Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-16 / 298. szám, szerda

MEGOLDJUK AZ ORSZÁG GAZDASÁGI PROBLÉMÁIT 1970. (Folytatás á 6. oldalról) nl, hogy jogosultak-e a mai helyzetben a múltban kiadott különféle rendeletek, amelyek engedélyezik a legkülönfélébb pótlékokat, és hogy elég hatásosak-e az olyan anyagi jellegű megtorló intézkedések, amelyek csak az intézményeket és a vállalatokat sújtják és nem a felelős vezetőket. A jövő évben az árszerveknek fokozottabb koncepciós és operatív munkát kell végezniük. Az állami népgazdasági terv és költségvetés funkciójának megszilárdítása nem könnyű és nem mentes a konfliktusoktól. Jelentős igyekezetet kell kifejtenünk annak érdekében, — és ez -természetesen eltart bizonyos ideig —, hogy áthidaljuk a vállalati szféra önállóságáról és a központi szférától való függetlenségéről szóló ártalmas elméleteket. Ez gyakran oda vezet, hogy csak feltételesen respektálják a központi feladatokat, túlértékelik a vállalati szempontokat és érdekeket. Ezért a tevékenységünkben arra kell törekedni, hogy az irányító gyakorlatban érvényesítsük azt az alapelvet, miszerint az irányítás felülről lefelé integrált és megbonthatatlan. Megtettük az első intézkedéseket a vezérigazgatóságok, a középfokú irányító szervek szerepének megerősítésére. Fokozatosan bővítjük hatáskörüket és rendelkezési lehetőségeiket az adott szakágazat keretén belül a vállalatokkal szemben. Az irányítási rendszerben gondot fordítunk arra is, hogy a vállalatok és a kollektívák a hatékony fejlődésben anyagilag is érdekeltek legyenek. Ebben az értelemben folytatjuk mindazokat a pozitív elképzeléseket, amelyeket az 1965. évi januári plénum a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítéséről szóló határozata rögzített. A vállalatoknak elegendő lehetőségük van és lesz arra, hogy kibontakoztassák aktivitásukat és kezdeményezésüket. Abból az alapelvből indulunk ki, hogy olyan tervirányítási rendszert alakítunk, amely nyílt rendszer, tehát nem törekszünk arra, hogy minden fejlődési szakaszban és helyzetben alkalmas legyen. Elfogadtuk a tökéletesen előkészített, s amenynyíre lehetséges gyakorlatilag előre igazolt fokozatos lépések elvét. Tudjuk, hogy olyan tervezési és irányítási rendszerben dolgozunk, amely nem minden szempontból komplex és egybehangolt. Egy azonban bizonyos, nevezetesen az, hogy ez a rendszer lehetővé teszi az egész gazdasági szféra irányítását és a hatékony és gazdaságös munkát. A rendszert tökéletesíteni kell — ez a helyes követelmény, azonban nem jelenti azt, hogy ne igényesen irányítsunk. Az olyan kifogásokat, hogy nem teszi lehetővé az ilyen vagy olyan, ma még megoldatlan kérdések megoldását, nem fogadhatjuk el azt. A termelési folyamat irányításában, az emberek irányításában, a vállalatok teljesítőképességének ellenőrzésében jő munkát végeztünk, de a helyzettel még mindig nem lehetünk elégedettek. Továbbra is alapvetően fokozni kell a törekvéseket, amelyeknek célja a termelés és az emberek szervezése, a rend kialakítása a műhelyekben, a mezőgazdasági termelésben, az irányítás terén, az igazgatásban és a munkaerő-gazdálkodás terén. A kiváló munkások és parasztok — és ezek a szocialista építés fő támaszai — azt követelik tőlünk, hogy jobban előkészítsük a termelést, igényesebben irányítsuk, s mindenkitől, nemcsak egyesektől, megköveteljük a teljesítményt, a műszak kezdésétől a bevégzéséig, hogy megköveteljük a berendezések kihasználását, a takarékoskodást az anyaggal és energiával — egyszóval megkívánjuk a példás munkát. Több munkát várunk a mester, a műhelyvezető, az igazgató, az igazgató helyettese és a felelős középfokú funkcionáriusok részéről. Ezért a központi állami irányítás kötelessége, hogy kedvező feltételeket aíaIiítsűu lú sxácuikra. Nemcsak a termelés közvetlen irányításáról van szó, hanem arról, hogy az egész környezet, az iskola, a városi szervezet, a közlekedés és a kereskedelem hozzájáruljon a szervezettséghez és a rendhez. Ez befolyásolja az emberek tudatát és