Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

* itidenro Ezerjofü (CENTAUR1NUM MÍNUS MNCH, ZEMEŽLČ M EN ŠI j ... Gyűjtendő: a kis ezerjó­fű, mocsári ezerjófű (Cen­taurinum uliginosum Beck., csinos ezerjófű) Centauri­num pluchelluiji Druce., mind a háromféle növény földfeletti része, virágzáskor. Akkor gyűjtsük, mikor a nö­vény még szép, üdezöld, vi­rágai pedig piros színűek. Az ezerjófű (cintoria, epe­fű, erősfű, hideglésfű, szá­razanyósfű, százforintosfü tüzes ember virágja, földepe (a tánicsfélék) Centianaceae családjába tartozó egy- vagy kétéves növények. A három növényből a kis ezerjófű fői­dül elő a leggyakrabban. Nedves, homokos vagy kis­sé szikes helyeken (kis ezer­jófű), erdős, bokros helye­ken, erdei vágásokban, ré­teken (mocsári ezerjófű), nedves, szikes vagy árteres helyeken terem a csinos ezerjófű. A kis ezerjófű kb. 20—30 cm magas, 2 mm vastag ágű, felső részekben négyszög­letű, kopasz, csöves. Tőleve lei rózsában állnak, fordí­tott, keskeny tojásdadok, 3 —4 cm hosszúak. Szárleve­lei keresztben átellenesen állnak, tojásdadok, 3—5 cm hosszúak, hegyesek, épszélű­ek, ülők. Virágzata sátorozó bogernyő, pártája élénk ró­szaszínű, 5 karéja szétterül­ten álló. Szárítása: szigorúan árnyé­kos helyeken keli megszá­rítani, mert napfényben el­veszíti színét. Tulajdonsága: étvágyjaví­tó, emésztést serkentő, epe­működést előmozdító, vér­tisztító, bélféregűző és erő­sítő hatású. Felhasználása: e drogot már a rómaiak, görögök is ismerték. Elsősorban mint gyomor javí tó, gyomorerősítő jött forgalomba. Krónikus gyomorbaj, pajzsmirigy túl­tengés esetén is igen jó eredményt értek el vele. Gyenge emésztésekor a nyers fű kinyomott levéből egy kávéskanálnyi jó hatá­sú. )ó hatása van az epeba­joknál, epeoperáció utáni kúrára és szintén az epegör­csök feloldásánál. Nálunk a következő gyógy­szerekben található meg: Tinctura Amara (emésztési zavaroknál használható), Spe cies Stomacicae (étvágyja­vító teakeverék), Species Amaricantes (gyomorerősítő teakeverék), Boldochol I és 11 (epebántalmaknál használt gyógyszer). Hatóanyaga: glikozid szer­kezetű keserű anyag (ery­taurin, erythrocentaurin). Legtöbb keserű anyag van a szárában, kevesebb a virág­zatában és nagyon csekély a leveleiben. A keserű anya­gok a főhatóanyagok. To­vábbá gyantát, gumit, cuk­rot, viaszt és flavonokat tar­talmaz. Dr. Nagy Géza Életünk alapja Az emberek jó része is­meri a fekete kőszenet, a szürke grafitot, a rendkí­vül értékes gyémántot, azonban nem mindenki tudja, hogy ezek egyazon kémiai elemnek, a szén­nek különféle, természetes megjelenési formái. Nincs sok szén a földön. A föld­kéregnek csupán egy szá­zaléka szén, tehát 4586 200 milliárd tonna. Ezen­kívül a föld légkörében 2 200 milliárd tonna, az óceánok vizében pedig 184 000 milliárd tonna ta­lálható. Szén nélkül nem lenne élet a földön. Ez azt je­lenti, hagy nem lenne egyetlenegy fűszál, egyet­len zöld levél és fa sem a földön. Nem élnének álla­tok. Nem volna sem kő­szén, sem olaj, de még szénsav sem. És emiatt a föld éghajlata zordabb és hidegebb lenne. Nem volna élet a vizekben sem. Hiá­nyoznak a márvány és a mészkő is. A növényi anyagok át­alakulási és bomlási folya­keletkező ásványi szénnek három faja ismeretes: az antracit, a kőszén, és a barnaszén. Legtöbb haszno­sítható szén az antracitban van. A világ évi széntermelése több milliárd tonna, tehát felülmúlja bármely más hasznos ásványét. Az ás­ványi szén azonban nem­csak meleget ad. Iparunk számos helyen felhasznál­ja. Az