Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-15 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

... Homályos a nap, a mező deresf Pásztor, betyár meleg tanyát keret, Külön-külön minden juhot ismer a hegyi pásztor, a birka fülébe erősített jelzést csak azért vizsgálja, nem veszítette-e el. A

z Alacsony-Tátra déli nyúlványait borító erdőség ezernyi színben játszik, de a vöröses-barna már a hangadó. A színpompás dombokon túl a Ďumbier és a Chopok ormai fehérlenek, vakítóan hasítanak a kék' égbe a hófödte csúcsok. Idelenn a völgyben a Garáin ezüst tükre a balparti Érchegység sárguló lombjait veri vissza. A jobbparti lankán kolomp veri fel az őszi csendet. A juhász nyájával a falu felé húz, a hegyi rétekről a völgyhöz közeleg. A nyári kalyiba már üres, a faluhoz közelebb álló „őszi" kalyiba fölött azonban még füst gomolyog. A bojtár a karámba tereli á nyájat Szedelőznek a többi bojtárok is, a juhász int, öblítsék a sajtárokat . .. Egy pillanatra kérem, legyen szíves a kezébe venni a sajtárt, le szeretném fényképezni. „Az utolsó fejés előtt" lenne a kép címe, hadd örökítsem meg Szlovákia egyik legjobb juhászát, mielőtt elvégzi a hagyományos Dömötör-napi számadást. — Nekem szólt? — kérdi álmélkodMit csinál a számadó Juhász • Piroslik már a falevél • Nem szól már a kolomp • A bacsó birodalmában • Héthónapos műszak után ZSÓFIÁTÖL DÖMÖTÖRIG? va a számadó juhász. — Azt én nem tehetem — Miért nem kérem? Hiszen csak egy fényképről van szó. — Nem lehet. Ez már így van, A juhász nem öblítheti a sajtárt. Ez a bojtár dolga — válaszolja önérzetesen a juhász és kevélyen áll vörösen cifrázott fekete ködmönében, amíg a bojtárok serényen öblögetik az edényeket A kalyiba belső elrendezése is tükrözi a hagyományosan szigorú alá-fölérendeltségi viszonyt, amely a juhász és a bojtárok között emberemlékezet óta változatlan. A bejárattól balra a nyitott tűzhely, amely fölött a tető alatt ostyepkák füstölődnek. A tűzhely mellett keresztben áll a bacsó — a számadó juhász — padkája, mintegy elzárva az utat a kamrának nevezett, valójában azonban a kéziraktár szerepét betöltő részbe. A bacsó padkájánál van a legmelegebb, innen száll felfelé a füst, amely az egész kalyibában terjeng, de a tűzhely közvetlen közelében a legkevésbé csípi a szemet. A bojtárok padkája a jobboldali fal mellett húzódik. Ketten férnek el rajta. De hol a többi bojtár helye, hiszen öten vannak? A juhászmunka azonban olyan, hogy öten egyszerre úgysem pihenhetnek a nyáj mellett. Már a kalyiba berendezése is arra kényszeríti a juhnyáj őrzőit, hogy néhányan mindig künn legyenek a nyájnál. A bejárattal szemközti falon széles munkaasztal. Jobbra tőle nyitott hordó juhtejjel, illetve forralt juhtejsavóval, amely inkább zsendice néven ismert. Az asztalon készül a juhsajt, a kondérban a juhtúró. Az asztal fölött szép sorjában faragott csuprok sorakoznak. A foganytú díszítése, rendszerint faragott kos, népi faragóművész kezemunkójára vall. A facsuprok fájának színezete elárulja, hogy több juhászgeneráció faragta, a mostaniak is itt hagyják azokat, amelyeket ők készítettek A csuprok fölött egy sor hosszabb — rövidebb, de mindig borotvaéles kés díszes nyéllel. Valamelyik bojtár rokona a breznói hídelem gyárban vasas, ő készítette hulladékanyagból a késnyeleket. A falon keresztben függ a díszesen faragott, rézzel kivert juhászbot. A polcon merítőkanál, faragott formák a kérges füstölt juhsajt, az ostyepka formálására. A különféle fából készült szerszámok között egy fekete doboz, csillogó ezüstrudacskával az oldalán. Kihúzható antennával ellátott tranzisztoros rádió A birkának olyan ajka van, hogy azt a füvet is fellegelheti, amit a tehén széles szájával nem téphet le. Olyan helgyoldalba is felkapaszkodik, ahová tehén, sem kaszálógép nem jár. A legkevésbé kihasználható réteket le geli a nyáj, ott ahol rövid a fű és meredek a domb. De