Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

o mindenről n D tn A reklamációról Az 1964. április 1. óta hatályban levő polgári tör­vénykönyvünk több helyen előírja, hogy bizonyos igé­nyeket a polgár csak ak­kor érvényesíthet a bíró­ság előtt, ha előzetesen a törvényben előírt záros határidőn belül reklamált (felszólamlott) az illetékes szervezetnél. — Polgári törvénykönyvünk nagy je­lentőséget biztosít ennek a reklamálásnak, mivel az előírt reklamáció napjával veszi kezdetét a törvény­könyv 102. §-a értelmében a rendszerint 3 éves elévü­lési határidő, amely idő alatt a szervezettel szem­beni igényét a polgár a bí­róságon beperelheti. Ha az érintett polgár a reklamá­ciót a törvény által előírt záros (meglehetősen rövid) határidőben nem tenné meg, igénye megszűnik. Polgári törvénykönyvünk a következő rendelkezései­ben írja elő a reklamációt mint a bíróságilag érvé­síthető jogigény leltételét: a 162. §. szerint hat hóna­pon belül lehet csak érvé­nyesíteni az olyan költsé­get, amely a polgár a la­kást kezelő vállalat helyett sajátmaga végeztetett el, miután eredménytelenül hívta fel a vállalatot kar­bantartási kötelezettsége betartására; a 171. § szerint szintén hat hónapon belül kell elő­ször a szervezetnél (válla­latnál) érvényesíteni a lak­bér illetve a szolgáltatáso­kért járó illetmények le­szállítását, ha a lakás, il­letve a szolgáltatások nem feleltek meg a törvénynek, illetve a szerződésnek; A szolgáltatások eseté­ben a reklamációval kap­csolatos költségeket a 236. § alapján 6 hónapon belül, az üzleti vásárlás eseté­ben a 248, 250 és 251 § értelmében rendszerint 6 hónapon belül lehet rekla­málni a vásárolt árú hi­báit, és kérni a kiküszöböl­hető hiba eltávolítását, il­letve a ki nem küszöbölhe­tő hibák esetében kérni a hibás áru kicserélését vagy elállni a vásárlási szerző­déstől és kérni a vételár visszafizetését; azonos tartalmú a meg­rendelés esetében a polg. törvénykönyv 271 §-a, a javító szolgáltatás eseté­ben a 280. § (a határidő azonban rövidebb), a szál­lítási szolgáltatás esetében a 310. § a szállodai szol­gáltatások esetében a 436. § (az eltűnt bevitt dolgo­kat legkésőbb az eltűnés tudomásrajutása utáni 15 napon belül kell reklamál­ni). — Reklamálni lehet szóban is, de a későbbi bi­zonyíthatóság érdekében ajánlatos ezt írásban, aján­lott levélben is megtenni. Dr. F. J. .agyai-orszag csak 1871­ben, a kiegyezés után érhet­te el, hogy önálló bélyege­ket adhatotl ki. Ennek cen­tenáriumát a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsége és a Magyar Posta a jövő év­ben közösen rendezendő BU­DAPEST 71 elnevezésű, nem­zetközi kiállítással kívánja megünnepelni. A rendező bi­zottságnak huszonegy euró­pai és tizennégy tengeren tú­li országban vannak megbí­zottjai és a már eddigi je­lentkezések alapján is biztos­ra vehető, hogy minden je­lentős magyar gyűjteményt bemutatnak. Az anyagot mint­egy 35DD keretben, részben a Szépművészeti Múzeumban, részben az ez év végére el­készülő szövetségi székház kiállítási termeiben teszik közszemlére. Három nagydí­jai osztanak ki, közülük egyet a legjobb magyar gyűj­temény számára. Ezenkívül több nagy és kis arany-, ezüs­tözött arany-, ezüst- és bronz­érmet, valamint oklevelet. A beküldött gyűjtemények biz­tosításiról is gondoskodnak. FRANCIAORSZÁG. A francia bélyepgpárt bocsátott ki. A bélyegek freskórészleteket ábrázolnak. JUGOSZLÁVIA. A Ljubljaná­ban rendezett XVII. tornász világbajnokság alkalmából a jugoszláv posta 1,25 dinár névértékű bélyeget adott ki. SVÁJC. December elején je­lenik meg a szokásos svájci Pro Juventute sor. DÁNIA. Dánia 2 koronás bélyeggel emlékezett meg Bertel Thorvaldsen szobrász művész születésének 200. év­fordulójáról. A bélyegen a művész arcképét örökítették meg. ROMÁNIA. A román posta nyolc bélyegből álló fest ménysort bocsát ki. TÖRÖKORSZÁG. A török posta hazai festők müvét áb rázoló bélyegpárt jelentetett meg. BHUTÁN. A ZOO-filatélía hívei örömére Bhután négy állatábrájú bélyeggel jelent­kezett. MAROKKŐ. Két