anilinfestékeknek, az aszpirinnek, a sztrep­tocideknek is az ásványi szén a kiinduló alapanya­ga. A szén hatalmas arányú felhasználásánál fogva föl­dünk szénkészlete mindösz­sze 180—200 évre elegen­dő. Ezért kell gondosan átkutatnunk a földkéreg belsejét. Feladatunk, hogy a rendelkezésünkre álló készleteket okosan, terv­szerűen használjuk, és mielőbb igába hajtsuk az atomhasadás nyomán fel­szabaduló, ma még csak részben szebályozható energiát. /fix) Az 1968/96 sz. hirdet­mény szabályozza a külön­élési pótlékra való igényt is. Különélési pótlék jár azoknak a dolgozóknak, akiket a munkaadó válla­lat érdekében helyeztek át egy más helységben levő munkahelyre. Továbbá azok­nak a dolgozóknak, akiket saját kérelmükre orvosi vé­leményezés alapján he­lyeztek át, mivel eddig munkahelyük egészségük szempontjából nem volt ki­elégítő. Különélési pótlékra van igénye az olyan nős dolgo­zónak, aki az áthelyezés következtében kénytelen új működési helyén lakni. A különélési pótlék összege az első három hónapra na­pi 30 korona, ezután az el­ső év végéig napi 15 ko­rona és egy év után napi 7 korona. Ha az első 14 napban a szállás napi költ­ségei meghaladják az 5 koronát, meg kell téríteni a magasabb tényleges kia­dás és az 5 korona közöt­ti különbséget. — A kü­lönélést pótlék legfeljebb 2 évre jár. Nem jár azokra a napokra, amikor a mun­kaadó vállalat dolgozójá­nak ingyenes ellátást és szállásit biztosít. Ha a vál­lalat csak ellátást bizto­sít, a dolgozónak napi 5 koronára van igénye, ab­ban az esetben, ha a mun­kaadó vállalat csak szállást biztosít, a különélési pót­lék összege napi 5 koroná­val csökken. A különélési pótlékot élvező dolgozót szolgálati út esetében a szolgálati utazásra járó na­pidíj illeti meg. Az ilyen napra csupfin az áthelye­zési községben levő szál­lás biztosítására jár napi 5 korona. Az olyan nős dolgozók­nak, akik munkahelyükről mindennap hazajárnak, kü­lönélési pótlék helyett és arra-az időre, míg az jár­na, megtérítik a tényle­ges utazási költségeket oda és vissza és napi 7 korona ellátási pótlékot, ha a la­kóhelytől való napi távol­lét meghaladja a 11 órát. A két térítésnek együtt nem szabad meghaladnia a kü­lönélési pótlék összegét. — Az építőmunkások kü­lönélési pótlékát (nem fel­tétel a nős családi álla­pot) az építésügyi minisz­térium rendelete eltérően szabályozza. Dr. F. J. Filatelia A LEGDRÁGÁBB BÉLYEG A Brit Guayana i síitát vörös színű bélyeg történe­tét mái* a kezdd gyűjtők is­merik. Talán az egyetlen brit bélyeg, amely az angul királyi család gyűjteményé­ből hiányzik. Az idén New Vorkban a bélyeget árverez­ték. de a királyi család is­mét nem tudta megszerezni. Amerikai kereskedők egy csupurtja vette meg 28U OdO dollárért, ami koronába át­számítva — hivatalos árfo­lyamon is — kétmilliót tesz ki. 1*0 * SS £ m 1*0 * SS £ Si S ^ \ s f! „Labdarúgó VB — Mexi­ko 70" címmel 1970. októ ber 29-én jelenik meg a hat értékből álló új cseh­szlovák alkalmi sor. A gyümölcsfák téli meszeléséről A háztáji kertekben az őszi nagytakarítás során sok helyen bemeszelik a gyümölcsfák törzsét, né­hol még az ágakat is. Ez­zel tulajdonképpen a kár­tevők, a gombabetegségek ellen akarnak védekezni. Sokan a „hatás" fokozásá­ra a mésztejbe trágyát, vagy sárgaföldet is kever­nek. Ez inkább káros, mint hasznos, mert ezál­tal eltömődnek a fa lég­zőnyílásai. Vitatható a mésztej ro­var- és gombaölő hatása is. Ennek ellenére, ha szak­szerűen végezzük a mesze­lést, van gyakorlati jelen­tősége a háztáji gyümöl­csösökben. A meszeléssel ugyanis