Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-24 / 279. szám, kedd

ERŐNKET MEGHALADÓ TOREKVES A CSEMADOK új „programjának" buktatói A CSEMADOK új, 1968-ban kidolgozott és 1969-ben elfogadott programja megkövetelte, hogy a CSEMADOK-ban olyan munkaformák érvényesüljenek, melyek a gyakorlatban is kifejezik a CSEMADOK általános politikai érdekvédelmi és a csehszlová kiai magyarság, mint etnikai csoport egyedüli reprezentánsának jellegét. Az elképzelés a CSEMADOK Központi Bizottságán és általában a CSEMADOK életében az úgynevezett „tudományos" népművelési munka koncepciójában jutott kifejezésre. Az újnak minősített munkaformák között jőnéhány olyat is találunk, melyeknek elsősorban a nemzetiségi kérdés általános vizsgálata volt a feladata. Mindez kiváltképpen a szociológiai szakbizottságok és azok albizottságai munkájának a tartalmában nyilvánult meg. A CSEMADOK Központi Bizottságán 1969-ben kiadott Útmutató a járási népművelési szakbizottságok munkájához című anyag többek között az alábbi feladatokat tűzte ki a szociológiai szakbizottság keretében működő albizottságoknak: 1. A közgazdasági albizottság feladata, felmérni a járás iparának, mezőgazdaságának, a lakosság szociális viszonyainak helyzetét és a felmérések eredménye alapján javaslatokkal fordulni az illetékes járási szervekhez. Ezenkívül a felmérések eredményét előadások formájában hasznosítani a járás területén folytatott népművelési tevékenységben. 2. A jogi albizottság feladata: a nemzetiségi kérdés megoldásának és problémáinak figyelemmel kísérése a járás területén, előadások szervezése jogi kérdésekről. Figyelemmel kíséri a járási nemzeti bizottság apparátusának és választott szerveinek nemzetiségi összetételét, a pártapparátus nemzetiségi összetételét, a népművelési szervek nemzetiségi összetételét, feldolgozza a járás közigazgatási helyzetét. 3. Az iskolaügyi albizottság feladata: felméri a járás magyar iskolaügyének helyzetét. A felmérés alapján javaslatokkal fordul az illetékes szervekhez, a felmérés a következőkre irányul, a magyar bölcsődék és óvodák száma, felszerelése, óvónők végzettsége és nemzetisége, a magyar 9 éves iskolák és ezek diákjainak a száma, a tanítók megoszlása végzettség szerint, a végzős tanulók elhelyezkedése, az iskolák színvonala, felszerelése, a magyar 12 éves iskolák, és ezek diákjainak a száma, a végzősök elhelyezkedése főiskolákon, egyetemeken és egyéb munkahelyeken, a tanárok képzettsége, az ipari tanulók képzésének helyzete, lehetőségei, az ipari tanulók és a magyar ipari tanulók iskoláinak száma, az ipari tanulók elhelyezkedése a járásban, az esti iskolák, a szakintézetek, a marxista—leninista esti egyetem és egyéb iskolák száma a járásban stb. 4. Az egészségügyi csoport feladatai: a járás egészségügyi helyzetének felmérése és előadások szervezése, egészségügyi problémák. Felméri az egészségügyi intézmények és a magyar orvosok, nővérek, ápolónők számát, az üzemek orvosi ellátását, a fogorvosi rendelők és a gyógyszertári hálózat számát stb. Az elmondottakból is látható, hogy a népművelési szakbizottságok keretében működő szociológiai szakbizottság és azok albizottságainak munkaterületét és feladatait a „szervezők" úgy határozták meg, hogy azok akarva nem akarva beavatkoztak az állami és pártszervek jogkörébe, és olyan problémákat vizsgáltak, mely problémák vizsgálatára és megoldására megvannak az illetékes állami szervek. Ugyanakkor a bizottságok nem kapták feladatul, hogy foglalkozzanak a CSEMADOK életével, a tagság igényeivel, a népművelők, valamint a kulturális munka azon problémáival, melyek közvetlenül érintik a CSEMADOK-ot. Nagy mulasztás például, hogy a népművelési szakbizottságok keretében nincs egyetlen olyan szakbizottság sem, melynek az irodalom népszerűsítése lenne a feladata, amely a CSEMADOK egyik sajátos küldetése. Az említett program gyakorlati megvalósítói a CSEMADOK-on belül olyan szerveket próbáltak kiépíteni, melyek hű képmásai akartak lenni az állami vonalon működő szerveknek. Ez azonban helytelen. Elsősorban azért, mert így a CSEMADOK