Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-20 / 276. szám, péntek

Az ENSZ Politikai Bizottságának felhívása KONGRESSZUS ELŐTT New York — Az ENSZ-köz­gyűlés egyes számú Politikai Bi­zottsága felhívást intézett a tagállamokhoz, hogy szüntesse­nek be mindenfajta nukleáris fegyverkísérletet, beleértve a föld alatti nukleáris robbantá­sokat is. A javaslat a szerdai szavazáskor 88 szavazatot ka­pott, egy tartózkodással, ellen­szavazat nélkül. A határozat ezenkívül sürge­ti, hogy azok a nukleáris ha­talmak, amelyek eddig még nem csatlakoztak az atomso­rompó-egyezményhez (tehát Franciaország és a Kínai Nép­köztársaság) írják alá ezt a nemzetközi szerződést. Egy másik szerdán elfogadott határozatban a bizottság felszó­lítja a nukleáris fegyverekkel rendelkező államokat, hogy ál­lapodjanak meg egy szerződés­ben, amely atommentes övezetet létesítene Latin-Amerikában. Ennél a szavazásnál 11 ország tartózkodott, ellenszavazat ugyancsak nem volt. Roscsin szovjet küldött a vitában kije­lentette, országa támogatja az atommentes övezetek létesíté­sét különböző térségekben, de ezeket ki akarja egészíteni a különböző érintett országok közötti kétoldalú megállapodá­sokkal. Csehszlovák felszólalás Az ENSZ-közgyűlés harmadik bizottságában Vladimír Pavli­öek nagykövet, csehszlovák kül­dött felszólalásában hangsú­lyozta, hogy az emberi jogok fokozott védelmének legtökéle­tesebb módszere a háborúk és a fegyveres konfliktusok kizá­rása. A csehszlovák küldöttség nézete szerint e cél eléréséhez nagy mértékben hozzájárulna a nemzetközi biztonság megerősí­téséről szóló deklaráció jóváha­gyása, amelyet az ENSZ-köz­gyűlés jelenlegi ülésszaka elé a Szovjetunió és más szocialis­ta országok — közöttük Cseh­szlovákia —terjesztettek. A közgyűlés Kína-vitája New York — Hét ország szó­lalt fel szerdán a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-tagságáről folyó közgyűlési vitában. Közü­lük Dél-Jemen, Ghana, Zambia, a Kongói Népi Köztársaság és Szíria bejelentették, hogy — mint a múlt évben — a Kínai Népköztársaság törvényes fo­gainak helyreállítása mellett és a kérdés eldöntését kétharma­dos többséghez kötő amerikai ügyrendi javaslat ellen fognak szavazni. Ugyancsak így nyilat­kozott korábban Nigéria, Nepál és Uganda küldötte. Malaysia, amely a múlt évben a felvétel ellen szavazott, ebben az évben tartózkodni fog a szavazástól. Eddig Mauritius az egyetlen or­szág, amely tavaly a népi Kína mellett adta le szavazatát és az idén bejelentette, hogy ellene foglal állást. A SZÖKŐÁR MINDENT ELPUSZTÍTOTT üacca — Továbbra is vonta­tottan halad a Daccába érkező szállítmányok továbbítása a szökőár és forgószél sújtotta kelet-pakisztáni vidékre. Ked­den Citaganouba megérkezett egyébként a Modnogorszk szov­jet hajó élelemmel és gyógy­szerrel a fedélzetén. Csütörtök­re négy amerikai helikopter ér­kezését várták, ezek azonban csak szombaton kezdhetik meg az élelmiszer, orvosság és más létfontosságú cikkek szállítását. A pakisztáni mentési bizott­ság részéről közölték, hogy Daccában 15 napra elegendő élelmiszerkészletet tárolnak. Újabb és újabb segélyszállítmá­nyok és adományok futnak be. McNamara, a világbank elnöke értesítette Jahja Khán pakisztá­ni elnököt, hogy a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank a lehető leghamarabb megteszi a szükséges lépéseket az elpusz­tult kelet-pakisztáni vidék újjá­építése érdekében. Az iráni külügyminisztérium szóvivője figyelmeztette az in­diai kormányt, hogy tiltakozást fog bejelenteni, amennyiben In­dia nem adja meg az iráni se­gélyt szállító gépeknek a le­szállási engedélyt Indiában. A vöröskeresztes társaságok genfi központja közölte, hogy eddig 20 ország adakozott kész­pénzben, vagy természetben Pa­kisztán javára. A legnagyobb készpénz-segélyt, 1 242 000 dol­lárt a Kínai Népköztársaság je­lentette be. A központ azt is kö­zölte, hogy a pakisztáni vörös­félhold