Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-29 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ ISMERETLEN CIKKEI Bronjus Babkauskas, a népszerű litván színész. A Voproszi LityeratUri szovjet folyóirat igyik legutóbbi száma szenzációsnak mondható felfedezésről számol be. Szovjet kutatók (R. Duganov és V. Radzísev. szkij, illetve tőlük függetlenül B, Miljavszkij) arra a következtetésre jutottak, hogy 1913—1915-ben a moszkvai Kinezsurnal elnevezésű folyóiratban Vlagyimir Majakovszkij egész cikksorozatot publikált a film problé- . máiról. A költő különféle álneveket használt (leggyakrabban a Vlagyimirov nevet), ám ennyi év után is elárulja őt eredeti, ismélelhetetlen stílusa, sajátos tematikája, szóhasználata. Sorok, sőt egész bekezdések csaknem szószerint egyeznek Majakovszkij más, saját néven aláírt cikkeivel, hasonlatainak, paradoxonjainak egy részét lényegében azonos megfogalmazásban megtalálhatjuk a költő akkortájt vagy valamivel később írott elbeszélő költeményeiben, verseiben is. Jellemző ezekre a cikkekre a futurizmusnak. a dinamikus életformának a szenvedélyes védelme, ami ismét csak egybevág a költő akkori álláspontjával. Ami pedig a cikkek tartalmát és a megjelenés helyét illeti, közismert, hogy Majakovszkij mennyire érdeklődött a film iránt, és az is, hogy fiiszerepeket vállalt. Ezeknek a gondosan megalapozott érveknek, valamint a precíz textológiai munkának az alapján a szovjet kutatók álláspontja igen meggyőzőnek látszik. Nem kevesebb, mint 24 Majakovszkij-cikkel gyarapodott ily módon az irodalomtörténet, és nyugodtan hozzátehetjük, a filmesztétika is. Ezek a cikkek általában rövidek, tgen élénk, expresszionista hangvételííek, a költőre jellemző egymondatos bekezdésekkel, epatírozó, szuggesztív okfejtéssel. E tekintetben szerencsésen találkozik a folyóirat igénye szellemes esszékre, esztétikai elmefuttatásokra Majakovszkij egyéni stílusával, mondanivalójával. Nem mindegyik cikk egyforma értékű, némelyiken érződik, hogy sürgős rendelésre készült, ezekben az esetekben a költő inkább csak variálja korábbi gondolatait. Van azonban ebben az anyagban néhány fontos cikk, gondolat, amelyek — azon túlmenően, hogy általuk pontosabban megismerhetjük a kiváló költőt —, olyan formában összegezik a „hőskorát" élő filmről kialakított véleményét, iiogy érdekességüket, sőj aktualitásukat mindmáig megőrizték. A Látványosság vagy pszichológia című cikkben Majakovszkij bírálja Leonyid Andrejevet, mert neves írótársa a színházat teljesen pszichológiai vágányra, belső monológokra állítja át. A költő megállapítja: „...Maga a ^pszichológiai . anyag« nem válhat a színházi előadás kizárólagos tárgyává. A színházművészét nek megvan a maga meghatározott formája: ha a festészetnek a förinája a szín és a vonal, akkor a színházé a látványosság és a cselekmény ... Szakítsunk a rutinnal és az irodalmárkodással! Tükrözzék a művészek végre napjaink szenvedélyes forgatagát. Ha pedig ezt nem teszik, akkor a »fürge« és a »kommecsz« film hamarosan elhódítja önöktől az utolsó öreg asszonynézőt ís." A jilmművészet mint az esztétikai „divat". törvényhozója című cikkében megállapítja, hogy a filmművészet megváltoztatta az emberek látásmódját, söt magukat az fcmbereket is: „A tegnap embere úgy vélte, hogy a világ távoli és hatalmas, ezért érthetetlen. Ezért megadta magát valamilyen ismeretlen és talán rettentő erőnek. Mások