Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

Ez is az is Egy vendéglőben hallot­tam: — Drága tőúr, majd ha elmegy nyugdíjba, ne felejtse el megmondani az utódjának, hogy rendel­tem magánál egy marha­pörköltet' Van, aki már bevezet­te a négynapos munka­hetet, bár egyelőre még öt napot használ fel hoz­zá. Akinek serdülő fiai vannak nem hiszi el, hogy valaha is túlterme­lés lehet élelmiszerben. Feleség: — Remélem nemsokára viszed annyi­ra a munkahelyeden, hogy ott lehetsz mogor­va! Igazgatói székben is ki : fényesedik a nadrág. Egyesek végleges el­határozása ritkán egye­zik azzal, amit utána tesznek. IRODÁBAN Az osztályvezető az egyik hi­vatalnokot korholja: — Kropacsek, mi van magá­val? Az utóbbi időben rendkí­vül sokat téved. Kimutatásai te­le vannak hibával. — Tudja, osztályvezető kar­társ — hebegi Kropacsek —, nagyon szerelmes vagyok. Még­pedig a maga lányába! Az osztályvezető mosolyogva legyint: — Látja, Kropacsek, újra el­számította magát. .. SZERETI Az ismert amerikai multimil­liomost megszólítja egy fiatal­ember: — Uram, én szerelmes va­gyok a lányába! — És melyikbe? Ugyanis több lányom van! — Mindegy. Azt döntsse el maga . .. HISZ Két férfi beszélget a kávéház­ban. — Mondd, te hiszel valami­lyen magasabb hatalomban? — Igen. Sajnos, tfz évvel ez­előtt vettem el feleségül ... NÖIDOLGOK — Vera, megmondták már az udvarlódnak, hogy hány éves vagy? — Részben. BETÖRÖK Kleinhez egy éjjel betörők ha­tolnak be. — Pénzt, vagy életet! — — kiáltják s pisztolyt húznak elő. Klein hidegvérrel mondja fe­leségének: — Sára, kérlek, menj velük. Nekem úgy is te jelented az életet... Durva járték — Aztán bácsika, adja nekem a kaszát, mert mindjárt kezdődik a bajnoki mérkőzés .. . (J. Pop karikatúrája). Tűz a hivatalban. (A. Stoják karikatúrája] PRÁGABAN Két cseh ember beszélget. — Mit gondolsz, mennyi ideig bírja ki az ember víz nélkül? — Azt nem tudom, de abban bizonyos vagyok, hogy sör nél­kül legfeljebb két órát! PÁRBESZÉD Kovácsék a kávéházban üldö­gélnek. Egyszercsak Kovács megszólal: — Odanézz, szívein. Szemben velünk két teljesen egyforma férfi ül. — Lehet, hogy ikrek, fiacs­kám. Kovács leinti: — Szamár vagy. Ebben a kor­ban? MOZI UTAN Szabó moziban volt fiával, egy vígjátékot néztek meg. Mi­kor hazaérnek, Szabóné meg­kérdi a fiát: — Hogy mulattál Pistike? — Kitűnően. A legjobban ak­kor kacagtam, amikor a néni, aki mellettünk ült az előadás alatt, először dühösen súgott valamit apunak, később pedig pofonvágta a papát. VENDÉGLŐBEN Brahovácz a vendéglőben ebédel. Az étkezés után oda­hívja a pincért: — Mondja, főnök, miért ajánl­gatja mindenkinek a rizses húst, amikor az egyáltalán nem Jó sőt kimondottan rossz! A pincér odahajol Brahovácz­hoz: — Őszinte leszek. Azért aján­lom mindenkinek, mert ha es­télig nem fogy el, akkor ne­künk kell megenni vacsorá ra . . . ESTE Az Kissné lefektette kisfiát, ajtóban még visszafordul: — Péterke, ha éjjel valami kellene, akkor csak kiálts anyu­ért és az apukád rögtön bejön hozzád! Csak ezzel operálhatom, mert ez egy ke ményszivű ember. (V. Kubai rajza) HEVES FERENC: LEGENDA Adám, az elsó emoer, hamar elunta magát a Paradi­csomban. Bármennyire szerette is Évát, előbb-utóbb rá tellett jönnie, hogy nem jól választott: az asszony meg­lehetősen sekélyes teremtés, akinek csak a ruházkodá­son jár az esze, folyton új meg új falevelek után