Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-18 / 274. szám, szerda

Az ENSZ-közgyűlés folytatja a kínai vitát New York — Az ENSZ-köz­gyűlés hétfőn plenáris ülésen folytatta a vitát a Kínai Nép­köztársaság törvényes ENSZ-be­li jogainak helyreállításáról. Az ülésen Jugoszlávia, Románia, Tanzánia, Irak, Szaúd-Arábia és Tunézia képviselője ismertette álláspontját. A felszólalók többsége felté­tel nélkül támogatta azt a ha­tározati javaslatot, amely elő­irányozza a Kínai Népköztársa­ság jogainak helyreállítását az ENSZ-ben, egyidejűleg pedig a tajvani rezsim kizárását a vi­lágszervezetből. Szaúd-Arábia képviselője to­vább bonyolította a vitát, ami­kor azt javasolta, hogy Tajva­non tartsanak két népszavazást. Az elsőn a sziget lakosai arról döntenének, hogy elszakad­nak-e a Kínától, majd egy 5— 10 év múlva megtartandó újabb népszavazáson ismét állást fog­lalnának a szárazföldi ország­részhez való csatlakozás mel­lett, vagy ellen. Addig azonban Szaúd-Arábia képviselője sze­rint „mindkét Kína" delegátu­sainak ott kell lenni a világ­szervezetben. A Kínai Népköztársaság jo­gainak helyreállításával kap­csolatos vita előreláthatólag ma ér véget, amikor döntenek a ha­tározati Javaslat felől. Nyugati hírügynökségek szerint az Egyesült Államok erőteljes utó­védharcot folytat annak érde­kében, hogy a javaslat ne kap­ja meg a szükséges kétharma­dos többséget. A TORY-KORMÁNY ­London — Heath angol mi­niszterelnök lord Mayor londoni polgármester díszvacsoráján hangoztatta, hogy Anglia to­vábbra is hozzá kíván járulni a NATO megerősítéséhez, de eköz­ben a kelet—nyugati kapcsola­tok megjavításán munkálkodik. „Mérlegeljük az európai biz­tonsági értekezletre vonatkozó szovjet javaslatokat — mondot­ta. —. Egy ilyen konferencia hasznos célt szolgálhat, ha a konkrét eredmények ésszerű kilátásait nyújtaná a fontos kérdésekben." NÉLKÜL A közel-keleti kérdésekről szólva Heath „a szovjet jelenlét és befolyás gyors növekedésé­re" panaszkodott. Megismételte kormányának azt az elhatáro­zását, hogy fenntartja a katonai Jelenlétét a Távol-Keleten. El­ismerte ugyanakkor azt is, hogy a nemzetközösség tagálla­mai élesen ellenzik a dél-afri­kai fegyverszállítások felújítá­sát. Az angol közvéleményre kiábrándftőlag hatott, hogy a gyors infláció megfékezésére a tory-kormánynak nincs ellen­szere. Folynak a mentési munkálatok Kelet- Pakisztánban A hajléktalanok ezrei menekülnek % 13 szigetet érintett a ciklon # Kolerajárvány a katasztrófa sújtotta területen # Megmozdult a világ Kelet-Pakisztán megsegítésére AZ ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA ÖT SZÁZALÉK? Az elmúlt napokban az Észak­atlanti Szövetség Hágában tar­tott 16. plenáris ülése és az ez­zel egyidőben Brüsszelben meg­rendezett tíz európai NATO-tag­állam hadügyminisztereinek ta­nácskozása két szempontból ér­dekelhet bennünket. Egyrészt az európai biztonság kérdése, más­részt az amerikai csapatok eu­rópai jelenléte csökkentése kö­rül kialakult nézetek szempont­jából. Mindkét tanácskozáson javas­latok hangzottak el a NATO-ta­nács számára, a terhek megosz­tása kérdésében azonban a de­cemberi ülés előtt még egyszer találkozniuk kell a hadügymi­nisztereknek, hogy közelítsék állláspontjaikat. A NATO-tanács decemberi ülé­se napirendjének második pont­ja — brüsszeli és bonni