Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-17 / 299. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? « Az európai biztonsági értekezNEllESDEUTSCHlAND let ellenzőinek egyik új taktikai fogására mutat rá legutóbbi számában a Neues Deutschland. A konferencia ellenzői — elsősorban az Egyesült Államok — hangsúlyozza a lap, mindenekelőtt a feltételek szövevényes rendszerét támasztják a rendkívüli fontosságú értekezlet összehívása elé. Ugyanakkor a NATO miniszterei azt állítják, hogy a nyugat-berlini négyhatalmi tárgyalásoknak, illetve e problémák megközelítésének rendkívüli jelentősége van a kelet—nyugati párbeszéd szempontjából. Amennyiben Nyugat-Berlin kérdésében a NATO számára „elfogadható" eredmény születne, s amennyiben e katonai paktum szempontjából „megfelelő" kapcsolatok épülnének ki a szocialista, valamint a kapitalista országok között — hangsúlyozza a Neues Deutschland — a NATO tagállamai még mindig nem lennének hajlandóak részt venni az értekezleten, hanem csupán megvizsgálnák egy ilyen konferencia összehívásának a lehetőségét. így aztán a feltételek lánca szinte végtelen, hiszen a lehetőségeket „vizsgálgatni" valóban meghatározatlan ideig lehet. Ugyanakkor felettébb érdekes, hogy éppen az Egyesült Államok, egy Európán kívüli hatalom, diktálja a biztonsági értekezlet összehívásának feltételeit. Az a nagyhatalom, amelyet a világ haladó közvéleménye egyértelműen elítél vietnami agressziója miatt. Tudvalévő, hogy hasonló feltételeket a Varsói Szerződés tagállamai sohasem fogadhatnak el. Az idő megérett az európai biztonsági értekezlet összehívására, amelyen mindenekelőtt a békés egymás mellett élés kérdései kerülnének napirendre. Ugyanakkor megérett az idő arra ls — állapítja meg végezetül a Neues Deutschland —, hogy ennek az értekezletnek az útjából elháruljanak az akadályok ©OTlPflBAfl A moszkvai Pravda egyik legutóbbi számának vezércikkében méltatja az SZKP Központi Bizottsága decemberi plénumának, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa decemberi ülésszakának eredményeit. Mint ismeretes, a plénum, majd ennek nyomán a Legfelsőbb Tanács ülésszaka megvitatta és elfogadta az 1971. évi népgazdasági tervet és költségvetést. A plénum ezenkívül elhatározta, hogy március 30-ra összehívják a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusát. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a plénumon elhangzott beszédében vázolta a párt politikai és szervező tevékenységét, amelynek célja az ötéves terv teljesítésének biztosítása, a gazdasági élet, a tudomány és a kultúra további fejlesztése, a nép jólétének további emelése. A szovjet nép nagyszerű eredményekkel halad az SZKP XXIV. kongresszusa felé — hangsúlyozza a lap. — Sikeresen teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a XXIII. pártkongreszszus írt elő az ország gazdasági és szociális fejlesztésére. A szovjet ipar termelése 1970-ben majdnem kétszer akkora, mint az összes háború előtti ötéves terv idején vo'It. Az alapvető népgazdasági termelőalapok növekedése a most záruló ötéves tervben meghaladja az összes alapvető termelőalapok mennyiségének 1955. év végi szintjét. Figyelemre méltó eredmények születtek a mezőgazdaságban. Az ország földmüvelésének egész eddigi történetében a Szovjetunió 1970-ben érte el a legnagyobb terméshozamot szemesterményekben és