Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-18 / 274. szám, szerda

A PART ELLEN — ÚJ PÁRTOKÉRT A jobboldali és a szocialistaellenes erők tevékenysége AZ ÖSZ NYOMAI (VI. Vavrek felvelele) IFJÚ KOMMUNISTÁK Társadalmunk fejlődése új szakaszához érkezett. Befejeződött a párt megtisztítása. Pártunk megvált azoktól, akik nem tudtak helytállni, akik nem helyezkedtek szilárd álláspontra. A párt ezzel kialakította a feltételeket az eszmei és szervezeti egység magasabb fokának eléréséhez, s most minden erejét arra összpontosíthatja, hogy a politika, a gazdaság, a szociális kérdések és a nevelés terén megvalósítsa pozitív programját. A megtisztított, egyesített párt nem engedheti meg magának, hogy megfeledkezzen a közelmúlt hibáinak tanulságáról. Ezért elemeznünk kell a múltat, s ezt az elemzést le kell zárnunk úgy, hogy ne kellfen szüntelenül visszatérnünk az egyes problémákhoz és kérdésekhez. Ehhez a feladathoz járul hozzá a PRAVDÁ-nak a pluralizmusról, EMU. GREGOR tollából a napokban közölt cikksorozata. A tanulmány rámutat a január utáni fejlődés egyik kulcsfontosságú kérdésére. Ez a kérdés a párt vezető szerepe a szocialista társadalomban. Vitathatatlan, hogy kommunista pártunk viszonya népünkhöz, társadalmi szervezeteinkhez, a többi párthoz és az egész társadalomhoz a szocialista társadalom legfontosabb kérdése. Ezért, a jobboldali és szocialistaellenes erők elsősorban a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepét és a szocialista állam szerveit támadták. A jobboldali erök célja a párt megbontása volt A jobboldaliak egyik csoportja azt állította, hogy a kommunista párt vezető szerepe a kommunisták hatalmának monopóliuma a szocialista társadalomban. Szerintük ez a hatalom azt jelenti, hogy a kommunisták uralkodnak a nép fölött. így pl. fifí Hanzelka a Mladá fronftí-ban azt állította, hogy a párt vezető szerepe a hatalom monopóliuma egy maroknyi ember kézében. Mások szerint ellentmondás van a párt vezető szerepe és a szocialista demokrácia fejlesztése között. E támadások célja a párt és a szocialista állam megbontása volt és az, hogy valamilyen üton-módon részt kapjanak a politikai hatalomból, amelyet fokozatosan saját kezükbe akarták kaparintani. A CSKP vezető szerepének ilyen „értelmezése" hazugság. Rágalom az az állításuk, hogy a kommunista párt korlátozza a nép, a demokratikus szervezetek jogait és a szocialista demokráciát. Végeredményében az ilyen értelmezés megfosztotta a kommunista pártot vezető szerepétől és korlátozta a párt jogait. Nem volt ez más, mint az 1948. február előtti viszonyok visszaállításának követelése, hisz szerintük, amint ezt fan Procházka akkoriban írta, a „négypárt-rendszer elegendő teret biztosított a gondolatok és programok kikristályosodásához." A jobboldali és szocialistael.lenes erők a későbbiekben már nyíltan, nyilvánosan támadták a pártot és ma el kell gondolkoznunk afölött, hogyan láthattak napvilágot írásaik olyan országban, melyet szocialistának neveztek. Már nem csupán a hatalom monopóliumáról beszéltek, már nemcsak a politikai rendszer pluralitását követelték. Egyenesen a párt szíve ellen támadtak. „A CSKP a söpredék pártja" — állította Vladimír Blaiek a Host do domu-ban. „Nincs az országban még egy olyan vitatható és megdöbbentő tény, mint a CSKP joga a társadalmi vezető szerepre" — hirdette Liehm a Literárni listyben. Ludvík Vaculík még meszszebbre ment, amikor azt írta,hogy „a CSKP bűnöző szervezet, melyet ki kell zárnunk a közéletből". •-,-.. Megdöbbentő, hogy ezeket a követeléseket olyan emberek is hirdették,. akik azt állították magukról, hogy kommunisták és ebben az időben még zsebükben hordták a tagkönyvüket. Azon nincs mit csodálkoznunk, ha ilyen és hasonló nézeteket hirdetnek az árulók és emigránsok. Hihetetlen azonban, hogy a párt felszámolását egy olyan ember követelje, aki maga is tagja a pártnak, és aki — amennyiben ez előnyös volt számára — a pártot támogatta, nem utasította vissza a kitüntetéseket, a funkciókat, a jutalmat. Ebben rejlik múltunk egyik legmegdöbbentőbb ellentmondása, melynek gyökerei visszanyúlnak az 1968 előtti évekbe. A gyökerek visszanyúlnak azokba az évekbe, amikor a pártéletben megtűrték a formalizmust, liberálisan ítélték meg a hibás nézeteket, a pártoktatás felszámolását. Mindez figyelmeztetés pártunk számára. E hibák leleplezésével kell nevelnünk párttagjainkat, hogy ezek a jövőben sohasem ismétlődhessenek meg. Hamis érvek A szocialistaellenes és jobboldali opportunista erők támadása elsősorban a párt vezető szerepe ellen irányult. Azt követelték. hogy a szocialista politikai rendszert plurális vagy policentrikus politikai rendszerré változtassák. A párt vezető szerepe elleni támadást azzal az állítással folytatták, hogy a „demokratikus szocializmus" szilárdabb alapokon nyugszik, mint a szocializmus abban az országban, ahol a hatalom egy párt monopóliuma. A pluralizmus koncepciója alapján számos konkrét szocialistaellenes, jobboldali opportunista, politikai követelménnyel léptek fel. Elsősorban ellenzéki pártok megalakítását követelték. Szabadságot akarlak minden szociális és politikai szervezet számára. Ehhez a törekvéshez tartozik a „Szakszervezetek és nemzeti bizottságok kommunisták nélkül" jelszó is. Ahhoz, hogy nyíltan hirdethessék ezeket a nézeteket, elő kellett készíteni a talajt. Befeketítettek, bíráltak, gyaláztak mindent, amit a szocializmus építésének éveiben a kommunista párt vezetésével elértünk. A párton belüli jobboldali ellenzék a tömegtájékoztatási eszközöket is bevonta ebbe a kampányba. Tulajdonképpen előre meghatározott taktikáról volt sző, melyet a K-231 egyik képviselője nyíltan ki is fejezett: „Támogatnunk kell a demokratizálási folyamatot, melyet fel kell használnunk az állambiztonsági szervek gyalázására, a CSKP lejáratására, hogy a párt elveszítse tekintélyét és végül vereséget szenvedjen a választásokban. Az állambiztonsági szervek felszámolása után tisztogatást kell végrehajtanunk a hadseregben, hogy így biztosítsuk a hatalomnak békés, nem véres úton történő átvételét." A tömegtájékoztatási eszközök kampánya után tehát „szabad választásokat" akartak tartani. Ezekben a választásokban a kommunisták a keresztény, vagy szociáldemokrata pártokkal mérték volna össze erejüket, melyeket a sajtó, rádió és televízió oly nagy hévvel támogatott. így akarták megdönteni a hatalmat Csehszlovákiában egyetlenegy lövés nélkül. így akartak ellenforradalmat végrehajtani azzal a céllal, hogy felújítsák a burzsoá rendszert. Nyílt támadás A kommunista párt tekintélyének rombolásával párhuzamosan megkezdték a pluralizmus propagálását. Az egyes lapok abban versenyeztek, melyik tudja jobban befeketíteni a kommunista pártot, melyik tudja hatékonyabban tagadni a párt vezető szerepét. A Kultúrny život ankétot is rendezett, melynek egyik kérdése ez volt: Mi a nézete a plurális politikai rendszerről? Érdekességként megemlítjük, hogy ezt az ankétot éppen abban a számban közölték, melyben bejelentették, hogy új szerkesztőbizottságot neveztek ki. Ez az új szerkesztőbizottság valóban sokat mondó koncepcióval lépett fel és a legsúlyosabb szociallstaellenes éS kommunistaellenes adukkal egyengette útját a „megújhodási" folyamatban. Az ankét keretében többen fejtették ki nézetüket a pluralizmusról és érdekes, hogy milyen megjegyzéseket fűztek nézetükhöz. „Nem vagyok politikus", „pártonkívüli vagyok", „nem értek a politikához" — és hasonló megállapítással kezdték hozzászólásaikat, de nyomban, annak ellenére, hogy nem voltak párttagok, nem voltak politikusok, vagy nem értetlek a politikához, tudták, hol kell lecsapni, milyen módon kell támadni a párt vezető szerepét. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben a kampányban nem mindenki lépett fel ilyen naiv módon. Az igazi revizionisták tudták, hogy a marxizmus—leninizmus pozícióin álló kommunisták körében aggodalmat keltenek a párt vezető szerepe elleni támadások. Ezérl figyelembe véve azt a közmondást, hogy a legjobb védekezés a támadás, a pluralizmus propagálásával párhuzamosan támadták mindazokat, akik esetleg felléphettek volna revizionizmusuk ellen. így pl. Jozef Bžoch irodalomkritikus a pluralizmus propagálása mellett mindjárt támadott is. Ezt írta: „Az emberi gondolkodás nem állt meg a XX. század küszöbén. Számos területen megdöntötte már a klasszikus tanítást. Így jogában áll az is, hogy felülvizsgálja, vagy esetleg megdöntse azt az elméletet, miszerint a szocializmusban egy párt uralkodik. Nem meglepő, hogy a vezető képviselők védik a párt vezető szerepét. Meglepő azonban az a félelem, mellyel elítélik a többpártrendszerre vonatkozó minden gondolatot. A szocializmus vonzóereje szempontjából nagyon rossz névjegy az a tény, hogy éppen az uralkodó párt fél, melynek rendelkezésére áll a hatalmas propaganda-, politikai és rendőrapparátus, mely gyakorlatilag mindenről dönt az országban. Természetesen naiv lenne, ha azt várnánk, hogy az uralkodó párt maga kezdeményezze az ellenzék politikai szervezését és azt, hogy más valaki vegye át a hatalmat". Igen, erről volt szó. A kommunista pártot meg akarták fosztani hatalmától. Elméleti harcunk egyik legfontosabb feladata marad továbbra is, hogy kompromisszummentes harcot folytassunk a burzsoá ideológia ellen. Ez azt jelenti, hogy le kell lepleznünk, rá kell mutatnunk azoknak az opportunista tendenciáknak a kártékonyságára, melyek 1968ban és részben 1969-ben terjedtek nálunk annak ellenére, hogy nemcsak a mi szocializmusunkat veszélyeztették, hanem az egész nemzetközi kommunista mozgalmat ls. f-rj Infravörös szpektrométert helyeztek kísérleti üzembe a napokban a CSTA Fizikai és Vegyészeti Intézetében. Képünkön a műszer rácsos monochromátora. (J. Nősek — CSTK felv.) A kommunizmus a szabad és öntudatos dolgozók magasan fejlett társadalma, amelyben megvalósul a társadalmi önigazgatás, a társadalom javára vég zett munka mindenki számára elsődleges életszükségletté válik, képességeit mindenki a leghasznosabban fogja gyümölcsöztetni a nép javára. Olyan nagyszerű cél ez, mely sokakat arra késztet, hogy egész életük munkáját áldozzák e nagyszerű cél megvalósítására. Különösen napjainkban, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja a munkásosztály történelmi küldetését szem előtt tartva, leszámolt a jobboldali erőkkel és érvényesíti a párt osztálylényegét, rendezi sorait. Lenin azt vallotta, hogy az állam irányításához szükség van a kommunisták hadseregére, tehát az adott viszonyok közepette a sorokba most új harcosok is belépnek, mert a párt programja, gyakorlati és nevelő-tevékenysége megkívánja a kommunisták hadseregének megerősítését. Szerkesztőségünk kérésére tudósítóink beszámoltak arról, hogy az alapszervezetek nagyon komolyan foglalkoznak a pártépítés feladataival. Erre a tevékenységre jellemző többek kö zött: az új tagok felvétele. MEGGYŐZŐDÉSBŐL léptek be a pártba ezek az ifjú kommunisták — írja a kőhídgyarmati Száraz Lászlóné. Levelében beszámol arról, hogy pártszervezetük új tagja, Horváth Terézia, munkásszülők gyermeke, a Tornaijai Mezőgazdasági Szakiskola tanulója, de a tanulás mellett is jutott mindig ideje arra, hogy figyelemmel kísérje a politikai eseményeket. A tornaijai ruhaüzem pártszervezetének vezetőségénél nyolc • fiatal kérte a felvételét. Pierzchala lózsef, tudósítónk, beszámolójában rámutat, hogy ezek a fiatalok nem véletlenül jutottak erre az elhatározásra. A tizenkilenc esztendős Varga Valéria munkáscsaládból származik, az első politikai nevelést otthon kapta, de a CSKP küzdelméről, harcáról bővebben a pionírszervezetben hallott. Rajvezető volt. A másik ruhagyári fiatal. Hrubej Vladimír ls a pionírszervezetben