Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-12 / 269. szám, csütörtök

A SZOVJET FILM NAPIAI A szovjet filmnapok ünnepélyes megnyitása alkalmából díszelőadáson mutatták be a Csajkovszkij című nagyszabású, kétrészes, színes panoramatikus szovjet filmet, melyben a küzdelmes, viharterhes XIX. század egyik legkiemelkedőbb zeneköltőjének élete és életműve, egy hatalmas művészi egyéniség kibontakozása, a szinte páratlan lángelme sorsa kel életre. Igor Talankin alkotása a maga műfajában s kiváltképp a nagy művészegyénisőgek életéről készült népszerű filmek sorában figyelemre méltó mű. Az Igor Talankin és a Bugyimír Metalnyikov forgatókönyve alapján készült filmben az „orosz Beethoven" az igazi szimfonikusok hatalmas hangján szól. Azokról a nagy érzésekről beszél, melyek nemcsak a zeneköltőt, hanem az egész népet hevítik. A rendező a küzdő embert állítja elénk, aki megtorpanások és újabb nekilendülések közepette a jövőért, a haladásért harcol. Az alkotók nem életrajzi film létrehozására törekedtek; céljuk az volt, hogy művészi eszközökkel érzékeltessék a nagy orosz zeneszerző lázas alkotómunkáját, művészetének kínzógyötrő világát s bizonyítsák: a halhatatlan alkotások, egy-egy remekmű mérhetetlen szenvedés és gyötrődés árán születik. A rendező nem követi nyomon Csajkovszkij külső eseményekben meglehetősen szegény életét, ám annál többet nyújt csodálatos, rendkívüli intenzitással, meggyőző erővel hangzó muzsikájából. Életéből csak azokat az epizódokat és szakaszokat ragadja ki, melyek feltétlenül szükségesek a mondanivaló alátámasztására, hogy megjelenítse a pályáján egyre feljebb ívelő művész világát s azokat a mozzanatokat, melyek befolyásolták sorsának alakulását, vagy újabb művek létrehozására ihlették. A zseniális egyéniség szinte állandósult depressziótól szenved, félelem, szorongás, leküzdhetetlen magányérzés gyötrl. Tanúi lehetünk sikertelen házasságának, von Meck bárónőhöz, gazdag mecénásához fűződő őszinte és mély barátságának, be nem teljesült szerelmének, ihletei legmélyebb forrásának. A művész zenéjének hősi hangzása az egész orosz nép lelkének visszhangjaként szárnyal, „Csajkovszkij szilárd, elszakíthatatlan kötelékkel kapcsolta művészetét a néphez" — frja egyik kiváló életrajzírója. A néphez való kapcsolatát maga így fejezi ki: „Szenvedélyesen szeretek mindent, ami orosz: az orosz embert, az • orosz beszédet, az orosz gondolkodásmódot, a szép orosz arcokat-^.. et az, amiért mélységesen felháborítanak azok, akik készek éhen halni Párizs valamelyik sarkában, akik különös gyönyörrel icsepülik mindazt, ami hazai. Számomra ezek az emberek gyűlöletesek, mert lábbal taposnak azon, ami az én szememben mindennél drágább". Ezek a mélyen emberi és nemes gondolatok, a nagy hazafi jelleme, szenvedélyes hazaszeretete domborodik ki a filmben. Csajkovszkij művészete mélységesen orosz, népi gyökerű. Remekművek egész sorával bizonyítja: csak az a művéCSAJKOVSZKIJ szet válhat minden nemzet értékévé, mely gyökereivel egy nép kultúrájához, művészetéhez, múltjához és jelenéhez tapad. Az alkotók nehéz és igényes feladatra vállalkoztak, amikor Csajkovszkij életpályájának sűrítésével, főbb művei keletkezésének kronológiájával és összefüggésével az életpálya eseményeivel egy zenének élő lángelme határozott és zárkózott jelleméből a központi drámát ragadták ki. A főhőst önmagából teremtik, intuitív művésznek ábrázolják s mellőzik a vulgarizálás és túlzott szentimentalizmus veszélyét magában rejtő megoldásokat. Helyenként ugyan kissé érzelmesre