valóban mindenre kész Jánossá válna. Közben elhanyagolná a népművelési szakbizottságok valódi küldetését: a népművelés konkrét szervezését. A szociológiai felmérések aktivizáltak néhány embert, a felmérések eredménye azonban kétes értékű. Egyetlen állami szerv sem fogadja el őket objektívnek, így öncélúvá válnak. Károsnak bizonyult e munkaforma azért is, mert elterelte a figyelmet arról, "hogy az említett felmérésre elsősorban az állami szerveket kell felhasználni. Nem arröl van szó, hogy a szociológia jelentőségét lebecsüljük. Azt szeretnénk, ha sikerülne erőnket célszerűen beosztani, és elsősorban olyan szerveket kiépíteni, melyek a CSEMADOK kulturális és népnevelő munkájának színvonalát kívánják emelni. Ha mégis ~ felméréseket akarunk végezni, akkor ennek elsősorban a CSEMADOK belső életére kellene vonatkozniuk. Az általános érvényű szociológiai felmérések nem képezhetik egy társadalmi szervezet állandó munkaformáját. Erre megvannak az illetékes állami szervek, melyek e munkát megfelelő szinten tudják végezni. Szerintem a szociológiai szakbizottságok helyett a népművelési szakbizottságokban az eddig meglevő helytörténeti, néprajzi és nyelvi bizottságok mellé inkább még a következő bizottságokat kellene megalakítani: 1. A politikai ismereteket terjesztő szakbizottság, mely a marxizmus népszerűsítésével, a kül- és belpolitika kérdéseivel foglalkozna. Kapcsolatot tartana fenn a járási pártbizottság ideológiai bizottságával. 2. Az ipari és mezőgazdasági szaktudományok népszerűsítésével foglalkozó szakbizottság, mely Ipari téren kapcsolatot tartana fenn á forradalmi szakszervezeti mozgalom járási bizottságaival, mezőgazdasági téren pedig a járási mezőgazdasági szervekkel. Szervezné a CSEMADOK tagsága között — és a többi szervekkel közöfeen szélesebb területen is — az ilyen jellegű előadásokat. 3. Az általános tudományos ismereteket terjesztő szakbizottság, mely a kibernetika, az asztronautika, a biológia stb. témákról készítené elő és szervezne előadásokat. Kapcsolatot tartana "fenn elsősorban a Szocialista Akadémia szerveivel. 4. Az irodalmat népszerűsítő szakbizottság, előadásokat készítene az irodalomról, szervezné az irodalmi esteket ^s szerzői esteket. Véleményem szerint a CSEMADOK elsősorban ezekkel a munkaformákkal szolgálná igazán a saját tagsága, a magyar dolgozók, valamint az egész társadalom érdekét. VARGA JÁNOS, a CSEMADOK KB titkára 1970. december elsején a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén népszámlálással egybekötött általános adatgyűjtésre kerül sor a lakosság életszínvonalát, lakását illetően. Ez a jelentős akció mindennekelőtt azért szükséges, hogy megbízható adatokai gyűjtsenek össze a népszaporulatról, anyagi ellátottságról, műveltségi és életszínvonalról, a háztartsások és a lakások színvonaláról, a munkábajárással stb., kapcsolatban. Ezek az adatok szolgálnak majd a népgazdaságfejlesztési ötéves tervek alapjául és fontosak lesznek a politikai és gazdasági szervek számára is. A Csehszlovák Televízió bratislavai stúdiója ezzel kapcsolatban a napokban közérdekű műsort sugárzott. Az alábbiakban az említett műsort ismertetjük. A tv-riportere Holló Anna volt, a kérdésekre Gál György, a Szlovák Statisztikai Hivatal dolgozója válaszolt. A Bratislava-Ivánka-i repülőtéren ina mutatják be a képünkön látható WK—1 védjegyű vitorlázó repülőgépet, melyet a trenfiíni repülögépjavító-műhely dolgozói készítettek. 0 A népszámlálással kapcso latban mi a lakosság kötelessége? — Minden állampolgár köteles helyesen és időben válaszol ni a számlálóbiztos szóban vagy írásban feltett, a népszámlálással kapcsolatos kérdéseire. , • Hogyan történik az összeírás, az adatok egybegyűjtése? — Az adatokat három alapvető nyomtatvánnyal gyűjtjük össze. Ezek a összeíróív, az összeíró lap, valamint a házöszszeíró lap. Az első kettő az összeíróív és az összeíró lap magyar nyelven is megjelent, mivel ezeket maga a lakosság tölti ki. A házösszeíró lapot a számlálóbiztos tölti ki. 0 Kitől is mikor kapja meg a lakosság a kérdőíveket? — Összeíróívet a hozzácsatolt Magyarázattal, november 26— 29 között minden háztartásba a számlálóbiztos viszi el, személyesen. Az összeírólapot csak azok töltik ki, akik december elsejére virradó éjszakát szállodában, diákotthonban, kórházban stb. töltik. 