gyapotban, sikeresen fejlődik a szovjet tudomány-technika, kultúra. Növekedett az ország védelmi ereje. Ugyanakkor komoly előre haladás mutatkozik a nép életszínvonalának emelkedésében. A most lezáruló ötéves terv előzetes eredményeinek tanulsága szerint pártunk és népünk sikeresen megbirkózott azzal a bonyolult feladattal, hogy a gazdaság további fejlesztésével és az ország védelmi erejének gyarapításával párhuzamosan lényegesen gyorsabb ütemben kell emelni a dolgozók jólétét. A szovjet kommunisták, szovjet dolgozók a teljesített kötelesség jóleső érzésével, azzal a szilárd meggyőződéssel halad nak a XXIV. pártkongresszus jelé, hogy a párt vonala helyes. A szovjet nép hangulata jó. A kommunisták, a pártonkívüliek, a fiatalok támogatják a párt vonalát, önfeláldozóan dolgoznak a párt programjának megvalósításán, a párt által kitűzött történelmi feladatok megoldásán — írja a moszkvai Pravda. A vezércikk hangsúlyozza, a Szovjetunió Kommunista Pártja a legközelebbi időszak feladatait meghatározva, most is arra törekedett, hogy a feladatokat szervesen összekapcsolja a szov jet dolgozók általános internacionalista feladataival. Milán Dan A hanoi Nhan Dhan vezér cikkben ismerteti a Vietnami Dolgozók Pártja és a VDK kormányának nagy jelentőségű felhívását. A párt központi bizottságának és a kormánynak a felhívása — szeretett hazánk felhívása — írja a lap. Kürtszó, amely győzelmeink betetőzésére, további előretörésre, kitartásra és arra sürget minket, hogy a teljes győzelem kivívásáig fokozzuk ellenállásunkat az amerikai agresszorokkal szemben. Az újság aláhúzza, hogy az amerikai agresszorok az ország déli része ellen folytatott háborújukban, amely az ország északi része elleni pusztító háborúval párosul, újból és újból az egész ország népének és fegyveres erőinek hősles ellenálláséval találják szemben magukat. Sok háborús tervük hiúsult már meg — folytatja a lap. Egyik amerikai elnök a másik után vallott kudarcot. Csődbe jutott Nixon kísérlete. Kudarcot vallott Kennedy „különleges háborúja". Johnson csúfos kudarcot vallott példátlanul kegyetlen „helyi háborújával", s kénytelen volt deeszkalációhoz folyamodni. Nixon vakon kitart agresszív célja mellett, és nem hajlandó levonni a tanulságot elődeinek kudarcából. Igyekszik vietnamizálni a háborút. Az agressziót kiterjesztette Kambodzsára, Laoszban pedig fokozza a „különleges háborút". stern A bonni kancellári hivatal falai között folyó beszélgetéseket tranzisztoros vevőkészülékkel hallgatják le a környező épületekből a nyugatnémet és a Bonnal szövetséges államok titkosszolgálatai, valamint más szolgálatok — erről szóló, szenzációs hírt közölt a hamburgi lap magazinja. Leírja, hogy a minikémek, a tranzisztorált miniadók, amelyeket a lehallgatásra kiszemelt helyiségekben helyeznek el, mindössze 85 márkába kerülnek. A magazin riportere maga is élvezhette a kancellári hivatalból közvetített különleges műsort, amelyet a kormányhivatallal szemben levő szálloda 18. emeletének egyik szobájában hallgatott végig. A nyugatnémet magazin, a kancellári hivatalon kívül, lehallgatott intézmények között tartja számon a hadügyminisztériumot, valamint a Bundestagot. A botrány hallatán Hans Dietrteh Genscher nyugatnémet belügyminiszter kétségbeesetten szabadkozott, hogy a biztonsági szolgálat nem győzi leleplezni a kémberendezéseket. VARÁZSÁTÓL