Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-14 / 271. szám, szombat

TUDÓSÍTÓINK ÍRJÁK KÉT ÚJ Mihálik István - Szigeti Endre: Fejezetek a marxista—leninista közgazdaságtan történetéből A szerzők e műben a marxista—leninista politikai gazdaságtan főbb fejezeteit ismertetik. Áttekintést nyújtanak a marxizmus történelmi előzményeiről, fejlődéséről, a reakciós ideológiák elleni harcáról. A mintegy 400 oldalas kötet a főbb mozzanatok kiemelésével vázolja azt a folyamatot, amelyben Marx, Engels és Lenin nézetei kialakultak. Közben megismertet az utópikus szocializmussal, és számos, a marxizmusleninizmust megelőző, illetve ezzel szembenálló nézettel. A szerzők az elemzést Lenin munkásságának ismertetésével fejezik be. Kifejtési módjuk az anyag természetétől függően változik. Marx és Engels nézeteit főleg időrendben, egymást követő műveik alapján mutatják be. Leninnel kapcsolatban viszont a tematikus tárgyalási módot követik. A mű áttekinti a klasszikusok szinte valamennyi jelentősebb munkáját. Értékelése átfogó jellegű. Tulajdonképpen az egyetemi oktatás elősegítésére készült, gazdag tényanyaga ázonban nemcsak a diákságnak, hanem a szakembereknek is és általában mindenkinek sokat mond. A szerzők kötetükben azt a konklúziót vonják le, hogy a századforduló forradalmárai közül Lenin értette meg a legjob6an a történelem által napirendre tűzött feladatokat. Tudományos tevékenysége elszakíthatatlanul kapcsolódott a forradalmi harc követelményeihez. Mindig azokkal u kérdésekkel foglalkozott, amelyek a forradalmi munkásmozgalomban előtérbe kerültek. Lenin határozottan fellépett azok elten, akik a marxizmust az élettől, a gyakorlattól elszakított, holt és megmerevedett tételek gyűjteményének tekintették. Gyakran ismételte, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekmény vezérvonala. TaniKÖNYV tásának igazát az élet igazolta. Lenin nemcsak elméletileg tárta fel az új társadalom megvalósításához vezető utat, hanem gyakorlatilag is hozzáfogott az új társadalom építéséhez. A Szovjetunió sikerei az építőmunkában, a szocialista világrendszer léte és fejlődése, a kommunista és nemzeti felszabadító mozgalom növekedése és erősödése, megannyi bizonyítéka a marxizmus—leninizmus igazának. A négy fejezetből álló értékes munkát gazdag névmutató egészíti ki és teszi teljessé. (Kossuth Könyvkiadó, 1970.) Stark Antal: Műszaki haladás és gazdasági struktúra E kötet korszakunk egyik jellemző sajátosságával, a tudományos-technlkai forradalommal és ennek hatásával foglalkozik. Az általános sajátosságok rövid összefoglalása mellett speciális kérdéseket állít vizsgálódása középpontjába. Tárgyalja a technikai haladás és a gazdasági struktúra változásának összefüggéseit, s a szoros értelemben vett ágazati struktúra mellett elemzi n gnzdasági élet egyéb szervezeti változásait. Külön fejezetben foglalkozik a kutató-fejlesztő tevékenységgel, mint a tudományos-technikai forradalom érvényesülésének elsődleges feltételével, majd összegezi a gazdasági fejlődés fő irányait. Többek között elmondja, hogy a világ népességének száma az utóbbi években soha nem tapasztalt ütemben nőtt. A Főid lakossága 1955-ben még csak 2,7 milliárd fő, 1968-ban viszont már csaknem 3,5 milliárd. Tizenhárom év alatt a 800 millió tőt kitevő növekedés óriási, évi átlagban mintegy 7 százalékos ütemnek felel meg. Ha a népesség számának növekedése továbbra is ilyen méretű lesz, akkor az ezredforduló idejére; mintegy 7 milliárdan élünk majd a Földön. Az ezredfordu lóig néhány évünk még van arra, hogy felkészüljünk a létfenntartás növekvő igényeinek mind teljesebb kielégítésére, de már most