nemcsak lelegeli, hanem javítja. is a rétet. A karámot néhány nap múlva mindig áthelyezik és így fokozatosan trágyázzák a rét egy-egy négyszögét. A Dolná Lehota-i állami gazdaság nyája, amelyet Cyril Predajňa számadó juhász és bojtárai az Alacsony-Tátra déli nyúlványain legeltettek, idén 17 hektár rétet trágyázott meg ily módon. Ezzel annyira feljavították a legelőket, hogy jövőre innen 8600 mázsa száraztakarmányt nyerhetnek Ha Cyril Predajňáról, mint Szlovákia egyik legjobb juhászáról beszélünk, akkor ennek oka van. öreg juhászok is kalapot emelnek idei teljesítménye előtt: az állami gazdaság terve idén 18 kiló sajt volt egy juhra A bacső és bojtárjai — mert ide a hegyi legelőkre is eljutott a munkaverseny gondolata — a felszabadulási jubileum tiszteletére vállalták, hogy 19 kilós eredményt érnek el. Most, Dömötör napkor, a számadás idején azonban kitűnt, hogy az eredmény 22,5 kiló volt. Nem kevesebb mint 264 ezer koronás hozamot adtak a gazdaságnak csak sajtból. Nem beszélve a gyapjúról, amely közel kétszáz ezer koronát hozott. Érdekes, hogy a gyapjút már nemcsak a textilgyárak vásárolják, hanem a kozmetikai ipar is, amely a juhok szőrében keletkezett zsiradékból szépítőszereket gyárt. Ezenkívül birkahúst is adtak a piacra, sőt, a birkacsontokat is eladták a vegyiparnak .. . Mindezeket a számadatokat a juhászok jól ismerik. Dömötör napján mégis újból elismétlik őket, mert így írja elő a juhász regula. Azután akiokba terelik a nyájat. És jót isznak az idei eredményre. Ezt is előírja a hagyomány Az Idei utolsó fejés, Dömötör napja előtt látogattuk meg a Dolná Lehota-i juhászokat. Idén jóval Zsófia napja előtt kezdték a legeltetést, módosítottak a hagyományon, de mint láttuk, nem eredménytelenül. Az Idei „mű szak" több mint hét hónapig tartott. Valóban egy műszakban dolgoznak a juhászok. Hajnali háromkor kelnek, fél négykor az első fejés. Azután már nem áll meg a munka estig. 750 juh körül van mindig teendő. Túrót, sajtot készítenek, dagasztanak, juhokat jelölnek, karámot építenek ... A legelő nyáj közelében modern turista sátor. Ki tanyázik itt? A bojtárok és az esztrenga sátra ez. Ismét módosították a hagyományt: a fenyőágból készült lombsátor helyett vízhatlan ponyvasátrat használnak. A környék hegyi legelőit járták be a nyájjal, s most a sátrat a falu közelében, a Púpos hegyháton ütötték fel. Ez az utolsó állomás. Odafenn már lehullott a hó, idelenn már csak a fenyvesek zöldelnek. Még egyszer beterelték a nyájat a karámba. A fejésben mindenki részt vesz, a bacsó is. Az utolsó idei tejet szűrik a fahordókba. Még néhány nap ra marad teendő, de azután végképp felszedik a sátorfájukat, bezárják a kalyibát. Cyril Predajňa számadó juhász elmegy Brovocő községbe fiatal feleségéhez és négy gyermekéhez, Ján Šperka bojtárt Beňušán várja a családja ... Hát nem idevalósiak? Nem bizony, a faluban nem találtak senkit, aki vállalta volna a nehéz juhász munkát. A 35 éves Cyril Predajňa is csak azért állt be juhásznak, mert már 14 éves kora óta űzi ezt a felette nehéz foglalkozást. De őt' is elhúzzák már a környékbeli modern iparban kínálkozó kiváló lehetőségek. Modern ember ő is, úgy szeretne érvényesülni mint mások, a városban. De amikor olyan jól érti a juhász szakmát, hogy nem akarják elengedni .. Az állami gazdaság zootechnikusa minden rábeszélő képességét latba veti, hogy meggyőzze, maradjon Ki tudja, talál-e helyette mást, aki ezt a nehéz, hét hónapig tartó műszakot vállalná. Messzi az asszonytól, messzi a világtól, havas bércek alatt, esőben, dérben . . . Nehéz a döntés. Ilyenkor ősszel a völgy felé húz a juhász szíve is. meleg tanyát keres, ahogy az ősi szlovák juhásznóta mondja, amely a számadási vígságon felcsendül... Ejnye, de ismerősen hangzik! Persze, Pe tőfi Sándortól ismerjük a hasonló tartalmú verset. Pontosan kifejezi, mit érez most Dömötör napkor a hegyi pásztor: Meleg