Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-29 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

PÁRBESZÉD — Azt mondjak, a esőkolódzás egészségtelen. - Meghiszem azt. Egyszer egy asszonnyal csókolództam, s utána három hétig törött bordákkal feküdtem a kórházban! ANGLIÁBAN Snnth nősülni készül. — Nem veszek zsákbamacskát — jelenti ki öntelten a lányos háznál. Szeretném a menyasszonyomat látni az esküvő í előtt úgy, ahogy a világra jött. Hosszú tanakodás után a le< ány szülei beleegyeztek. Smith végignézte a meztelen nőt. majd fejcsóválva így szólt: — Mégsem veszem el ezt a leányt. Túl nagy a füle! PÁRBESZÉD A férj a feleségnek: — Amikor pénzre van szükséged, akkor bezzeg kedves és gyengéd vagy hozzám. — Ugyan, én mindig kedves és gyengéd vagyok hozzád. — Pontosan erről van szó! £<z td az A leghamarabb az esik ki a játékból, aki nem ismeri a szabályokat. Minél magasabbra teszed a mércét — annál könnyebben átbújhatsz alatta. Sok jügg az első benyomástól. Talán ezért oan, hogy ha a csecsemő megszületik, rögtön sírni kezd. Szokatlan jelirat a képernyőn: Elnézést kérünk a rendező gyengébb minőségéért

f Vannak férfiak, akiket bármelyik növel meg lehet csalni. Egy • nöismerösöm mondta: Az ideális jérj azért ideális, mert ilyen egyáltalán nem létezik a valóságban. Valamikor olyan színésznőink voltak, akik megpróbáltak sztárokká válni. Ma viszont olyan csillagaink vannak, akik igyekeznek színésznőkké lenni. rír ü

