Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-07 / 265. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Lengyel—nyugatnémet párbeszéd AZ ÓVATOS OPTIMIZMUS kilátásait erősítik azok a hírek, melyeket a hét elején Varsóban kezdődött lengyel—nyugatnémet tárgyalásokról kapunk. A két ország negyedszázados történetében először került sor ugyanis arra, hogy külügyminiszteri szinten próbálják egyeztetni a lengyel—nyugatnémet államközi szerződés megkötésével kapcsolatos érdekeket, s ezzel új szakaszt nyitni a két ország második világháború utáni történelmében. A TASZSZ AZ AMERIKAI VÁLASZTÁSOKRÓL A lengyel kormány az elmúlt évek során nem egyszer kifejezte a kapcsolatok normalizálása Iránti igényét, azonban a hatalmon levő GDU/CSU kormánykoalíció merev, a történelmi realitásokat figyelmen kívül hagyó politikája lehetetlenné tette még a tárgyalások kilátásait is. Legutoljára tavaly májusban W. Gomulka, a LEMP KB első titkára javasolta a bonni kormánynak az államközi szerződés megkötését, s a nyugati lengyel határ véglegesnek történő elismerését. A CDU/CSU bukása után Lengyelország megismételte javaslatát az SPD-FDP, tehát a szociáldemokrata—szabaddemokrata kormánykoalíciónak is, mely a jelek szerint a Kelet-nyugati kapcsolatok kérdésében is megpróbált új utakon járni. A Brandt-kormány, amely közben a Szovjetunióval is megkezdte tárgyalásait, kedvezően válaszolt a lengyel javaslatra. Ennek eredményeképpen kezdődhettek meg — külügy miniszterhely e ttesi szi nten — ez év februárjában (felváltva a két ország fővárosában) a tapogatózó, majd — háromszori találkozó után — az előkészítő tárgyalások. Június 8—10-én, Bonnban közleményben jelentették be a felek, hogy az álláspontok kifejtése után az államközi szerződés alapjául szolgáló egyezmény-tervezet előkészítéséhez látnak. Bár a tervezet körül a nyugatnémet sajtó különböző kampányokat rendezett, s a parlamenti ellenzék is kifejezte nem tetszését, s azt a szándékát is, hogy akadályozni fogja ezeket a törekvéseket, az októberi találkozó után Winiewicz lengyel külügyminiszterhelyettes és Duckwitz nyugatnémet külügyi államtitkár egyaránt úgy nyilatkozott, hogy az érdemi előkészítő tárgyalások befejeződtek, s a novemberi varsói külügyminiszteri találkozó elé mór kész szöveget terjesztenek. A hét elején megkezdődött tárgyalások bár bíztatóan haladnak, s ahogy Walter Scheel külügyminiszter kijelentette „az álláspontok közeledtek", a tárgyalások sikeres befejezéséig azonban „bizonyos nehézségeket még le kell küzdeni". A külügyminiszter nyilatkozata egyébként arra utal, hogy a nyugatnémet—lengyel kapcsolatok normalizálását helyesen értékelik, s ezt „nemcsak Lengyelország és az NSZK, hanem egész Európa szemponftából is" fontosnak tartják. Ezt erősítette meg Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter is, amikor kijelentette, hogy a tárgyalások eredményétől „nemcsak a lengyel—nyugatnémet politikai kapcsolatok rendezése, hanem jelentős mértékben az európai földrész helyzetének alakulása is függ." A döntő szakaszukba érkezett tárgyalások célja, hogy ezek befejeztével aláírják az államközi megállapodást. Bár a tanácskozások titkosak, a nyugatnémet sajtó szerint a Varsóban aláírandó szerződés sok hasonlóságot mutat a megkötött szovjet—nyugatnémet szerződéssel. Az okmány bevezető részét — mely a feltételezések szerint tartalmazni fogja annak leszögezését, hogy Lengyelország az ún. harmadik birodalom nagyhatalmi törekvéseinek első áldozata volt — négy fejezet kövfiti mejd. Ezek közül az első az Odera—Neisse államhatár elismeréséről, a második az erőszakról való kölcsönös lemondásról, a harmadik a két ország viszonyainak rendezéséről, a negyedik pedig a két állam korábban megkötött nemzetközi jogi megállapodásai elismeréséről szól. A szerződés még nyitott, vitatott kérdéseinek tisztázása a mostani tárgyalások feladata. Kulcskérdés: o z Odera—Neisse-határ A leginkább vitatott kérdés az Odera—Neisse határ elismerésének megfogalmazása körül van. A lengyel kormány ezt a szerződés megkötése alapfának