mentőosztagának szer­dán sikerült először megközelí­teni csónakokkal az árvízsújtot­ta területeket és megkezdték a takarók, ruhaneműk, gyógysze­rek és ivívóz szétosztását. Daccában tegnap tömegtünte­tésre került sor. A tüntetők el­ítélték a mentési és segélyszol­gálatokat irányító hivatalok rugalmatlanságát. Az elmúlt hetek és hónapok jó alkalmat nyújtottak a ma­gyar kommunistáknak arra, hogy felmérjék a megtett utat, s előretekintsenek a jövőbe, ki­jelöljék azokat a feladatokat, célkitűzéseket, melyekét az el­következendő években el akar­nak érni. Az MSZMP X. kong­resszusa előtt — mely novem­ber 23-án kezdődik — három héttel zárultak le országszerte a pártértekezletek. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy ezeket az értekezleteket az MSZMP szervei tartalmilag és szervezé­si szempontból egyaránt gondo­san előkészítették. A pártérte­kezletekkel kapcsolatban az a megállapítás, hogy a beszámo­lók tágyilagos képet nyújtottak az elmúlt négy év tevékenysé­géről, reálisan értékelték a fej­lődést, behatóan elemezték a munka során felmerült problé­mákat. Az általános tapasztalatok azt mutatják, a beszámolók je­lentős figyelmet szenteltek az adott terület gazdasági és poli­tikai helyzetével kapcsolatos kérdéseknek. Részletesen fog­lalkoztak a munkahelyet érintő szervezési problémákkal, s azok­kal a kérdésekkel, melyek a munkafegyelem, munkaerő-gaz­dálkodás, valamint a munkások, parasztok és más rétegek, köz­tük a nők és fiatalok gazdasá­gi, szociális és kulturális hely­zete javításával függ össze. Alapvető figyelmet fordítot­tak a párt vezető szerepe ér­vényesítésére. Foglalkoztak az állami és társadalmi szervek pártirányításának a kérdései­vel, a párt belső életét illetően pedig a demokratikus centra­lizmus elvei érvényesítésével összhangban a párttagság akti­vitásával, továbbá a kádermun­ka és a pártoktatás javításával összefüggő kérdésekkel. A párt­értekezleteken elhangzott be­számolókat a bátor kritikai szellem jellemezte, s elítélték a dolgozók véleményének le­becsülését, a bírálat elfojtásá­ban megnyilvánuló visszás je­lenségeket, s határozottabb in­tézkedéseket sürgettek a hará­csolás, önzés, anyagiasság és a kispolgári szemlélet érvényesü­lésével szemben. Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében minden előkészület megtörtént a nagy tanácskozás zavartalan lebonyo­lítására. A magyar közvélemény bizalommal és érdeklődéssel te­kint a hétfőn megnyíló X. kong­resszus tanácskozásai elé. MAGAS KITÜNTETÉS Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek határozata alapján a szov­jet és a csehszlovák nép barát­sága megszilárdításában szer­zett rendkívüli érdemeiért a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki Josef Kafkát, ha­Bolgár—román tárgyalások Szófia — A bolgár főváros­ban csütörtökön megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a bol­gár és a román párt- és kor­mányküldöttség között. Bolgár részről a megbeszélé­seken részt vesz Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, minisz­terelnök, Georgi Trajkov, a Né­pi Gyűlés elnökségének elnöke. Román részről a párt- és kor­mányküldöttség tagjai, élükön Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával. Szófiában tegnap aláírták a bolgár—román együttműködési, barátsági és kölcsönös segítség­nyújtási szerződést. zánk szovjetunióbeli nagykövet­ségének volt tanácsosát. A magas kitüntetést tegnap a Kremlben Kurban Hálilov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének helyettese nyújtotta át a kitüntetettnek. A SALT 6. munkaülése Helsinki — Egy óra hosszat tartott csütörtökön a szovjet­amerikai SALT-tárgyalások ha­todik munkaülése. A munkaülés után a felek 40 perces nem hi­vatalos megbeszélést folytat­tak. Mint az UPl hírügynökség jelenti, a tárgyalások légköre „szívélyes és tárgyszerű" volt. A két küldöttség legközelebb kedden találkozik a szovjet