Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Szlovákia ipari fejlődése az ötödik ötéves tervben •mwtfc 111 z utóbbi másfél év politikai és gazdasági eredményei, főJtépp a párt vezető és a terv gazdaságirányító szerepének megszilárdulása kedvező feltételeket teremtett az ötödik ötéves terv kidolgozásához. Élve ezekkel a lehetőségekkel, továbbá figyelembe véve az SZSZK kormányának 1970 júliusi határozatát, melyben meghagyta, hogy az elkövetkező öt évben Szlovákia népgazdaságának legdinamikusabban fejlődő ágazata az ipar legyen, az SZSZK Iparügyi Minisztériuma is hozzálátott az ötödik ötéves terv javaslat kidolgozásához. Szlovákia ipara ma annyit termel, mint 1938-ban az egész Csehszlovák Köztársaságé. Része az ország nemzeti jövedelmének kialakításában 17, Szlovákia nemzeti jövedelmének kialakításában pedig 58,5 százalék. Szlovákia beruházásának részaránya az országos beruházásban 32,6 százalék. Szlovákia ipara ma több mint félmillió embert foglalkoztat, vagyis a szlovákiai népgazdaság dolgozóinak majdnem 31 százalékát. Állandóan nö. vekszik Szlovákia részaránya a nemzetközi árucsereforgalomban. Szlovákia hányada az ország termelésében 25, az exportban 16,3. az iparban 22,3 százalék. A kormánynak az ötéves terv előkészítésére vonatkozó irányelvi értelmében a konszolidációra, az ipar továbbfejlesztésére és szerkezetének módosítására kell összpontosítani a figyelmünket. A népgazdaság növekedésének fő forrása a társadalmi munkatermelékenység lesz. Ez természetesen nagy igényeket támaszt a gazdaságirányítással, az alapeszközök ki használásával és korszerűsítésével, a munkaerő és a nyersanyag ésszerűbb felhasználásával szemben. Termelés A termelés az irányelvek értelmében a gyors ütemű növekvés fogja jellemezni- Terjedelmének az SZSZK Iparügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó vállalatokban 60,8, ebből 1971-ben 10,9 százalékkal kell növekednie. Elsősorban a feldolgozó és a végterméket gyártó ipar fog fejlődni, hogy lényegesen több árut adjon kivitelre és a belső piacra. A végtermékgyártás arányának 30-ról 35 százalékra kellene emelkednie. Az ötödik ötéves tervnek mint a csehszlovák föderáció keretében készült első középtávú tervnek egyúttal Szlovákia fokozottabb bekapcsolódását kellene szolgálnia a nemzetközi munkamegosztásba, az együttműködésbe és szakosításba mindenekelőtt a gép- és közszükségleti ipar terén. Ennek elsősorban a szlovákiai ipar aktív külkereskedelmi mérlegének további jelentős megerősödésében és az országos mérleg egyensúlyához való nagyobb hozzájárulásban kellene megnyilvánulnia. A következő öt év egyik legfőbb problémája a megfelelő tüzelőanyag, és energiaellátás helyzete az 5. ötéves tervben is rendkívül feszült lesz. A villamosenergia-szükséglet évente mintegy 7—7,6 százalékkal növekszik majd, ami az erőmüvek maximális megterhelését jelenti s azt, hogy az erőműrendszer teljesítőképességét az 1970. évi 3010 megawattról 1975-ig legalább 4340 megawattra kell növelni. Ezért a már épülőfélben levő erőművek — a vajáni II. hő- és a ružini, illetve a Liptovská Mara-i vízerőmű — gyors befejezésén túl javaslatot tettek további erőmüvek mielőbbi felépítésére, így a Novákyi IV-re (220 MW), amely a handlovai és cígelt szenet használná fel, valamint a Bratislavai IV-re (500 MW), amely nehéz fűtőolajat égetne. E két erőművet az 1974 és 1976 években kellene fokozatosan üzembe helyezni. Hisz még ha meg is valósulnak e tervek, Szlovákiának a következő öt évben akkor is mérleghiánya lesz: körülbelül 400 500 MW. Az 5. ötéves tervben kezdik építeni a VVER, voronyezsi típusú atomerőművet (880 MW), üzembe helyezését 1977—1978-ra tervezik. A kohóipar i termelés fejlesztésében (68,5%) a meglevő kapacitások jobb kihasználására, a