Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

Közép-Silovákia jel­legzetes hegyvidék, s ezért különlegességei is az erdőségekhez^, hegyi élethez kapcso­lódnak. ÉLNEK MÉG SZÉNÉGETŐK Donovaly környékén egykor számos szénégető család élt, ők látták el a régi vaskohászati technológiához elengedhetetlen faszénnel a Felső-Garam vidéki Coburg üzemeket. Ma már csak e családnevek élnek, néhány belő­lük község, hegyi település neve lett. Napjainkban azonban ismét felbukkant a szénégető mester­ség — de Korpona környékén. Az itteni erdőüzem hulladékfa feldolgozó üzemegységében Hon­tianské Nemce-ben néhány évvel ezelőtt probléma volt a vastag­kérgű fafajták értékesítése. Még tűzifának sem kellett. Elkezdték tehát faszénné égetni. Hat retor­ta-kemencében minden héten egy vagon faszenet készítenek, idén már 135 tonnát expediáltak be­lőle. Ki vásárolja? Leginkább az NSZK, de nagy érdeklődést mutat Svájc, Görögország, Ausztria is. A 13 nőből és 12 férfiból álló szénégető munkacsoport szép de­vizahozamot ér el a régi mester­ség felújításával AZ SZNF VASÚTJA A felkelés 25. évfordulóján, ta­valy a Besztercebánya— Diviaky vasútvonalat elnevezték az SZNF V asútjának. Ezen a szakaszon hurcoltak a felkelők ismert pán­célvonatai. A vasútvonalat kerek harminc évvel ezelőtt építették jellegzetes hegyi terepen. 1936­ban kezdték építeni és 1940-ben fejezték be. Összesen 40 kilomé­ter és 956 méter hosszú a vonal, bár légvonalban csak 23 kilomé­teres távolságot köt össze. A ma­gas hegyek miatt a pályaszaka­szon 22 alagút épült összesen 12 kilométer és 211 méter hosszú­ságban, az alagutakból 543 köb­méter sziklát fejtettek ki. A völ­gyeket 166 híd íveli át. A leg­hosszabb alagút Cremosné előtt 4698,1 méter hosszú. Az építés során 2339 baleset történt, ebből 35 halálos. Az alagutak és hídpil­lérek alapjainak építésénél szá­mos esetben régi beomlott bá­nyafolyosóra bukkantak, ősi bá­nyaszerszámokat találtak, sőt, kifejtett rézércet is. KERESKEDŐK ÚTJABÔI TURISTAÚT Régi feljegyzések rögzítik- a zó­lyomi krónikában, hogy a Buda ­Zólyom—Besztercebánya—Krakkó útvonal igen forgalmas volt. Nagy volt itt a forgalom még századunk húszas éveiben amikor korabeli feljegyzések sz. rint naponta 180 kocsi, 92 sze­mélyautó és 5 teherautó haladt át ezen az útvonalon. A mai for­galom napi 20 000 gépjármű! Csak az autóbuszjáratok száma száznál több. Az első vonat Zó­lyom és Besztercebánya között 1873-ban haladt át. Két vasúti ko­csit két mozdony vontatott más­fél óra hosszat. Napjainkban az útszakasz az épülő Észak—Dél autóút része. Bővíteni és korsze­rűsíteni fogják, hogy a Lengyel­országból Magyarország felé és vissza irányuló turistaforgalom kényelmesebb legyen. ŐSERDŐK ÉS TISZAFA-REZERVÁTUM A Nagy Fátra délkeleti lejtőin Harmanec közelében van Európa legnagyobb tiszafa (vagy ternyő­fa) rezervátuma. A Nagy Fátra egyébként — az Alacsony Tátrá­tól eltérően — kevéssé civilizált turistavidék és így sok más érté­kes növény védett területéül szol­gál. Találunk itt igazi, emberkéz­től nem befolyásolt őserdőt, itt van a rojkavi tőzeg-terület, s a sziklák úgy csúcsosodnak egymás mellett, hogy a „Jánošík Kugli­pálya" nevet kapták. A harma­neci tiszafa rezervátum gyakori látogatói külföldi botanikusok, akik itt, 160 000 tiszafa között szinte a paradicsomban érzik ma­gukat. (vil] . tr $ i v i ^ ff ' » • • - . v ľ ' M. > <­v yw f '•vSflM ^V • -xy^i^X'-r-p-' PÍíí " Tfir. « —/."'