Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-29 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ ISMERETLEN CIKKEI Bronjus Babkauskas, a népszerű litván színész. A Voproszi LityeratUri szovjet folyóirat igyik leg­utóbbi száma szenzációsnak mondható felfedezésről számol be. Szovjet kutatók (R. Duganov és V. Radzísev. szkij, illetve tőlük függetlenül B, Miljavszkij) arra a következtetésre jutottak, hogy 1913—1915-ben a moszk­vai Kinezsurnal elnevezésű folyóiratban Vlagyimir Ma­jakovszkij egész cikksorozatot publikált a film problé- . máiról. A költő különféle álneveket használt (leggyak­rabban a Vlagyimirov nevet), ám ennyi év után is el­árulja őt eredeti, ismélelhetetlen stílusa, sajátos tema­tikája, szóhasználata. Sorok, sőt egész bekezdések csaknem szószerint egyez­nek Majakovszkij más, saját néven aláírt cikkeivel, ha­sonlatainak, paradoxonjainak egy részét lényegében azonos megfogalmazásban megtalálhatjuk a költő akkor­tájt vagy valamivel később írott elbeszélő költeményei­ben, verseiben is. Jellemző ezekre a cikkekre a futuriz­musnak. a dinamikus életformának a szenvedélyes vé­delme, ami ismét csak egybevág a költő akkori állás­pontjával. Ami pedig a cikkek tartalmát és a megjelenés helyét illeti, közismert, hogy Majakovszkij mennyire érdeklődött a film iránt, és az is, hogy fiiszerepeket vállalt. Ezeknek a gondosan megalapozott érveknek, valamint a precíz textológiai munkának az alapján a szovjet kutatók álláspontja igen meggyőzőnek látszik. Nem kevesebb, mint 24 Majakovszkij-cikkel gyarapo­dott ily módon az irodalomtörténet, és nyugodtan hozzá­tehetjük, a filmesztétika is. Ezek a cikkek általában rö­videk, tgen élénk, expresszionista hangvételííek, a köl­tőre jellemző egymondatos bekezdésekkel, epatírozó, szuggesztív okfejtéssel. E tekintetben szerencsésen ta­lálkozik a folyóirat igénye szellemes esszékre, esztétikai elmefuttatásokra Majakovszkij egyéni stílusával, mon­danivalójával. Nem mindegyik cikk egyforma értékű, némelyiken érződik, hogy sürgős rendelésre készült, ezekben az esetekben a költő inkább csak variálja ko­rábbi gondolatait. Van azonban ebben az anyagban né­hány fontos cikk, gondolat, amelyek — azon túlmenő­en, hogy általuk pontosabban megismerhetjük a kiváló költőt —, olyan formában összegezik a „hőskorát" élő filmről kialakított véleményét, iiogy érdekességüket, sőj aktualitásukat mindmáig megőrizték. A Látványosság vagy pszichológia című cikkben Ma­jakovszkij bírálja Leonyid Andrejevet, mert neves író­társa a színházat teljesen pszichológiai vágányra, belső monológokra állítja át. A költő megállapítja: „...Maga a ^pszichológiai . anyag« nem válhat a színházi előadás kizárólagos tárgyává. A színházművészét nek megvan a maga meghatározott formája: ha a festészetnek a förinája a szín és a vo­nal, akkor a színházé a látványosság és a cselekmény ... Szakítsunk a rutinnal és az irodalmárkodással! Tük­rözzék a művészek végre napjaink szenvedélyes forga­tagát. Ha pedig ezt nem teszik, akkor a »fürge« és a »kommecsz« film hamarosan elhódítja önöktől az utolsó öreg asszonynézőt ís." A jilmművészet mint az esztétikai „divat". törvényho­zója című cikkében megállapítja, hogy a filmművészet megváltoztatta az emberek látásmódját, söt magukat az fcmbereket is: „A tegnap embere úgy vélte, hogy a világ távoli és hatalmas, ezért érthetetlen. Ezért megadta magát valamilyen ismeretlen és talán rettentő erőnek. Mások szerencsétlensége