szerencsétlensége csupán egy év múlva jutott el hozzájuk a járhatalan utakon — ezért voltak olyan nyugodtak a kisvároskák; az emberek mindig ugyanazok maradtak — ezért volt szerelmük és gyűlöletük állandó. Ma már azonban a vonatok és repülőgépek eltörölték a távolságokat, az újságok íxaponta beszámolnak a kis é6 nagy háborúkban ontott vérről, évszám járkálhatunk úgy az utcán, hogy nem találkozunk kétszer ugyanazzal az emberrel. Ezért olyan ideges és kapkodó a mai ember. Drámai — viharos, de rövid magnéziumlobbanások, öröme tizenöt perc alatt kihuny, mint a moziban. ... Ezért van tele a filmművészet fiatal, új emberekkel. Mert a film megértette a mai ember igényét, örökös viharos változásvágyát. ... És ha igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a londoni ködöt senki sem ismerte, mielőtt nagy képzőművészeti alkotásokban be nem mutatták, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az egész modern életet — lüktető idegeivel, embertelen rohanásával, kavargó embereivel, egyre újabb és újabb élményekre való törekvésével — senki sem ismerte mindaddig, amíg a filmművészet ezt be nem mutatta." A külföldi és a filmművészet című cikkben Majakovszkij felismeri a film kultúraterjesztő elhivatottságát, és azt is, hogy milyen fontos szerepet játszhat az orosz nemzeti arculat kialakításában: „Ahhoz, hogy európai országgá váljunk, nem kell szolgaian utánoznunk a Nyugatot.. esupán ugyanolyan intenzitással kell dolgoznunk, de nem a másolás kedvéért, hanem saját arcunk felmutatásáért. A filmművészetnek pedig, mint a kultúra igen szigorú terjesztőjének, nagy jövője van. Ne féljünk tehát attól, hogy a filmművészetben bemutassuk az egyszerű Tulát, Kalugát, Volokalamszkot. Azt mondják, ez unalmas? 1 Korántsem. Hiszen ezek a kövezetlen utcasarkok, ezek a szegényes települések adták a világnak a Tolsztojokat és Dosztojevszkijeket." . Q Bolgár tortéiteiiiti film. Pjotr Vasziljev rendező „A herceg" címmel a XIV. században átszódó, színes, szélesvásznú történelmi filmet készít Szvjatoszlav Terter hercegről, aki első ízben viselt véres háborút a a tatárokkal, hogy felszabadítsa a megszállt Bulgária területét. A címszerepet Stefan Danailov alakítja. Fontos szerepet kap a filmben Georgij Cserkalov, Violetta Gingveva és Dnrotea Toncseva is. Q Gabin ismét a kamerák elótt. Jean Gabin élete százharminchetedik filmjét fejezte be a minap, Pierre Granier-Deferre rendező irányítása alatt. A francia film „nagy öregje" ezúttal egy francia gazdálkodot játszik, aki a német—francia határon élve, egy nap komoly összeütközésbe kerül egy kábí<tószercsempészbandával. Modernizált Andersen. Andersen „A tűzszerszám" című népszerű meséjét Peer Guldbrandsen rendező a „jött egy katona" című német filmben a mába helyezte. De olyan kiváló stílusérzékkel, hogy a mese mitsem vesztett erejéből és bájából — írja a német kritika. |_J Mussolini: Rud Steiger. Az olasz fasizmus végnapjainak filmkrónikáját tervezi elkészíteni Sergio Pastore olasz rendező „Mindhalálig" címmel. A ren dező Mussolini szerepéi .iz Oscar-díjas Rod Steigemek szánta, aki az ajánlatra „igen"-t mondott.. . Q Sergio Leone olasz rendező a Volt egyszer egy vadnyugat után úgy döntött, hogy elkészíti a Volt egyszer egy Amerika című filmet. Az új produkció a harmincas évek Amerikájáról, a prohibíciórói és Al Capone gengszterbandájának tetteiről szól. [3 Maria Schell