Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-29 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

KRÓNIKÁJA • A. Ignatov riportja „Ez <| mai Gorkij utca legszebb épülete, Kapuit az októberi forradalom tárta ki előttünk" — írta V. A. Giljaravszkij, Moszkva történetének ós életének kiváló ismerője „Ai Angol klubtól a Forradalmi Múzeumig" című, ma már könyvritkaságok közé tartozó művében. Valóban lenyűgöző látvány a moszk. vai arisztokrácia egykori klubjának pompás homlokzata. És amikor a Kazumovszkij grófok címerének helyét az állami címer foglalta el, az nemcsak a külső díszítés változását, hanem az 1917. november 7-én kezdődő új korszak nyitányát jelentette. Egy bolsevista élete Már közel lel évszázad telt el azóta, hogy M. I. Kalinyin aláírta az Állami Forradalmi Múfceum létesítéséről szóló határozatot. Első igazgatója Szergej Ivanovics Mickevics orvos és hivatásos forradalmár volt. Lánya, (elena Szergejevna felidézi emlékét: „Szergej Ivanovics személyesen ismerte Vlagyimir Iljics Lenint és barátkozott az Uljanov-családdal. 24 éves korában tagja lett a moszkvai „Munkás Szövetség" J1893— 1994) hattagú vezetőségének. Ez volt Oroszországban az első marxista csoport, amely a munkások között a kommunista eszméket hirdette. Mickevics ekkor orvostanhallgató volt, egyidejűleg néhány üzemi forradalmi tanulókört irányított, illegális röpcédulákat írt és szerkesztett és terjesztette az illegális irodalmat. 1894. december 3án bebörtönözték. A Forradalmi Múzeumban három vaskos iratcsomó tartalmazza a Mickevics-ügyben írt rendőri jelentéseket, vallomásokat, házkutatási jegyzőkönyveket, a tárgyi bizonyítékok jegyzékeit és az Ohranával (titkos politikai rendőrség a cári Oroszországban) folytatott levelezést. 1897 feb-» ruárjában Mickevicset ötévi szlbé riaj száműzetésre ítélték. 1903-ban tért vissza Moszkvába, ahonnan azonban — a rendőri üldözés miatt — csakhamar Nyizsnij Novgorodba, majd onnan Szaraíovba ment, de változatlanul folytatta forradalmi tevékenységét. Az októberi napokban a szaratovi szovjetet irányította, később részt vett a polgárháborúban, majd Nagyezsda Krupszkája munkatársaként a népművelés kérdéseivel foglalkozott. Elsőként tartott előadásokat az oroszországi forradalmi mozgalomról. 1922-től foglalkozott a Forradalmi Múzeum kiépítésével. Erre fordította minden energiáját, tudását, kultúráját, a régi forradalmi harcos minden lelkesedését. A történelem emlékei Már negyedszázada vezeti a múzeumot a szibéraii Anasztázia lnnokentyevna Tolsztyihinová, az egyik első komszoniolista, a krasznojarsz. ki kerületi Komszomól szervezője, művelt történész, aki immár ötven év óta tagja a pártnak. 1946-ban lépte át először az egykori Angol klub kapuját — ahová egyébként a forradalom előtt a nők nem léphettek be. A. I. Tolsztyihinová szerény dolgozószobájában beszélget velem; ahol a múltra csak a csodálatosan szép óra emlékeztet. A szokásoknak megfelelően a „legérdekesebb" kiállítási tárgyak felől érdeklődöm. „Ebben a múzeumban látsz'ólag egészen egyszerű tárgyakat és okmányokat láthat. Például — egy kabátot. Egy közönséges bőrkabátot — még hozzá égési nyomokkal V. A. Novikov páncélos katona, a Szovjetunió Hőse viselte Spanyolországban. A tank elégett, de ő életben maradt. A Nagy Honvédő Háború kezdetén a határon álló alakulata az elsők között vette fel a harcot. Feleségét es kislányát kitelepítették és az asszonynak csak arra volt ideje, hogy férje kabátját és kitüntetéseit magával vigye. Novikov elesett a harcban, de felesége huszonöt évig őrizte ezt a kabátot. A spanyolországi polgárháborúról rendezett kiállítás alkalmával bocsátotta rendelkezésünkre. Abban a teremben látható, amelyben a