Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-12 / 269. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? I/Espresso Patinkin, a Jeruzsálemi héber egyetem közgazdásza immár többször felhívta magára a fi­gyelmet nagyhangú bejelenté­'seivel. Legutóbb például hang­súlyozta, hogy Izrael techniku­sai és tudósai, valamint gyárosai ugyanúgy képesek lennének látványos teljesítményekre, mint az izraeli tábornokok, ha »valaki« biztosítaná az ország számára a békét. A 48 eszten dős ökonómus szereti, »ésszerü« magyarázatokkal bizonyítani: hazája semmiben sem különbözik a többitől. Szerinte Izrael fejlődése nem a háború kissé mérgezett gyümölcse, és annak inflációs következménye, hanem egy jól átgondolt iparügyi és mezőgazdasági erőfeszítésé. A Tel-Avivban kikötő látogatónak azonban mégis van min csodálkoznia. Arra számít, hogy egy háborúban álló szigorú és aggodalmas fővárost lát majd, olyanfélét, mint amilyen London volt 1942-ben. Valójában egy olyan város fogadja, ahol egyre növekszik a luxusépü letek, szállodák, üzemek száma, ezenkívül lakosságot, amely mohón fogyasztani akar, éppúgy, mint másutt. Az a látogató, aki tudja, hogy a háború az izraeli nemzeti termék 25 százalékát emészti fel, és ' hogy a kereskedelmi mérleg deficitje 1970-ben eléri az 1,1 milliárd dollárt, a de­vizakészletek pedig kimerülőben vannak, felteszi magának a kérdést: „Nincs a látszólagos prosperitás nagyon közel a ősödhöz?" Ennek a kívülről szemlélt életiiek az ára gyakran a zord belső gazdálkodás. Az izraeli polgárra rendkívül súlyos adók nehezednek. Jövedelméből 35 százalékot vonnak le. Az adú nagysága az izraeli nemzetgazdaság elsőrendű támasza. A má­sodik legfontosabb forrás a' külföldi segítség. A kettő együtt lehetővé tette az évenként 12 százalékkal növekvő gazdasági expanzió összeegyeztetését a háborús erőfeszítéssel. Az ország szinte vakmerőséggel bocsátkozott az ipari és általában gaz­dasági kalandba. A katonai szükségletek sok mindenre rá­kényszerítették az ország iparát: Azonban ha a háborús hely­zet állandósul ennek az ipari fejlődésnek az Üteme gyorsan megtörik. A belső piac mindössze 3 millió fogyasztót jelent és a határokat nehéz átlépni. Se Hí® ni r Az utóbbi két évben valósá­gos éhínséggé fajult Haitiban a nyomasztó nélkülözés, amely főként az ország északnyugati részében szúr -szemet. Ebben a térségben a becslések szerint évente 50 ezer ember hal meg az elégtelen táplálkozás elő­idézte betegségek következtében. A FAO római funkcionáriu­sai kijelentették, hogy Haiti lakossága főleg, protein-hiányban szenved. Csak a babán és cukornádültetvények képesek el­lenállni a nagy esőzéseknek. Állat nincsen, a lakosság pedig nem fogyasztja a halát, noha az országot körös-körül a Karib­tenger övezi. Simon Regan brit újságíró, számolt be egy 12 tagú család­ról, melynek tagjai egy maréknyi rizst esznek vízzel és föld­del keverve — ez az egyetlen napi -étkezésük. Találkozott pa raszlokkal, akik el akarták neki adni gyermekeiket — fejen ; ként 1 dollárért —, mondván: remélik. így hozzásegítik a gye* mekeket ahhoz, hogy megfelelő táplálékot kapjanak. A kis­leányokat 10 dollárért adják-el a fővárosi nyilvános házak­nak. . , . - v. . Simon Kegan beszámolója szerint Duvulier elnök kormány zása alatt szüntelenül pusztították a mezőgazdasági kultúrá­kat. Az öntözőcsatornák teli vannak sárral, a