tekinti. S bár a szovjet—nyugatnémet megállapodásban leszögezték az európai realitásokat, azt a tényt, hogy az államok határát — beleértve az Odera— Neisse határt, mely a Lengyel Népköztársaság nyugati határa — sérthetetlennek tartják, a nyugatnémetek láthatóan kompromisszumos megoldást szeretnének elérni. „Tudjuk — mondta Scheel a tárgyalások megkezdésekor —, hogy a kulcskérdés az Odera—Neisse-határ ügye. Ez a tárgyalások fő témája. Már többször kifejtettük, s most megismételjük, hogy a megkötendő egyezmény csak a Német Szövetségi Köztársaságra vonatkozhat, Németországra, mint egészre nem. Ez a megállapodás nem akadályozhatja meg a német békeszerződés megkötését, nem helyettesítheti a lengyel—német békeszerződést, s nem szabad megterhelni olyan pontokkal, amelyek később vita tárgyát képezhetik". A bizonyítások ideje A CDU/CSU-hoz közelálló nyugatnémet sajtó, látva a tárgyalások előrehaladását, azzal próbál érvelni, hogy az NSZK korlátozott szuverenitása folytán — mivel a négy nagyhatalomnak Németország egészével szemben különleges jogai vannak — nincs abban a helyzetben, hogy jogilag véglegesnek ismerje el az Odera—Neissehatárt. Ezzel kapcsolatban írta a minap a Zycie Warszawy, hogy Lengyelország nem azt várja az NSZK-tól, hogy „Németország, mint egész" nevében ismerje el a határt, hanem hogy ezt az NSZK-t irányító bonni kormány nevében tegye meg. A kijelölt, vagy végleges határ körüli vita egyik oka kétségtelenül a Brandt-kormányra nehezedő ellenzéki nyomás. A nyugatnémet külügyminiszter kompromisszumra törekvő igyekezetében feltehetően az a szándék is benne' van, hogy lecsillapítsák az ellenzéki és nacionalista köröket, nem utolsó sorban azonban a közelgő hesseni választások — melyeket amolyan próbaválasztásoknak is minősítenek — is befolyásolhatják. Az adott esetben azonban arról van szó, hogy a nyugatnémet kormány a világ közvéleménye előtt ismételten bebizonyítsa, minden választási manővernél többre becsüli az európai béke és biztonság hatékony támogatásának az ügyét. SCHEEL KÜLÜGYMINISZTER szerint a moszkvai szerződéssel megtették az első lépést a Kelettel való kibékülés felé. A nyugat-berlini kérdés kielégítő rendezése mellett — melynek tanácskozásai is most folynak — a lengyel—nyugatnémet szerződés megkötése újabb fegyverténye lehetne a Brandt-kormány cselekvőképességének, ha valóban a realitások útját kívánják járni. FONOD ZOLTÁN Moszkva — A november 3-án lezajlott időközi választások eredményeivel még sokáig foglalkoznak majd az elemzések és kommentárok — írja Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyarázója. Az Egyesült Államokban sokat fognak vitatkozni arról, mennyire voltak sikeresek vagy sikertelenek a különféle taktikai fogások, cselek és trükkök, amelyeket a két burzsoá párt, a köztársaságiak és a demokraták alkalmaztak. A legfőbb következtetés azonban már most is világos: a hatalmon levő Republikánus Párt, nem tudta elérni hivatalosan bejelentett célját — pozícióinak jelentős megjavítását a kongresszus két házában. Nem sikerült megszereznie az ellenőrzést a szenátus felett, ahol az elnök egyes akcióival szemben mutatkozó ellenállás időnként nehézségeket okozott a Fehér Ház jelenlegi gazdájának. A legfrissebb adatok szerint a demokratáknak a szenátusban 53, a köztársaságiaknak 44 mandátumuk lesz. Egy mandátumot a republikánusok támogatására hajló konzervatív, egyet peďig a demokratákat támogató független szenátor kapott. Még mindig nincs végeredmény az Indiana állambeli választásokról. A képviselőházban a helyek 254:180 arányban oszlanak meg a Demokrata Párt javára. Megválasztották a Demokrata Párt néhány ismert személyiségét, köztük Humphreyt, Muskie-t és Kennedyt. Igaz, mások, akik ugyancsak a kormányzattal szembeni bíráló álláspontjukról nevezetesek, vereséget szenvedtek a választásokon. Alaposan megfogyatkozott a köztársaság párti kormányzók száma. Márpedig a kormányzói tisztség igen fontos tényező az 1972. évi elnökválasztások előtti küzdelemben. Általában és végeredményben a kedélyek mesterséges