hangolt a film, de egy olyarf szenvedélyes életpályát, érzelmi ellentmondásokkal telített sorsot lehet-e művészi ridegséggel filmre költeni? A mű gondolati felépítése és szerkezete fő vonalaiban történeti hitelességre törekszik. Igor Talankin rendező a csaknem háromórás látványos filmről az alábbiakat mondotta: Szeretném hangsúlyozni, hogy filmünk nem életrajzi alkotás, legalább is nem a szó hagyományos értelmében. Elsősorban film a zenéről. Számomra a zene a legnagyobb csodák egyike. Megfogalmazhatatlan csoda .. A Pjotr Iljics Csajkovszkijról szóló film forgatásánál az volt a szándékom, hogy közérthető filmet készítsek. Az az érzésem ugyanis, hogy az utóbbi években a filmművészet rengeteget kísérletezett új kifejezési eszközökkel. A zene s főleg a zene megszületésének körülménye A moszkvai Kis Színház körútja elé A Szovjetunió színművészetét hazánkban a szovjet kultúra napjai keretében az idén a moszkvai Kis Színház képviseli. Műsorán szereplő darabok közül, melyekkel bejárja az egész országot, a leghíresebb Gorki

j nálunk még ismeretlen alkotása — Az aggastyán. Előadásalt ezért is előzi meg máris óriási érdeklődés mindkét köztársaságban. A Kis Színház csehszlovákiai vendégszereplését hírül adó falragaszokon az első pillantásra a színház korát Jelző tekintélyes évadszám tűnik fel: 147-es. A Kis Színház 1824-ben létesült, tehát közel másfél évszázados, viharos múltra tekint vissza s ezért a legrégibb orosz drámai színpadok közé tartozik. Mindössze néhány évvel fiatalabb a híres moszkvai Nagy Színháznál. Egyébként azonban a Kis Színház már világrajöttekor meghazudtolta ezt a jelzőjét, hiszen társulata száz tagnál sohasem tett ki kevesebbet és klasszikus stílusban épült nézőtere — előadásait abban az épületben tartja ma ls, amelyben pályafutását megkezdte — több mint ezer nézőt fogad be. A Kis Színház küldPtése az egyes rendszerek váltakozásától függetlenül mindig hivatalosan elfogadott művészeti irány terjesztése volt. De ennek ellenére a népiesség, a haladó szellem már első lénéseltől kezdve állandó kísérőjévé szegődött. véleményem szerint logikailag megmagyarázhatatlan csoda. Sokáig foglalkoztatott a gondolat, hogyan költsem filmre a zseniális orosz zeneszerző életművét, természetesen a legegyszerűbb kifejezési eszközökkel, tehát hogyan alkothatnék bonyolult, ám mégis egyszerű filmet. A balettal és a nagy zeneszerző műveivel átszőtt film címszerepét a Hamlet alakításáról híres szovjet színész, Innokentyij Szmoktunovszkij alakítja, aki ezúttal i6 rendkívüli színészi teljesítményével felejthetetlen élményt nyújt. Alakításában Csajkovszkij érzelemgazdag egyéniség. Nemességével, tiszta művészi megfogalmazásával, árnyalt, mélyen átélt, az apró részletekig kidolgozott, a látványos hatásokat kerülő játékával kiválóan keltette életre a zenei nagyságot. Szmoktunovszkij fizikailag is hasonlít a mesterre abban a jelenetben, amikor a zeneszerző érezve már az évek súlyát, VI. szomfóniájának előadását vezényli. A rendezői és operatőri munka stílust teremtő ereje igényes zenei megoldással párosul. Margarita Pilihinova fényképezésében az orosz természet utánozhatatlan és hamisítatlan szépségében tárul elénk. Dimitrij Tomkin zeneszerzőre nem csekély feladat hárult, hiszen a rendkívül gazdag életműből (Csajkovszkij összes szerzeményének lejátszása 320 órát igényelne) a legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb részeket kellett összeválogatnia. A filmben az ő jóvoltából csendül fel a IV., az V. és a VI. szimfónia, az Anyegin és a Pique Dame