MEGFOSZTOTT ARANY ROMANTIKUS MÚLT KEGYETLEN VALÔSAGA # A LEGDRÁGÁBB ARANY ® KÖR, MÖCBÁNYA NEM AD, HANEM KAP ARANYAT # HOGYAN LENDÜLHET FEL AZ ÖSI BÁNYÁSZVÁROS IPARA A MODERN IDŐKBEN? # Ml AZ ACEC? Sül int már közöltük, Körmöcbányán befejezték az aranyérc fejtését. Ha ez a tény netalán valakiben nosztalgiát keltene, vagy olyasmit érezne, hogy szegényebbek lettünk valamivel, úgy véli, hogy „mégis csak kár volt...", megnyugtatjuk: nem volt kár, sőt. Aki nem hiszi, tartson velünk Körmöcbánya múltjába, jelenébe és egy kicsit talán a jövőjébe is. # Lenyilazott madár Sášov várának urai a körmöci hegyekben vadászgattak. A várúr nyilával egy foglyot lőtt. Amikor a .foglyot az ebédhez készítették, a szakácsok a madár bögyében aranyszemcséket találtak. Jelentették is a várúrnak. Azóta azt a helyet, ahol a madarat lelőtték, Fogoly-hegynek nevezik. Itt kezdődött vagy hétszáz évvel ezelőtt az arany bányászása. Legalábbis a legenda szerint Róbert Károly, aki az árpádházi királyok kihalta után lépett a magyar trónra, 1328. november 17-én odaítélte a városi előjogokat Körmöcbányának ás ezzel megvetette az itteni aranybányászat és pénzverés felvirágzásának alapjait. Bevezette az aranypénzt és olasz hazájából hozott tapasztalatai segítségével az arany és a pénz útján hosszú időre sikerült biztosítania az-Anjou-ház -hatalmát. A 14. és a 15. évszázadra esik Körmöcbánya virágzásának aranykora. 1469-ben például 29 bányamalom működött Itt. De már jóval előbb Erzsébet, Róbert Károly felesége 21 000 márka aranyat (5200 kilót!) vihetett innen magával Nápolyba . .. A körmöci hegyek méhéből folyt az arany, folyt és gurult szerteszét. Olyannyira szipolyozták Körmöc dolgos népét, hogy az lázadozni kezdett. 1525ben fegyveres lázadás tört ki, majd elfojtása után egy évvel ismét. 1526 áprilisában Werbőczy véresen elnyomta a felkelést, de júliusban ismét fellángolt a jogos harc. II. Lajos király ekkor 1526. augusztus 18án nagy sereget küldött a bányászlázadás leverésére. Ahelyett, hogy a Mohácsnál fenyegető tőrök ellen küldte volna. .. Hja, az arany, az arany. És ez lett a veszte. A mohácsi vészt nem élte túl. 1767-ben a körmöci bányák — a kincstári, Roth-féle és a városi bányák — összesen 1299 bányászt foglalkoztattak. Mekkora volt munkájuk haszna, arról néhány régi számvevés tanúskodik. Schaider Péter gróf, királyi kamarás feljegyezte, hogy hat év alatt 3072 kg aranyat és 51516 kg ezüstöt vett át a bányáktól. Ä tiszta haszon ebből 112 868,70 aranyforint — jelenti a kamarás Beatrice királynőnek. ... De az aranylelőhelyek sem feneketlenek, így Körmöcbányáé sem. Századunk küszöbén 1900-ban a bányának már csak 762 dolgozója van és 1922-ben ez a szám 222-re apad. Fogy az arany, fogynak a bányászok. Ma már egy egész tonna kőzetben, tehát ezer kiló kvarckőben csak 2 (kettő) gramm arany van.. Lehetetlen tovább erőszakolni, hogy aranyat adjon a kimerült föld. Q A jelen A körmöci aranybányákban a felszabadulás után sem dolgozott 460-nál több ember, s közvetlenül az arany bányászatával csupán kétszáznál valamivel több foglalkozott. 