személyest?, ti meg 'a nöi főszerepet A nap hatalmában című filmben, amelyet Spanyolországban forgat Richardo Baldueci. Az új produkció Shakéspearé Hamletjének western változata lesz. Q Williams Wyler befejezte A hallgatást halállal fizetik című filmjének forgatását. A mai amerikai fajüldözésről szóló történet főszerepét Leev; Cobbe és a néger Lola Falsna ala- : kítja. A tasizmus elleni háború, a nemzeti szabadságért vívott küzdelem ma is egyik fő témája a litván filmművészetnek. Emellett nagy figyelmet fordítanak a háború utáni építés, a gyermekek, a fiatalság problémáira. Az ember központi világszemléletét, az ember lelkivilágán mérni le a világ eseményeit — igen sok litván filmnek ez a . megkülönböztető jegye Pillanatnyilag korai lenne még litván filmművész-iskoláról beszélni, de már teljes joggal szölhatunk a litván filmstílusrol. A filmstúdió még igen fiatal, a munkatársai állandóan kereső, kutató . fiatalok. A litván filmek nem a véletlennek köszönhetik, hogy nemzetközi •fesztiválokra jutnak el. A kis köztársaság művészetével nyerj jogot arra, hogy a világ színe elé lépjen. A litváh filmstúdióban Ave Vita címmel Almantes Grinjavicus rendező — Vitautas Za

: lakjavicus és Grígorij h'anovics író forgatókönyve alapján — filmdrámát forgat. Az alkotás három témát kapcsol egybe. Ám a bonyolult életrajzokon és kompozíciókon is vív lágosan átcsillan a film fő gondolata: éljen az élet, amit híven érzékeltet a film, címe is. A film a mi nemzedékünkről szól, arról a nemzedékről, amelyet az emlékezés ma ís szoros szálakkal fűz a 25 éve történt eseményekhez — mondja a rendező. A Vilniusz közelében fekvő Panerjaj fa-' lucskában a megszállás eveiben több mint 100 000 ártatlan ember pusztult el. Ide zarándokol vissza minden évben a film főhőse, ahol valamikor a halálraítéltek végtelen oszlopában menetelt és emlékezetében megelevenednek a régi szörnyűséges napok . . . Arunas Zebrjunas híres rendező a „Szépség" című filmet forgatja. Az alkotó a készülő filmről az alábbiakat mondotta: — Az Izvesztyijában olvastam Jurij Jakovlev „Játék a szépséggel" című novelláját és megkértem az irót, hogy dolgozza azt át forgatókönyvvé. A film főhőse egy Inga nevű kislány. A természet nem ajándékozta meg szépséggel,. viszont bőven elhalmozta jósággal, emberséggel, őszinteséggel. A gyerekek nagyon szeretik Ingát. S mikor elhatározzák, hogy megválasztják az udvar „szépségkirálynőjét", egyhangúan Ingára szavaznak. Csak egyetlenegy fiú akad, aki nem értette meg a játék lényegét „Te nem vagy szép" — vetette oda megvetően Ingának. Ez a konfliktus mély belső drámává terebélyesedik, „Te sem vagy szép" — mondja Inga az anyjának kihívóan. Inga és édesanyja szép, lelki kapcsolatát veszély fenyegeti. Csak a magányos és kevésbé boldog asszony tapintata. meleg lelkülete segít megőrizni az őszinte, már korántsem gyermeki barátságot, szeretetet ... A LITVÁN FILMMŰVÉSZET * cije» Ismuhamedov, fiatal szovjet rendező a közelmúltban fejezte be a „SZERELMESEK" cimű film forgatását. A tehetseges rendező Gyengédség cimű filmjével nemcsak a Szovjetunióban, hanem a nemzetközt filmvilágben ls sikert aratott. A Szerelmesek cimű filmben — melyet rövidesen hazánkban is műsorra tűznek — a fiatalok érzelmeit, bonyolult lelkivilágát, felnőtté<*álástrkat elemzi a íendezö. A felvételen: Rogyjon Nohopetov és , Anasztaziia Vcríyirs?faaja a film föszeiepében. : 'fi isi