Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

nnntni* Ünneplő gyár Új üstökös Az Ogyallai Csillagvizsgálóban is megfigyelték az új üstököst, amelyet 0. Abe csillagász fedezett fel. A kezdetben gyenge fényű üstökös szeptember közepén már szabad szemmel is látható vblt, bár fényessége akkor is csak a láthatóság határán mozgott. Csak azok találhatták meg a csillagos égbolton, akik tudták, melyik csillagképben kell keresni- A csillagászok szerint egy-egy évszázadban mindössze három-négy esetben fordul elö szabad szemmel is megfigyelhető üstökös megjelenése, s így csillagászati szempontból ls ritkaság számba menő a felvételünkön látható üstökös. Németh István Téma az utcáról Ojságírókörökben azt szokták mondani, hogy a téma az utcán hever, csak meg kell látni, és meg kell írni. Ezen gondolkoztam én a múltkor matematikaórán, amikor az egyik felelő a táblánál izzadt. Hátulról gyengéden meglökött a mögöttem ülő, és az ablak felé mutatva felhívta a figyelmemet az utcán látható „témára". Rozoga, szürke Volgát húzott egy szintén szürke ló. Idősebb férfi — feltehetően az apa — kezében volt a gyeplő, mellyel a lovat hajtotta a volán mögött pedig bozontos hajú fiatalember ült. A lóvontatta személyautó láttán úrrá lett rajtam a nevetés. A tanár természetesen felszólított. Nem tudom, mit kellett volna felelnem, de nekem akkor semmiféle szám nem jutott eszembe, hát hirtelen bemondtam a gépkocsi rendszámát: BH 76—64. Meg is kaptam érte a jutalmat, a szekundét. Lehet, hogy mások is találkoznak majd a BH 76— 64 rendszámú autóval, de nem biztos, hogy akkor is szürke ló vontatja majd. Sajnálom kérem, szegényebbek lesznek egy témával, melyért én drágán megfizettem. A szekundát ugyanis nekem kell kijavítanom. '4ózes Imre A vas művészei A XVIII. században terjedt el a szólás-mondás „Wievile Schneider, sovlel Zigeuner". Magyarul: Ahány kovács, annyi cigány. De talán még ma sem veszítette el teljesen az értelmét. A cigányok már ősidők óta űzik ezt a mesterséget. Archeológiai és antropológiai kutatások eredményei bizonyítják, hogy nagy szerepük volt az európai bronzkultúra kifejlesztésében. A középkorban a kovács a nagyobb települések, városok nélkülözhetetlen embere volt. Mátyás király megbecsülte, és jó pénzzel jutalmazta munkájukat, a seregében harcoló cigányokat pedig „Adesdum Cigane" címmel jutalmazta. A brnói Munkásmozgalmi Múzeumban bemutatott cigány-kovácsok alkotásai arról tanúskodnak, hogy ez az ősi mesterség a XX. században is él, sőt egyre Inkább iparművészi köntöst ölt magára. Divatos kovácsoltvas gyertyatartókat és még sok más dísztárgyat találhatunk Itt. Valamennyi alkotója ügyességét és ízlését dicséri. 'I orvát h Géza 60 000 kéve nád A Dunaszerdahelyi Erdőgazdaság területén — a Duna mellékágain, szigetein — a téli hónapokban Is serény munka folyik- A fakitermelés helyett évente 50—60 000 kéve nádat vágnak ki. Ez például a Bősi Állami Gazdaság 60—80 dolgozójának téli foglalkozást jelent. A nád keresett árucikk. Kévéjét 12—14 koronáért értékesítik. Csehországon kívül keresett a nyugati piacokon ls. Szlovákiában Galgócra (Hlohovecre) szállítanak a legtöbbet — 5—6000 kévét. A náddal benőtt terület egyre fogy, kiszorítja a tervszerű erdőgazdálkodás. Helyét felváltja a gyorsnövésű nyárfa. Kalász László A törökök kiűzése után, 1723-ban elrendelték a nemesek összeírását. Ezen rendelet alapján a Dunaradványon lakó Szívanyó és Jókay családnak is kérnie kellett a nemesség igazolását a Komárom megyei nemesi tanácstól. Ez a felvételünkön látható, rajzzal és kezdőbetűkkel ékesített, latin nyelvű okirat adta tudtára mindenkinek a családok nemesi származását. Ebben a nemesi oklevélben a Szívanyó és Jókay család egy családként szerepel: Szívanyó, alias jókay. Dunaradvány idősebb lakosai azt állítják, hogy ez a jókay család nagyon közeli rokonságban volt a Komáromban született híres regényíró, Jókai Mór családjával. Dunaradványon az okirat keletkezésének idején mind a Szívanyó, mind a Jókay család tagjai dunai