tanyát a pásztor csak talál, Vár ott reá kulacs bor, tele tál, Ha kifogy a kulacs bor, tele tál> Lágy párnán felesége vele hál. VILCSEK GÉZA AZ IRÁNYÍTÁSI I MÓDSZEREK TÖKÉLETESÍTÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN Ha mélyrehatóan foglalkozunk szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésével, azt tapasztalhatjuk, hogy napjaink egyik legidőszerűbb kérdése a gazdasági irányítás és vezetés tökéletesítése. Ez annál is inkább fontos, mert az irányítás tartalma és formája döntően befolyásolja a gazdasági tevékenység eredményességét. Ez a folyamat lényegében nem más, mint gazdasági, politikai és szociális döntések szinte végtelen láncolata. A vezetők az irányítási tevékenység keretén belül különböző terveket dolgoznak ki, amelyek szerint végzik a termelést. A vezetők döntéseiket általában saját tapasztalataikra, tudásukra, illetve az úgynevezett szakmai „érzésre" alapozzák, vagy pedig a tudományos - egzakt-módszereket veszik igénybe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes döntések meghozatalakor mindig a kiegyensúlyozott arányosságra kell törekedni a tapasztalati és az egzakt döntési lehetőségek között, mert ez szinte elengedhetetlen előfeltétele az irányítás megalapozottságának és modernségének. A korszerű irányítási és döntést módszerek szorosan összefüggnek a gazdasági-matematikai módszerekkel és a modern számító technika használatával. Mezőgazdaságunk 1964-ben kapta meg az első modern MINSZK-22 típusú számítógépet, amelyet a Prágai Agrárgazdasági Kutatóintézetben helyeztek üzembe. A mezőgazdaságban használt számítógépek száma azóta jelentősen megnövekedett. Ezekkel szerelték fel a mezőgazdasági főiskolákat és más intézményeket is. Nemrégiben Szlovákiában is jelentős számítóközpont létesült, Az irányítás és számítástechnika racionalizálásával foglalkozó vállalat Nyitrán helyezett üzembe egy SENCURY-100 középtípusú számítógépet. A számítógépeknek a mezőgazdaságban való elterjedésével kapcsa- : latban két fő irányzatot kell megemlíteni. Modellszámítások a mezőgazdaságban A mezőgazdasági gyakorlatban a számítógépek elsősorban a modellszámításokhoz szükségesek. Ennek során a gép egy matematikai rendszer alapján a fennálló lehetséges döntések halmazából kiválasztja a legoptimálisabbat. Modellszámítások alapján határozzák meg a mezőgazdasági üzemek optimális termelési programját. Az egész számítási.. folyamat úgy történik, hogy a számitógépbe „betáplálják" az üzem adatait, és a számítás elvégzése után az eredményeket a gép a kívánt formában különböző nyomtatványokra nyomja. Ezek a nyomtatványok már bármilyen dekodálás nélkül is felhasználhatók. Az elmúlt években a modellszámítások igen elterjedtek a gyakorlatban. Használatuk azonban csak akkor fizetődik ki, ha arra megvannak az összes reális feltételek. A tömegesen előforduló gazdasági adatok automatikus feldolgozása A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy nagy menyiségű adatot kell aránylag rövid idő alatt feldolgozni, például egyes mezőgazdasági üzemek könyvvitele vagy a központi irányító szervek statisztikái elkészítésékor. A számítógépek egyszerre nagy mennyiségű adatot képesek „agyukban" rögzíteni. Némely tevékenységet tökéletesebben, gazdaságosabban képesek elvégezni, mint a legkiválóbb szakemberek. A gépbe betáplált adathalmazt az utasítások alapján dolgozzák fel. A programozó utasításai alapján szinte fantasztikus gyorsasággal végzik el még a legbonyolultabb műveleteket is. A számítógépek alkalmazásával nagy lehetőség nyílik „adatbankok" létesítésére is. A múltban viszonylag bonyolult és költséges volt a statisztikai adatok kidolgozása. A számitógépek ezen a téren is forradalmi változást hoztak. A statisztikai adatok óriási mennyiségét képesek rögzíteni, szükség esetén pedig szinte pillanatok alatt bármilyen kombinációban rendelkezésre bocsátani. Tóth Endre mérnök