nemzetközi társaságok egykori gyümölcsültetvényei ma teljesen elhagya­tottak. A FÜLEKI KOVOSMALT NÖVEll A NAFTAKALYHAK GYÁRTÁSÁT A fogyasztók igényeinek megfelelően oonpflBAfl A szovjet—olasz egyiülműkö­des jelenlegi helyzetét és fejlő dósének perspektíváit kommen­tálja az SZKP Központi Bizott­ságának lapja. Megállapítja, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlődése a kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együttműködés példaképe lehet, s megjegyzi, hogy a Szovjetunió magától értetődőnek és szükségesnek tekinti a két ország együttmű­ködésének szilárdítását. A gazdasági kapcsolatok lehetőségei széles körűek, ha figye­lembe vesszük, 1 hogy a Szovjetunió és Olaszország érdekei ebben az irányban egybeesnek. Nem csupán a kereskedelmi, a gazdasági, a tudományos és a műszaki kapcsolatok fejleszté­sében esnek egybe, a két ország sikeres kulturális cserét bo­nyolít le. Az Olaszországgal való kapcsolatok tovább fejlődhetnek, hi­szen a mai Olaszország befolyásos nagyhatalom, amely egyre inkább a lehetőségeinek és érdekeinek megfelelően kíván sze­repelni nemzetközi színtéren. Ezt a többi között a parlament legutóbbi külpolitikai vitája is bizonyltja. Francois Mitterrand, a Köz­társasági Intézmények Konven­*A ' ciójának egyik vezetője a párt Humanite -vasárnapi tanácskozásán java­solta, hogy a Szocialista Párt és a Köztársasági Intézmények Konvenciója állítson fel közös bizottságot a nem kommunista baloldali erők egyesítésének előmozdítására. Mitterrand sze­rint előbb a nem kommunista baloldal tömörítésével létre keil hozni egy „egységes szocialista tömböt" és azután kell majd tárgyalni a kommunistákkal a közös egységfrontról. Az FKP lapja hétfői vezércikkében René Andrieu főszer­kesztő hangsúlyozza; az FKP kívánatosnak tartja, hogy a nem kommunista baloldal tömörítse erőit és nem is kíván bele­szólni abba, hogy ezt hogyan akarják megvalósítani. Andrieu azonban bírálja Mitterrandot, amiért a reakció elleni közös harc helyett a „baloldal belső egyensúlyának" jelszavát állítja most előtérbe. Igaz, hogy a kommunista párt tekintélyes erőt képvisel, de ezt az erőt az egység szolgálatába akarja állítani. Nem ma gunk számára követeljük a hatalmat, együttműködést javaso­lunk ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel rendelkező part­nerek között — írja a lap. Programunk nem merev és változ­tathatatlan, több ízben is megmutattuk már, hogy hajlandók vagyunk figyelembe venni szövetségeseink megjegyzéseit. De csak egy feltétellel: ez pedig az, hogy á szükséges enged mények ne veszélyeztessék harcunk elveit. Andrieu végül hangsúlyozza, hogy a nem kommunista bal­oldal mai nehézségeit elsősorban az okozza, hogy egyes cso­portjai még mindig a jobboldallal való szövetkezés gondo­latával kacérkodnak. Ezért arra lenne szükség, hogy a szövet­ségesek kérdéséről halogatás nélkül világosan döntsenek. A FÜLEKI KOVOSMALT dol­gozói nemrég levelet küldtek az SZLKP Központi Bizottságá­nak, melyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. év­fordulója tiszteletére tett újabb kötelezettségvállalásaikat ismer­tetik. Erről a felajánlásról, va­lamint a vállalat termelésével kapcsolatos problémákról Voj­tech Novodomský- mérnök, az igazgató termelési helyettese tájékoztatott. . A szocialista munkaverseny­nyel összefüggésben az igazga­tóhelyettes elmondta, hogy a párt központi