1965-ben a kormány, miután az aranybányászat önköltségeinek aránytalan növekedését látta, feladatul tűzte ki az önköltségek több mint egynegyedére való csökkentését. Az Ércbányák Nemzeti Vállalat komoly intézkedéseket foganatosított, három bánya tevékenységét az aránylag leggazdagabb lelőhelyre összpontosította és sikerült ls az önköltségeket a felére csökkenteni. Láttam az önköltség és az arany nagykereskedelmi ára közti szakadéknyi különbséget. Mindeddig titkos adat volt, de most annyit talán elárulhatok, hogy az aranyérc-fejtés önköltsége még az öt évvel ezelőtt több, mint 24-szerese volt az arany nagykereskedelmi árának. A munka az aranybányában alig tér el más ércbányákban végzett munkától. A fronton fúr* nak, robbantanak, a por elültével a bányász a kifejtett lyukat gonalosan végigvilágltja lámpájával. Ahol megcsillan valami — odaköp. Egy kicsit megpöccinti hegyes kalapácsával, majd ismét odaköp. Ettől kivillan a csillogó felület színe — ebből tudja a bányász, hogy kvarckő csillogott-e, vagy /án Fronk vállalati igazgató aranyra lelt. Mert a robbantás után a színaranyat is por vonja be, azt mossa le a bányász vizsgálata során. Ha gazdag érre bukkant, jelenti, és külön csilléken szállítják fel a dús ércet. Ha „rendes", soványka az érc, akkor rakodógépekkel tömegesen csillézik a követ. Odafönn zúzóba kerül, majd hevítik, kimossák, lúgozzák, olvasztják, végül 40 kilós téglákba öntik a sárga fémet. A SQk tízezer tonna kőzetből alig 100 kilót évente. Bonyolult, fárasztó, nagy szakértelmet és óriási munkaráfordítást igénylő munka ez. Aranyérclopásból nem sok haszna lenne a bányásznak. Dús ércrögből fáradtságos munkával ha • képes lenne egy könnycseppnyi aranyat nyerni. De hogy fizetődne ki neki, ha a nagyvállalatnak sem fizetődik ki? Nem is lopnak. Némely bányásznak van otthon a vitrinjében egy-egy aranyat tartalmazó rög. Emlékül. Nincs is mindegyiknek. De kvarcportól megtámadott tüdeje majd mindegyiküknek van. Újjászületés Éppen elég ideje gurult szerteszét a világba a körmöci arany, itt az ideje, hogy némi arany végre Körmöcbányába is szivárogjon. Akármilyen furcsán hangzik is, de ennek egyetlen módja az arany bányászatának megszüntetése, illetve másfajta, hatékonyabb, nagy hasznot hozó ' termeléssel való helyettesítése. Az aranybánya megszüntetésének előkészületei során az Ércbányák vezetősége megfelelő pótlást keresett körmöcbányai alkalmazottai számára. Nagy mennyiségű külföldi irodalmat tanulmányoztak át, míg szemükbe ötlött egy igen korszerű gyártmány. Igaz. semmi köze sem volt az aranybányászathoz, de a bányászathoz mégis. Egy ACEC-rendszerű hőtároló villanykályháról van szó, amelynek fő alkotó eleme egy mag nezitbetét. Magnezitet pedig a bányavállalat 8 üzemének egyike is fejt. Bonyodalmas módon, ám végül eredménnyel megszerezték a belga cégtől a szabadalmat és megkezdték a gyártás előkészületeit. A bányászok két évig még a bánya likvidálásán dolgoznak majd, a fokozatosan felszabaduló munkaerőket átirányítják átmenetileg az antimonfejtésre, de közben megkezdik a szakemberképzést az akkumulációs villanykályhák gyártására. A belga cég máris küldi folyamatosan az üzemlervezés számára a számításokat és rajzokat. Milyen gyártmány lesz az ACEC-rendszerű hőtároló kályha? Bútorszínűre zománcozott alacsony szekrény formájú, modern vonalú fűtőtest. Belül magnezitből hőtároló, benne hevítő spirál, amely kicsavarható, mint a villanykörte és kiégés esetén kicserélhető. Van itt még egy szerkezet óra- és relérendszerrel. Ezen a tulajdonos beállítja pédául, hogy délután öt órakor, amikor hazatér a munkából, azt szeretné, odahaza 23 fokos meleg