magatartását. Tőlünk, mindnyájunktól függ ez, akik felelősek vagyunk fentről le a szocialista társadalom életének rendezéséért. Ha az emberek azt látják, hogy nemtörődömséggel szemléljük a feketézését, a megvesztegetést, a rendetlenséget, gyengül elkötelezettségük és. megrendül a bizalmuk. Sok intézkedéssel alapjában véve felszámoltuk a személyautókkal történő feketézéseket. De még hány ilyen probléma létezik ma is. Ilyenek az ingatlan eladásával való üzérkedések, az élősködökkel szemben megnyilvánuló túlzott tolerancia. Ezen a téren határozottabban kell eljárniuk az állami szerveknek, különösen a közrendészetnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak, az ellenőrző szervekkel együtt. A becsületes emberek ezt követelik és ebben számíthatunk támogatásukra. Az általános szervezettség és rend elválaszthatatlan attól a törekvésünktől, amely gazdaságunk teljesítőképességének növelését célozza. Erre kell mindnyájunknak törekednünk. Elvtársak! Az elmúlt időszakban a párt és állami szervek nagy figyelmet szenteltek államunk föderatív rendezésének. A föderáció két évének tapasztalataiból egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a föderatív rendezés elvben bevált. Kialakultak a két nemzet együttélésének optimális feltételei, valamint azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a problémák megoldását mind országos, mind állami keretben, úgy, hogy összhangban álljanak a Csehszlovák Köztársaság érdekeivel. A föderáció alapelvein sem ma, sem a jövőben nem akarunk változtatni. A tapasztalatok indokolnak néhány olyan részleges módosítást, amelyek kialakítják a szövetségi államgépezet jobb és teljesebb működésének feltételeit. Úgy látszik, hogy szilárdítani és fejleszteni kell a föderáció integráló szerepét, különösen azokon a területeken, ahol az országos érdekeket és az egész nép szükségleteit kell érvényesíteni — mind politikai, mind gazdasági téren. Ez megfelel a korszerű szocialista állam szükségleteinek és a korszak követelményeinek. A módosítások célja, hogy a szövetségi kormány szintjére összpontosítsák a döntés jogát. A változásokkal kapcsolatban pontosan kijelölték a nemzeti és szövetségi szervek felelősségének határát. Ez lehetővé teszi, hogy pontosabban megköveteljük a kijelölt kötelességek teljesítését, hogy a munkamódszerekben respektáljuk az irányítási módszereket és az elválaszthatatlan felelősséget koordináljuk azokkal a munkamódszerekkel, amelyek megfelelnek az állam szövetségi rendezésének. A javasolt változások mindenekelőtt azt mutatják, hogy gazdasági téren sor kerül a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok jogkörének megosztására. Az ipar egy részét közvetlenül szövetségi szintről fogják irányítani, másik részét pedig alárendelik a nemzeti kormányok illetékes tárcájának. A szövetségi ipari irányítás kategóriájába sorolják be mindenekelőtt a gép- és kohóipart, ahol a központi irányítás döntő fontosságú indoka mindenekelőtt az, hogy biztosítani kell hazánk egységes részvételét a nemzetközi munkamegosztásban és a külkereskedelemben, továbbá biztosítani kell az egységes politikát országos szempontból a műszaki fejlődés és kutatás területén és érvényesíteni kell a szerkezeti változásokat. A szövetségi irányítás alá tartozó másik alapvető szakágazat a tüzelő-energetikai bázis. Hazai tüzelő- és energiaforrásaink helyi elosztása nem egyenletes, hanem mindenekelőtt a cseh kerületekre összpontosult. Még hosszú időn keresztül ezek képezik a tüzelőenergetikai mérlegünk döntő fontosságú részét. A nemes tüzelőanyagok és az energia (mindenekelőtt a gáz és a kőolaj) egyre nagyobb részét importáljuk, ma és a jövőben is. Ez megköveteli, hogy országos szempontból alakítsuk ki és osszuk el az adott energetikai forrásokat és egységesen biztosítsuk a kőolaj és a gáz szállítását oda, ahol szükséges. Ugyancsak országosan, központilag fogjuk irányítani a közlekedést és a postát is. A külkereskedelem egységes országos irányítását gyakorlatilag már ebben az évben megvalósítottuk. A nemzeti kormányok