bizottságának a munkakezdeményezés fejleszté­sére irányuló felhívására a vál­lalat dolgozói is válaszoltak. A versenyt tulajdonképjien nem kellett teljesen elölről kezdeni, mert a szocialista munkabrigá­dok a legkritikusabb időben is együtt maradtak, habár tevé­kenységüket nem kísérték olyan figyelemmel, mint azelőtt, vagyis, ez a mozgalom veszített konkrét tartalmából. A pártve­zetőség felhívása után felújítot­ták és új alapokra fektették a szocialista versenyt. Főleg azt tartották szem előtt, hogy min­den egyes kötelezettségvállalás konkrétan ellenőrizhető célok elérését tűzte ki, mentes legyen a múltban gyakran megnyilvá­nuló formalizmustól, s a válla­lat és a népgazdaság kapcsola­tai legfőbb problémáinak meg­oldására irányuljon. AZ IDEI TERV összeállítása­kor figyelembe vették a fo­gyasztók igényeit, már ameny­nyire a meglevő gépi berende­zés, a termelési kapacitás meg­engedte. Elsősorban a nafta­kályliák gyártását növelték, mert ezek iránt igen nagy ke­reslet mutatkozott. A nagyon népszerű Jas védjegyű nafta­kályhákból az idén terv szerint 73.000 darabot, az 1969. évinél több mint húsz százalékkal töb­bet kellett piacra adniuk. A vállalat termelésében az év fo­lyamán több nehézség merüli Tel, főleg munkaerőhiány és öntvényhiány, minek következ­tében módosítaniuk kel lelt az áruválaszték tervét. Az öirt­yényszállításban a kooperációs kötelezettségek teljesítésében — : szintén munkaerőhiány miatt — főleg a trnavai Automobil­gyár maradt le. A füleki Kovo­smalt ennek következtében az év folyamán árra kényszerült, hogy csökkentse a szilárd tü­zelőanyagra készült kályhák és tűzhelyek mennyiségét. Ez volt az egyik indítéka annak, hogy kevesebb öntvényt igénylő gyártmányok előállítására töre­kedjenek. A másik — nem ke­vésbé fontos — indítékot a naf­takályhák iránti kereslet nagy­arányú megnövekedése jelen­tette. Az üzem kapusszobájában is naponta több tucat érdeklő­dőnek kellett megmagyarázni, hogy a gyár nem folytathat egyéni eladást, termékeit csak­is a kereskedelem útján hoz­hatja forgalomba. A vállalatban tehát a legna­gyobb figyelmet a naftakályhák gyártásának növekedésére össz­pontosították. Elscteorban a technológiai folyamatok racio­nalizálását tartották szem előtt, hogy ezzel is hozzájáruljanak a munkaerő-hiány leküzdéséhez. A nyári hónapokban techniku­sokból és kiváló dolgozókból kisebb csoportokat alakítottak, ezek alaposan megvizsgálták a naftakályhák termelésének va­lamennyi munkamüveletét. A csoportok számos javaslatot dol­goztak ki a technológiai eljá­rások tökéletesítésére. Ezeket haladéktalanul bevezették a termelésbe. Ezek eredménye­képpen a Jas-kályha háromne-' gyedévi termelési tervét 7514­gyel túlteljesítették. A szénel­látásban mutatkozó nehézségek arra késztették a vállalat dol­gozóit, hogy a termelés éssze­rűsítésével további módokat ke­ressenek e termékfajta gyártá­sának növelésére. Itt már nem­csak az idei leiadatok túlteljesí­tését, hanem a jövő évi terv teljesítésének megalapozását is szem előtt tartották. 