznak árkon-dombon át a tapsifülesek, nem is tűnik már olyan ko­párnak az ószi határ.,, KÖZTÁRSASÁGUNK LEGNAGYOBB NŐI KÖTÖTT fehérnemUgyára R! K 0 T A • 10 millió termék évente • Hazai nyersanyagból kiváló minőség # A hazai és a külföldi piac meghódítása A világhírű pöstyéni fürdőtől alig né­hány kilométerre fekszik Nyugat-Szlová­kia legifjabb városa: Vŕbové, amely­nek hírneve a Trikota révén ngyancsak eljutott a világba. Ez a köztársaság leg­nagyobb női kötött fehérneműgyára. A gyár nem nagy, ám gazdag múlttal büszkélkedhet. 1942-ben még csak mű­helyek létesültek a helyén, s az évek folyamán azokból nőtt ki a mai gyár, amely közel 2000 embert — jobbára nő­ket — foglalkoztat. Igazi virágzásnak az államosítás — 1948 — után indult. Azóta — tehát két évtized leforgása alatt -y­a termelés a tízszeresére emelkedett az alkalmazottak számának mindössze há­romsznros növekedése.-mellett. NAPPAL DIVATOSAN i i Irt * Sr* c •5 .-g o c -v 2 -c o c E > S £ 2 ° o o Q--* Ä 4) -o S "S o a a > Ä > -o C UJ ^ "'Ši.* Aranyérmes termékek Persze, az olvasót a múlt helyett in­kább a jélen érdekli. Mivel dicsekedhet a gyár ma? Mit kínál a divatos, jó minő­ségű ruhafélét kedvelő fogyasztóknak? Nos, a választék bőséges. A Trikota évente közel tízmillió darab női és gyer­mekfehérneműt, pulóvert és női felöltőt gyárt. Az itt készült termékek kizárólag mű­szálból (poliészterből és poliamidból) készülnek. Jobbára hazai nyersanyagból. Külföldről már csupán kivételes vastag­ságú műszálat hoznak be egészen cse­kély mennyiségben. A gyár szakemberei szerint a hazai nyersanyagok (főképp a senicai új gyárban készülő műfonál) mi­nősége kiváló és állja a versenyt a leg­jobb külföldi termékekkel ls. A nyersanyag természetesen csak az egyik tényező, amely a végtermékig, pél­dául a hazai és a külföldi piacon egyaránt koresett női hálóingekig, pizsamákig, kombinékig még hosszú utat tesz meg­Ezen a közbeeső úton, százak, ezrek öt­lete, elképzelése, kívánsága nyomán, to­vábbi ezrek munkája révéit alakul ki az egyes termékek végső formája. E munkát a különféle kiállításokon, mintavásárokon szerzett, minőséget jelző aranyérmek fémjelzik. Az idén például a libereci vásárról két aranyéremmel tér­tek haza a Trikota képviselői. Tavaly ugyanannyival... A gyár dolgozóinak, a termékek minő­ségének szólt a Munkaérdemrend is, amit a gyár 1965-ben kapott. Mielőtt azonban az eredményeket to­vább sorolnánk, szóljunk azokról, akik­nek munkájához e sikerek fűződnek. Édesanyák, feleségek, kedvesek, akik a kirakatban megcsodálják, az üzletben ki­választják és otthon magukra öltik a habkönnyű fehérneműt, legalább most egy pillanatra gondoljanak azokra, akik e termékeket létrehozták. Egy-egy új minta, szabásminta mindig ötlet, elképzelés szüleménye... A gyár tervezői vagy maguk „jönnek" saját el­képzeléseikkel, vagy másoik elképzelését valósítják meg. A gyár ugyanis egyrészt saját tervei alapján kínálja új termékeit a kereskedelemnek s rajta keresztül a fogyasztóknak, másrészt a kereskedelem, áll elő bizonyos követelésekkel, megren­deléssel, amikor a fogyasztó igényeit, kí­vánságait tolmácsolja. Ez a termelő és fogyasztó közötti kapcsolat állandó és elmaradhatatlan. S a termelés egyetlen érdeke a fogyasztók igényeinek a kielé­gítése, sőt új termékeik kínálásával új igények előidézése. Egy új termék születése Vegyük az első csatornát: a gyár ter­vezői maguk készítik el, mondjuk egy női hálóing javaslatát- Felvázolnak néhány változatot. Természetesen az ötletek sem születnek légüres térben. A tervezők el­sősorban is kapcsolatban vannak a ha­zai piaccal, éppen a kereskedelem révén, amelynek