értesü­lések szerint — egyébként az európai biztonsági konferencia összehívásával függ össze. A mostani tanácskozás e téren kü­lönösebben újat nem hozott. Ja­vaslatai meglehetősen felemá­sak. Szükségesnek tartja ugyan, hogy a tanács „világosan dol­gozza ki az esetleges európai konferencia megtartására vonat­közó javaslatait", ugyanakkor azonban meglehetősen ködös megfogalmazásban „a kelet-eu­pai országokkal való szorosabb kapcsolat alapját az erős atlanti szövetségben , a katonai költ­ségvetés emelésében, s az „in­tegrált, mozgóképes NATO-had­osztály" felállításában látja. Egyébként több tagország már eddig is érdeklődést tanúsított az európai konferencia összehí­vása ügyében, s ha a mostani tanácskozáson nem is dőlt el, hogy az USA és a NATO-körök nyomásával képesek lesznek-e megbirkózni, a decemberi ülés erre feltehetően választ ad. Az amerikai csapatok európai jelenléte kérdésében megoszlot­tak a vélemények. Brosio főtit­kár és Goodpaster amerikai NATO-főparancsnok azonban mindent elkövetett, hogy „Moszkva Európa feletti ural­mával" s az „Európát fenyege­tő szovjet veszéllyel" ijesztgesse, s próbálja jobb belátásra bírni a tagországokat. Az amerikaiak által szorgalmazott „közös te­herviselés" kérdésében — az amerikai csapatok európai tar­tózkodásával összefüggő kiadá­sok fedezéséről van szó — a nyugatnémetek mentek a leg­messzebbre. Azt javasolták, a tagországok mintegy 500 mil­lió dollár évi hozzájárulással könnyítsék az Egyesült Államok helyzetét. Ügy gondolják, ezál­tal kifoghatják a szelet azok­nak az amerikai szenátoroknak a vitorlájából ls, akik az ame­rikai hadsereg európai tartóz­kodásának költségei miatt ál­landóan támadják a Fehér Há­zat. Bár megállapodás e téren nem született, a javaslat leszö­gezi, az Egyesült Államok „el­várja", hogy kezdő lépésként minden tagország legalább 5 szá­zalékkal növelje eddigi hozzá­járulását. Az amerikai csapatok kivoná­sa körüli hírek egyébként első­sorban azt a célt szolgálják, hogy a NATO-partnereket jobb belátásra bírják. Nixon emléke­zetes kijelentése: „Amerika épp oly kevéssé szakadhat el Euró­pától, mint Alaszkától" nem hagy kétséget affelől, milyen irányú lehet ez a létszámcsök­kentés ... Az európai szövetsé. gesek „területi épsége" biztosí­tása és a „fenyegető szovjet ve. szély" ürügyén az angol elkép­zelés — a pénzügyi hozzájáru­lás mellett — a tagországok katonai erőfeszítései fokozását, az integrált nyugat-európai had­erő létrehozását szorgalmazza. A NATO másik pólusaként lét­rehozott „európai mag" — a fel­tételezések szerint — esetleg Franciaországot is visszaédes­gethetné a tagországok közé. Ma még nehéz volna jóslások­ba bocsátkozni arról, hogy az ellentétes nyugatnémet—angol elképzelések sorsa hogy alakul. Egy azonban bizonyos, a NATO nagyhét az enyhülés ügyét alig­ha segítette, s leszögezhetjük azt is, az európai biztonság szempontjából nem 5 százalékos hozzájárulásra lesz szükség. F. Z. Dacca — A hajléktalanok ez­rei végeláthatatlan sorokban vonulnak észak felé a Ben­gál-öböl vidékéről. A me­nekülők nagy többsége üres kéz­zel indult útnak, csupán azt mondhatta magáénak, amit a testén viselt. A hatóságok meg­megállítják a menetet és a fér­fiakból csoportokat szerveznek, hogy segítsenek a halottak el­temetésében. A holttestek — a karachi rádió szerint — „úgy borítják a vidéket, mint a vízi­liliomok". Hivatalos körökben elismerik, hogy a kelet-pakisztáni szige­teken — ahol november 13-án pusztító erejű ciklon és szökő­ár tombolt — 13 sziget lakossá­gának mintegy 80 százaléka pusztult el. A halottak számát hitelt érdemlően eddig nem si­került megállapítani. A hatósá­gok csak a már azonosított holttestek alapján közölnek adatokat. Eszerint a halottak számát hivatalosan 50—55 ezer­re, nem hivatalosan viszont 500—700 ezerre becsülik. A hadsereg valóságos hadban áll, hogy megküzdjön a kataszt­rófa következményeivel, elte­Kommentárunk Immár egy hónapja annak, hogy Bolíviában Torrez tábor­nok vette át a hatalmat. A bo­líviai hadsereg főparancsnoka annak idején ünnepélyes kere­tek között Iktatta be kormányát, amelyből végül is kimaradtak a diákok és a munkásszövetségek képviselői. A kérdés viszont az, hogy ebben a latin-amerikai or­szágban sikerül-e megvalósítani azokat a társadalmi-politikai és nem utolsósorban gazdasági re­formokat, amelyekért annak ide­jén a dolgozók széles tömegei Torrez pártjára álltak. Tény, hogy az új kormány helyzete nem éppen könnyű. Az imperia­listaellenes front kialakítása — figyelembe véve a társadalmi osztályok rétegeződését — sok esetben bizonyos problémákba ütközik. Viszont a reakciós tisz­ti csoportok, valamint azok az erők, amelyek az amerikai tő­kebefektetéseken élősködtek, mindent megtesznek, hogy ne­héz helyzetbe hozzák a relatíve progresszív programot hirdető kormányt. Az imperialistaellenes akció­egység szilárdságára jellemző, hogy a munkás, és diákszövet­ségek lemondtak részvételükről a kormányban és alapjában vé­ve teljes cselekvési szabadságot biztosítottak az ország új elnö­kének, Érdekes momentum, hogy ez a mozzanat nem rendítette messe a halottakat, s gondos­kodjék az élőkről és az élet­szükségletek további feltételei­ről. A mentési munkálatokat megnehezíti, hogy a katasztrófá­tól leginkább sújtott területeken felütötte fejét a kolera. S azo­kat a szigeteket, ahonnan kole­rát jelentettek, a gyors áram­lás miatt egyelőre nem tudják megközelíteni a gyógyszert és más orvosi felszerelést szál­lító rohamcsónakok. Jahfa Khán pakisztáni elnök hétfőn repülőgépről szemlélte meg a pusztulás színhelyét. A kelet-pakisztáni lakosság meg­segítésére megmozdult a világ. U Thant ENSZ-főtitkár és Ed­vard Hambro, az ENSZ-közgyű­lés elnöke közös felhívással fordult a világszervezet tagál­lamaihoz, nyújtsanak segítséget a kelet-pakisztáni ciklon áldo­zatainak. Az első szállítmányok ezekben a napokban érkeznek meg. • • • Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke részvétét fejezte kl Pakisz­tán moszkvai nagykövetének, D. K. A. Markernek. meg az ország haladásáért har­coló erők összefogását. A lényeg az, hogy az új kabinet népi és antiimperialista politikát köves­sen. A bolíviai fejlemények egyik paradoxona, hogy tulajdonkép­Torrez „fejlesztési terve" pen Washingtonban szőtték az összeesküvést Ovando ellen. Nos, a puccsot ellenpuccs kö­vette, Mironda tábornok alig pár őrás uralma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az amerikabarát politikai csopor­tosulások kénytelenek voltak visszavonulni. Kétségtelen, hogy a Fehér Ház számára korántsem alakult kedvezően a helyzet, hi­szen Torrez politikai vonalveze­tése — az eddigi