1971-ben ugyanis a naftakályhák terme­lését az ez évre tervezett meny­nyiségnek csaknem a kétszere­sére, 140 000 re kell növelni. Komoly technológiai és terve­zési problémákat kellett és kell még ezen a térén megoldaniuk. Főleg a termelési kapacitás gyenge pontjait kell leküzdeni. Az első számú probléma a lak : kozó-nuíhely kibővítése. Bizto­sítaniuk kell a sorozatgyártás­ra szolgáló termelési vonalak kiépítését. A racionalizálási cso­port számos célgép elkészítésé vei járul hozzá e feladat meg­oldásához. AMIKOR FELMERTÉK a ter­melési lehetőségeket, megálla­pították, hogy lia a vállalat bi­zonyos külső segítséget kap, akkor az év végéig az idei ter­ven felül 16 000 naftakályhát adhatnak piacra. Egy alkalom­mal a gazdasági vezetők össze­jövetelén felvetették ezeket a kérdéseket a losonci járási párt­bizottságon is. Megemlítették, hogy a lakkozó kiépítéséhez a vállalatnak építőanyagra lelnie szüksége. Az Ipolymenti Tégla­gyárak dolgozói rugalmasan reagáltak erre a kérésre, és vállalták az építőanyag szállí­tását. Rámutattak arra is, hogy a munkaerőhiány átmeneti meg­oldásában sokat segítene, ha a környékbeli mezőgazdasági üze­mek a téli hónapokra legalább 50 dolgozót adnának a vállalat­nak. A füleki Kovosmalt dolgo­zóinak nagyobbik része a kör­nyező falvakból jár be. A vál­lalat a mezőgazdasági üzemek? kel szemben nagy megértést ta­núsít a nyári csúcsmunkák ide­jén, s egyrészt fizetetlen sza­badságot ad egyes dolgozóknak, hogy segítséget nyújthassanak a szövetkezeteknek és az álla­mi gazdaságoknak a sürgős munkák elvégzésében, másrészt lehetőséget adnak falun élő dol­gozóiknak arra, hogy rendes szabadságukat akkor vegyék ki, amikor a mezőgazdaságban a legnagyobb szükség van a se­gítő kézre. A vállalat megérté­sét hasonló megértéssel viszo­nozhatnák a környékbeli mező­gazdasági üzemek és a téli hó­napokra biztosíthatnák a szük­séges dolgozókat a füleki Ko­vosmaltnak, hogy megvalósít­hassa a piaci szállítások túltel­jesítésére tett ígéretét. E segít­ségnyújtás megszervezését fő­leg a Losonci Járási Mezőgaz­dasági Társulásnak kellene biz­tosítania. Számos további probléma aka­dályozza még az üzem termelé­sét, amelyek a szélesebb körű kooperációs kapcsolatokban nyilvánulnak meg. Nagy gon­dot okoz az . is, hogy évek ó(ä nem kapnak elegendő mennyi­ségű magas emelésű targoncát.. Pedig a vállalat munkahelyein nagy mennyiségű anyagot moz ; gat na k. Szemléltetésképpen:, naponta 40—50 tonna samotot, mintegy 90 tonna lemezt szál; lítanak az egyes munkahelyek között, s az anyagok megmun­kálására szolgáló szerszámod súlya néha meghaladja a más­fél—két tonnát. Az említett tarr goncáh hiánya következtében az anyagmozgatás költséges ej> šok esetben nagy fizikai eről^t­fejtéssel jár. AZ EMLÍTETT és több más problémát részletesen megvitat­ták a szocialista munkabrigá­dokban és a többi munkakollek­tívában. Ennek alapján vállal­tak kötelezettséget a munka­csoportok és az egyes dolgozók a feladatok teljesítésére, illet­ve túlteljesítésére irányuló igyekezetük fokozására. A 72 versenyző kollektíva vállalása és a 877 egyéni vállalás értéke meghaladja a hárommi+lió-bét­százezer koronát. -' GÁL LASZLO Pragotherm—70 A prágai Fučík Park Brüssze­li Palotája november 11—18 kö­zött ismét nemzetközi kiállítás színhelye. „Pragotherm-70" né­ven az idén már harmadszor mutatják be a legkorszerűbb légkondicionáló berendezéseket és a fűtési technika legújabb „csodáit". A mintegy 2000 négyzetméter­nyi térségen megrendezett kiál­lításon több mint 80 ország vesz részt. Csehszlovákián és a többi szocialista országon kívül a leg nagyobb osztrák, nyugatnémet, dán, svéd, olasz, amerikai stb. cégek is bemutatják legújabb gyártmányaikat. A kiállítók