Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-07 / 265. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Lengyel—nyugatnémet párbeszéd AZ ÓVATOS OPTIMIZMUS kilátásait erősítik azok a hírek, melyeket a hét elején Varsóban kezdődött lengyel—nyugat­német tárgyalásokról kapunk. A két ország negyedszázados történetében először került sor ugyanis arra, hogy külügymi­niszteri szinten próbálják egyeztetni a lengyel—nyugatnémet államközi szerződés megkötésével kapcsolatos érdekeket, s ez­zel új szakaszt nyitni a két ország második világháború utáni történelmében. A TASZSZ AZ AMERIKAI VÁLASZTÁSOKRÓL A lengyel kormány az elmúlt évek során nem egyszer kife­jezte a kapcsolatok normalizálása Iránti igényét, azonban a ha­talmon levő GDU/CSU kormány­koalíció merev, a történelmi realitásokat figyelmen kívül ha­gyó politikája lehetetlenné tet­te még a tárgyalások kilátá­sait is. Legutoljára tavaly májusban W. Gomulka, a LEMP KB el­ső titkára javasolta a bonni kor­mánynak az államközi szerző­dés megkötését, s a nyugati lengyel határ véglegesnek tör­ténő elismerését. A CDU/CSU bukása után Lengyelország meg­ismételte javaslatát az SPD-FDP, tehát a szociáldemokrata—sza­baddemokrata kormánykoalíció­nak is, mely a jelek szerint a Kelet-nyugati kapcsolatok kér­désében is megpróbált új uta­kon járni. A Brandt-kormány, amely közben a Szovjetunióval is megkezdte tárgyalásait, ked­vezően válaszolt a lengyel ja­vaslatra. Ennek eredményekép­pen kezdődhettek meg — kül­ügy miniszterhely e ttesi szi nten — ez év februárjában (felvált­va a két ország fővárosában) a tapogatózó, majd — háromszo­ri találkozó után — az előkészí­tő tárgyalások. Június 8—10-én, Bonnban közleményben jelen­tették be a felek, hogy az állás­pontok kifejtése után az állam­közi szerződés alapjául szolgá­ló egyezmény-tervezet előkészí­téséhez látnak. Bár a tervezet körül a nyugat­német sajtó különböző kampá­nyokat rendezett, s a parlamenti ellenzék is kifejezte nem tet­szését, s azt a szándékát is, hogy akadályozni fogja ezeket a törekvéseket, az októberi ta­lálkozó után Winiewicz lengyel külügyminiszterhelyettes és Duckwitz nyugatnémet külügyi államtitkár egyaránt úgy nyilat­kozott, hogy az érdemi előké­szítő tárgyalások befejeződtek, s a novemberi varsói külügymi­niszteri találkozó elé mór kész szöveget terjesztenek. A hét elején megkezdődött tárgyalások bár bíztatóan ha­ladnak, s ahogy Walter Scheel külügyminiszter kijelentette „az álláspontok közeledtek", a tár­gyalások sikeres befejezéséig azonban „bizonyos nehézsége­ket még le kell küzdeni". A kül­ügyminiszter nyilatkozata egyébként arra utal, hogy a nyugatnémet—lengyel kapcsola­tok normalizálását helyesen ér­tékelik, s ezt „nemcsak Len­gyelország és az NSZK, hanem egész Európa szemponftából is" fontosnak tartják. Ezt erősítette meg Stefan Jedrychowski len­gyel külügyminiszter is, ami­kor kijelentette, hogy a tárgya­lások eredményétől „nemcsak a lengyel—nyugatnémet politikai kapcsolatok rendezése, hanem jelentős mértékben az európai földrész helyzetének alakulása is függ." A döntő szakaszukba érkezett tárgyalások célja, hogy ezek befejeztével aláírják az államközi megállapodást. Bár a tanácskozások titkosak, a nyugatnémet sajtó szerint a Varsóban aláírandó szerződés sok hasonlóságot mutat a meg­kötött szovjet—nyugatnémet szerződéssel. Az okmány beve­zető részét — mely a feltétele­zések szerint tartalmazni fogja annak leszögezését, hogy Len­gyelország az ún. harmadik bi­rodalom nagyhatalmi törekvé­seinek első áldozata volt — négy fejezet kövfiti mejd. Ezek közül az első az Odera—Neisse államhatár elismeréséről, a má­sodik az erőszakról való köl­csönös lemondásról, a harmadik a két ország viszonyainak ren­dezéséről, a negyedik pedig a két állam korábban megkötött nemzetközi jogi megállapodásai elismeréséről szól. A szerződés még nyitott, vitatott kérdései­nek tisztázása a mostani tár­gyalások feladata. Kulcskérdés: o z Odera—Neisse-határ A leginkább vitatott kérdés az Odera—Neisse határ elisme­résének megfogalmazása körül van. A lengyel kormány ezt a szerződés megkötése