irányítása alá tartozik az ipar másik része, mindenekelőtt a vegyipar, a közszükségleti ipar, az élelmiszeripar és a helyi gazdálkodás. Különösen a vegyipar és á közszükségleti ipar szakaszán kell fokozni a szövetségi kormány befolyását és egybe kell hangolni a nemzeti kormányok illetékes tárcáinak tevékenységét, különösen a külkereskedelmi igényekkel kapcsolatban, a nemzetközi munkamegosztás érvényesítésében, a kulcsfontosságú beruházások létesítéséről és elhelyezéséről szóló kérdésekben, valamint a szakágazat gyártmány- és nyersanyagigényeinek elosztásában. E tevékenység számára nem alakítunk ki új önálló tárcát szövetségi szinten, hanem a feladatokat közvetlenül a szövetségi kormány egyik alelnöke fogja irányítani. Az egységes csehszlovák népgazdaság irányítását, megszilárdítását és tökéletesítését célzó, nagyon jelentős intézkedés a központi terv szerepének megerősítése. A javasolt intézkedések célja elsősorban az, hogy megerősítse a szövetség és szervei koncepciós és szervezési funkcióját. Kifejezi a népgazdasági tervnek és tárgyi tartalmának kötelező erejét az irányítás minden fokán. Ezzel függ össze a szövetségi költségvetés funkciójának megerősítése. Azzal számolunk, hogy a szövetségi költségvetésben összpontosul minden költségvetési eszköz döntő többsége, és Így összállami szempontból biztosítja nemcsak a bevételek centralizálását és merítését, hanem az eszközök elosztását is, mind a szerkezeti változások érdekében, mind a nemzetgazdaság színvonalának fokozatos kiegyenlítése érdekében, valamint hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban való részvétele szempontjából. A kormányok és az egyes minisztériumok rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy elsajátítsák a hatékonyabb munkamódszereket. A föderáció módosítása lehetővé teszi, hogy jobban összehangolják a tevékenységüket. Az adott helyzet felismerési foka alacsony, és gyakran hiányzik a nehézségek okainak gyors megindokolása és a fejlődés irányának felbecsülése. Nemcsak a döntés előkészítéséről, hanem elsősorban következetes megvalósításáról van szó. Mindenekelőtt ki kell egészíteni és ki kell alakítani a minisztérium vezető törzskarát. Sok funkciót csak átmenetileg töltöttek be, vagy be sem töltöttek. A jelenlegi plénum tanácskozásának értelmében az év tapasztalatait figyelembe véve kell tisztázni a következő időszak fő feladatait, majd következetesen meg kell őket valósítani. Az ország gazdasági erejének optimális kihasználása megköveteli a vezető funkcionáriusok munkamódszerének tökéletesítését. A munkánk iránt támasztott igények objektíven nőnek. A fejlődés problémái egyre bonyolultabbak. Megkövetelik, bogy necsak saját gazdasági valóságunkat kövessük figyelemmel, hanem azt is, amit más szocialista országokban csinálnak, és azt is, ami a világ többi részén történik. Ismereteink rendszeres kiegészítése nélkül tartósan nem boldogulunk. Ez mindenekelőtt vonatkozik a miniszterekre és törzskaraikra, a vezérigazgatókra, valamint a felelős középfokú funkcionáriu-, sokra. Természetesen ez vonat-' kőzik a pártfunkcionáriusokra is, mivel a párt vezető szerepének érvényesítése annyit jelent, hogy idejekorán beavatottan és konkrét fnódon kell megoldani a fő kérdéseket. Általánosságban meg kell fontolni stílusunkat, meg kell szabadulnunk mindentől, ami másodrendű, ami elrabolja időnket, ami mások hatáskörébe tartozik, ami elvonja figyelmünket a fő feladatok megoldásáról. Ha elemezzük saját napunkat, hetünket, hónapunkat és végül az évet, akkor sok tanulságot vonhatunk le belőle. Tanulságot olyan irányban, hogy a következő évben céltudatosabban birkózzunk meg a szocialista építés bonyolult feladataival. Elvtársak! A gazdasági fejlődés kulcsa mindenekelőtt az, hogy hasznosítani kell az adott termelési alapokat, ki kell használni a meglévő tartalékokat, növelni kell minden dolgozó, minden vállalat, az egész gazdaság teljesítőképességét. Saját lehetőségeink leplezése, a saját tevékenységünk iránti igények csökkentése, a kényelmes