opera egyes részletei, a Hatytyúk tavának szvitje, néhány románc és a lenyűgöző b-moll koncert. A zeneszámokat a Moszkvai Állami Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában hallhatjuk. A látványos film — melynek forgatása két évig tartott, s a felvételek Moszkvában, Leningrádban, Párizsban, Velencében és Cambridge-ben készültek — művészileg és történelmileg egyaránt gazdagítja a nézőt. —ym— zenei esemeny Nem csoda, hiszen a dekabristák évében született, ami bizonyos mértékben szimbólumnak tekinthető és kötelezte az olyan színházat, mely többnyire a legnagyobb orosz klasszikusokat: Puskin, Gribojedov, Gogol, Osztrovszktj és mások alkotásalt vitte színre. Az első orosz forradalom leverését követően a Kis Színház műsoraival súlyos helyzetbe került. Az akkori reakciós rendszer hallani sem akart Gorkijról, Osztrovszkijról, Csehovról és a többiekről. Ezért az orosz klasszikusok előtt csak a forradalom után nyíltak meg ismét a Kis Színház kapui. Gorkij Aggastyánjának ősbemutatóját, amellyel — amint már említettük, a mai napokban a mi közönségünk is megismerkedik — 1919-ben tartották meg. A Kis Színháznak tehát csak a Nagy Októbert Szocialista Forradalom adott további erőt az érvényesüléshez. A forradalmi romantizmus és a szcenikus realizmus hagyományai, a népiesség nemzedékről nemzedékre szállt az együttes művészei között, akik V. I. Lenin bölcs politikájából merítették az erőt, s éppen ez a kitartásuk tette lehetővé az eredeti műsorok felújítását. A színház együttese természetesen ma is nagy elődei nyomdokaiban haU-d. —km— A szovjet kultúra napjainak első zenei vendége, Michail Flchtengolc Mozart 218 as számú D-dúr hegedűversenyét adta elő. Fichtengolc jelentős művészegyéniség. A kezével valami súlyos baj történt, ami húsz évre megfosztotta a muzsikust a hegedűtől. Tragikusan hosszú Idő egy művész életében. De Ftchtengolc kapcsolata a hangszerével töretlen maradt. Ez ls bizonyítja különleges lelki adottságalt, emberi és művészi értékét. A művész akkor áll hivatása magaslatán, ha az előadott műben a gondolatot hozza felszínre. Flchtengofc a mű tartalmi magvá ig hatol, s a gondolatot magasrendű Intelligenciával és őszinte átérzéssel tolmácsolja. Művészetében dominál az a bizonyos „lelki vonás", ami megragadja a hallga tó szívét és képzeletét. Szovjet vendégünk bensőséges jellegű zeneélményt nyújtott, a hálás kö zönség három ráadást tapsolt kl és Jóformán nem akarta leengedni a dobogóról. Carlo Zecchl, a kiváló olasz kar mester a bratislavai hangversenyközönség kedvencei közé tartozik. Tavaly azonban keserű csepp vegyült a viszontlátás örömébe. Zecchi súlyos combtörés után két botra támaszkodva nehezen lépett fel a karmesteri emelvényre. A nagyrabecsült olasz maestro ez Idén már mozgékonyabb, de hangversenyét ezúttal ls nagyrészt ülve dirigálta végig. Carlo Zecchl Mozart Hat német táncának elragadóan játékos, mondhatni „trükkös" előadásával elbűvölte közönségét. Brahms Adúr Szerenádját, amelyben a vonós hangszerek altja, a mélyhegedű viszi a szót, meleg fényű előadásban tolmácsolta. Befejezésül és tetszésül Csajkovszkij Romeo és Júlia című nyitány-fantáziája hangzott el remekbe formált előadásban. A mű csodálatos dallambősége, a heves drámai kitörések és a megindítóan bensőséges líra váltakozása, az a szenvedélyes lendület, ami belső erőként tartja és viszi a cselekményt... ,a veronai fiatalok szerelmének és tragikumának minden mozzanata élet re kelt, és epedt, égett, szlkrá zott, lobogott karmesteri pálcája alatt. Az olasz maestro