n ÁLLATKÍNZÁS Schwott Gyula rajza — Fejezzük be, Mária és málól kezdjünk új életet! |V. Henrin karikatúrája) Életerés asszonyka, avagy meglupetes a hitvesi szobaban . . . ISchweilzer llluslrierte) NO) DOLGOK — Pista, tényleg el akarsz venni feleségül? — Igen, egyetlenem. — És mindig megteszed azt, amit kérek tőled? — Esküszöm, édes. — Az anyu is itt lakhat nálunk? — Ahogy gondolod, szívem. . — És esténként nem fogsz kimaradozni? — Megesküszöm, hogy minden nap legkésőbb nyolckor otthon leszek! — És azt is megfogadod, hogy nem fogsz dohányozni, inni és kártyázni? — Igen. Na, hozzám jész feleségül? — Sajnálom, Pista, de nemet kell mondanom. Ugyanis irtózom a papucsférjektői! KÉRDÉS Karcsiki megkérdi az édesapjától: — Mondd csak papa, miért kell az esküvőhöz két tanú? — Azért, fiacskám, mert később az ember legtöbbször nem hiszi el, hogy miképpen követhetett el ekkora szamárságot! SKOT VICC \ Egy skót férfi belép az il latszer boltba. — Kérem szépen, ennek a fogkefének eltörött a nyele. Kaphatnék új nyelet? — Sajnos, ilyesmit nem árulunk, uram. Azt ajánlom magának, hogy vegyen új fogkefét, ezt pedig dobja el. A skót a fejét rázza: — Nem tehetem, kérem. Ezt a fogkefét lövészklubunk minden tagja használja, nélkülük nem dönthetek ilyen fontos kérdésben. KÉRDÉS Egy fiatal lány megkérdezi az öreg tengerésztől: J- Mondd loe, le lehet a testedről mosni ezeket a tetoválásokat? A tengerész megvonja a vállát: — Honnan tudjam? Soha életemben nem próbáltam! ELŐKELŐ HKLYEIV Az egyik elsoosztályú kávéházunkban a pincér így szól a vendéghez: — Nézze, uram, ezért a tízkoronájáért nálunk legföljebb reumát kaphat, ha odaáll a huzatos ablakhoz! MONOLÓG — Szerintem az az igazi férfi, aki sohasem, feledkezik meg barátnői születésnapjáról, de azt viszont mindig elfelejti, hogy hányadik születésnapjukat ünneplik! VIZSGÁN Az egyetemen az egyik hallgató állattanból vizsgázik. A professzor megkérdi: — Vajon miért van az, hogy a tehén évente csak egyszer szerelmeskedik? — Azért, tanár úr, meri a tehén 'márha! ORVOSNÁL — Doktor úr kérem, allandóan ideges vagyok, fáj a fejem és nem tudok aludni. — Kérem, hölgyem, azt tanácsolom önnek, hogv menjen férjhez. -r- De kérem, én asszony vagyok. — Akkor sürgősen váljon el . . . VALLOMÁS — Nem is tudja, kisasszony, hogy ez a konyak mennyiváf szebbé teszi magát. t- De Feri, hiszen én nem ittam konyakot. — De én igen! — Csuda szépen beszél, legközelebb is ide jövök házasságot kötni ... ' (Takács Gyula rajza) Gr. GORIN: HARCSÓT AKAROK Egy pincér monológja ... De á legkellemetlenebb, ha a vendég értelmetlen. Mondjuk, külföldi. Vagy hazánkfia, akt nem ért oroszul. A napokban is jön egy öreg az étterembe, valami keleti öltözékben, ki fia-borja, nem tudom, megvan már vagy nyolcvanesztendős is, ha nem több. Leül az aszta lomhoz, nézi az étlapot és megszólal: „Harcsót akarok!" (Grúz leveskülönlegesség. A szerk-/ Udvariasan közlöm vele: „Nincs harcso!" Elmosolyodik az öreg, int a fejével, mint aki érti és így szól: „Harcsót akarok!" Mondom: „Nincs harcso!". Az étlap régi, tavalyi. Rendeltünk újat, de a nyomda még nem küldte, papírhiány ésatöbbi. Mindezt gondosan és értelmesen megmagyarázom. Az öreg nyugodtan végighallgat, csettint a nyelvével és ezt mondja: „Harcsót akarok!" Magyarázom: „Nincs harcso, bácsika. Nem kaptunk ma bárányhúst, az kell a harcsóhoz. Marhahúst kaptunk. Egyelőre ugrott a bárányhús, anélkül meg nincs harcso." Érthetőbben nem leheteti elmagyarázni a dolgot. De a vendég csak néz rám azzal az apró keleti szemével. „Harcsót akarok!" — mondja. Kezdek idegeskedni: „Miért molesztálsz, bácsi? A harcsóhoz érteni kell, ma pedig nem Cigulkov a konyhai ügyeletes, hanem Klagin, az meg nem tud harcsót főzni! Csok tojást tud csinálni, még gyakornok, érted, bácsi, tanuló ... Cigulkov szabadságot vett ki, szül a felesége ... Nélküle pedig nincs harcso!" Mindezt elmondtam, elmagyaráztam kézzel-lábbal, még bele is izzadtam. Mintha az öreg megérteti volna. Bólogatott, kezel szorított velem és ezt mondta: „Harcsót akarok!" Hideg futott végig a hátamon, de nyugalmat erőltettem magamra: „Nincs harcso! — közöltem. — Nincs min csinálni. A tűzhely elromlott. A szerelő csak holnap jön. Van- póttűzhely, de azon nem lehel harcsót főzni.. . Nem harcsónak való tűzhely az.. Az csak egyszerű tűzhely" Most már üvöltök és úgy döntök, hogy ha megint azt mondja, hogy „Harcsót akarok", akkor megölöm. Mire az öreg: „Harcsót akarok!" Valami belehasított a fejembe, támolyogni kezdtem, majd elsírtam magam. „Kegyelembácsika — mondom —, én egy beteg ember vagyok! Magas a vérnyomásom, 220/127... Es most vedd tudomásul: „Harcso pe dig- -nihes!" Keservesen bőgök, az öreg velem sír, átölel, kabátja szélével letörli a könnyeket a szemebői és így szól: „Harcsót akarók!" Összeestem. Még jó, hogy pincértársaim odaszaladtak és talpra segítettek. — Rá se ránts, Sztyepanov — mondták. — Ne törődj vele! Látod, hogy egy szót sem tud oroszul. Rá se ránts! Elgondolkodtam, hogyan tudnám mégis megmagyarázni neki. Mit tehetnék? Dühömben vittem neki harcsót. Pedig magamnak tettem félre. ORVOSNÁL Sisáknak nagyon reszket a keze, ezért elmegy az orvoshoz, aki megvizsgálja és ezt mondjat — Maga nagyon sok sört iszik, barátom! — Nem mondhatnám — védekezik. Sisák —, legfeljebb ebéd után két korsóval, meg vacsora után is kettővel. " — De bort is Iszik! — Nem sokat. Délelőtt egy üveggel meg délután eggyel. — És pálinkázik is! — Csak reggelente iszom három négy decit. — Na látja, barátom, ettő) remeg a maga keze! — Hálistennek! Már egészen megijedtem. Azt hittem, attól az üveg konyaktól, amit esténként szoktam meginni lefekvés előtt.. . CSÚCSFORGALOM Csúcsforgalom idején egy taxi vergődik a gépkocsik tömkelegében. A kocsiban ülő nő türelmetlenül fordul a sofőrhöz: — Nem tudna, kérem, egy kicsit gyorsabban menni? A sofőr elmosolyodik: — Dehogynem. Én ugyan tudnék, de a kocsit nem hagyhatom itt...