csupán egy év múlva jutott el hozzájuk a járhatalan utakon — ezért voltak olyan nyugodtak a kisvároskák; az emberek mindig ugyanazok maradtak — ezért volt szerelmük és gyűlöletük állan­dó. Ma már azonban a vonatok és repülőgépek eltöröl­ték a távolságokat, az újságok íxaponta beszámolnak a kis é6 nagy háborúkban ontott vérről, évszám járkálha­tunk úgy az utcán, hogy nem találkozunk kétszer ugyanazzal az emberrel. Ezért olyan ideges és kapkodó a mai ember. Drámai — viharos, de rövid magnéziumlobbanások, öröme tizenöt perc alatt kihuny, mint a moziban. ... Ezért van tele a filmművészet fiatal, új emberek­kel. Mert a film megértette a mai ember igényét, örökös viharos változásvágyát. ... És ha igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a londoni ködöt senki sem ismerte, mielőtt nagy képzőművészeti alkotásokban be nem mutatták, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az egész modern életet — lüktető idegeivel, embertelen rohanásával, kavargó em­bereivel, egyre újabb és újabb élményekre való törekvé­sével — senki sem ismerte mindaddig, amíg a filmmű­vészet ezt be nem mutatta." A külföldi és a filmművészet című cikkben Maja­kovszkij felismeri a film kultúraterjesztő elhivatottsá­gát, és azt is, hogy milyen fontos szerepet játszhat az orosz nemzeti arculat kialakításában: „Ahhoz, hogy európai országgá váljunk, nem kell szolgaian utánoznunk a Nyugatot.. esupán ugyanolyan intenzitással kell dolgoznunk, de nem a másolás ked­véért, hanem saját arcunk felmutatásáért. A filmművészetnek pedig, mint a kultúra igen szigorú terjesztőjének, nagy jövője van. Ne féljünk tehát attól, hogy a filmművészetben be­mutassuk az egyszerű Tulát, Kalugát, Volokalamszkot. Azt mondják, ez unalmas? 1 Korántsem. Hiszen ezek a kövezetlen utcasarkok, ezek a szegé­nyes települések adták a világnak a Tolsztojokat és Dosztojevszkijeket." . Q Bolgár tortéiteiiiti film. Pjotr Vasziljev rendező „A her­ceg" címmel a XIV. században átszódó, színes, szélesvásznú történelmi filmet készít Szvja­toszlav Terter hercegről, aki el­ső ízben viselt véres háborút a a tatárokkal, hogy felszabadít­sa a megszállt Bulgária terüle­tét. A címszerepet Stefan Da­nailov alakítja. Fontos szerepet kap a filmben Georgij Cserka­lov, Violetta Gingveva és Dnro­tea Toncseva is. Q Gabin ismét a kamerák elótt. Jean Gabin élete százhar­minchetedik filmjét fejezte be a minap, Pierre Granier-Deferre rendező irányítása alatt. A francia film „nagy öregje" ez­úttal egy francia gazdálkodot játszik, aki a német—francia határon élve, egy nap komoly összeütközésbe kerül egy kábí<­tószercsempészbandával. Modernizált Andersen. An­dersen „A tűzszerszám" című népszerű meséjét Peer Guld­brandsen rendező a „jött egy katona" című német filmben a mába helyezte. De olyan kiváló stílusérzékkel, hogy a mese mitsem vesztett erejéből és bá­jából — írja a német kritika. |_J Mussolini: Rud Steiger. Az olasz fasizmus végnapjainak filmkrónikáját tervezi elkészíte­ni Sergio Pastore olasz rendező „Mindhalálig" címmel. A ren dező Mussolini szerepéi .iz Os­car-díjas Rod Steigemek szán­ta, aki az ajánlatra „igen"-t mondott.. . Q Sergio Leone olasz rende­ző a Volt egyszer egy vadnyu­gat után úgy döntött, hogy el­készíti a Volt egyszer egy Ame­rika című filmet. Az új produk­ció a harmincas évek Ameriká­járól, a prohibíciórói és Al Ca­pone gengszterbandájának tet­teiről szól. [3 Maria Schell személyest?, ti meg 'a nöi főszerepet A