minőség megjavítására és a szerkezeti változásra irányul a figyelem. Az egyes főbb kohászati termékek termelése 1975-ig a következő arányban növekszik: nyersvas 72,7, nyersacél 73,4, hengereltárú 89,3, bádog (összesen) 89,7. acélcső 102,7, acéldrót 59, réz 49,7, nikkel 15 százalékkal. A vegyipar sokoldalú fejlesztése, főképpen a korszerű anyagok gyártása, a strukturális változtatások és a kőolaj másodlagos feldolgozásának fejlesztése a népgazdaság kemizálá sát szolgálja- A vegyipar fejlődése 1975-ig nagyjából így jellemezhető: vegyipar és kőolajfeldolgozás 65,1, gumiipar ős műanyagfeldolgozás 35,9, cellulóz- és papíripar 80,3 százalékos növekedés. Az iparág szerkezetében növekszik a petrokémia részaránya, s ez számos termelési ág fejlesztését teszi lehetővé. A műtrágyatermelés 120,9, a műszálgyártás 68,2, a feldolgozható műanyagok termelése pedig 169,7 százalékkal növekszik. Az 1970. évi 120 000 tonna helyett 1975-ben Szlovákia 320 000 tonna műanyagot fog gyártani. Ezzel lehetővé válik a műanyag igen széles körű felhasználása. A műtrágyatermelés fejlesztése a Vágsellyei Duslo IV. gyáregységének üzembe helyezésével lehetővé teszi, hogy 1975-ban Szlovákia már 464 000 tonna műtrágyát állítson elő, vagyis tovább növelje a belterjes mezőgazdasági termelés lehetőségeit. A gépipar fejlesztésében a hangsúly a gépkocsigyártáson, az elektrotechnikán, a gépipari technikán, a feldolgozóipari gépgyártáson, az építőipari gépgyártáson és az egészségügyi műszergyártáson iesz. Oj termelési ágként bevezetik a személygépkocsigyártást, az elektronikai műszergyártást, a fafeldolgozó gépek, valamint a pernyebeton előállítására szolgáló berendezések gyártását. Lassabb ütemben fognak fejlődni az anyagigényes és az értékesítés szempontjából stagnáló termelési ágazatok l kábelek, ipari kajánok, rádiók, tv-készülékek, hajók, tehervonatok és mozdonyok gyártása). Az SZSZK kormányának irányelvei szerint a gépipari termelés szerkezetének a következőképpen kell megváltoznia (%-ban): 1971 1975 index 1975/70 Árutermelés 100,0 100,0 161,0 ebből: nehézipari, építőipari gépek. berendezések, közlekedési eszközök és berendezések 22,17 22,15 161,0 ebben: építőipari és útépítő gépek 1,81 4,87 452,4 feldolgozó ipari gépek és berendezések 3,52 4,35 203,8 ebben: szerszámgépek 3,11 3,24 168,3 gépkocsiipar 7,04 9,57 240,9 elektrotechnika és automatizációs techn. (közszükségleti elektrotechnika nélkül) 14,04 15,23 181,9 ebben: elektronika 3,96 5,62 283,9 gépipari közszük. áru 15,42 13,45 134,1 ebben: közszükségleti elektronika 6,54 5,58 133,7 golyóscsapágy 5,80 5,58 154,5 E strukturális változást többek közt a következőkkel kívánjuk elérni: a gépkocsiiparban bevezetik a komplett tehergépkocsik gyártását; felépül egy komplett személygépkocsigyár; meggyorsul a távközlési berendezések gyártásának fejlesztése, bővül a szá mítás- és irányítástechnikai eszközök gyártása; növelik az építőipari rakodógépek, az autódaruk, autóbaggerok stb. gyártását; minőségét és színvonalát illetően korszerűsítik a szerszámgépgyártást. A meglevő és a majd komplettizált termelőkapacitás jobb kihasználásával több fémipari közszükségleti cikk (pl hűtőszekrény, mosógép, mosogatógép) kerül piacra. Gyorsabban fog fejlődni a lakásépítés befejező munkálataihoz szükséges különféle szerelékek, világítótestek stb- gyártása. Nagyarányú fejlesztés várható az egészségügyi technika (fogászati felszerelés, orvosi elektronika) gyártásában ls. A közszükségleti iparnak nagy szerep jut a nemzetközi árucsere fokozásában ls. Egyes ágazatainak a fejlődése az elképzelések szerint 1975-ig Így alakul: fa- és bútoripar 161,0 (index 1975/70), üvegipar 203,4. textilipar 155,9, ruha- és kötöttáruipar 132,1, bőrdíszmű és cipőipar 141,0, nyomdaipar 