várja. Ezt a mutató egyszerű elcsavarásával beállítja, öt órakor hazatér — és pont 23 fokos meleg várja. Az automatikus hőszabályozó a szoba hőmérsékletét méri és ahhoz szabja a hőadagolást. A hőtárolást viszont egy még elmésebb szerkezet biztosítja. Csak akkor kapcsolódik be — magától —, amikor a villanyhálózatban csökken a fogyasztás. Nemcsak éjszaka, hanem bármikor napközben, amikor a hálózatban felesleges energia gyülemlik fel és kihasználatlan maradna (a villanytelep menet közben nem csökkentheti a pillanatnyi szükséglet szerint a termelést, ezért teljes gőzzel kell termelnie akkor is, ha átmenetileg csökken a fogyasztás — például műszakváltáskor a gyárakban). Ez a berendezés egyenletessé teszi az áramfogyasztást, népgazdasági értéket, energiát, végeredményben szenet takarít meg. A hőtároló több, mint 16 órát feltöltés nélkül képes a kívánt hőfokot adni. Ennek hiánya eddigi hazai akkumulációs kályháink leg* nagyobb fogyatékosságra. A kályhát 25 kilós csomagolásban négy darabban árusítják, s a cég szerviz-szolgálata otthon összeállítja. Ilyen gyártmány készítését tanulja jelenleg Belgiumban né* hány egykori körmöci bányász. Ladislav Várady mérnök a bányavállalat alkalmazottja, ám már ma a hőtároló fűtőtestek specialistája. Elárulja, hogy a KGST-államok közül az egyet* len ország leszünk, ahol ezt a gazdaságos berendezést gyártják majd. Az új gyár már november óta épül. A beruházás 40 millió koronát igényel. Az üzembe helyezés határideje 1972. Kezdeti kapacitás: évi 25 000 darab. A beruházás négy év alatt megtérül. Minden bányásznak mun* kahelyet kínálnak az új gyár* ban. Rajtuk kívül vagy 40 nőt Is foglalkoztathatnak. Sőt, csők* kentett munkaképességű dolgo* zóknak is nyújthatnak könnyű munkát. „Tennünk kellett azo* kért is valamit, akik a bányában hagyták egészségüket" — mond^ ja fán Fronk vállalati igazgató, egykori aranybányász, akinek nehezére esik, hogy éppen őne* ki juttatta a sors az aranybá* nya felszámolásának feladatát, aki Körmöcbánya szülöttje. Ilyenkor bele-belenéz az új gyártmány hasznosságát és a jobb munkakörülményeket bizonyító számításokba és megnyug* szik. Mindent megtett, amit megtehetett, hogy a körmöci bányászok sorsa jobbra forduljon, legalább most, évszázadok múltán Ettől megvigasztalódva így szól: — Eddig a hideg aranyat bá* nyásztuk, most legalább a meleg otthonokért tehetünk valamit. Modern közgazdasági gondol* koüásmódról tesznek tanúságot azok a vállalati és központi vezetők. akiket nem vakít el a? arany — mai viszonyainkban mesterséges — dicsfénye és reálisan látják a valóságot és a kor követelményét. Az arany? bányászat, ha megfosztják varázsától, nem állja ki viszo* nyaink kózepette a szembesítést a korszerű Iparfejlesztéssel, h modern idők valósága arra ta< nit, hogy a világszínvonalú gyártmány és hatékony termelési mód értékesebb az arany' nál, kifizetődőbb, mint az aranyásás. Nagyon valószínű, hogy Körmöcbányára éppen az aranybányászat megszüntetésével virrad rá új aranykora. Az arany ahelyett, hogy szertegurulna Körmöcbányáról, ide folyik majd. Hőtároló fűtőtestek hatékony termeléséből eredő nyereség, részesedés, fizetések, ipari fellendülés formájában. így készítenek aranyat a modern időkben Körmöcbányán magnezitből, hatékony munkából, józan észből, higgadt számításokból. Nem alkímia. Má:utt is megpróbálhatják. VILCSEK GÉZA