cél­ja, szemléltetően bebizonyítani, milyen rosszul gazdálkodunk a tüzelőanyaggal. Ez nemcsak azért lényeges, mert nem bővel­kedünk nyersanyagforrásokban, de mert a fejlődés folytán a fű­tés egyre több szenet, naftát (kőolajat) és villanyáramot igényel, amelyekből ugyancsak hiány mutatkozik. Mi még csak a központi és távfűtés beveze­tésénél tartunk. A fejlett orszá­gokban azonban máris előnybe helyezik a jól bevált, automati­zált helyi fűtést, mely sokkal gazdaságosabb, mivel szükség szerint szabályozható. —km — Ünnepi akadémia Léván ünnepi akadémiát ren­deztek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 53. évforduló­ja alkalmából. Az összejövete­len a helyi iskolák jól sikerült kulturális műsort mutattak be. (k. e.) Közelebb kerülnek a szovjet néphez A nyitrai járásban pártunk vezetésével a Nemzeti Front va­lamennyi szervezete, továbbá a kulturális és az állami intézmé­nyek a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási bizott­ságánák hatékoy közreműködé­sével közösén vették részt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 53. és a 27 évvel ez­előtt megkötött csehszlovák­szovjet barátsági és együttmű­ködési szerződés évfordulójá­nak és egyben a barátság hó­napja ünnepségeinek az előké­szítésében. A járás valamenyi városát és községét érintő, politikai és kulturális eseményekben rend­kívül gazdag programot nagy körültekintéssel dolgozták ki. Fő céljuk: a barátsági hónap folyamán megismertetni a fia­talsággal a Szovjetunióval való együttműködés nagy jelentősé­gét. Kiállításokon, előadásokon ismertetik meg a járás lakos­ságát a Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasága együtt­működésének jelentőségét ha­zánk iparának fejlesztésében és azokkal a nagy előnyökkel, amelyek a baráti szovjet nép; pel való kereskedelemből szár­maznak. A barátság hónapjára meg­hívták dr. Nyikolaj Mikanoro­vics Razumovicsot, a moszkvai egyetem tanszékvezető profesz­szorát, aki a diplomáciai kap­csolatok fakultásán történelmet, valamint állam és jogelméletet ad elő. A tudós a nyitrai, a trencséni, az érsekújvári, a ko­máromi, a lévai és a tapolctsá­nyi Járás hallgatóinak „Lenin és a szocialista állam irányítá­sának elvei" címen tartott elő­adást. Szombaton Nyitrán kör­zeti szemináriumot rendeztek, melynek keretében az új cseh­szlovák—szovjet barátsági és együttműködési szerződést is­mertették. E héten szombaton Aranyosmaróton, vasárnap pe­dig Verebélyen rendeznek elő­adást erre a témára. Változatos kultúrműsort ké­szítettek elő a nyitrai járásban a barátság hónapjának idejére. A rendezvények keretében be­mutatkozik a nyitrai közönség­nek a Grúz Állami Ének- és Táncegyüttes, fellépnek a SEUK és a ĽUT művészei. A járás székhelyén szovjet filmfesztivált rendeznek. Nem feledkeztek meg a kicsinyekről sem, akiknek a részére a nagy­korúak fesztiváljával párhuza­mosan gyermekfilmeket mutat­nak be. Nyitrán szovjet könyvekből vándorkiállítást rendeznek; ti­zenöt iskolában, üzemben és hi­vatalban megszervezik az orosz nyelv oktatásának klubjait, s az iskolák tanulói a barátság hónapjában megírják szovjet pajtásaiknak a tanulással kap­csolatos tapasztalataikat, tanul­mányi sikereiket. A tervek szerint a barátság hónapját a nyitrai járásban a jövő hónap 11—12-én az üze­mekben, a hivatalokban és az iskolákban ünnepi gyűlésekkel fejezik be. (k. L)

Next

/
Thumbnails
Contents