képviselői nagy vonalakban vá­zolják, mely termékek, mely minták, sza. básminták iránt észlelhető érdeklődés. Ez a szempont máris alakítja az elképzelé­seket. A tervezők rendszeresen tanulmányoz­zák a külföldi divatlapokat. Ezen túl kül­kereskedelmi szerveink a külföldi keres­kedőkkel folytatott tárgyalásokról már magukkal hozzák a külföldi fogyasztók igényeit, mert a külföldi kereskedő iá csak olyan termékeket vásárol, amelyek iránt otthon is érdeklődnek .. így a hazai és a külföldi divat iránya, a fogyasztók érdeklődése, igénye itthon és külföldön egyaránt befolyásolja a ter­vezők munkáját. Egyszerűen csak olyan tervek kivitelezése kifizetődő, amelyek iránt az érdeklődés megállapított vagy feltételezhető. Természetesen, mindez nem jelenti á külföldi divat puszta másolatát. A terve-; ző is újra törekszik — a fogyvasztó szabta igények keretében is. A tervező tehát néhány vázlatot ké­szít, amit előbb a saját osztályán terjeszt elő. A tervezők, modellezők maguk között kiválasztják a legjobb darabokat. Elkészí­tik a mintapéldányt a műszaki adatok (méretek, szabásminta, árjavaslat) pon­tos kidolgozásával. A javaslatot azután a vállalati bizottság véleményezi. Nem, ezzel még nincs vége. A javaslat országos bizottság elő kerül, amely ÜBOK ( Ústredie bytovej a odevnej kultúry = a lakás- és öltözködési kultúra központ­ja) néven ismeretes. Itt egy-egy javasolt termék még nagyító alá kerül a minőség, a divatosság és az ár szempontjából. Csak az itt jóváhagyott termékek gyártása vá­lik lehetővé. Csakhogy... A jóváhagyott mintákat előbb még be­mutatják a kereskedelmi képviselőknek, akik saját tapasztalataik, piacismeretük alapján kötnek megrendelést egyes da­rabokra. Megeshet, hogy ezen a rostán is kihull' valami a javasolt újdonságokból, mert a gyár csak azt gyárt, amire meg­rendelést kap. A fogyasztó szolgálatában Nos, következik az utolsó vizsgabizott­ság: a fogyasztók százezrei, milliói. A végső szót ők mondják ki. Itt válik el, hegy a tervezők, a szakbizottságok, a ter­melők és a kereskedők ismertéik-e kellő, képpen a fogyasztók igényelt... Igy egészen természetes, hogy a fo­gyasztó igényeinek ismerete a gyár és a kereskedelem elsőrendű érdeke! „A vevő — az úr" olyan jelige, amely szükségszerűség. Az úr pedig olyan va­laki, aki parancsol, diktál. A vevő eseté­ben ez természetes lenne. Persze ehhez is feltételek kellenek. Ma a Trikota a piaci keresletnek mindössze 60 százalékát ké­pes kielégíteni. Am épp a fogyasztói igé­nyek kielégítése érdekében történt a gyár rekonstrukciója és a fiókvállalatok ter­melésének a bővítése. 1972-ben a Trikota fedezni fogja a piac igényeit — vallják a gyár vezetői. Mert nem csupán egyszerű kibővítésről van szó... Oj, nagy teljesítményű külföldi gépeket vásárolnak, amelyek egyben új, korszerűbb gyártási folyamatot is jelen­tenek. Az utóbbi években jelentősen növeke­dett a kivitel is. A gyár szakemberei büszkék arra, hogy sikerült betörniök a francia, a nyugatnémet, az osztrák, a finn, a norvég, a svéd piacra, ahol termékeik­kel nagy vetélytársakkal szemben is meg­állták a versenyt. A szocialista országok közül a Szovjetunió, Bulgária és Mongó­lia vásárolja termékeiket. • • • Nehéz lenne egy szuszra elmondani, mi mindent tesz a vállalat annak érde­kében, hogy a vevő jó minőségű, divatos árut kapjon megfelelő áron és elegendó mennyiségben. Mindenesetre, ha olvasó­ink a kirakatban, a pulton a Trikota véd­jeggyel találkoznak, e rövid ismertetés alapján is tudhatják: minden egyes ter­mékben sok-sok ember odaadó, hozzáértő és a fogyasztót szolgáló munkája teste­sült meg... (-*-)

Next

/
Thumbnails
Contents