alapfának tekinti. S bár a szovjet—nyugat­német megállapodásban leszö­gezték az európai realitásokat, azt a tényt, hogy az államok határát — beleértve az Odera— Neisse határt, mely a Lengyel Népköztársaság nyugati határa — sérthetetlennek tartják, a nyugatnémetek láthatóan komp­romisszumos megoldást szeretné­nek elérni. „Tudjuk — mondta Scheel a tárgyalások megkez­désekor —, hogy a kulcskérdés az Odera—Neisse-határ ügye. Ez a tárgyalások fő témája. Már többször kifejtettük, s most megismételjük, hogy a megkö­tendő egyezmény csak a Német Szövetségi Köztársaságra vonat­kozhat, Németországra, mint egészre nem. Ez a megállapo­dás nem akadályozhatja meg a német békeszerződés megköté­sét, nem helyettesítheti a len­gyel—német békeszerződést, s nem szabad megterhelni olyan pontokkal, amelyek később vi­ta tárgyát képezhetik". A bizonyítások ideje A CDU/CSU-hoz közelálló nyu­gatnémet sajtó, látva a tárgya­lások előrehaladását, azzal pró­bál érvelni, hogy az NSZK kor­látozott szuverenitása folytán — mivel a négy nagyhatalom­nak Németország egészével szemben különleges jogai van­nak — nincs abban a helyzet­ben, hogy jogilag véglegesnek ismerje el az Odera—Neisse­határt. Ezzel kapcsolatban írta a minap a Zycie Warszawy, hogy Lengyelország nem azt várja az NSZK-tól, hogy „Né­metország, mint egész" nevében ismerje el a határt, hanem hogy ezt az NSZK-t irányító bonni kormány nevében tegye meg. A kijelölt, vagy végleges ha­tár körüli vita egyik oka két­ségtelenül a Brandt-kormányra nehezedő ellenzéki nyomás. A nyugatnémet külügyminiszter kompromisszumra törekvő igye­kezetében feltehetően az a szándék is benne' van, hogy le­csillapítsák az ellenzéki és na­cionalista köröket, nem utolsó sorban azonban a közelgő hes­seni választások — melyeket amolyan próbaválasztásoknak is minősítenek — is befolyásol­hatják. Az adott esetben azon­ban arról van szó, hogy a nyu­gatnémet kormány a világ köz­véleménye előtt ismételten be­bizonyítsa, minden választási manővernél többre becsüli az európai béke és biztonság haté­kony támogatásának az ügyét. SCHEEL KÜLÜGYMINISZTER szerint a moszkvai szerződéssel megtették az első lépést a Ke­lettel való kibékülés felé. A nyugat-berlini kérdés kielégítő rendezése mellett — melynek tanácskozásai is most folynak — a lengyel—nyugatnémet szerződés megkötése újabb fegy­verténye lehetne a Brandt-kor­mány cselekvőképességének, ha valóban a realitások útját kí­vánják járni. FONOD ZOLTÁN Moszkva — A november 3-án lezajlott időközi választások eredményeivel még sokáig fog­lalkoznak majd az elemzések és kommentárok — írja Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyará­zója. Az Egyesült Államokban sokat fognak vitatkozni arról, mennyire voltak sikeresek vagy sikertelenek a különféle takti­kai fogások, cselek és trükkök, amelyeket a két burzsoá párt, a köztársaságiak és a demokra­ták alkalmaztak. A legfőbb kö­vetkeztetés azonban már most is világos: a hatalmon levő Re­publikánus Párt, nem tudta el­érni hivatalosan bejelentett célját — pozícióinak jelentős megjavítását a kongresszus két házában. Nem sikerült megsze­reznie az ellenőrzést a szená­tus felett, ahol az elnök egyes akcióival szemben mutatkozó ellenállás időnként nehézsége­ket okozott a Fehér Ház jelen­legi gazdájának. A legfrissebb adatok szerint a demokratáknak a szenátusban 53, a köztársaságiaknak 44 mandátumuk lesz. Egy mandá­tumot a republikánusok támo­gatására hajló konzervatív, egyet peďig a demokratákat támogató független szenátor kapott. Még mindig nincs vég­eredmény az Indiana állambeli választásokról. A képviselőház­ban a helyek 254:180 arányban oszlanak meg a Demokrata Párt javára. Megválasztották a Demokra­ta Párt néhány ismert személyi­ségét, köztük Humphreyt, Mus­kie-t és Kennedyt. Igaz, mások, akik ugyancsak a kormányzat­tal szembeni bíráló álláspont­jukról nevezetesek, vereséget szenvedtek a választásokon. Alaposan megfogyatkozott a köztársaság párti kormányzók száma. Márpedig a kormányzói tisztség igen fontos tényező az 1972. évi elnökválasztások előt­ti küzdelemben. Általában és végeredményben a