kutat, mintha a konfekció nem volna elég jó a célra. Ádám már szinte bánta is, hogy alávetette magát annak a sebé­szeti beavatkozásnak, minek következtében egy bordá­val szegényebb és egy feleséggel gazdagabb lőn. A férfi szárnyaló képzelete magasabb régiókba menekült, a ki­csinyes édeni dolgok elöl; becsvágya költői alkotásra ösztönözte, de járatlan lévén még az irodalmi berkekben, előbb bizalmasához, Luciferhez fordult tanácsért. Ádám mindjárt el is mondta, hogy drámai műben szeretné meg­örökíteni egy boldogtalan ifjú szerelmespár történetét. A tragédia alapja az, hogy a két szerelmes családja en­gesztelhetetlent gyűlöli egymást. Lucifernek nem tetszett a téma. — Isteni ötlet — mondta lekicsinylően. — Vakmerő gondolat, hogy ismeretlen kezdő létedre ujjat mersz húz­ni egy olyan költőfejedelemmel, mint az angol Shakes­peare. Mert ő fogja megírni Rómeó és Júlia tragédiáját, sok ezer év múlva. Még plágiumper is lehet a dologból. Az első ember elbámult: — De hiszen tenmagad mondád, hogy az a bizonyos Shakespeare csak sok ezer év múltán fogja megírni a maga darabját. Ezek szerint én megelőzöm őt. Hol itt a plágium részemről? Ördögi mosoly ült ki Lucifer arcára, s a mosolyt máris sátáni kacaj követte. — Ezer angyal és mennyország i — káromkodott ke­délyesen. — Látszik, hogy mennyire nem vagy otthon a majdani világirodalomban. Mit se tudsz a görög Aeso­pusról, aki az időszámítások előtti hatodik században megírja majd híres meséjét a farkasról és a bárányról. A bárány ugyanabból a forrásból ivott, amelyből a far­kas, s bár a jámbor fűevő lejjebb állt a patak folyása mentén, a nagy étvágyú ragadozó az erősebb jogán mčgis megvádolta az ártatlan jószágot azzal, hogy megzavaro­sítja az ő ivóvizét... Namármost, mit gondolsz, ki ad mafd neked igazat, szegény bibliai legendaalaknak, a hús-vér nagy drámaíróval szemben? Rajtad szárad a plágium vádja, a víz se mossa le rólad, hogy idegen tol­lakkal ékeskedtél.., Akkor azután mehetsz majd pa­naszra az Úristenhez. — Akkor hát mihez nyúljak? — kérdezte Ádám két­ségbeesetten. — Hiszen új téma, illetve régi téma ezek szerint nincs, mindent meg fognak írni utánam ... — Ez tény — felelte Lucifer, s az eddig gúnyoros hangja most szinte jóságosra változott. — De azért csüg­gedésre nincs okod. Egy a fontos: jegyezd meg magad­nak, hogy jelentős írótól jelentéktelen ötletet se sza­bad ellopni, mert abból mindig csak baj lehet. De egy kevésbé jelentős írónak akár a világraszóló témáját is nyugodtan elorozhatod, amiatt sohasem ütöd meg a bo­kádat. Válassz hát ki magadnak valami szürke kis köl­tőcskét, sajátítsd ki a legjobb gondolatát — akadhat ilyen, hiszen a vak tyúk is talál szemet! — és akkor nyugodtan ki is vehetsz egy jó adag alkotási szabadsá­got... Szöveg nélkül. (A. Born karikatúrája) SZÍNÉSZNŐ Egy Idős színésznő a városi bérház hetedik emeletén lakik. A házban nincs felvonó. — Hogy tudsz ilyen helyen lakni? — lihegte egyik ismerőse, amikor felka­paszkodott a lakására. A színésznő elmosolyodott: — Nagyon jó ez a lakás a hetedik emeleten. Hiszen ez az egyetlen, amely­lyel még meg tudom dobogtatni férfi látogatóim szívét! SŐHAJ Az agglegény Kovács otthon üldögél egy szódavízzel telt pohár és egy női fénykép társaságában. így búslakodik: — Ez így nem mehet tovább, hogy minden pénzem italra és nőkre köl­töm...

Next

/
Thumbnails
Contents