Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)
1970-11-29 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
mindenről nwaywtwigt" s. C3 'iR Wl BfWT-rf fi Ti ii A munkajogi követelések elévülése illetve megszűnése A munkatörvénykönyv 1969/153 sz. törvénymódosítás a munkajogviszonyokból származó követeiékes elévülését, íletve megszűnését újból szabályozza. — A munkajog ugyanis a polgári törvénykönyvtől eltérően önállóan, a munkatörvénykönyv rendelkezései szerint szabályozza a munkajogi igények elévülését, illetve megszűnését (prekluzióját). Az 1970. január 1-én életbelépett törvénymódosítása előtt a munkajogviszonyokból származó igények, ha azokat a törvény által megszabott határidőn belül nem érvényesítettek, megszűntek. A Jogigények megszűnését a bíróság nemcsak kifogás alapján, de hivatalból ls köteles volt figyelembevenni. — A módosítás után a munkatörvénykönyv 261 § értelmében a törvényben megszabott határidő elteltével csupán a következő esetekben következik be a jogroegszűn&s: a 4fi § 3. bek. értelmében, ha elmúlt 30 nap a fegyelmi vétség tudomásulvételétől (de legfeljebb egy év annak elkövetésétől) ennek alapján nem lehet a dolgozónak felmondani; az 52.§ értelmében a munkaadó vállalat csupán 15 napon belül a bíróságon beadott indítvánnyal támadhatja meg a dolgozó által törvényes felmondási ok alapján adott felmondást (ha tagadja az ilyen ok fennforgását); a 60. § 3. bek. értelmében a dolgozó csupán azon időponttól számított 3 hónap alatt kérheti a munkabizonyítvány módosítását, amikor annak helytelen , tartalmáról tudomást szerzett (a munkajogi perek bizottságánál lehet az ilyen indítványt beadni, ha ilyen bizottság a vállalatnál nincs, a járásbíróságon); a 64 § értelmében a munkaadó vállalat és a dolgozó a munkaviszony megszüntetésének érvénytelenségét csupán azon háromhónapos határidőn belül perelheti a járásbíróságon, amely attól az időponttól számítódik, amikor a munkaviszonynak a kifogásolt felmondás alapján meg kellett volna szűnnie; a 79. § 1. bek (fegyelmit csak azon egy hónapón belül lehet hozni, hogy arról a vállalat tudomást szerzett, de legfeljebb a vétség elkövetésétől számított egy éven belül); a 101.§ 4. bek. a hosszabb szabadságot csak a naptári év végéig — amikor a dolgozó annak feltétteleit teljesítette — igényelheti; végül a 204. § 3. bek. a munkahelyen elhelyezett bevitt dolgokért csak akkor lehet azok eltűnése esetében a vállalattól kártérítést igényelni, ha az eltűnésről való tudomásulvételtől számított 15 napon belül a dolgozó igényét a vállalattal szemben érvényesíti. A munkajogviszonyokból származó egyéb követelések csupán elévülés alá esnek, azaz az elévülést a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, csupán az érdekelt fél kifogására. A követelés időben való érvényesítése esetében az elévülési idő tovább nem folyik. Ha az indítványt a munkajogi perek bizottságánál adták be, az elévülés nem folyik tovább, de legfeljebb tsak 3 hónapig (ha ez idő alatt az ügyet nem tárgyalnák, a fél érdeke, hogy a bírósághoz forduljon). Ha a munkatörvénykönyv nem állapít meg más határidőt, az elévülés határideje egy év. — Az elesett keresetet a bíróság csupán a kereset beadása előtti egy hónapra ítélheti meg visszamenően. A jogerősen megítélt és az írásban — a jogcímet és öszszeget illetően — elismert" követelések 10 év alatt évülnek el. A megítélt ismétlődő teljesítésekre szóló igények 3 éven belül évülnek el (az esedékességtől számítva). Dr. F. J. Ezermester A gyermekszoba egyik fontos bútordarabja az asztal és a szék. Az alacsony kis asztalkát és széket rövidesen magasabbal kell pótolnunk, miveíl a gyerekek gyorsan nőnek. Takarékossági szempontból nagyon ügyes megoldás a képünkön látható oldalkeretes asztal és szék, amelyek lapja a szükségnek (illetve a gyermek életkorának) megfelelően változtatható az oldalkeretben levő lyukak és a bele illő csavarok segítségével. Az asztal másik előnye (amint azt vázlatunkon is láthatják), hogy lapja felemelhető és az alatta levő egész rész egy fiókot képez. Ügyes kezű barkácsolók házilag is elkészíthetik. Filatelia November 30-án adja ki a Csehszlovák Posta a hat értékű Interkozmosz sorozatot, amelynek néhány bélyegét bemutatjuk. Apró érdekességek <9 Délnyugat-Afrika köves sivatagjaiban egy különös növény él, a Welwitschia mirabilis. Ennek a növénynek csak két levele nő, amelyek hossza a 3 métert is eléri. A kutatók megállapították, hogy ezek a levelek a 100 évet is megélik• Közép-Európában többször előfordult, hogy színes hó hullott. Ezt megfigyelték ^már Jugoszláviában és Magyarországon is. Ma már semmi természetfelettit nem tulajdonítunk ennek a jelenségnek. Okát jól ismerjük. Ugyanis a Szaharában tomboló forgószelek a színes, lisztszerű homokot