vízimolnárok és közepes vagyonú földbirtokosok voltak. Nyitray Dezső A jelvételt Tóthpál Gyula készítette A Szenei Általános Középiskolában kedves ajándékkal lepték meg az idén távozni készülő harmadikosokat. Mindegyik tanuló egy almafacsemetét kapott. Ha a tanulók elültetik, s a fa felnő, még sok-sok esztendőn át emlékeztetni fog arra, hogy az illető egykor növendéke volt ennek az iskolának. Szencen ez a faajándékozás immár hagyományos. Blahó Julianna Jogos büszkeség Az Ipoly-völgy gazdagsága kerámiai és tűzálló agyagban már régóta ismeretes. A manufaktúrák megszűntével, a XIX. században egymásután épültek itt a mondernebb gyárak. A kálnói samottgyár az idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. A gyárat 1890-ban alapította a budapesti Deutsch Bertalan cég. Akkoribannapi nyolc vagon tetőcserép, samott-tégla volt a teljesítménye. Ma a Szlovák Magnezitmüvek (SMZ) nemzeti vállalat kötelékébe tartozik, mint önálló üzem, s teljesítménye jóval nagyobb. A kálnói munkások első sztrájkja a „nagyobb bérért" 1913-ban tört ki, 1921ben pedig megalakult a kommunista párt üzemi szervezete is. 1937-ben a környékbeli gyárak munkásságával együtt szerveztek jelentősebb sztrájkot. A Szlovák Nemzeti Felkelés Idején hősiesen helyt álltak az üzem munkásai. A felszabadulás után újraalakult pártszervezet pedig az 1968-as események ellenére ls erős. Barabás József Leprások kórusa így nevezték el a műemlékké nyilvánított csetneki evangélikus templom felvételünkön látható karzatát. Itt van hazánk legrégibb orgonája. A kórus melletti oldalhajó ívén a „Próféták" című sorozat festményei láthatók. Száraz Zoltán A felvételt a Műemlékvédő Hivatal készítette Terebélyes A csallóközaranyosi nagyszigeten, mely a KisDuna és a Nagy-Duna hátáról, található hazánk legvastagabb fája. Tölgyfa ez. Törzsének körmérete 6 és fél méter. Koronájának átmérője kb. 36—38 méter. A fa törzsére elhelyezett kis tábla felirata jelzi, hogy államilag védett ez a terebélyes tölgyfa. Balogh Eva Szép hagyomány címmel lapunk november l-l számában Rehák László tudósítását közöltük, amely a feldolgozás során az adatok helytelen csoportosítása miatt eltorzult s éppen ezért helyreigazításként az alábbiakban közöljük a helyes szöveget: „Dunaszerdahely szülötte, a fiatal Rácz Tibor a XX. nemzetközi harmonikaversenyen, melyet Trencsénteplicen tartottak meg, a harmadik helyezést érte el. Az első és a második helyet a Cseh Szocialista Köztársaság versenyzői nyerték el. Ennek a jelentős versenynek az előző fordulóját, a XIX. nemzetközi harmonikaversenyt Rajmund Kákoni nyerte. Mindkettőjüket Szőke Márta tanárnő, a bratislavai konzervatórium tanárnője készítette fel áldozatos munkájával a versenyre. Nem lehet ez alkalommal meg nem említeni a dunaszerdahelyi népművészeti iskolát, amely Vámosiová igazgatónő vezetésével már gyermekkora óta készítette fel Rácz Tibort erre a győzelemre, hisz ebből az iskolából már sok tanuló jutott fel a bratislavai konzervatóriumba." Szerkesztőségünk Rehák László elvtárs és olvasóink szíves elnézését kéri. Tanulni kell Huszonnégy esztendős és már főhadnagy a bényi származású dr. Lakó Géza. Az idén fejezte be tanulmányait Hradec Královén, a Katonaorvosi Akadémián. Nemrég Prágában járt köztársasági elnökünknél, amikor a katonai főiskolát végzett tisztek bemutatkoztak. Jelenleg a pozsonyi katonai kórházban gyakorló orvos. Kedvenc írója Berkesi András. De a klasszikusokat is szereti, szívesen olvas komoly tanulmányokat is. Most a „Magyar nép történeté"-t tanulmányozza. Hobbija a filmezés. De szívesen rúgja a labdát ts, mert véleménye szerint a szellemi fáradtságot fizikai tevékenységgel lehet a leginkább közömbösíteni. Munkáját, a gyógyítást mindenek fölött szereti. Amikor megkérdeztük őt, mi a titka annak, hogy ilyen fiatalon ilyen szép sikereket ért el, és ilyen tartalmas életet tudott önmaga számára kialakítani, csak ennyit mondott: „Tanulni kell!" Öt erre a párkányi középiskolában jól megtanították. Dávid Nándor Beszédes okirat