spanyol köztársaságiaknak nyújtott szovjet segítség anyagát gyűjtöttük össze. Az emberek oda sokszor hoznak virágot... Van itt egy röpcédula — a szovjet alkotmány szövegével. Egy francia nőtől kaptuk, aki turistacsoporttal érkezett hazánkba és meglátogatta a múzeumot. Elmondták, hogyan hurcolták a fasiszták a liaiáltáborba, ahol a foglyok a legsúlyosabb percekben ezt a röpcéd illát olvasgatták. A szovjet alkotmányból merítettek az emberek erőt és reményt! Milyen ez a múzeum tulajdonképpen? Sokan úgy vélik, hogy itt akármit bemutatnak. De én mutatok az egyik teremben egy olyan traktort, amilyennel ma már aligha találkozhat. Ez egy különleges gép — a sztálingrádi Traktorgyár első gyártmánya. A munkások a párt XVI- kongresszusára készítették. Sokáig kerestük, amíg végül a volgográdi körzetben megtaláltuk. Több mint húsz évig dolgozott. Most dicső utunkat, az első ötéves tervek alkotó lelkesedését hirdeti. Láthatja, hogy a múzeum is él. Vágy nézze meg ezt a történelmi okmányt. A Zamoszkvorecskl Munkás és Katona Szovjet Végrehajtó Bizottság fejlécével. ." „1917. november 2. Este fél nyolc, jelentés a központból: Az Alekszandrov iskola a tüzérségi tűz után megadta magát. Este nyolc óra: Uszijevics elvtárs jelenti: — a békét megkötötték, minden feltételünket elfogadták, a Duma bizottsága lemond, akcióbizottságot szerveznek. Kérik a tüzelés beszüntetését. Megadátk magukat." A lap alján kézzel írt megjegyzés: „Hat órakor a 2., 3- és 4. tiszti isikora megadta magát. A fehérgárdistákat lefegyverezték. A tiszteknek csak az egyenruhát hagyták meg. Ezekból a sorokból még ma is erezni dicsőséges forradalmunk tüzes viharát." Házasság, mint pártfeladat A Forradalmi Múzeum milliónyi — igen, milliónyi — anyaga között megtalálhatók az öreg bolsevikok, az érdemes forradalmárok naplói, a pártharcok öreg veteránjaival készített hangszalagok is. Hangszalag őrzi a közelmúltban elhunyt jeleňa Konsztantyinovna Kravcsenkovával folytatott beszélgetést is. Jelena Konsztantyinovna. aki 1903 óta volt az SZKP tagja, felidézte a pártélet egyik érdekes eseményét, a „Smit-örökség" ügyét. Ebből idézünk: „A milliomos Morozov-testvérek egyikének lánya Pavel Smlt mérnökhöz ment férjhez. Három gyermeküket — Nyikolajt, Kátyát és Lizát - nagyon demokratikus szellemben nevelték. Így aztán csakhamar közel kerültek a szociáldemokratákhoz és anyagilag ls támogatták a pártot. Nyikolaj Smit a Morozovéktól kapott bútorgyárban bolsevista központot alakított ki. Az 1905. évi felkelés utan Nyikolaj Smitet bebörtönözték, Liza jiedig Genfbe utazott. De örökségét csark altkor kaphatta meg, ha arisztokratához nie^y feleségül. Márpedig 200000 aranyrubelről volt szó. Jelizaveta Pavlovna személyesen nem nagyon vágyódott a pénz után, de szerette volna a pártot segíteni a jelentős összeggel. így született meg a terv, hogy a Morozovok örököse látszatházasságot köt a nemesi származású bolsevikkal — Alekszander Mihajlovics Ignatyevval, az egyik cári miniszter unokaöccsével, aki megbízliató bolsevik volt. Párizsban tartották meg a nagy egyházi szertartással rendezett díszes esküvőt és Liza néhány hónap múlva 190 000 rubeH adott a párt pénztárának. Később Lenin személyesen segített felbontani a látszatházasságot. Jelizaveta Pavlovna Viktor Taratuthoz, a párt illegális központi bizottságának tagjához ment feleségül. A napokban találkoztam Moszkvában az uijokahúgával, Jevgenyija Alekszantlrovna Taratutova irodalomtörténésszel. Elmondta, hogy Jelizaveta Pavlovna, amikor visszatért Moszkvába, átadta az államnak öröksége második felét— egy ékszerekkel telt ládát. 