kedélyek mesterséges feliz­gatása, azok a kísérletek, hogy elvonják a választók figyelmét a válóságos problémákról, nem hozták meg a várt eredményt. A parlamentben nem ment vég­be az erők gyökeres átcsopor­tosulása. CHILE J SZOCIALIZMUS ÚTJÁRA TÉRT" Santiago — Salvador Allende chilei elnök csütörtökön 80 ezer főnyi tömeggyülésen jelen­tette be Santiagóban, hogy „Chile elindult a szocializmus felé vezető úton". Az újonnan megválasztott el­nök Ígéretet tett arra, hogy a hatalmat a nép kezébe adja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véget vetnek a monopóliumok uralmának, amelyek maroknyi család kezébe összpontosították az ország egész gazdasági éle­tét. Biztosítják a chilei föld kincseinek az ország javára való kiaknázását. „A hatalom azok kezében összpontosul majd, akik megélhetésüket sa­ját munkájukkal biztosítják". Allende említést tett Schnei­der tábornok meggyilkolásáról is és kijelentette, hogy a me­rénylet feltehetően megóvta az országot egy államcsínytől. Az elnök arra utalt, hogy az ösz­szeesküvők azért akarták elra­bolni a hadsereg főparancsno­kát, hogy nevével visszaélve utasításokat adjanak a hadse­regnek, s így államcsínyt ké­szítsenek elő. A leszerelés kérdése az ENSZ politikai bizottságában New York — Az ENSZ köz­gyűlés politikai bizottsága csü­törtökön folytatta a leszerelés­sel kapcsolatos kérdések meg­vitatását. S. G. Ronan, Írország képvi­selője méltatta a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások jelentőségét. Az atomsorompó szerződést a béke eszközének nevezte. Ronan támogatásáról biztosította a bizottság elé ter­jesztett szerződéstervezetet, amely megtiltaná az atomfegy­ver és más tömegpusztító fegy­verek elhelyezését a tengerek és ócenánok mélyén és fenék térségében. H. F. Eschauúer, Hollandia képviselője kijelentette, hogy Bíróság előtt a quebeci terroristák A „Quebeci Felszabadítást Front" terrorszervezet állítóla­gos tagjainak első csoportját csütörtökön bíróság elé állítot­ták Montrealban. Tíz vádlottat — közöttük Trudeau miniszter­elnök egykori pártfogoltját — gyanúsítanak azzal, hogy tagjai voltak ennek a szervezetnek és a kormány megdöntésére szö­vetkeztek. A kanadai kormány a „frontot" Laporte quebeci munkaügyi miniszter meggyil­kolása és Cross brit kereske­delmi tanácsos elrablása után törvényen kívül helyezte. A per első napján botrány tört ki. A vádlottak közül öten politikai jelszavakat kiabáltak, szidalmazták a szövetségi és a tartományi kormányzatot, a po­litikai vezetőket, a jogrendszert és az egész politikai struktúrát. Bonyodalmak a franciaországi tűzvész korili Párizs — A franciaországi St. Laurent-Du-Pontban, ahol vasár­nap 144 emberéletet követelő, szörnyű tűzvész pusztított, a szakszervezetek és a kereske­dők szövetsége önkényesnek és igazságtalannak minősítette a polgármester, Pierre Perrin fel­mentését. Ezt tudvalevőleg a francia kormány határozta el. Felfüggesztették hivatalából a polgármesteren kívül Albert Uhrich-t, Isere prefektúra főtit­kárát is. Az intézkedések köz­vetve azt fejezik ki, hogy a A hazafias erők újabb sikerei Kambodzsában Phnom Penh — A szabadság­harcosok és a Lon Nol-rezsim csapatai között — a Phnom Penh-i főparancsnokság közlése szerint — csütörtökön nagysza­bású ütközetre került sor. A hadműveletekről szóló hírügy­nökségi jelentések szerint a kor­mánycsapatok súlyos vesztesé­get szenvedtek és helyzetük to­vább gyengül. A jelentések beszámolnak ar­ról is, hogy a saigoni csapatok beavatkozása a harcokba az egyik legnagyobb akció a sai­goni rendszer intervenciója óta. A saigoni intervenciós csapatok a Kambodzsa területén tartóz­kodó többi saigoni csapatokkal és a bábrendszer csapataival együtt tíznapos sorozatos had­műveletekbe kezdtek. Az a tö­rekvésük, hogy a hazafias erők támaszpontjait megsemmisítsék és kiszabadítsák a fővárost a hazafias erők gyűrűjéből. Közölték azt is, hogy a had műveletekkel egyidőben az ame­rikai hetedik flottához tartozó Rowan torpedórombolót a Sziá­mi-öböl térségébe vezényelték, s innen nehéz ágyúkkal lövi a dél-vietnami partokat. kormányát nyugtalanítja a