0 És -hogy történik tulajdonképpen a népszámlálás? — November 26 és 29 között a számlálóbiztos meglátogatja a körzetébe tartozó háztartásokat, átadja a nyomtatványt, megmagyarázza a' kitöltés módját és megbeszéli, hogy december elseje és 6-a között mikor találja otthon a család valamelyik felnőtt tagját, hogy a kitöltött nyomtatványt tőle átvehesse. Ha a családban nincs olyan személy, aki képes volna az ívet kitölteni, a számlálóbiztos kötelessége a család nevében az ívet kitölteni. Reméljük azonban, hogy az ilyen eset nem lesz túl sok. 0 Mik a kötelességei és jogai a népszámlálási szerveknek? — A sz'ámlálószervek igazolvánnyal rendelkeznek és ennek felmutatása esetében a hivatalos szervek jogait élvezik. Ha szükségesnek tartják, megtekinthetik a lakóhelyiségeket és az illetékes okmányokat. • Mit jelent ez a dátum: 1970. december elseje? Mit kell ez alatt érteni? — A számlálás ún. döntö időpontja november 30-a és december elseje közötti éjfél. Minden adat, amelyet a lakos ság a nyomtatványokon kitölt, ehhez az időponthoz igazodik. 0 Tudjuk, hogy az emberek egy része bizalmatlan. Mi a biztosíték arra, hogy az adatok titkosak maradnak és nem kerülnek avatatlan kezekbe? — Elsősorban a titoktartás esküje, ami maga kizár minden aggodalmat, és másodsorban a tény, hogy a számlálási adatok feldolgozása gépesített és itt a konkrét nevek teljesen szükségtelenné válnak. A név csak az adatok teljesssége érdekében szerepel. 0 Az összeíróív első oldala a lakás és a ház adataival foglalkozik. Hogyan történik a házak összeírása? — A házak összeírása kétféleképpen történik. Ha a házban csak egy lakás van, a használója kitölti az összeíróív házra vonatkozó rovatát. Ha több mint egy lakás van a házban, akkor ez a rovat üres marad és a számlálóbiztos kitölt a házról egy ház összeírólapot. 0 Vagyis a házra vonatkozó adatokat csak abban az esetben kell kitölteni, ha csak egy lakás van benne. Mit Népszámlálás előtt kell tudni ebben az esetben? — Ha a lehetséges válaszok ki vannak nyomtatva, a helyes választ bekeretezzük. Tehát nem aláhúzzuk, hanem bekeretezzük. Ha ez nincs kijelölve, beírjuk a helyes választ. Ha a ház emeletes, beírjuk számszerint az emeletek számát és az egészet bekeretezzük. 0 Az egylakásos házak esetében valószínűleg problémák merülnek majd fel a ház felszereltségét érintő kérdésekkel kapcsolatban — Ez lehetséges főleg a központi és az etázsfűtés megkülönböztetésénél a családi házakban. Ilyenkor jobb tanácsot kérni a számlálóbiztostól. Ennél a kérdésnél pontos válaszadásra lesz szükségünk, ezért ajánlatos csak akkor kitölteni ezt a részt, ha az egészet figyelmesen elolvastuk és átgondoltuk. 0 Most térjünk rá a lakás adatainak a felmérésére. A népszámlálás során a lakások és a házak felszereltségét szolgáltató adatok szorosan összefüggnek a lakáskérdés megoldásával. Biztos ezért tettek fel ennyi kérdést. — Igen. Habár soknak tűnik az ilyen vonatkozású kérdés, a válaszadás itt nagyon egyszerű. A kérdések nagy részénél ki vannak nyomtatva a lehetséges válaszok, ami megkönnyíti és meggyorsítja a válaszadást. 0 A táblázatban levo ötödik pont a lakáshasználat és az ezzel kapcsolatos költségeiket méri fel. Mit kell itt ki tölteni? — Az a] bekezdésben feltüntetjük a lakbér, központi fűtés, meleg és hidegvíz, hamu elszállítás stb. havi összegét, de nem számítjuk bele az összegbe a villany, gáz, tv, rádió, telefon használatáért járó összeget. A b) bekezdésben beírjuk, hogy ebből az összegből mennyi a központi fűtésért és a melegvízért járó havi összeg. 0 Hogyan állapítjuk meg a lakás nagyságát? — Kizárólag méréssel és nem csupán szemmértékkel. Az ívbe beírjuk a helyiség hosszát és szélességét, valamint a lakás területét, amelyet a hossza és szélessége szorzatából kapunk. 