25 millió látogató A Forradalmi Múzeum azonban nem csupán az emlékek gyűjtőhelye. A múzeum vezető dolgozói az emberek között végzett munkát tartják legfőbb feladatuknak. Az a céljuk, hogy gazdagítsák a Gorkij utcai ház minden látogatójának a tudatvilágát. Ezt a célt szolgálja a múzeum 50 termében található valamennyi tárgy, az üzemekben és laktanyákban rendezett vándorkiállítások, erre törekszik a múzeum közel 150 dolgozója. Hiszen mindaz, ami ezekben a termekben látható, földünk életét és munkáját, fennállásának történetét ismerteti. A Forradalmi Múzeum az első szo-. cialisla állam okmányokba és tárgyakba szilárdult, élő, időszerű története. A múzeum 46 éves fennál' lása alatt több mint 25 millió látogató járt ezekben a termekben. Az utóbbi időben a látogatók száma évente 500—600 000 ember Ebben a múzeumban mindenki megtalálhatja azt, ami a legközelebb áll hozzá. Egész családok érkeznek, felnőttek és gyermekek nézik hosszan az okmányokat és a fényképeket. A múzeum május 1-én és november 7-én is nyitva van. Az ember azt gondolja, hogy ilyenkor a dolgozók inkább pihennek. És éppen ezekben a napokban látogatják nagyon sokan — külföldiek is — -a múzeum termeit. A múlt évben 80 ország képviselői nézték végig a gyűjteményeket. A leltár bejegyzései mutatjak. hogy a múzeum új szerzeményekkel gazdagodik. Néhány példa: „A Csejluszkin jégtörő zászlója, amit O. J. Smidt használt 1934 ben a jégmezőn létesített „repülőtéren" „Üveg-váza — az olasz kommunisták ajándéka", „A Lenin centenárium és a Kazak SZSZK Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a Kazak Köztársaságban készült * plakátok, emlékek és publikációk" ... A múzeum milliós gyűjteményéből kb. 20 000 látható a Gorkij utca 21-ben. Az egvkori Angol klub már szűknek bizonyul. A gazdag múzeumi könyvtár polcai kiszorullak a lépcsőházba. A közelmúltban határozták el az új múzeumépület építését. v Nincs messze az idő, amikor a moszkvaiak százezrei és a szovjet főváros vendégei megnézhetik a gyűjtemény eddig hozzáférhetetlen, raktárakban őrzött rendkívül értékes darabjait is. A figyelemre méltó gyűjtemény láttatja a szovjet nép forradalmát, a szocializmus győzelmét és a kommunizmus építésében elért szovjet sikereket. A FORRADALOM KÉPMOZAIK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBÓL 1. SZOVJETUNIO: 1969 ben a villanyenergia termelése a Szovjetunióban elérte a 689 milliárd kilowatt órát. A tervek szerint 1970 ben ez a mennyiség 740 milliárdra növekszik. Az energiatermelés további fej lesztése elsősorban a szibériai lehetőségekkel s*á mol. Képünkön: A krasznojarszki óriási vízlerőmű a ssi bériai feniszejen, melynek teljesítménye 5 millió kw. 2. MAGYARORSZAG: Az iparban és a mezőgazdaság ban egyaránt nagyarányú fejlődés tanúi lehettünk az elmúlt években. Ez nem utolsósorban a gazda^á gi reform eredménye is. melynek alkalmazásába 196Hban kezdtek. Magyarország az elkövetkezendő években fejlett ipari országgá kíván válni, s hatékonyan Iá mogatja a KGST keretében a szocialista országok közti munkamegosztás elvét. Képünkön: A hajdúszoboszlói propán-bután telep uriási tartályait láthatják. 4. ROMANIA: A |asi vegyiművekben poliészterből ké szült műszálat gyártanak melyet teromnak neveznek. Ez egyébként a terilenhez, vagy a tergalhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik Az üzem a pioesti ve gyikombinát nyersanyagát dolguzza fel, s évi kapa ritása 10 ezer tonna terom. I FOTO. TASZSZ MTI, BTA. AGERPRESS) 3. BULGAR1A: Az elektronikus számológépek és au tomaták nagyon jól beváltak a bolgár iparban. A horgas! Vaszil Kolárov tizemben korszerű irányítási köz - pontot létesítettek, mely számológépeivel nagymérték ben hozzájárul a munkatermelékenység fokozásához valamint a munkaszervezés javításához. Képünk, az irányítóközponth»n kési"' /