nyilvánvaló, hogy ez csak a folytonosan korszerűsödő termelési technikával oldható meg. A tudományos-technikai forradalom a társadalmi viszonyoktól függetlenül hat a gazdaságra. A szocialista társadalom azonban képes ezt a hatást felmérni és irányítani, képes megteremteni a technikai haladás optimális feltételeit, flyen optimális feltétel a gazdaság irányítási rendszerének tökéletesítése, a szocialista tu dat továbbfejlesztése, gazdaságfejlesztésünk irányának gondos kimunkálása. A Műszaki haladás és gazdasági struktúra című kötet viszonylag sok adatot tartalmazó, tudományos igényű mű. Világos és közérthető stílusa révén azonban kézikönyve, hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik e téma iránt behatóbban érdeklődnek. (Kossuth Könyvkiadó, 1970.) BALAZS BÉLA Az NOSZF 53. évfordulójának, valamint a CSKP közelgő fél év százados jubileumának ünnepségei alkalmából az SZLKP kassa vidéki járási bizottsága találkozót szerve zett tegnap a járás érdemes kom munistáival. Az elnökség tagjai a több inint harminc régi kommu nistával együtt először megkoszu rilzták a szovjet hősök dargói emlékművét, majd Vysná Kamenicára mentek, ahol az érdemes kommu DUNASZERDAHELYEN a népművelési otthon népdalhangversenyt hirdetett. Az elődöntőket Somorján, Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren tartják meg. Minden résztvevő három népdalt fog elénekelni a zsűri előtt. A soinorjai KAI pionírjai már beneveztek erre a versenyre. Kimer Károlvné SZENCEN nem egy idegen érdeklődését keltette fel már a középiskolában a folyosóra kifüggesztett fényképfelvételek sokasága. Simon Ferenc tanár vezetésével 20 tagú fotókör működik az iskolában. Az ifjú fotósok sikerrel szerepeltek már több kiállításon is. Legutóbb Prágában az Ady Endre klub kiállításán. Blahó Julianna nisták elbeszélgettek a járási párt bizottság elnökségi tagjaital. Az érdemes kommunisták felelevenl tették a munkásmozgtlomban és a pártmunkában kifejtett tevékenységet. Mindannyian kifejezésre juttatták, hogy erejükhöz mérten a jövőben is támogatni fogják a járási pártbizottságot a marxi—lenini pártpolitika megvalósításában. lik) ZSELlZEN az új lakótelepen megkezdték a környék rendezését. Lebontják a régi — többnyire deszkából készült — garázsokat. 28 új garázs építésébe kezdtek. A lakónegyed családjait csak egyetlen tény nyugtalanítja: a lassan épülő élelmiszerüzlet. Nyustyin Ferenc FÜLEKEN a lányok is szeretnek sportolni. A KAI sportkörének leányai Futó Júlia tanárnő vezetésével csütörtökönként rendszeres edzéseket tartanak, mert a kosárlabdázás körzeti versenyén esélyeseknek számítanak. Geri Magdolna ZSARNÁN a Vöröskereszt helyi szervezete jól működik. Legutóbb a Magyarbödön tartott járási versenyen az elsők között végeztek. A szervezetet 4 öt—öt tagból álló csoport képviselte, akiket dr. Jancó 63 órás tanfolyamon készített fel a versenyre. Farkas Rózsa ERSEKÜJVÁRON a vízvezeték árkának ásásánál a CSEMADOK épülete alatt, az egykori „Bécsikapu" helyén kazamatát fedeztek fel. Az ifjúsági klub tagjai rendbehozták a kazamatába vehető lejáratot és szellőző rést vágtak. Most azon munkálkodnak, hogy klubhelyiséget, törökés kurucszobát rendezzenek benne. Újvári Győző NAGYMEGYEREN a városfejlesztés keretében 3 millió koronás beruházással újjáépítik és portalanítják az utcákat. Üj aszfaltburkolatot kapott a Februári Győzelem, a Rózsa- ós a Gorkij utca 2 km hosszúságban. Az útburkoló munkákat a Doprostav nemzeti vállalat nyitrai részlege végzi. Kocsis Katalin SOMORJÁN az utolsó évtizedben 429 állami és szövetkezeti lakásegységet, és 221 családi házat építettek. Ez maga egy kisebb város. Most