í-SÍ í--:-'C:/ " • cs GS N "Od S3 Í3/J íiE A prostitúcióra nincs külön parag­rafus a büntető törvénykönyv­ben, mégis az ilyen nők tevé­kenységét — a fertőző betegsé­gek terjedésének megakadályozása ér­dekében — figyelemmel kísérik egész­ségügyi és közbiztonsági szerveink. A prágai Kriminológiai Kutatóintézet dol­gozói már hosszabb idő óta foglalkoz­nak a prostitúció problémájával. Meg­figyeléseikről dr. Otakar Osmančík, a kutatóintézet főosztályvezetője tájé­koztat. Prostitúció vagy társas szerelem? Felesleges hangsúlyozni talán, hogy a prostitúció terjedésének megakadá­lyozása a cél. Ez pedig a szociális hát­tér ismeretét feltételezi. Kutatásaik so­rán tehát főleg arra kell rávilágítani, milyen környezetből kerülnek ki ezek a nők, hol és milyen eszközökkel „dol­goznak", milyen körökből szerzik ..ügy­feleiket" stb. — A válasz nem is olyan egyszerű, — jelenti ki dr. Osmančík. — A rend­őrségi razziák alkalmával nem akad minden „pillangó" horogra. És hogyan állapítható meg teljes biztonsággal, ki a hivatásos prostituált, és kik a társas szerelem hódolói? Mert lényeges a kü­lönbség. Míg az utóbbiak főleg szóra­kozásra, fiziológiai igényeik kielégíté­sére törekszenek csupán, a hivatásos prostituáltat anyagi érdekek vezérlik. Többnyire munkába se jár, illetve mun­kaviszonya csak látszólagos, vagy ke­resete kiegészítésére bocsátja áruba testét. Minél több az ilyen nő, annál gyor­sabban terjednek a nemi betegségek, különösen az ipari városokban, ahol a legtöbb a jól kereső dolgozó. A szem­füles utcai nőknek csodálatos az átte­kintésük. Pontosan számon tartják, mi­kor, melyik üzemben veszik át a csalá­dos, vagy családtagjaiktól távol élő munkások a fizetést. A prostituáltak hol itt, hol ott teremnek a jó kereset reményében, melyet nemegyszer kisebb lopásokkal is kiegészítenek. Ha kérdőre vonják őket, még a leg­ostobább is tisztában van azzal, hogy váltig tagadnia kell, mert a törvény az önzetlen szerelmet engedélyezi, de a pénzkeresésnek ezt a fajtáját szigorúan bünteti. — Erkölcstelen életmódja és más je­lek alapján csak következtethetünk ar­ra, hivatalos prostituált-e valaki, vagy sem — mondja dr. Osmančík. — Ez azonban még nem bizonyíték. Beszerzé­sét megnehezíti a férfiak szolidaritása, akik többnyire szégyenlik kapcsolatai­kat az ily.en nőkkel és nem szívesen vallják be, hogy drágán — rendszerint egészségükkel is —• fizetnek a szerele­mért. Keritők helyett közvetítők A Kriminológiai Kutatóintézet szak­emberei osztályozzák a megfigyelteket. A legalacsonyabb színvonalúak közé azokat az utcai nőket sorolják, akik olcsó pénzért, néhány koronáért az el­ső hívásra mennek. Többnyire képte­lenek felfogni cselekedetük horderejét, és következményeivel sincsenek tisz­tában — szögezi le dr. Osmančík. Ezért oly gyakori lakói börtöneinknek, ahon­nan kikerülve — mintha mi sem tör­tént volna — folytatják megszokott életmódjukat. Valamivel magasabb a szellemi szín­vonaluk azoknak a nőknek, akik sze­rény fizetésük kiegészítésére töreked­ve, sokszor férjük tudtával, vagy anél­kül vállalkoznak az „éjszakai műszak­ra". A legjobb jövedelmük azonban azoknak van, akik megválogatják part­nereiket, és jő pénzért hosszabb időt hajlandók velük tölteni. Az ilyen „elő­kelőbb" szerető persze igényes. Nem mindegy számára koronában, tuzex­utalványban vagy devizában kapja-e já­randóságát ... A külföldleket előnyben részesíti. Ehhez azonban rendszerint idegen segítségre van szüksége ... —- Nem, nem a klasszikus kerítőnők intézménye újult fel. Helyébe a nyuga­ti országokból beszivárgott divat sze­rint — a szállodaportások, a taxisofőrök és pincérek léptek. Náluk mindig akad pontos címmel és telefonszámmal el­látott csinos női fénykép. A kiválasz­tott „áru" megrendelése és haladékta­lan házhoz szállítása, a közvetítők se­gítségével, nem probléma. Hiszen „ügy­teleik" részére akkor is akad szoba a legjobb szállodákban is, ha másoknak tudomásul kell venniük, hogy „minden hely elkelt". Menekülő fiatalok A Kriminológiai Kutatóintézet dolgo­zóit az is érdekli, milyen környezetből kerülnek ki a prostituáltak. Míg Nyu­gaton a legtöbbjüket az anyagi