felizgatása, azok a kísérletek, hogy elvonják a választók figyelmét a válóságos problémákról, nem hozták meg a várt eredményt. A parlamentben nem ment végbe az erők gyökeres átcsoportosulása. CHILE J SZOCIALIZMUS ÚTJÁRA TÉRT" Santiago — Salvador Allende chilei elnök csütörtökön 80 ezer főnyi tömeggyülésen jelentette be Santiagóban, hogy „Chile elindult a szocializmus felé vezető úton". Az újonnan megválasztott elnök Ígéretet tett arra, hogy a hatalmat a nép kezébe adja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véget vetnek a monopóliumok uralmának, amelyek maroknyi család kezébe összpontosították az ország egész gazdasági életét. Biztosítják a chilei föld kincseinek az ország javára való kiaknázását. „A hatalom azok kezében összpontosul majd, akik megélhetésüket saját munkájukkal biztosítják". Allende említést tett Schneider tábornok meggyilkolásáról is és kijelentette, hogy a merénylet feltehetően megóvta az országot egy államcsínytől. Az elnök arra utalt, hogy az öszszeesküvők azért akarták elrabolni a hadsereg főparancsnokát, hogy nevével visszaélve utasításokat adjanak a hadseregnek, s így államcsínyt készítsenek elő. A leszerelés kérdése az ENSZ politikai bizottságában New York — Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága csütörtökön folytatta a leszereléssel kapcsolatos kérdések megvitatását. S. G. Ronan, Írország képviselője méltatta a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások jelentőségét. Az atomsorompó szerződést a béke eszközének nevezte. Ronan támogatásáról biztosította a bizottság elé terjesztett szerződéstervezetet, amely megtiltaná az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverek elhelyezését a tengerek és ócenánok mélyén és fenék térségében. H. F. Eschauúer, Hollandia képviselője kijelentette, hogy Bíróság előtt a quebeci terroristák A „Quebeci Felszabadítást Front" terrorszervezet állítólagos tagjainak első csoportját csütörtökön bíróság elé állították Montrealban. Tíz vádlottat — közöttük Trudeau miniszterelnök egykori pártfogoltját — gyanúsítanak azzal, hogy tagjai voltak ennek a szervezetnek és a kormány megdöntésére szövetkeztek. A kanadai kormány a „frontot" Laporte quebeci munkaügyi miniszter meggyilkolása és Cross brit kereskedelmi tanácsos elrablása után törvényen kívül helyezte. A per első napján botrány tört ki. A vádlottak közül öten politikai jelszavakat kiabáltak, szidalmazták a szövetségi és a tartományi kormányzatot, a politikai vezetőket, a jogrendszert és az egész politikai struktúrát. Bonyodalmak a franciaországi tűzvész korili Párizs — A franciaországi St. Laurent-Du-Pontban, ahol vasárnap 144 emberéletet követelő, szörnyű tűzvész pusztított, a szakszervezetek és a kereskedők szövetsége önkényesnek és igazságtalannak minősítette a polgármester, Pierre Perrin felmentését. Ezt tudvalevőleg a francia kormány határozta el. Felfüggesztették hivatalából a polgármesteren kívül Albert Uhrich-t, Isere prefektúra főtitkárát is. Az intézkedések közvetve azt fejezik ki, hogy a A hazafias erők újabb sikerei Kambodzsában Phnom Penh — A szabadságharcosok és a Lon Nol-rezsim csapatai között — a Phnom Penh-i főparancsnokság közlése szerint — csütörtökön nagyszabású ütközetre került sor. A hadműveletekről szóló hírügynökségi jelentések szerint a kormánycsapatok súlyos veszteséget szenvedtek és helyzetük tovább gyengül. A jelentések beszámolnak arról is, hogy a saigoni csapatok beavatkozása a harcokba az egyik legnagyobb akció a saigoni rendszer intervenciója óta. A saigoni intervenciós csapatok a Kambodzsa területén tartózkodó többi saigoni csapatokkal és a bábrendszer csapataival együtt tíznapos sorozatos hadműveletekbe kezdtek. Az a törekvésük, hogy a hazafias erők támaszpontjait megsemmisítsék és kiszabadítsák a fővárost a hazafias erők gyűrűjéből. Közölték azt is, hogy a had műveletekkel egyidőben az amerikai hetedik flottához tartozó Rowan torpedórombolót a Sziámi-öböl térségébe vezényelték, s innen nehéz ágyúkkal lövi a dél-vietnami partokat. kormányát nyugtalanítja a vegyi gyomirtószerek és a növényzetet pusztító kémiai eszközök katonai célokra történő széles körű alkalmazása. Eschauzier sürgette, hogy az ENSZ fordítson nagyobb figyelmet a hagyományos fegyverek csökkentésével kapcsolatos problémákra. De Araujo Castro, Brazília küldötte kifejezte azt a reményét, hogy a következő évtized a leszerelés évtizede lesz. Támogatta azt a szerződéstervezetet. amely megtiltaná, hogy atom- és más tömegpusztító fegyvereket helyezzenek el a lengerfenéken és az óceánok fenék térségében. A Montrealban megjelenő „Gazette" pénteki számában azt állította, hogy a rendőrség fényképnek jutott a britokába. A felvétel az elrabolt James Crosst ábrázolja, amint egy „robbanóanyag!" feliratú ládán ül és kártyázik, s a fotó hátlapján Cross aláírása olvasható. A tudósítás, amely „megbízható körökre" hivatkozik, nem tesz említést arról, hogy a rendőrség szerint mikor készítették ezt a felvételt, és hogy Cross aláírása hiteles-e. Crossról utoljára október 18-án hallottak ... Ottavában a kanadai alsóház csütörtökön 152:1 arányban második olvasásban ls elfogadta a kormány által javasolt ideiglenes rendfenntartó intézkedéseket, amelyeket az október 18-án kihirdetett háborús szükségállapot helyett vezetnek be. kormány a két tisztségviselőt felelősnek tartja a tűzvészért, amennyiben állítólag nem tettek meg minden, hatáskörükbe tartozó óvintézkedést. A város szakszervezetei és kereskedői péntek estére egyórás sztrájkot hirdetnek, tiltakozásul a polgármester és a megyei főtitkár elleni, általuk jogtalannak tartott eljárás miatt. Párizsban pénteken vitatja meg a nemzetgyűlés a tűzvész okainak felderítésére indított vizsgálat eredményeit. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözlő táviratot küldött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek megalakulása 25. évfordulója alkalmából. A SZOVJETUNIÓ és az Egyesült Államok küldöttsége, mely, Helsinkiben a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról tárgyal, tegnap megtartotta következő ülését az amerikai nagykövetség épületében. ALBERT BONGO, gaboni köztársasági elnök Párizsban kijelentette, hogy országa egyetért az Elefántcsontpart felhívásával, mely azt javasolja, hogy a független afrikai országok kezdjék meg párbeszédüket a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság képviselőivel. HOUARI BUMEDIEN algériai elnök, a francia-ellenes felszabadító háború kezdetének 16. évfordulója alkalmából utasítást adott mintegy 100 politikai fogoly szabadon bocsátására. Az algériai kormányhoz közel álló forrásokból származó értesülések szerint az amnesztia főleg a betiltott kommunista párt és a népi ellenállási szervezet vezetőit érinti. WASHINGTONBAN hivatalosan közölték, hogy csütörtökön föld alatti atomrobbantást hajtottak végre az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén. A NEMZETKÖZI BÚZA TANÁCS (IWC) londoni értekezletén úgy határozott, hogy 1971 január derekán Genfben értekezletre ül össze az 1971 június végén lejáró búzaegyezmény helyébe lépő új egyezmény kidolgozására. A londoni ülésen a Nemzetközi Búza Tanács 30 tagállamának képviselője volt jelen. A KONGÜI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG legfelsőbb bírósága tegnap Joseph Mobutu tábornokot hétéves időszakra hivatalosan köztársasági elnökké nyilvánította. A KOREAI MUNKAPÁRT V. kongresszusa tegnap folytatta munkáját. A küldöttek meghallgatták a nemzetközi munkás és kommunista pártok vezetőinek üdvözlő táviratát, közte a CSKP KB táviratát is. A vita során a küldöttek támogatták a KMP első titkára, Kim Ir-Szen által előterjesztett beszámolót a párt tevékenységéről. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta Jorge del Pradót, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkátót, az RKJ? Központi Bizottságának meghívására Romániában tartózkodó perui pártküldöttség vezetőjét. Mindketten óhajukat fejezték ki, hogy ápolni kívánják a két párt nemzetközi szolidaritását és a társadalmi haladás, a nemzetközi béke és együttműködés érdekében.