marokkói bélyegen madarak szerepel­nek. SZOMÁLIA. A Szomáll De­mokratikus Köztársaság forra­dalma első évfordulója tisz­teletére négy címletből álló sort adott ki. C i yőgynövények Orvosi somkóró (MELILOTUS OFFICIANALIS L., KOMONICA LEKÁRSKA) Gyűjtendő: 40 cm hosszú vékony hajtásai. A somkóró (bucsukóró, bukóró, dohányvirág, dudkó­ró, kőhere, mézkerep, moly­fű, somkóró, tuliafű, vad ló­here, sárkerep) szárazabb és meszes talajokon, köves he­lyeken, parlagokon, utak mellett termő kétéves, a má­sodik évben virágzó növény. A somkóró a hüvelyesek (Legumlnosae) családjába tartozó 1—2 m magas, egye­nes, hengeres, elágazó nö­vény. Levelei szórtak, hár­masak. Levélkéi hosszasak, eliptikusak vagy lándzsásak, 3 cm hosszúak, felső részü­kön fürészes szélfiek, zöl­dek, kopaszok. Laza, sok vi­rágú, nyeles fürt virágzata a levelek hónaljából ered. Eleinte 5—7 cm hosszú, ké­sőbb 20 cm-ig is megnyúlik. Az egyes virágai kicsinyek, sárgák, és egész nyáron át virágzik. A növény kumarint­tól kellemes illatú. Szárítása: nagyon vékony rétegben szárítjuk 35 C fok­nál. Hatóanyaga: kumarin, ku­marinidjén, melilotin, cholin, nyálka, illóolaj, cserzőanyag, falvón festékek és más anya­gok. Tulajdonsága: dohányilla­tosító, lágyító, vérhigító, kö­högéscsillapító és menstruá­ciót stabilizáló tulajdonsága van. Felhasználása: a virágot ételek, cukorkák, teakeveré­kek illatosítására használják. A drogból készült teát gyo­mor-, bél- és légzőszervi megbetegedések, lágyító bo­rogatóul kelésekre, feké­lyekre, vísszérgyulladásra is használják. A gyógyászatban az ér­trombózis (érgyulladás a lábakon) esetén leggyakrab­ban használják. Ennek a gyógynövénynek köszönhe­tő, hogy egy új gyógyszer­csoport lett feltalálva. A ku­tatók rájöttek arra, hogy ha az állatok ezt a növényt na­gyobb mennyiségben f fa­gyasztják, akkor vérezni kezdenek. így rájöttek, hogy a növényben található ku­marin az oka. A kumarin kissé megváltoztatva a Pe­lentan és Pelentanettes tab­lettában található meg, ame­lyeket az értrombózis esetén használnak. Figyelmeztetés: Házi hasz­nálatra belsőleg nem alkal­mas. Nagyobb mennyiség mérgező hatású. A túlada­golás okozhat belső vérzést, mert nagyon higítja a vért. Az első tünetek a követke­zők: kibírhatatlan fejfájás, hányás, szédülés és álmat­lanság. Dr. NAGY GÉZA A zsebkendő története A mai ember lehet, hogy nem szívesen hord kalapot, esetleg néha „elfelejt" nyak­kendőt kötni, s csak akkor visz kesztyűt magával, ha fázik a keze. De hogy zseb­kendő ne legyen nála, akár télen, akár nyári kánikulá­ban — az elképzelhetetlen. A RÉGI RÓMAIAK ZSEBKENDŐJE Az antik Rómában — idő­számításunk előtt körülbelül 300 évvel — már ismerték a zsebkendőt. A női zsebken­dőnek s u d a r i u m volt a neve, s amint az elnevezés is utal rá, az izzadság letör­lésére használták. A férfi­zsebkendő, — az orarium — arra volt hivatva, hogy az arénában lobogtassák a győztesek felé. Az orrtörlésre azonban sem a sudariumot, sem az orariumot nem " használták. A tóga egyik csücskébe fúj­ták az orrukat... A RENESZÁNSZ DÁMA SZENVEDÉLYE A római császár bukásával a zsebkendő is eltűnt a szín­ről — legalábbis viselettör­téneti feljegyzésekben nem találkozunk vele. A XV. szá­zadban Itáliában bukkanunk rá újra. A reneszánszkori menyasszony kelengyés lá­dájában becses ajándékok, drága hozomány között sze­repel. Szélén gazdag csipke vagy hímzett szegély. A zsebkendő még mindig lu­xuscikk — és éppen ezért a nők eszeveszett szenvedély­lvel kezdik gyűjteni. RENDELET A ZSEBKENDŐ NÉGYZETESlTÉSÉRE Egy érdekes párizsi ren­delet 1685-ben előírja, hogy a zsebkendő hosszának egyeznie kell a szélességé­vel, vagyis pontosan négy­zet alakúnak kell lennie, nagysága pedig nem lehet több 70—80 centiméternél. Ebben a korban a női zseb­kendők kivétel nélkül fehé­rek, díszítésük hímzés vagy csipke. A férfizsebkendők éppen ellenkezőleg: színe­sek, tarkák, sőt az 1800-as évek elején már harci vagy politikai jeleneteket feste­nek rájuk. MIÓTA ZSEBKENDŐ A ZSEBKENDŐ? A zsebkendődivat a XVI. században