nagykövetségen. Kommentárunk A lengyel külügyminisztérium dísztermében szerdán lezajlott ünnepi aktussal lezárult a tíz­hőnapos lengyel—nyugatnémet tárgyalássorozat. Kemény, meg­feszített munka, türelem és jó­akarat vezetett a két ország kö­zötti szerződés parafálásához. A Moszkvában ez év augusztu­sában aláírt szovjet—NSZK szer­ződés után ez újabb jó hír a békeszerető emberiség számára. A varsói egyezmény jelentősé­gét és horderejét, politikai sú­lyát és messzemenő következ­ményeit tekintve meghaladja az államközi szerződések szokásos kereteit, egész kontinensünk békéjét és biztonságát, az eny­hülést, az európai együttműkö­dést szolgálja. Az idáig vezető út nehéz volt, hisz a két állam közötti kapcsolatok útjába 1939 óta számtalan akadály halmo­zódott fel. A Lengyel Népköztársaság hosszú éveken át — a szocia­lista országok támogatásával — szívósan harcolt az Igazságos rendezésért. Álláspontja kezdet­től fogva világos és megmásít­hatatlan volt: Lengyelország és az NSZK között a megértés és megegyezés alapvető feltétele, hogy a bonni kormány feltétel nélkül elismerje a háború utáni lengyel határokat és az európai status quo-t. A most létrejött megegyezés alapjául Wladys­law Gomulka 1969. május 17-1 javaslata szolgált, amelyben leszögezte: „Bármikor hajlan­dók vagyunk az NSZK-val olyan E , államközi szerződést kötni, mint 'J amilyet 19 évvel ezelőtt az NDK­val'kötöttünk". 1970 A lengyel fővárosban létrejött megegyezés tehát erkölcsi, poli­XI. 20. tikat és történelmi jóvátételt je­lent a hitleri Németország há­3 borús áldozatával szemben. Azt jelenti, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaság több mint két évtizedes fennállása óta először ismeri el a nemzetközi jogi ér­' vénnyel az Odera—Neisse határ véglegességét és sérthetetlensé­gét, az Európában kialakult tör­ténelmi és politikai realitáso­kat. Az öt szakaszból álló lengyel Neue Rheinzeitung is hasonló hangnemben méltatja a szerző­dés parafálását: „Ez a megál­lapodás történelmi fontosságú nemcsak a két ország népei, hanem egész Európa szempont­jából, mert megnyitja az utat a békés együttműködéshez." ÚJABB MÉRFÖLDKŐ —nyugatnémet szerződés leg­fontosabb része, amely a határ­kérdéssel foglalkozik, és a pots­dami egyezményhez hasonló módszerrel, Lengyelország nyu­gati határa, vagyis az Odera— Neisse határ pontos földrajzi le­írásának rögzítésével ismeri el a háború után kialakult határok véglegességét. Jedrychowski, lengyel és Scheel nyugatnémet külügymi­niszter a tárgyalások eredmé­nyes befejezése alkalmából jog­gal hangsúlyozta a lengyel— nyugatnémet szerződés történel­mi jelentőségét, valamint azt, hogy új szakasz kezdetét jelent­heti Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság pozitív együttműködésében. A világsaj­tó első kommentárjaiban meg­elégedéssel, az európai légkör enyhülése jeleként üdvözli a varsói megállapodást. A gaul­leista Nation így Ír: „Huszonöt évvel a háború befejezése után az Odera—Neisse-határ megvál­toztathatatlan ténnyé vált. Ez egész Európa számára fontos esemény, az enyhülés újabb té­nyezője, hasonlóképpen, mint a nemrég megkötött francia­szovjet gazdasági együttműkö­dési egyezmény... Az európai légkör enyhülése pedig lehető­vé teszi az európai biztonsági értekezlet előkészítését, ame­lyet a Szovjetunió és a szocia­lista országok javasoltak." A A Brandt—Scheel kormány vitathatatlan érdeme, hogy sza­kítani tudott a bonni kormá­nyok áldatlan politikai irányza­tával s a jobboldali revansista erők támadásai ellenére új la­pot nyitott a lengyel—nyugat­német kapcsolatok történeté­ben. Az NSZK élén végre olyan kormány áll, amely figyelembe veszi a nyugatnémet lakosság többségének akaratát, hajlandó elismerni az európai realitáso­kat. A szocialista országok so­rozatos kezdeményezései meg­nyitották az utat a gyümölcsö­ző tárgyalásokhoz, de most az a fontos, hogy a Brandt kor­mány következetesen