tapasztalatok is tanúsítják — lényegesen ha­tározottabb, s mindent megtesz annak érdekében, hogy az or­szágot szipolyozó monopóliumő­kat még Idejében klsöprflzze. A New York Times meg is Jegyzi: „Ha Torrez tábornoknak sikerül A PATO - a NATO hű mása Moszkva — Vargas tábornok, a SEATO főtitkára Londonban az angol kormány vezetőivel tárgyalt a szervezet ügyeiről. Szovjet hírmagyarázók felhív­ják a figyelmet arra, hogy kü­lönösen az Egyesült Államok­ban fűznek nagy reményeket a SEATO-főtitkár angliai tárgya­lásaihoz. A londoni megbeszéléseken nem csupán a SEATO életrekel­téséről van szó, hanem egy új tömb összetákolásáról is, amely­ben Anglián kívül Ausztrália, Üj-Zéland, Malaysia és Singa­pore venne részt. Az „ötödik paktum", amelynek megalapítá­sát a jövő év áprilisára terve­zik, elsősorban a brit monopó­liumok érdekeit védelmezné. A PATO — amerikai kezde­ményezői szerint — a NATO hü mása lenne az ázsiai—csendes­óceáni térségben. Tovább gyűrűzik a bonni botrány Bonn — Geldner FDP-képvi­selő leleplezései arról, hogyan igyekezett őt a CSU anyagi és politikai ígéretekkel a saját tá­borába csábítani, továbbra is a bonni politikai élet előterében áll. A FDP további bizonyító részleteket hozott nyilvános­ságra. Strauss szükségesnek látta, hogy a bajorországi választási küzdelem színhelyét otthagyva Bonnba utazzék, és sajtókonfe­rencián igyekezzék magát tisz­tázni. Először kijelentette, hogy pártja részéről senki sem kí­sérelte meg képviselő átcsábí­tását. Később azonban a tudósí­tók keresztkérdéseinek tüzében kijelentette: nem tartja kizárt­nak, hogy „sörözés közben, vagy a kártyaasztalnál CSU-ta­gok kísérletet tettek" FDP po­litikusoknál. Ez azonban nem vonatkozik a CSU vezetőségére. Strauss magyarázkodott, és közben a nyugatnémet politikai élet más szennyesét is kitere­gette. Bonnban úgy vélik, hogy a botránynak még további fej­leményei Is lesznek. KGST-tanácskozás Budapesten Budapest — Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében tegnap tanácskozás­ra ültek össze a KGST tagálla­mainak közgazdasági szakértői, hogy a KGST keretében tudomá­nyosan elemezzék és sokolda­lúan megtárgyalják a gazdasági integráció további fejlesztését. A háromnapos értekezleten öt­tagú csehszlovák küldöttség is részt vesz FrantiSek Berannak, a Népgazdaságtervezési és Irá­nyítási Kutatóintézet igazgató­jának vezetésével. konszolidálnia hatalmát Bolíviá­ban, akkor bizonyos balratoló­dás megy végbe az országban, ez viszont további lökést ad más katonai vezetésű nemzeti balol­dali mozgalmaknak egész Dél­Amerikában... Torreznak a „konzervatív katonák" felett aratott győzelme növeli Velasco tábornok nemzeti baloldali rend­szerének tekintélyét a szomszé­dos Peruban; bátorítja a fiatal reformista tiszteket Argentíná­ban és Brazíliában ..." Ez a megállapítás hűen kife­jezi Washington aggodalmait, hiszen a bolíviai példa követése Latin-Amerika több országában lényegében Nixon adminisztrá­ciójának egyik további kudarcát vonná maga után. Viszont előbb­utóbb sor kerül a dél-amerikai országokban egy olyan fordu­latra, amely a népi felszabadí­tó mozgalmak erősödő nyomása révén egy alapjában véve ame­rikaellenes külpolitikai koncep­ció uralomra jutását vonja ma­ga után. Ez történt Bolíviában is, ennek a tanúi lehettünk a közelmúltban Chilében, ezt