dolgozott. Nagykaposi tudósítónk, Jakab • Sándor elvtárs is a meggyőződés problémájával találkozott, amikor az ifjú kommunistákkal beszélgetett. Danács József, ez a 22 esztendős pedagógus, aki . CSISZ-elnök volt valamikor, így jelölte meg a pártba vezető út ját: „Teljesítettem megbízatásomat a piontrsierbeietben, üz ifjúsági szövetségben, most pedig felnőttként, a szocialista társadalom építője, akarok lenni." PÁRTÜNK JELENLEGI POLITIKÁJA Is alapul szolgál sok ifjú kommunista meggyőződéséhez. Losonci tudósítónk, Sólyom László a traktorállomás 23 eszten1 dős szakmunkásával, Majoros István elvtárssal beszélgetett, aki ez év október 23-án vette át a pártkönyvét. Majoros elvtárs őszintén megmondta: „Mint magyar nemzetiségű dolgozó a mai pártért lelkesedem. Hangsúlyozom, hogy a maiért, mert az előző vezetéssel nem tudtam megbarátkozni." Farkas Rózsa tudósítónk az Ojbódvai Efsz pártszervezetének új tagjával, Stráma István elvtárssal beszélgetett. Ez a 24 esztendős, munkáscsaládból származó, mezőgazdasági középiskolát végzett részlegvezető arra a kérdésre, hogy miért lépett be a pártba, így felelt: „Láttam, hogy az 1968-as évben elferdült a párt irányítása. Most pedig látom, hogy helyes irányba tart. Ügy érzem, hogy nekem is ki kell vennem a részem a rend helyrehozásából." Nem véletlenül adódott vélemények ezek, hisz tudjuk jól, hogy 1968-ban az új alapszabályzat-tervezetben nem szerepelt a kommunista pártnak, mint a munkásosztály marxi —lenini pártjának a meghatározása, s ez a tervezet csak szavakban vallotta magáénak a marxista—leninista ideológiát. TENNI VALAMIT! Az új párttagok, az ifjú kommunisták számára életprogramot jelent ez a két szó. Tennivágyásukhoz az irányt a párt adja meg. Napjainkban a forradalmi tevékenység egyik eszköze a tanulás. Ezért tapasztalható, hogy az ifjú kommunisták lelkesedéssel vállalják a tanulás feladatát. Komáromi tudósítónk, Andriskin József, az Ékeli Efsz gépszerelő brigádjának egyik tagját, Csicsó Péter elvtársat mutatja be levelében. Csicsó Péter elvtársat feleségével együtt szintén az idén vették fel a pártba. Fiatalok mindketten. A férj az Ógyallai Mezőgazdasági Szaktanonciskola gépesítő! szakán nyert képesítést, de katonai szolgálata után távúton elvégezte a mezőgazdasági középiskolát és leérettségizett. A tanulást azonban most sem akarja abbahagyni. Közgazdasági főiskolára szándékozik beiratkozni. A Marcelházi Efsz 22 esztendős segéd-zootechnikusa, Váczi István is új párttag. Róla ezt írta tudósítónk: „Szabad idejének nagy részét a szakismeretek gyarapítására fordítja." Zselízi tudósítónk, Bende lózsef azt írja, hogy az ifjú kommunisták szívesen vállalják a tanulás feladatát. Élő példa erre Benkó Margit, aki édesanya, a felvásárlási üzem dolgozója és a közgazdasági szakközépiskola esti tagozatának hallgatója, de már most tervezi, hogy az iskola elvégzése után megtanul majd egy idegen nyelvet. A LENINI TANÍTÁS JEGYÉBEN A'z ifjú kommunisták a tanulást is politikai szempontok szerint értelmezik. Azt vallják, hogy a szerzett tudást a lenini tanítás jegyében kell felhasználni társadalmunk javára. Erről írt levelében egyik ifjú tudósítónk, az ipolysági Deák Teréz. Megírta, hogy Bencsok László, aki a szalatnyai ásványvíz-palackozó dolgozója, de egyébként 1970 januárja óta a SZISZ lévai járási bizottsága plénumának tagja, azt vallja, hogy mindenki igyekezzék megtenni . a társadalomért minden tőle telhetőt. Terveit ő is ezen elv alapján fogalmazza meg: „Szeretném elvégezni a politikai főiskolát, és sokat dolpozni az ifjúsági szervezetben.' • * « Tudósítóink beszámolói bizonyítják, hogy az ifjú kommunisták, akik az egyéni kiválasztás elvének következetes betartásával kerültek a párt soraiba, nem a hiú ígérgetések politikája alapján, hanem forradalmi tettekre vágyva teszik meg első lépéseiket a munkásosztály élcsapatában, s bizonyára jó harcosok lesznek.