továbbha­ladjon a megkezdett úton. A moszkvai szerződés után a var­sói parafálás újabb fontos mér­földköve ennek az útnak, de hátra van még a szerződések ratifikálása, az elvi megállapo­dás után a konkrét megvalósí­tás. Bonn és az európai szocia­lista országok viszonyának tel­jes normalizálásához elenged­hetetlenül hozzátartozik a két német állam kapcsolatainak konstruktív rendezése ls. Kemény, nehéz küzdelem vár még Brandtékra odahaza; a nyu­gatnémet jobboldal nem lebe­csülendő ellenfél az K"K po­litikai küzdőterén. A revansvá­gyó, szélsőséges erők, a tárgya­lások politikájának ellenzői fő­ként az Odera—Neisse-határ végleges és visszavonhatatlan elismerése ellen uszítanak. Cza­ja, az áttelepítettek revansista szövetségének elnöke, a CSU képviselője a varsói megállapo­dás után azonnal durva, minő­síthetetlen támadást intézett a Brandt-kormány ellen, azzal vá­dolva Scheel külügyminisztert, hogy 100 000 négyzetkilométer „német földről" mondott le és „egész Németországot" rosszabb helyzetbe sodorta, mint 1945­ben, a katonai kapitulációkor volt. A kormány politikáját tá­mogató nyugatnémet sajtó ezért joggal aggódik és figyelmeztet. A Frankfurter Rundschau emlé­kezteti az ellenzéki CDU—CSU-t a nemzettel szemben viselt fe­lelősségére, és arra Int, hatá­rolják el magukat a revansista szervezetektől, amelyek újból a „Drang nach Osten", a Kelet ellen irányuló poltikát szorgal­mazzák. A bonni kormányhoz közelálló nyugat-berlini Teleg­raf tovább megy ennél, és vilá­gosan leszögezi: „Az NSZK csu­pán arról mondott le, amit már régen eljátszottak. Az 1937-es határokat a hitleri Németország törte szét és nem a lengyelek, nem a Szovjetunió, vagy bár­mely más külföldi hatalom. A hivatkozás ezekre a határokra értelmetlen és terméketlen do­log. Ez bizalmatlanságot szül azoknál a népeknél is, amelyek a német földről kiinduló ag­resszió áldozatai lettek és ame­lyeknek joguk van arra, hogy biztosított határok között élje­nek." A bizalom és a biztonság pe­dig megköveteli, hogy a Brandt­kormány következetesen tovább­haladjon a megkezdett irány­ban, az első lépéseket, a szer­ződések megkötését, kövesse a ratifikálás, az elvek és meg­állapodások gyakorlati életbe­léptetése. PROTICS JOLÁN ANDREJ GRECSKO szovjet honvédelmi miniszter a rakéta­egységek és a tüzérség napja alkalmából tegnap parancsot adott ki, melyben megemléke­zik arról, hogy a szovjet embe­rek ezen a napon ünneplik a híres szovjet tüzérséget és fel­becsülhetetlen hozzájárulását a Nagy Honvédő Háborúban ara­tott győzelemhez. URHŰ KEKKONEN, a Finn Köztársaság elnöke szerdán díszebéden látta vendégül a stratégiai fegyverzetek korláto­zásáról Helsinkiben tárgyaló szovjet és amerikai küldöttsé­get. AZ OSZSZK LEGFELSŐ TANA­CSANAK elnöksége elhatározta, hogy 8. ülésszakát 1970. decem­ber 17-re hívja össze. AZ OSZTRÁK KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága ked­den és szerdán ülésezett Bécs­ben. A plénum egyhangúlag jó­váhagyta Franz Muhrinak, a párt elnökének beszámolóját a belpolitikai kérdésekről. ANNA SEGHERS ismert né­met írónőt 70. születésnapja al­kalmából a Munka Vörös Zász­laja Érdemrenddel tüntették ki. DAMASZKUSZBAN szerdán szovjet—szíriai tárgyalások kez­dődtek a két ország kőolajipari együttműködéséről — jelenti a SANA, szíriai hírügynökség. A BRIT IFJŰSÁG kommunista szövetségének meghívására szerdán Borisz Posztuhovval, a Komszomol titkárával az élen Londonba érkezett a Komszo­mol Központi Bizottságának kül­döttsége. Tíznapos Nagy-Britan­nia-i tartózkodása során elláto­gat Skóciába és Észak-Írország­ba is. MOSZKVÁBAN 1971. július 19 és augusztus 2 között tart­ják meg a Kreml kongresszusi palotájában a hetedik nemzet­közi filmfesztivált. CSOU-EN-LAJ kínai miniszter elnök szerdán fogadta VasziliJ Szergejevics Tolsztyikovot, a Szovjetunió új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét.

Next

/
Thumbnails
Contents