nap hatalmában című filmben, ame­lyet Spanyolországban forgat Richardo Baldueci. Az új pro­dukció Shakéspearé Hamletjé­nek western változata lesz. Q Williams Wyler befejezte A hallgatást halállal fizetik cí­mű filmjének forgatását. A mai amerikai fajüldözésről szóló történet főszerepét Leev; Cob­be és a néger Lola Falsna ala- : kítja. A tasizmus elleni háború, a nemzeti szabadságért vívott küzdelem ma is egyik fő té­mája a litván filmművészet­nek. Emellett nagy figyelmet fordítanak a háború utáni épí­tés, a gyermekek, a fiatalság problémáira. Az ember köz­ponti világszemléletét, az ember lelkivilágán mér­ni le a világ eseményeit — igen sok litván filmnek ez a . megkülönböztető jegye Pilla­natnyilag korai lenne még lit­ván filmművész-iskoláról be­szélni, de már teljes joggal szölhatunk a litván filmstílus­rol. A filmstúdió még igen fia­tal, a munkatársai állandóan kereső, kutató . fiatalok. A lit­ván filmek nem a véletlennek köszönhetik, hogy nemzetközi •fesztiválokra jutnak el. A kis köztársaság művészetével nyerj jogot arra, hogy a világ színe elé lépjen. A litváh filmstúdióban Ave Vita címmel Almantes Grinja­vicus rendező — Vitautas Za : lakjavicus és Grígorij h'ano­vics író forgatókönyve alap­ján — filmdrámát forgat. Az alkotás három témát kapcsol egybe. Ám a bonyolult életraj­zokon és kompozíciókon is vív lágosan átcsillan a film fő gondolata: éljen az élet, amit híven érzékeltet a film, címe is. A film a mi nemzedékünk­ről szól, arról a nemzedékről, amelyet az emlékezés ma ís szoros szálakkal fűz a 25 éve történt eseményekhez — mondja a rendező. A Vilniusz közelében fekvő Panerjaj fa-' lucskában a megszállás evei­ben több mint 100 000 ártat­lan ember pusztult el. Ide za­rándokol vissza minden évben a film főhőse, ahol valamikor a halálraítéltek végtelen osz­lopában menetelt és emléke­zetében megelevenednek a ré­gi szörnyűséges napok . . . Arunas Zebrjunas híres ren­dező a „Szépség" című filmet forgatja. Az alkotó a készülő filmről az alábbiakat mondot­ta: — Az Izvesztyijában olvas­tam Jurij Jakovlev „Játék a szépséggel" című novelláját és megkértem az irót, hogy dol­gozza azt át forgatókönyvvé. A film főhőse egy Inga nevű kislány. A természet nem aján­dékozta meg szépséggel,. vi­szont bőven elhalmozta jóság­gal, emberséggel, őszinteség­gel. A gyerekek nagyon sze­retik Ingát. S mikor elhatároz­zák, hogy megválasztják az udvar „szépségkirálynőjét", egyhangúan Ingára szavaznak. Csak egyetlenegy fiú akad, aki nem értette meg a játék lé­nyegét „Te nem vagy szép" — vetette oda megvetően In­gának. Ez a konfliktus mély belső drámává terebélyesedik, „Te sem vagy szép" — mond­ja Inga az anyjának kihívóan. Inga és édesanyja szép, lel­ki kapcsolatát veszély fenye­geti. Csak a magányos és ke­vésbé boldog asszony tapinta­ta. meleg lelkülete segít meg­őrizni az őszinte, már koránt­sem gyermeki barátságot, sze­retetet ... A LITVÁN FILMMŰVÉSZET * cije» Ismuhamedov, fiatal szovjet rendező a közelmúltban fejez­te be a „SZERELME­SEK" cimű film forga­tását. A tehetseges rendező Gyengédség cimű filmjével nem­csak a Szovjetunió­ban, hanem a nem­zetközt filmvilágben ls sikert aratott. A Sze­relmesek cimű filmben — melyet rövidesen hazánkban is műsor­ra tűznek — a fiata­lok érzelmeit, bonyo­lult lelkivilágát, fel­nőtté<*álástrkat elem­zi a íendezö. A felvételen: Ro­gyjon Nohopetov és , Anasztaziia Vcríyirs?­faaja a film föszeiepé­ben. : 'fi isi

Next

/
Thumbnails
Contents