134,0; a közszükségleti ipar (egészében) 152,1. A faipar keretében fontos feladat a lombfa nagyobb mérvű felhasználása és hasznosítása A bútorgyártás az ötéves terv keretében több mint 55 százalékkal nő. Az üvegipar főképp az iparművészeti, a palack- és a műszaki üveg gyártását fokozza. A textiliparban évi 78 millió méter szövet előállítására képes új kapacitás létesül. A ruha. és kötöttáru-ipar 20,8 millió darabbal növeli termelését, ebből 11,7 millió darab a felsőruha és 9,1 millió a fehérnemű. A piac jobb ellátásán kívül ez a növekedés jelentős exporttételt is jelent, főképp a Szovjetunió részére. Szlovákia cipőipara 1975-ben mintegy 49 millió lábbelit fog gyártani. Foglalkoztatottság A reális helyzet, amelyből kiindulhatunk egyfelől van némi munkaerőforrás, de ez egyre inkább lokális jellegű, másfelől gazdasági-társadalmi igény, hogy a munkatermelékenységet gyorsabb ütemben fokozzuk, mint eddig. A foglalkoztatottság szociálispolitikai problémáját Szlovákia az iparosítás eddigi szakaszában megoldotta. A mai munkaerőhelyzet következménye, hogy beruházás csak bizonyos meghatározott szférában eszközölhető. Több figyelmet kell azonban szentelni az üzemek komplex ellátottságának, hogy vonzóak legyenek nemcsak szociális, hanem kulturális és általában társadalmi szempontból is. A termelés növekedését mintegy 80 százalékban a munkatermelékenység fokozásával kell majd biztosítani. A foglalkoztatottak száma mintegy 60 ezerrel nő. A keresetek évi 2,5 százalékkal emelkednek, de differenciáltan, vagyis úgy, hogy a bérnek szabályozó jellege legyen, és helyes arány alakuljon ki a bérek emelkedése és a munkatermelékenység növekedése között. Beruházás Beruházás szempontjából előnyben részesül majd a vegyipar, a gépipar, az energetika és a közszükségleti iparA beruházás terjedelme nem haladja meg majd az 1968—1970-es évek átlagát; a fő cél a folyó építkezések gyors befejezése, a befejezetlen építkezések számának lényeges csökkentése és az építkezési idő lerövidítése. A beruházási szakasz konszolidálása megköveteli, hogy az új építkezéseket körültekintően és pontosan meghatározzák, s főképp kijelöljék a beruházási költségvetések felső és alsó határát. A fejlesztés meggyorsítása érdekében az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni a kutatási és fejlesztési alapot, nagyobb teret kell biztosítanunk a külföldi ismeretek hasznosításának, javítani kell nemzetközi együttműködésünket stb. Mint ismeretes, annak ellenére, hogy kutatási-fejlesztési alapunk (létszámát és költségeit tekintve) viszonylag nem kisebb, mint az Egyesült Államoké, és nagyobb, mint a Szovjetunióé, az NSZK-é és Franciaországé, munkájának eredményei nagyon is szerények. 1963—64-es adatok szerint az 1000 lakosra számított tudósok-kutatók száma az USA-ban 6,9, Franciaországban 2,8, az NSZK-ban 3,2, a Szovjetunióban 5,7, Csehszlovákiában pedig 8,3! A bruttó társadalmi összterméknek a tudomány és a fejlesztés költségeire fordított része így fest: USA 3,3, Fr. 1,6, NSZK 1,4, SZU 2,8 CSSZSZK 2,7A tudományos-kutatási alap alacsony hatékonyságát nálunk elsősorban a szétaprózottság, a széles kutatási program, a hiányos szakképzettség, az irányítás alacsony színvonala és a hiányos információszolgálat okozza. Az ötéves tervidőszaknak ezen a téren is jelentős előrehaladást kell eredményeznie. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma szorosan együttműködik a vállalati szférával annak érdekében, hogy sikeresen megoldják a terv gazdaságiműszaki problémáit, hogy az SZSZK kormányának irányelvei valóra váljanak, s hogy Szlovákia iparfejlesztési ötéves terve valóban kiegyensúlyozott, reális legyen. SZABÓ LAJOS mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának osztályvezetője g1