közművesítenek, építik a víztornyot is. Méri Mihály Hi-atisia.ahan a Trávniky lakótelepen a Magasépítő Vállalat kötlek tivája paliklinikát épít. Az épületben fogászati rendelő, ideggyógyá szat, bőrgyógyászati és nőgyógyászati osztály lesz. (Felvétel: S. Petrák — ČSTK) Régi kommunisták találkozója Irta: ZBYCH ANDRZEJ 5. A zseblámpa vakító fénycsóvája a felhúzott lábakkal alvó ember szemébe világított, fakubovszkij fényképet vett elő, amelyen ugyanilyen testhelyzetben egy ugyancsak alvó ember volt látható. — Kicsit magasabbra a lábakat — mondta társának, akivel együtt léptek a szobába. S mig amaz jegyzett valamit kis füzetébe, többször az alvó szemébe világított- Erre az imént még összehúzódott ember felugrott, és a szeme elé emelte kezét. Az ezredes mellett álló férfi mintha csak ezt várta volna, németül rákiáltott: — Name? — Hans Kloss — vágta rá amaz. — Geboren? — vagyis „született?" — Ezerkilencszáztizenkilenc október öt, Klájped. Apám Hans Kloss földbirtokos, anyám Emilia von Wersecker. fakubovszkij a kapcsolóhoz lépett, felkattintotta. — Elég volt — szólt a kérdezőhöz, majd a felriasztott férfihoz: — Hogy vagy Sztáska? Remélem nem haragszol az éjszakai vizitért? — Ugyan, mondta Sztásek. — Hozzászoktam már, hogy itt nem kényeztetik el az embert. — El kell feledned, előreláthatólag nagyon hosszú időre el kell feledned, hogy valaha is Sztaniszláv Moczulszkl voltál — mondta az ismeretlen, aki polgári életében pszichológus volt, s a három hónappal ezelőtt kitört szovjetnémet háború óta ennek az eldugott völgyben berendezett furcsa tábornak a vezetője volt. Nem is tanintézet, hanem egy minden részletében tökéletes kis német város volt ez, ahová ha ejtőernyővel ejtenének be valakit éjszaka, az egyetlen pillanatig sem kételkedne abban, hogy a Harmadik Birodalom szívébe került. A fehér falú, piros cseréptetős házakon német utcanevek. Nem hiányzott természetesen a Hermann Göring Strasse és az Adolf Hitler Platz sem. A söröző melletti újságárusnál eredeti német napilapokat árultak — mindössze 5—6 napos késéssel — a sörözőben csinos „germán lányok" mérték az eredeti német sört, s olykor-olykor a fúvósbanda is rázendített a „nélkülözhetetlen" német dalokra. A városka lakói napi 8—10 órán át előadásokat hallgattak — természetesen német nyelven — a német katonai szolgálati szabályokról, a postai előírásokról, és nap mint nap megismerkedtek a legújabb német hadijelentésekkel, az életbeléptetett különleges rendeletekkel, vagyis mindazzal, ami az „anyaország" életére, hétköznapjaira jellem zö volt, s amit egy igazi übermenschnek tudnia kell a birodalomról. Az előbbihez hasonló éjszakai felriasztások is rendszeresek és módszeresek. A tananyaghoz a brutalitás is hozzátartozik, természetesen olyan fokon, ahogyan azt az átlagnémet képes vagy kénytelen manapság gyakorolni. Előfordul, hogy napi feladatként ököllel kell verni egy „kommunista partizánt", s ezt a szerepet is temészetesen maguk vállalják magukra. Mert hozzá kell edződni sok mindenhez, ha azt akarják, hogy eredményesen, minél nagyobb biztonsággal végezhessék veszélyes feladatukat az elleniég hátában. Olyanok persze nagyon kevesen voltak — ha voltak egyáltalán —, mint Sztásek, akinek nem egy átlagnémet figurát kellett alakítani, hanem olyan valakit, akit nagyon sokan ismernek odaát, s akinek mérhetetlenül sok emléke van, amelyekre a legváratlanabb helyzetekben is emlékezni ícell. — Hogy érzi magát? — érdeklődött Sztásek Hans felől. — Gondolkodik. Biztosan azon töri a fejét, hogy mit akarunk tőle — mondta az ezredes, aztán Sztásek fejére tette a kezét: — Mutasd a nyakad. Hogy néz ki a forradás. Ez a forradás