0 Fürdőszobával és a WC vei kapcsolatban van néhány variálható válasz. — Igen. Nézzük a kérdőívet. Az egymást követő válaszok mindig kizárják egymást. A fürdőszoba káddal vagy csak zuhanyozóval. A lakásban, vagy a házban, a lakáson kívül. Ha lakáson kívül, akkor vagy csak a lakás számára, vagy több lakás számára. Az utolsó lehetőség „nincs sem fürdőszoba, sem zuhanyozó" természetesen kizárja az összes előző feleletet. A WC-vel kapcsolatos kérdésekre hasonló módon válaszolunk. 0 A konyha és a lakás egyéb felszereltségét érintő kérdésekre a válasz egyszerű. Vagy az igen, vagy a nem szócskát keretezzük be. Menjünk hát tovább. Itt van az üdülési lehetőségeket vizsgáló kérdéssorozat. — A lakosság életszínvonalának vizsgálata tette szükségessé e kérdések beiktatását. A kérdések nem követelik az autó, motorkerékpár, víkendház tulajdonosának a nevét, csak azt, hogy a háztartásban van-e ilyen, vagy nincs. Csak ez sztiksij°es ahhoz, hogy meg tudjuk á lapítani, hány autó, motorkerékpár vagy víkendház van az országban. 0 Az összeíróív másudik és harmadik oldala a lakosság részletes adatait érinti. Ezekből mit tart fontosnak? — Kezdjük a kettes oszlopnál. Itt fel kell tüntetni minden személyt, akinek november 30-a és december elseje közötti éjfélkor ebben a lakásban volt állandó lakhelye. Tehát azokat is, akik bármilyen oknál fogva ideiglenesen ebben az időpontban távol voltak. Legyen az munka, iskola, látogatás, gyógykezelés, katonai szolgálat, vagy börtönbüntetés. Továbbá beírjuk azokat a szeményeket, akik a döntő időpontban a lakásban tartózkodtak, bár nem ez az állandó lakhelyük, akkor ls ha ezek Idegen állampolgárok. A hármas oszlopba beírjuk a személyi igazolvány 14. oldalán, vagy a születési levélen található születési számot. 0 A következő kédréscsuport az iskolai végzettségre vonatkozik. Ez miért fontos? — Pontos képet akarunk kapni arról, hogy polgáraink milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek — ezért a 19. os*lopba — csak az elvégzett tanulmányokat írjuk, továbbá meg akarjuk állapítani a polgáraink milyen iskolát látogatnak jelenleg — ezért — a 21. oszlopba — írjuk a folyamatban levő, esti iskolában vagy levelező módon történő tanulmányokat 0 Az összeíróív harmadik oldalán a lakosság választ ad állampolgárságát, nemzetiségét, anyanyelvét illetően.Ebben az esetben azt hiszem a kérdések világosak. Csupán két dologra szeretnék figyelmeztetni. Az első, hogy mindenki szabadon dönthet a nemzetiségét illetően és tilos öt ebben befolyásolni. A másik, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1970. szeptember 8-i kormányrendelete értelmében a cigány lakosságról szóló adatokat is tartalmaz a népszámlálás. A cigányszármazású lakosság anyanyelvének vallhatja a cigány nyelvet. Nemzetiségnek azonban még nincsenek elismerve, ezért csak az elismert nemzetiségek egyikét vallhatja magáénak. 0 Álljunk meg egy pillanatra. Kissé bonyolultnak tűnik a megélhetési források — fizetés, bér, nyugdíj meghatározása. — A munkások általában bérért dolgoznak, így hát ezt írják be. Fizetést — alkalmazottak, kulturális, gazdasági, műszaki dolgozók kapnak. Ők ezt írják be. Nagyon fontos a fő foglalkozásnál minél pontosabban meghatározni a munkabeosztást. A munkahelyünket a magyar nyelvű nyomtatványokon ls szlovákul töltsük ki a kétszeres fordításból eredő hibák elkerülésének érdekében. 0 Eljutottunk az összeíróív utolsó oldalára. Ehhez mi a hozzáfűzni valója? — Ezt az oldalt — az utasítástól eltérően, a változás a nyomtatfis után történt —, minden olyan személy tölti ki, akinek a munkahelyére több mint 15 percig tart az út. Tehát a lakosság nagy többsége. A távolságot km-ben, az időt percekben kell feltüntetni. 0 Es mi történik azokkal, akik december elsején nulla órakor éppen szállodában, vagy diákotthonban laknak? — Ezek a személyek nem összeíróíven, hanem összeírólapon töltik ki a személyiikre vonatkozó adatokat. Az intézmény, amelyben ezen az éjszakán tartózkodott, vagy ahol az éjjeli utazás után szállást kaptak, köteles neki eljuttatni az összeírólapot. Ezt ő maga köteles kitölteni és az intézmény illetékes dolgozójának visszaadni.