Franciaországban is elterjedt, és amikor IV. Henrik király két zsebken­dőt ajándékozott Gabrielle d'Estrées-nek, nem minden­napi gavallériáról tett tanú­ságot. A két zsebkendő ugyanis 1900 livres-be ke­rült. A zsebkendő azonban még most is csak dísz és ékes­ség. Az orrtörlést a királyi udvarokban is az ujjakkal végzik. Rotterdami Erasmus, a nagy humanista filozófus (1476—1536) híres illemta­nában külön is figyelmezteti olvasóit a zsebkendő hasz­nálatára: „Paraszti szokás az orrot sipkába vagy ruhaujj­ba törölni. Az sem valami finom dolog, ha előbb a ke­zünket használjuk, s utána kenjük a ruhánkhoz. Ellen­ben kissé félrefordulni a társaságtól és zsebkendőt használni: illedelmes eljá­rás." Mivel a zsebet csak a XVII. században találják fel — addig a zsebkendő is csak „kendő". Ettől az idő­től fogva pedig a XVII. szá­zad elején veszik, amikor a burnótozás divatja meghódít­ja Európát. A zsebkendő használatára csak nagyon lassan szoktak rá az emberek. Az anekdóta szerint még Mária Terézia is csak akkor tudta leszok­tatni testőrgárdistáit arról, hogy orrukat kabátjuk ujjá­ba töröljék, amikor gombot varratott az egyenruha ujjá­ra. Harc a felejtés ellen A jól fejlett, sokat foglal­koztatott emlékezet könnyeb­ben, gyorsabban tanul ver­set, szöveget, számokat. A tanulást megkönnyíti, ha jól értjük azokat az ismerete­ket, amelyeket el akarunk sajátítani. Hibát követünk el, ha a verstanulásnál egy-kétszeri elolvasás után azzal töltjük az időt, hogy kétszer-három­szor próbáljuk elmondani azt, amit még nem is vés­tünk emlékezetünkbe. Ettől helyesebb megoldás, ha a nehezebb szöveget négyszer­ötször elolvassuk, és azután egyszer elmondjuk azt, amit már jól bevéstünk em­lékezetünkbe. Az iskolában hangosan kell elmondani a verset? Igen. Akkor lehetőleg leg­alább egyszer mondjuk el hangosan. A szokás megfe­lelő kialakításával egyúttal az emlékezetet is fejleszt­jük. Erre pedig nagy szük­ség van a felejtés elleni harcban. Kettesben érdemes tanul­ni. Ellenőrizhetjük egymást! „Felmondhatjuk" egymásnak a betanult verset, szöveget. Ha mégis kettőnél többen tanulnak együtt, akkor ki-ki tanulja meg magának a szö­veget és sorban, hangosan mindenki „mondja fel"! Hal­lás után is lehet tanulni. A kémiai egyenleteket — még ha értjük is — sokszor nem könnyű megjegyezni, írjuk föl az egyenletet egy papírlapra, és azt akasszuk fel például a könyvespolcra, ahová gyakran odatéved te­kintetünk. Egyszerre csak emlékezni fogunk a felírt egyenletre! Más képletekkel, egyenletekkel is tehetünk így­Az egyszeregy tanulásánál már alkalmaztuk a követke­ző játékot: Papírlapokra fel­írtuk a példa első részét: 9X7, másik oldalára az eredményt: 63, majd amikor így feldolgoztuk az egy­szeregyet, a papírlapokat összekevertük, kikérdeztük önmagunkat- Mennyi 9X7? Megfeleltünk rá, de nyom­ban megfordítottuk a lapot, hogy ellenőrizzük saját vá­laszunkat. Hasonló „játékot" más tantárgyak adatainak megtanulásánál is lehet al­kalmazni. Hegységek magas­sága? Az egyik oldalra fel­írjuk a hegy nevét, másikra a magasságát. Elemek atom­súlya? Az egyik oldalra fel­írjuk az elem vegyjelét, má­sikra az atomsúlyát. A szakemberek úgy magya­rázzák, hogy ezekkel a já­tékokkal tervszerűen emlék­képeket alakítunk ki s ezek­nek az emlékképeknek a fel­idézése jelenti az ismeretek birtoklását. Érdemes tehát ilyen „játékokat" kitalálni. haj. Ezermester Ahol két család lakik együtt, pl. a szülők és a fiatal házasok, a lakást megosztják és a szobák kö­zötti ajtó elé rendszerint szekrényt állíta­nak. így van ez legtöbb esetben az albérleti szobákban is. Pedig az ajtó­mélyedést nagyon ügyesen kihasznál­hatjuk. Amint képünkön is láthatják, egy kis kézügyesség­gel, néhány szál deszkából prakti­kus könyvespolcot varázsolhatunk er­re a helyre. Ezt a polcot felhasznál­hatjuk azonban ru­hanemű, cipők vagy táskák, bő­röndök tárolására is. Ebben az eset­ben mutatós deko­rációs anyagból szép min­tás kretonból stb. — elhúz­ható függönyt teszünk a polcra.

Next

/
Thumbnails
Contents