három kiváló moszkvai sebészprofesszor műve volt. Sztásek lehajtotta a fejét, és a két érdeklődő alaposan szemügyre vette a jobb fül feletti sebhelyet, amelyet Kloss kölyökkorában szerzett amikor lovaglás közben megsérült. — Remek! — csettintett ujjaival ja kubovszklj, s Hans, azazhogy Sztásek gunyorosan jegyezte meg: — jól megnézték Klosst? Másutt máinem kell vagdalni? Nevettek, itt ritka volt az ilyen pillanat. A kiképzési idő alatt ritkán nevettek. Most muszáj volt. Az ezredes, mintha csak imént ki nem mondott tréfát folytatná, megkérdezte: — Hogy állsz a lövéssel? — Megnézné? — kérdezte Kloss, s már nyúlt is pisztolyáért, hogy induljanak a lőterembe. Átvágtak az udvaron. A tágas térséget apró patak szelte át, a nyírfából készült hidacska pallói megreccsentek a csizmák alatt. Virradt. — Gyújtsak villanyt? — kérdezte a pszichológus. — Megpróbálom így, félhomályban — válaszolta Sztásek. Nagyon szerette volna, ha a löprőba jól sikerül. Éppen ezért begyakorlott mozdulattál — kapásból tüzelt. — Három tizes, egy nyolcas, kettő hét és nyolc között s egy ötös — mondta fakubovszkij, majd Sztásek vállára tette a kezét. — Ne bosszankodj. Ez a próba fél percig sem tartott, a hét lövésből hat így is halálos volt. A pszichológus karon fogta őket: — Gyertek, a szamovárt előkészítettem. Isztok még egy jó forró teát, aztán — fordult Klosshoz — menjetek és járjatok szerencsével. — Igaz is — nézett az órára fakubovszkij —, egy óra múlva a repülőtéren kell lennünk. Néhány napig még — fordult Sztásekhez — figyelni fogod a másik énedet, s aztán Kloss elindul. — Ö, a jóságos Hilda néni, hogy meglepődik majd. Es a három kisasszony. De a legjobban Edít, a szépséges Edit, akinek olyan sok szépet suttogtam a fülébe tizenöt éves fejjel — ábrándozott Kloss, s egy pillanatra jakubonszkijt is meglepte ez a természetes öröm, ez az őszinte ábrándozás. — Szóval minden rendben? — kérdezte Klosst. — Minden. Akarja hallani Hilda néni összes betegségét, amelyek az elmúlt évtizedekben kínozták. Na, persze a esőz áll az első helyen. Ezt szegény anyám odahaza is emlegette sokszor, mert Hilda volt a legkedvesebb nővére. — így, rövidre nyírt hajjal pontosan olyan vagy, mint az a másik. Talán esak az emlékezőtehetséged frissebb. Vigyázz! A szerep, amelyet kaptál, az úgynevezett „nagy szerep". Egyedülál lóan nagy alakítás. Elhallgattak• Jakubovszkij alaposan szemügyre vette az előtte két-három lépésnyi távolságban haladó embert. Hirtelen valami apai aggodalom, testvéri féltés ébredt benne. Mi lesz Sztásekkal, ha ők már nem lesznek mellette? Ha minden tréning ellenére rárontanak a legképtelenebb helyzetek, ha mégsem tudtak meg elegendőt arról a Klossról? Sokszor egyetlen másodpercnyi késedelem árulója lehet az ügynek. igaz — szőtte tovább a gondolatokat —, a háború áldozatokat kíván, de mégis: más elvtársakkal körülvéve harcolni a fronton, s más egyedül a milliónyi ellenség között. Titkolva érzelmeinket, örömeinket és fájdalmainkat, és emberfeletti erővel gúzsba kötni még az álmainkat is. Mert Klossnak még álmodnia sem szabad, amíg feladatát teljesíti. Megnyújtotta lépteit, hogy utolérje Sztáseket. Valamit feltétlenül mondani akart neki útravalóul. Valamit, amit Sztásek éppen olyan szívszorongva várt évek óta, mint ő maga. — Amit most mondok, az még Sztá seknek szól — fogta meg a fiú vállát. — Londonban befejeződtek a tárgyalások Majszkij nagykövet és Szikovszkij miniszterelnök között. Szikovszkij a közeljövőben Moszkvába látogat, hogy közvetlenül Sztálinnal beszélje meg a lengyel ellenállás helyzetét. — Emlékszik még az ígéretére? — fordult Sztásek az ezredeshez. fFolytatjuk)