egzisztenciánk, a konfliktusmentes munkát célzó törekvések, azok a szokások, amelyek megkötik kezünket, amelyek nehéz terhet jelentenek és fékezik a határozottabb előrehaladást. Nagyon keveset ér, hogy egyes emberek és vezetők szavakkal csatlakoznak a párt politikájához, ha egyidejűleg nem bíznak saját erejükben, ha a nehézségek okait nem saját magukban, hanem másutt keresik, ha kitérnek a felelősség alól, s ha nem gyakorolnak határozottabb befolyást az ügyek alakulására. Mindnyájan felelősek vagyunk, akiket a párt kijelölt a kormányba, a minisztériumokba, a vezérigazgatóságokra, a vállalatokhoz és a nemzeti bizottságokba. A vállalatok vezető dolgozóinak tudniuk kell, hogy a párt bízik bennük, hogy védeni fogjuk őket és nem engedjük tekintélyüket csorbítani, ha fokozott igényt támasztanak a vállalat hatékonyságával és a munkakollektívák munkájával szemben. Ezzel szemben megvonjuk bizalmunkat azoktól, akik megkönnyítik munkájukat a társadalom terhére, akik képtelenek igényesen irányítani a rájuk bízott kollektívát. Azt akarjuk, hogy mindenki, aki a teljesítményért küzd, érezze támogatásunkat, de ugyanakkor tudja, hogy az alacsony teljesítmény a felelősségtudat megsértésének minősül. A párt munkájában ls az a korszak következik, amikor a hatékonyságért folytatott küz-~ delemnek szilárd helye lesz valamennyi pártszerv és szervezet munkájában. Megvalósítása során a pártnak mindenekelőtt azokra a dolgozókra kell tá-= maszkodnia, akik a tények ismeretében szorgalmasan és nagyon lelkiismeretesen dolgoz-, nak. Ezek a kiváló példás munká-. sok, technikusok, mezőgazda-. sági dolgozók, ezek a párt tá-. maszai, a teljesítményért foly-. tátott harc támaszai. Ezeket; kell példaként állítani a fiatal nemzedék és az egész társada-. lom elé. Az ő életük és munkájuk a példa. A műszaki értelmiség ismere-. teinek és találékonyságának is korlátlan érvényesülési lehető-, sége van a termelés műszaki és. szervezési színvonalának emelésében. Ezen a területen számítunk a. tudományos-kutató és fejleszté-. si bázisra. Ez nem kicsiny a lakosság létszámához és a gaz-* daság színvonalához viszonyít^ va, terjedelme azonos az iparid lag fejlett országokéval. Ahogyan az egyik oldaloq fontosnak tartjuk az alkotó tut dományos és mérnöki munkát, másrészt viszont nem akarjuk támogatni az olyan meddő, hasznot nem hajtó alakulatokat, amelyek csak nevükben hord' ják a tudományt. Ha a termelés szakaszán most minden lehetőd ség mozgósítására törekszünk, akkor ez fokozottabb mérték-! ben vonatkozik a kutatásra, a fejlesztésre, a laboratóriumoké ra stb. A tudományos és mérnöki munkát a termelés élvonalának tartjuk. Továbbra is úgy fej-, lesztjük, hogy megelőzze a ter* melés szükségleteit, de ugyan* akkor feljebb emeljük a mércét, amelynek egyetlen mutatója, hogy mit jelent a társadalom számára. Elvtársak! Ahogyan Husák elvtárs beszá* mólójából és a XIII. kongresz* szus időpontja óta eltelt párt* munka tanulságaiból következ* tethető, most létrejöttek az ak. tív pártélet alapvető feltételei és a kommunistáknak sokkal nagyobb hatást kell gyakorol' niuk a társadalomra. A célunk az, hogy megnyerjük a párt gazdaságpolitikájának a becsű* letes dolgozókat, a munkásokat, a technikusokat, a mezőgazda, sági és egyéb dolgozókat, akik tudásukkal, képességeikkel és kezdeményezésükkel döntenek arról, hogy milyen gyors ütem* ben haladunk előre. A gyárakban, az építkezéseken, a szán* tóföldeken és a többi munka* helyen döntenek végső érvényességgel politikánk eredmé* nyeiről. A közvetlenül előttünk álló 1971. esztendő jelentőségét nemcsak az fokozza, hogy az 5. ötéves terv első éve, hanem kü* lönösen az, hogy 1971-ben ünnepeljük Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 50. évfordulóját. Tegyünk meg mindent azért, hogy ezt az évfordulót munkával és a munka sikeres eredményeivel ünnepeljük. A belgrádi Neimar cég két gyógyfürdőt épít Pöstyénbcn. Képünkön a befejezés előtt álló nyolcemeletes Balnea Grand és az ötemeletes BalneaSplendid. (Felvétel; Štefan Petráš — CSTK)