tük­rözik azok a nyilatkozatok, ame­lyek az egyes latin-amerikai or­szágok és Kuba viszonyával kap­csolatosak. Más kérdés, vajon Torrez kormányának és köve­tőinek milyen ütemben és mi­lyen mértékben sikerül majd be­váltania ígéreteit. (P.J ANDREJ GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz-. tere december 2-a és 6-a kö­zött Sven Andresson svéd had­ügyminiszter meghívására hiva­talos látogatást tesz Svédor­szágban. HELSINKIBEN a szovjet nagy­követség épületében tegnap újabb munkaülést tartott a stra­tégiai fegyverkezés korlátozásá­ról folytatott megbeszélések so­rán a szovjet és az amerikai küldöttség. A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ Tanácsának küldöttsége kedden a norvég parlament meghívásá­ra Oslóba utazott. A küldöttsé­get Motyejusz Sumauszkasz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, a Litván SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke ve­zeti. MILOSLAV VAClK, a Nemzeti Front Központi Bizottságának központi titkára, aki tegnap fe­jezte be négynapos látogatását az Egyesült Arab Köztársaság­ban, hétfőn Abdal Muhszi Abu Núrnak, az Arab Szocialista Unió főtitkárának vendége volt. AZ SZKP KB MEGHÍVÁSÁRA november 10—16-a között a Szovjetunióban tartózkodott a CSKP pártfunkcionáriusainak küldöttsége. Küldöttségünket Vladimír Pirošík, a CSKP KB tagja, az SZLKP közép-szlová­kiai kerületi bizottságának tit­kára vezette. VARSÓBAN megkezdődtek Stefan Jedrychowski lengyel és Mirko Tepavac jugoszláv kül­ügyminiszter politikai tárgyalá­sai. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdései sze­repelnek. CLODOMIRO ALMEYDA chilei külügyminiszter és Kwon Hy­Kjong, a KNDK külügyminisz­ter-helyettese, a chilei főváros­ban hétfőn egyezményt írt alá a diplomáciai kapcsolatok meg­kötéséről. NAGY-BRITANNIA és az Egye­sült Államok közös katonai tá­maszpont létesítéséről tárgyal­nak Diego Garcia indiai-óceáni szigeten. EDWARD KENNEDY után Ni­xon is cáfolta a Time magazin­nak azt a jelentését, hogy az elnök szerint Kennedy lesz a demokraták elnökjelöltje az 1972-es választásokon. KLAUS SCHÜTZ nyugat-berli­ni kormányzó polgármester hét­főn New Yorkban kijelentette, hogy ez év végéig valószínűleg megállapodás születik a nyu­gat-berlini kérdés rendezésérőL SOUVANNA PHOUMA herceg, a vientianei kormány miniszter­elnöke kedden fogadta Souk Vangsakot, Szufanuvong her­cegnek, a Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottsága el­nőkének külön megbízottját, aki a laoszi felek közötti esetleges közvetlen tárgyalások előkészí­tése érdekében tartózkodik Vientianeban. DELHIBEN tegnap megkezdő­dött az ázsiai és afrikai írók 14. értekezlete. Több mint 50 ország küldöttei tanácskoznak küldetésükről az imperializmus, a gyarmatosítás elleni harcban, valamint a nemzeti irodalmak feladatairól. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözlő táviratot intézett a delhi érte­kezlet résztvevőihez. ALDO MORO olasz külügymi­niszter úton Japánba, kedden Moszkvába érkezett. Morót Szemjon Kozirev szovjet külügy­miniszter-helyettes fogadta a seremetyevói repülőtéren. A KUWAITI kormány tárgya­lásokat kezd az országban mű­ködő külföldi olajtársaságokkal, a kuwaiti olaj árának emelésé­ről. Szaúd-Arábiában már meg­kezdődtek a hasonló célú tár­gyalások.

Next

/
Thumbnails
Contents