nagy magasságba ragadják, ott az erős déli légáramlás Európa fölé sodorja, és a finom, színes porszemcsék a hóval összekeveredve hullanak a földre. A TANULÁS TRÜKKJEI Mesterfogás Hiába „bütyköli" az elromlott motorkerékpárt az, aki nem ért hozzá. Ha azonban mester nyúl hozzá, szakavatott kézzel teszi s bizony néha legnagyobb Meglepetésünkre néhány percen belül roboghatunk tovább. Mesterfogása van — így motídjuk. A tanulásnak is vannak ilyen fogásai. A földrajzot, a történelmet és általában a sok adatot tartalmazó leckét először is végig kell olvasni. Ennek az első olvasásnak fontos szerepe vanl Ezért teljesnek, alaposnak és átfogónak kell lennie. Második lépés: bekezdésenként megállapítani a vázlatot, vagyis hogy milyen gondolatok, milyen sorrendben követik egymást. Ezt a vázlatot le is írhatjuk. Ezután rögtön próbáljuk felmondani magunknak, vagy ha van tanulótársunk, neki a leckét. Bizonyos részeknél akadozunk talán. Vigyázat! Teljesen felesleges azt a részt külön tanulni, mert így csak kiemelünk az anyagból egy bizonyos részt. Inkább az egészet átismételve, de azt a bizonyos részt beleillesztve tanuljunk. Földrajzot térkép nélkül, történelmet időrendi táblázat nélkül tanulni ostoba dolog. A történelem tanulásánál is fontos az atlasz. BIzquy, érdemes megkeresni a térképen bizonyos csaták, zsinatok és más jelentősebb események színhelyének pontos helyét. Kí nem tévesztette még össze a folyó bal partját és jobb partját? De ha készítünk papírból egy kis figurát, amelyik Jobb, vagy bal kezével mutatja ezt és tanulás közben a térképre tűzzük, akkor nem fordul elő ilyen zavar. Nem felesleges az sem, ha a történelem tanulása során papírból kardokat, asztalokat vágunk ki és a térképen azokra a helyekre tűzzük ezeket a jeleket, ahol csaták, találkozók, tanácskozások zajlottak le. Ajánlatos az évszámokat is felírni ezekre a jelekre. Ha többen tanulunk együtt, akkor a földrajzi és történelmi leckét ls mondjuk fel egymásnak hangosan. Aki egyedül tanul, az se mulaszsza el a hangos felmondást. A pedagógusok megítélése szerint kevés, ha valaki érti a tananyagot, az az igazi, ha számot is tud adui a tanultakról. Igazuk van. Ezért kell a tanulás során soksok mesterfogást elsajátítani. haj. Talán érdekli Önt ® A Szíriusz csillagot egy kis csillag kíséri, 49 év alatt kerüli meg az anyacsillagot. Ez az apró csillag olyan anyagból áll, amely 60 000-szer nehezebb a víznél. Ha egy pohárnyi higanyt veszünk a kezünkbe, meglepődünk a súlyán, majdnem három kilogrammot nyom. Ebből a csillaganyagból viszont egy ugyanekkora pohárnyi 12 tonna súlyú lenne. • A csillagtávolságok mérésére a mi hosszmértékünk, a kilométer túlságosan kicsi, ezért a csillagászok a fényévet használják mértékegységül. Ez akkora távolság, amit a 300 000 km másodpercenkénti sebességű fény egy év alatt tesz meg, vagyis 9,5 billió km. De ez a mértékegység is kicsinek bizonyult, ezért új mértékegység vált szükségessé, a parszek (30,8 billió km) és ennek ezerszerese (kiloparszek), valamint ennek milliószorosa (megaparszek). Hogy némi fogalmat tudjunk alkotni, a következő példát hozzuk fel: Prága és' Moszkva között kifeszített pókhálószál súlya kb. 30 gramm volna. Egy megaparszeknyi hoszszú pókhálószál súlya viszont 600 milliárd (a hatos után 11 nullát írjunk!) tonna lennett A Napunk olyan nagy, hogy benne a Földünk egymillió háromszázezerszer elférne. ® Földünk északi és déli sarkán annyi jég van felhalmozódva, hogyha az egyszerre elolvadna, a világtengerek felszíne 12 méterrel emelkedne. Ennek következtében természetesen nagyon sok lakott szárazföld vlz alá kerülne, így pl. Olaszország nagy része, Rómával együtt a tengerbe merülne. Dr. Parraghy Motorosok Előzzünk, de... Az őszinte gépkocsivezető — legalábbis önmagának — beismeri, hogy nem mindegy számára, ha valaki megelőzi. Természetesen figyelembe véve, hogy ki az a „valaki". Mert ha Trabantot előz meg egy erősebb gépkocsi, mondjuk egy Volga vagy egy 603-as, a trabantos nem bosszankodik, hisz ezt természetesnek tartja. De ha egy hasonló típusú gépkocsi előz — vagy esetleg egy kisebb teljesítményű jármű — a megelőzött gépkocsivezető ezt már nem tartja egészen természetesnek, s általában felfortyan benne az epe. összeszorítja a fogát és bizonyítani akar. Bizonyítani, hogy semmivel sem rosszabb vezető, mint az előzni akaró, sőt kocsija sem alábbvaló. És itt kezdődik, aminek közutalnkon nincs helye. A „sértődött" gépkocsivezető akkor akar bizonyítani, amikor már az előző gépkocsi mellette van, — s rátapos a gázpedálra. Az Ilyen reagálás természetesen nem csak helytelen, hanem megszegi a közlekedési előírásokat ls. Vagyis büntetendő cselekmény! Természetesen az előző gépkocsivezetőkre is érvényesek az előzésre vonatkozó előírások.