részben ellensú­lyozhatjuk a télen gyakori hőingadozások káros hatá­sát. A hőingadozás ugyan­is számottevő kárt tehet a cseresznye-, körte- és a szilvafák háncsszöveteiben. Az éjszakai lehűlések hatá­sára a fa háncs- és kéreg­szövete a törzsön és a vas­tagabb ágakon összehúzó­dik. Ha ezt követően nap­pal szép idő van, a törzs és az ágak déli- ós délnyu­gati oldala gyorsan fel­melegszik, s az ezáltal ke­letkező háncsfeszültség megrepedésben oldódik fel. A megrepedést durranó hang kíséri. Az így kelet­kezett nyílás lassan egész a fa részig mélyül el, s ez a penész- és taplógom­bák kártételét vonhatja maga után. A meszelés­sel elejét vehetjük ennek. Fizikai törvényszerűség, hogy a sötét szín — a me­szeletlen fa törzse — el­nyeli a napsugarakat, a meleget, míg a világos szín— a mész — visszave­ri a sugarak nagy részét. Más szempontból is aján­latos a meszelés. A cse­reszyne. és a kajszibarack­fáknál viszonylag korán je­lentkezik a rügyfakadás. Nagy mértékben elősegí­tik ezt már a februári — márciusi tartósabb nappali felmelegedések. Ezek a rü­gyek érzékenyek még a fa­gyokra. Így ha az átmene­ti felmelegedést erősebb lehűlés követi a rügyek könnyen lefagyhatnak. Té­len, vagy koratavasszal ezért is indokolt lehet a mésztejjel való permetezés. A meszelést és a perme­tezést legjobb fagymentes időben végezni. A 7—10 százalékos töménységű mésztejjel vékony rétegben ajánlatos permetezni. A fa­törzs északi oldalát eset­leg nem is szükséges. Ha a mészréteg lepereg, az el­járást fagymentes időben lehet ismételni. Juhász Arpád Ezermester Az ügyes barkácsoló még az ajtó fölötti helyet is kihasználja a lakásban. A képen látható megol­dást akkor alkalmazhatjuk, ha az ajtó a sarokban van, s így a polcok egyik vé­gét a falhoz, másik végét pedig a könyvállványhoz, esetleg szekrényhez erősít­hetjük. Képünkön három­polcos megoldást mutatunk be olvasóinknak. Alom, álom, A kedvezőtlen életfelté­teleket sok emlős állat téli álomban éli át. Ennek szti­mulátora (kihívója) az ala­csony hőmérséklet és a táplálék fogyatékossága. Néhány fajnak, a denevér­nek, ürgének, hörcsögnek és marmotának öröklött tu­lajdonsága a téli álom. Az ürge testhőmérsékle­te a téli álom idején 4 C°­ra alászáll. Ilyenkor csök­ken az állat anyagcseréje, lélegzése és szívverésének üteme. Jelentős ez a csök­kenés. Az ürgénél a szív­verés üteme percenként 90-ről 8—25 dobbanásra csökken: A téli fagyok mi­nősége szerint aránylag nem mély téli álmot alszik a medve, a borz és a mó­kus. Az életmegnyilvánulá­sok náluk nem szállnak alá. Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a ve­gyészek a téli álom jelen­ségével. Szeretnének olyan vegyi sztimulátort előállí­tani, mely más emlősök vérébe juttatva megindíta­ná a téli álom folyamatát. Kissé bizzarrnak látszik az ötlet, de megvalósítása nem lehetetlen. Ha a kutatások, kísérletek eredménnyel jár­nának nemzetgazdaságilag is jelentős vegyi anyag bir­tokába jutnánk. A bioké­mikusok szerint nem el­képzelhetetlen, hogy né­hány évtized múlva a nagyüzemi gazdaságok már használni fogják ezt a ve­gyi anyagot. A meddő ál­latok átteleltetésére, ter­mészetesen. Hihetetlen mennyiségű takarmányt ta­karítanának meg. A kutatásokat nehezíti az a körülmény, hogy olyan állatokat is ismerünk, me­lyek nyári álmot alszanak. Egyes ázsiai ürgefajok pél­dául. A nyári álom elin­dítója (sztimulátora) állí­tólag a táplélékból hiány­zó vízmennyiség. A téli álom mesterséges felidézése tehát ma még csak vágyálom. (haj.)

Next

/
Thumbnails
Contents