és a szovjet hegedűművész együttes hangver senyén különösen meghitt, baráti légkör alakult ki. HAVAS MARTA SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA LOPOTT LOPOTT A GYEREK... meg idézik; vizsgálat, bírósági eljárás; a vége, börtönbüntetés. És mindez a mi gyerekünkkel történik! Vele, akinek láttuk első lépéseit, akit láttunk babával, babakocsival játszani, hallottuk selypíteni, majd később verseket felmondani. Kétségbeesett szülőket mardos gyakran a kérdés: hogyan történhetett ez meg, miért kellett ide jutni? Hiszen — mondják ezek a szülők — otthon rossz példát nem láthatott és mindene megvplt. Igaz, nem tudtak vele sokat foglalkozni — nagyon rohanós az élet — de ezek a mai gyerekek olyan önállóak! Valószínűleg nagyon elcsodálkoznának a szülők, ha a lopás okait kutatva azt kérdeznénk tőlük, meséltek-e eleget a gyermeküknek. Miféle összefüggés lehet a lopás és a mesélés között? A lélektan felfedte, hogy ez az összefüggés nagyon fontos. És itt nemcsak a meséről van szó, hanem általában a családi élet melegségéről, arról, hogy a gyermek abban a biztos tudatban élhet-e, hogy a meleg családi otthonba mintegy bele van ágyazva. Hiszen a gyermek számára a lakás éppen attól lesz otthonná, hogy biztosan számíthat a korának megfelelő formájú gyöngédségre, meghallgatásra és segítségnyújtásra. Az Igazságos szigor is ilyen segítségnyújtás, aminek nem a családi élet bensőségessége helyett, hanem azon belül, annak részeként kell érvényesülnie. A BŰNTÉNY ELKÖVETÉSE: egy lépcsősor utolsó foka. Okvetlenül megelőzi a gyermek érzelmi életének elsivárodása, a többi emberhez fűződő kötelékek fellazulása vagy felbomlása, az érzelmi magáramaradottság. A szülő hiába nem bűnöző és hiába látta el a gyermeket étellel-itallal-ruhával: ha nem tudott olyan életkörülményeket biztosítani, hogy gyermekének biztos érzelmi támasza legyen, ha nem tartotta elég fontosnak, hogy odaforduló érzelmi bensőségességet teremtsen, akkor a gyermek lelki elsivárosodásának túlnyomórészt ő az oka. Ténylegesen a gyermek ül a vádlottak padján: de a dolog lényegét tekintve ott ül vele a szülő is: a szülő tettestárs. Dr. Destunis gyermekpszichiáter a nehezen nevelhető gyermekekről írott könyvében hangsúlyozza, hogy a bűnözés megakadályozásának előfeltétele a család sikeres nevelőmunkája. Azt is leírja, hogyan sodródik bűnözésbe a gyerek: !gy: „A nehezen nevelhető és különösen a kötődés nélküli gyermekek nagy része bűnözővé válik. Ezek a gyermekek az úgynevezett egészséges bűnözők közé tartoznak ... (Tehát nem valami idegrendszeri, elmebeli megbetegedés miatt válnak bűnözővé.) Különösen a családi helyzet játszik itt nagy szerepet... A gyermek magára marad és elhagyatva érzi magát. A családhoz való kötődése megbomlik. A konfliktusos családi helyzetet feledni akarva a szülői házon kívül keres szórakozást: sekélyes filmeket néz meg, az utcán és különféle szórakozóhelyeken csavarog. Ez a környezet viszont kielégíti kalandés élvezetvágyát. A látszatnak és a hamis ideáloknak ebben a világában mindent szépnek és érdekesnek talál. Hamarosan pénzt lop, hogy ezeket a kívánságait kielégítse; agresszivitása fokozódik, irányíttatlanná és gátlástalanná válik... E gyermekek életéből hiányzik az élet tartalma. Azt hiszik, az életnek nincs értelme, és csak akkor él az ember „szabad és igazi" életet, ha kívánságait kielégíti... Életüket hamis filozófiát gondolatok hatják át: utópisztikus szabadságlgény, az élet kevésrebecsülése; általában egy ál-egzisztenclalista filozófiának megfelelő magatartás alakul kl." AZT KELLENE a maga teljes súlyában megérteni, hogy a bűnözés elleni nevelés a csecsemőkorban kezdődik. A bűnöző gyermeknek mindig érzelmi problémái vannak. Márpedig az érzelmi viszonyulásuk egyszeregyét a családban tanulja meg. Az itt megélt alapsémák igazítják el a következő közösségekben, az óvodában, az iskolában, majd a társadalomban. A gyermek először tanul meg érezni, s csak később, erre épülve, gondolkodni. Éppen ezért az egész későbbi személyiségfejlődés torzán alakulhat, ha az érzelmi nevelés alapjait rosszul vagy egyáltalán nem rakják le. Már a háromhónapos gyermek is visszamosolyog arra, aki rámosolyog. Csak az képes később árnyalt érzelmi reakciókra, az indulatok közötti eligazodásra, akinél már csecsemőkorban lerakták az érzelmi sémák alapjait. Egyszerűbben ezt így mondhatnánk: Akit nem tanítanak meg érezni, az nem fog tudni érezni. Érzelmileg sivár, " elidegenedett, indulatainak kiszolgáltatott gyermek lesz belőle. Elsősorban az anya-gyermek viszony alakulása a fontos. Általában már a szülők házasságában kezdődnek a bajok. Közöttük élesednek egyre a konfliktusok, míg végül az anya megpróbálja gyermek szülésével megjavítani a házasságot. A férj magatartása azonban nem változik alapvetően. Egyre élesebb összeütközések robbannak ki, esetleg újabb, nem várt gyermek születik. így a konfliktusos helyzetek a gyermek szempontjából most már testvérféltékenységgel is bonyolódnak. A nagyobb gyerek félreérti azt, hogy a kicsivel többet kell törődni és kezdi magát feleslegesnek érezni. Az apa esetleg alkoholt is fogyaszt, ami a családot anyagilag is megviseli. Lassan odajut a dolog, hogy a tartósan feszült családi légkörben az anya-gyermek kapcsolat vagy egyáltalán nem alakul ki — közömbösen élnek egymás mellett — vagy nem megfelelően alakul. A gyermek közben közösségekbe kerül, de a meg- " felelő magatartás kialakításához nincsen meg a belső érzelmi irányítása, a biztonsága, mert ezt az anya—gyermek kapcsolatban nem tanulhatta meg. Emiatt esetleg agresszívvé is válik. A bizonytalanságra és agresszióra viszont a környezet úgy válaszol, hogy visszaüt. Ekkor olyan közösséget — mondjuk: bandát keres, ahol befogadják. És itt kezdődik, a bűncselekmények szempontjából a maximális veszélyeztetettség állapota. Egyrészt úgy, hogy a gyermek maga tettessé: például kritikátlanságában társai unszolására meglopja szüleit. A másik nagy veszély — különösen, ha tizenkét éves kora körül kerül ilyen kallódó elemekből álló társaságba —, hogy apa-anya igényét hajszolva hagyja magát bűnöző felnőttektől behálózni és kiszolgáltatottá válik. A gyermek klelégíttetlen szeretetigényének a szerepét ezzel a problémával kapcsolatban nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kutatások bizonyítják, hogy minél korábban szakad meg az anya s gyermeke érzelmi kapcsolata, annál nagyobb lehetőség van arra, hogy a gyermek kisiklik, bűnözővé válik. A BŰNÖZŐVÉ VÁLÁSNAK persze nem egy oka van, de az anya—gyermek kapcsolat alakulása és a család szerepe alapvető jelentőségű. > K. e. Szovjet filiítantató Bratislavában A szovjet filmnapok keretében a bratislavai Tatra filmszínházban kedden ünnepélyesen bemutatták Szergej Geraszimov: A tónál című filmjét, mely az Idei Karlovy Vary-i XVII. nemzetközi filmfesztiválon fődíjat, a film főszereplője: Natalja Belohvosztyikova pedig a legjobb női alakítás díját nyerte el. A híres szovjet rendező filmje a hatvanas évek kortársi problémáival foglalkozik. A figyelemre méltó alkotás november 15-ig szerepel műsoron. —t—