eszkö­zök hiánya, a munkanélküliség és a nyomor hajtja a férfiak karjába — ami kétségtelenül enyhítő körülménynek tekinthető — nálunk egészen más a helyzet. Szocialista társadalmunk min­denki részére lehetővé teszi a munkát és a művelődést. Sokan azonban még mindig előnyben részesítik a munka nélküli, kényelmes életet. Kinevetik ba­rátnőiket, akik szerintük feleslegesen gürcölnek néhány koronáért, pedig vét­kes könnyelműségükért éppen ők fi­zetnek magas adót. Ezt bizonyítja az erkölcsrendészeti razziák alkalmával mulatókban összefogott, nemi bajban szenvedő nők nagy száma, akiknek át­lagos kora nem haladja meg a 19 évet. De sokan közülük még a 14. évüket sem töltötték be ... Osmančík elvtárs homlokán mély re­dő jelenik meg. — Elsősorban a szülőket kell elma­rasztalnunk. Elhanyagolják gyermekei­ket. Fogalmuk sincs róla, mivel fog­lalkoznak, kikkel barátkozak, milyen az érdeklődési körük. Az sem megy rit­kaságszámba, hogy a gyermekek meg­hitt családi otthonban állandó perpat­var tanúi, s idővel megútálják otthoni környezetüket. Csak az alkalmat vár­ják, hogy kiszabaduljanak. Nemegy­szer a gyermekotthonokból szöknek meg, mely nem pótolhatja az igazi ott­hont. És minthogy nincs hová menniük, az utcán, vagy valamelyik bárban köt­nek ki, ahol bőséges alkalmuk kínál­kozik az ismerkedésre Van-e segítség? — A kiutat ebből éppen abban lát­juk, hogy az eltévelyedettekkel meg­értessük, milyen helytelenül élnek — jelenti ki dr. Osmančík. — A fiatalok­nak, akik még nem szokták meg ezt az életmódot, sokat jelent a feléjük nyúj­tott kéz. Sokan hálásak a felajánlott segítségért, igyekeznek a helyes útra térni, és ha elég erős az akaratuk, nem marad el az eredmény. Ám mi történ­jék az idősebbekkel, akik nem szokták meg a munkát és szakmájuk sincs? A fogházból kikerülve még jószándékkal sem könnyű elhelyezkedni a munkaadók bizalmlalansága folytán. A prostitúció felszámolását persze megnehezíti a munkahely gyakori vál­toztatása és a laza munkaerkölcs is. Teljes kiküszöbölésére csak akkor vol­na remény, ha megszűnnének a polgá­raink közötti gazdasági aránytalansá­gok, és a követelményeknek megfele­lően emelkedne a lakosság erkölcsi és kulturális színvonala. Ez egyelőre vágy­álom, így elsősorban a prostitúció meg­előzésére törekszünk — közli dr. Os­mančík. — A szerencsétlen lányok ér­dekeit tartjuk szem előtt, ugyanakkor a társadalomét is. A rendelkezésünkre álló adatokból kitűnik, hogy a nemi be­tegségek elterjedését a prostituáltak 40 százalékban idézik elő. A nemi bajok gyógykezelése — noha ma már arány­lag egyszerű — igen költséges. Megter­helés ez az állam részére, mely ugyan­úgy viseli ezeket a kiadásokat, mint az alkoholisták elvonókúrájának költsé­geit. A prostitúció nemcsak a nemi bajok melegágya. A zilált életmód különböző idegbajok és lelkibetegségek előidézője is, és nem egy esetben öngyilkossággal végződik. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél erélyesebben lépnek fel az illetékesek a nem kívánatos jelenségekkel szem­ben, annál nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük. A tiltott gyümölcs min­dig jobban ízlik. A drákói szigort tehát más, hatha­tós módszernek kell felváltania. Olyan politikai, gazdasági, egészségügyi és igazságügyi intézkedésekre van szük­ség, amelyekről már folynak a tanács­kozások a Kriminológiai Kutatóintézet dolgozói és a hasonló problémákkal küzdő szocialista országok szakemberei között. Értékes tapasztalatcseréjük eredményeit természetesen rövidesen a gyakorlatban is érvényesíteniük kell. De addig is abból a közös elvből indulnak ki, mely szerint a prostitúció megelő­zése csak akkor járhat sikerrel, ha a gyermekek kezdettől a szocialista er­kölcsnek megfelelő nevelésben része­sülnek. KARDOS MARTA

Next

/
Thumbnails
Contents