ve­gyi gyomirtószerek és a nö­vényzetet pusztító kémiai esz­közök katonai célokra történő széles körű alkalmazása. Es­chauzier sürgette, hogy az ENSZ fordítson nagyobb figyelmet a hagyományos fegyverek csök­kentésével kapcsolatos problé­mákra. De Araujo Castro, Brazília küldötte kifejezte azt a remé­nyét, hogy a következő évtized a leszerelés évtizede lesz. Tá­mogatta azt a szerződésterveze­tet. amely megtiltaná, hogy atom- és más tömegpusztító fegyvereket helyezzenek el a lengerfenéken és az óceánok fenék térségében. A Montrealban megjelenő „Gazette" pénteki számában azt állította, hogy a rendőrség fényképnek jutott a britokába. A felvétel az elrabolt James Crosst ábrázolja, amint egy „robbanóanyag!" feliratú ládán ül és kártyázik, s a fotó hát­lapján Cross aláírása olvasható. A tudósítás, amely „megbízható körökre" hivatkozik, nem tesz említést arról, hogy a rendőr­ség szerint mikor készítették ezt a felvételt, és hogy Cross aláírása hiteles-e. Crossról utol­jára október 18-án hallottak ... Ottavában a kanadai alsóház csütörtökön 152:1 arányban má­sodik olvasásban ls elfogadta a kormány által javasolt ideigle­nes rendfenntartó intézkedése­ket, amelyeket az október 18-án kihirdetett háborús szükségálla­pot helyett vezetnek be. kormány a két tisztségviselőt felelősnek tartja a tűzvészért, amennyiben állítólag nem tet­tek meg minden, hatáskörükbe tartozó óvintézkedést. A város szakszervezetei és kereskedői péntek estére egy­órás sztrájkot hirdetnek, tilta­kozásul a polgármester és a megyei főtitkár elleni, általuk jogtalannak tartott eljárás miatt. Párizsban pénteken vitatja meg a nemzetgyűlés a tűzvész okainak felderítésére indított vizsgálat eredményeit. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra üdvözlő táviratot küldött a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnek megalakulása 25. év­fordulója alkalmából. A SZOVJETUNIÓ és az Egye­sült Államok küldöttsége, mely, Helsinkiben a stratégiai fegy­verkezés korlátozásáról tár­gyal, tegnap megtartotta követ­kező ülését az amerikai nagy­követség épületében. ALBERT BONGO, gaboni köz­társasági elnök Párizsban kije­lentette, hogy országa egyetért az Elefántcsontpart felhívásá­val, mely azt javasolja, hogy a független afrikai országok kezd­jék meg párbeszédüket a faj­üldöző Dél-afrikai Köztársaság képviselőivel. HOUARI BUMEDIEN algériai elnök, a francia-ellenes felsza­badító háború kezdetének 16. évfordulója alkalmából utasítást adott mintegy 100 politikai fo­goly szabadon bocsátására. Az algériai kormányhoz közel álló forrásokból származó értesülé­sek szerint az amnesztia főleg a betiltott kommunista párt és a népi ellenállási szervezet ve­zetőit érinti. WASHINGTONBAN hivatalo­san közölték, hogy csütörtökön föld alatti atomrobbantást haj­tottak végre az Egyesült Álla­mok nevadai kísérleti telepén. A NEMZETKÖZI BÚZA TA­NÁCS (IWC) londoni értekezle­tén úgy határozott, hogy 1971 ja­nuár derekán Genfben értekez­letre ül össze az 1971 június végén lejáró búzaegyezmény he­lyébe lépő új egyezmény kidol­gozására. A londoni ülésen a Nemzetközi Búza Tanács 30 tag­államának képviselője volt je­len. A KONGÜI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG legfelsőbb bíró­sága tegnap Joseph Mobutu tá­bornokot hétéves időszakra hi­vatalosan köztársasági elnökké nyilvánította. A KOREAI MUNKAPÁRT V. kongresszusa tegnap folytatta munkáját. A küldöttek meghall­gatták a nemzetközi munkás és kommunista pártok vezetőinek üdvözlő táviratát, közte a CSKP KB táviratát is. A vita során a küldöttek támogatták a KMP első titkára, Kim Ir-Szen által előterjesztett beszámolót a párt tevékenységéről. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta Jorge del Pra­dót, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­tót, az RKJ? Központi Bizottsá­gának meghívására Romániában tartózkodó perui pártküldöttség vezetőjét. Mindketten óhajukat fejezték ki, hogy ápolni kíván­ják a két párt nemzetközi szoli­daritását és a társadalmi hala­dás, a nemzetközi béke és együttműködés érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents