Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-12 / 269. szám, csütörtök

Szovjet küldöttség Bratisiavában (ČSTK) — A Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szov­jet Társasága Szövetségének és a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaságnak öttagú küldöttsé­ge, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 53: évfor­dulójának ünnepségei, vala­mint a csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapja alkalmából ha­zánkban tartózkodik, tegnap reggel Prágából Bratislavába érkezett. A küldöttséget V. A. Gyemcsenko, a Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság köz­ponti vezetőségének alelnöke, az OSZSZSZK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az SZKP KB póttagja vezeti. A küldött­séget a bratislavai főpályaud­varon Karol Šavel, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságá­nak vezető titkára, valamint a CSSZBSZ Szlovákiai Központi és Városi Bizottsága elnökségé­nek más tagjai fogadták. Jelen volt M. M. Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és mun­katársai. A szovjet vendégek elsősor­ban a CSSZBSZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságára látogattak el, ahol Karol Šavel tájékozta­tást adott a szövetség szlová­kiai felépítéséről, munkamód­szereiről és tevékenységének munkaformáiról. A szovjet küldöttség tagjai a megbeszélés után megtekintet­ték a Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság házát. A szovjet vendégeket tegnap a délelőtti órákban fogadta Jo­zef Lenárt, az SZLKP KB első titkára, s tájékoztatta őket Szlo­vákia politikai és gazdasági fejlődéséről. A Szovjet—Csehszlovák Bará­ti Társaság küldöttségét fogad­ta dr. Petet Colotka, az SZSZK miniszterelnöke is. Ölést tartott az SZLKP KB ideológiai bizottsága (ČSTK) — Az SZLKP KB ideo­lógiai bizottsága tegnapi ülésén elemezte néhány tömegtájékoz­tatási eszköz tevékenységét és javaslatot tett tevékenységének a párt programjával és célki­tűzéseivel összhangban állő mi­nőségi megjavítására. Lengyel vendégeink Oslraván (ČSTK) — A lengyel szejm küldöttsége, amely Czeslaw Wy­cechnek, a szejm és az Egysé­ges Parasztpárt Központi Bizott­sága elnökének vezetésével tar­tózkodik hazánkban, tegnap reggel Bratislavából Ostravába utazott. A kedves vendégeket a repü­lőtéren Ján Štencl, az SZNT al­elnöke, Václav Vačok, az SZLKP KB titkára és František Mišeje, szlovák pénzügyminiszter bú­csúztatták. Jelen voltak: Fábry István és dr. Michal ŽákoviC, az SZNT alelnökei, dr. fán janik, az SZLKP városi bizottságának ve­zető titkára, Mikuláš Valento­viC, az SZLKP kerületi bizottsá­gának titkára, Vojtech Daubner, az SZNF Központi Bizottságá­nak alelnöke, Arnošt Goljer, Bratislava főpolgármesterének helyettese, és Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője. Jelen EGYSÉGESEN a szocializmus zászlaja alatt (Folytatás az 1. oldalról) védelméhez." A díszelnökség tagjainak Juraj Varholík, a kül­dötteknek pedig a kerületi de­legációk vezetői nyújtották át a pirosfedelű tagkönyvecskét. A jelenlevők ajkáról felcsendült az ifjúsági mozgalom ismert dala és a „Fel vörösök, proletá­rok" című ismert kommunista induló. Amikor a küldöttek a felszabadító Vörös Hadseregről szőlő híres Dobiaš-indulót éne­kelték, méltó kifejezésre jutott a Szovjetunió iránti megbecsü­lés és hála érzése. A küldöttek egyhangúlag jó­váhagyták az értekezlet határo­zati javaslatát, amely összefog­lalja a SZISZ első kongresszu­sáig terjedő időszakra kitűzött fő feladatokat, meghatározza a SZISZ eszmei-, nevelő- és tö­megpolitikai tevékenységét. A határozat nagy figyelmet szen­tel az ifjúság részvételének a szocialista társadalom építésé­ben, körvonalazza az ifjúsági Szövetség feladatait az üzemek­ben és a mezőgazdaságban dol­gozó ifjúság, valamint a közép­és főiskolai ifjúság körében, hangsúlyozza a pionírszervezet időszerű feladatait, s állást fog­lal a SZÍSZ nemzetközi tevé­kenységével kapcsolatban. A delegátusok lelkes tapssal fejezték kl egyetértésüket a CSKP Központi Bizottságához intézett levéllel, melyben egye­bek közt hangoztatják, mindent megtesznek, hogy a SZISZ a CSKP megbízható segítője és tartaléka legyen. A köztársasá­gi elnökhöz intézett levélben arra tesznek ígéretet, hogy min­den erejüket szocialista ha­zánk felvirágoztatására fordít­ják, s őrködni fognak az ifjú­ság eszmei és szervezeti egysé­ge fölött, tovább fognak mun­kálkodni a cseh és a szlovák ifjúság, valamint a szocialista országok ifjúsága közti barát­ság elmélyítésén. A lenini Komszomol Közpon­ti Bizottságához intézett levél­ben a SZISZ alakuló értekezle­tének küldöttei hangoztatják, hogy az új ifjúsági szervezet lenini alapelveken nyugszik, s a Szovjetunióhoz és a lenini Komszomolhoz fűződő szilárd .és őszinte barátság szellemében fogja nevelni tagjait és Cseh­szlovákia ifjúságát. Az alakuló értekezlet a lelkes ünneplés hangulatában és az Internacio­náléval ért véget. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség országos alakuló értekez­lete az egység, a szocialista alapelvekhez, az internaciona­lista eszmékhez való hűség je­gyében folyt le. Ifjúságunk új szervezetének valamennyi tagja számára megkezdődik a konfe­rencián vállalt feladatok telje­sítésének időszaka... (sm) volt Antoni Mrugalski, az LNK bratislavai konzulja és Jerzy Pacia alkonzul is. A lengyel vendégeket elkísér­te Ostravába Wlodzimierz Ja­niurek, az LNK csehszlovákiai nagykövete is. A küldöttséget az ostravai repülőtéren Oldŕich Voleník, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a kommunista képviselők klubjá­nak elnöke, Miroslav Mamula, a CSKP észak-morvaországi ke­rületi bizottságának vezető tit­kára, Jan Mušal, a knb titkára, továbbá a város és a kerület vezető funkcionáriusai fogad ták. Az új városházán Zdenék Kupka polgármester a város és a kerület vezető párt- és álla­mi képviselőinek jelenlétében fogadta és tájékoztatta a ven­dégeket a város fejlődéséről, valamint az észak-morvaorszá­gi kerület és a katowicel vajda­ság sokoldalú eredményes kap­csolatáról. Szovjet kulturális küldöttség érkezett Prágába (Folytatás az 1. oldalról) se, dr. Antonín Kroužil, a CSSZBSZ Központi Bizottságá­nak központi titkára, Jan Pel­náf, a Cseh NF Központi Bizott­ságának alelnöke és a kor­mánybizottság további tagjai fo­gadták. A küldöttséget Sz. V. Cservo­nyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete is üdvözölte. (km) — A szovjet kultúra napjainak megnyitására hazánk­ba érkezett szovjet kulturális küldöttség J. Furcevával, a Szovjetunió kulturálisügyi mi­niszterével az élén tegnap dél­után Prágában találkozott a sajtó képviselőivel. J. Furceva keresetlen szavakkal üdvözölte a jelenlevőket. Miután bemutat­ta a szovjet küldöttség tagjait és megköszönte a szívélyes fo­gadtatást, az ezekben a napok­ban eseményszámba menő szá­mos rendezvényre hívta fel a figyelmet. Azon reményének adott kifejezést, hogy lakossá­gunk éppen olyan szeretettel fogadja majd a szovjet művé­szek felléptét, mint amilyen sze­retettel és őszinte barátsággal érkeztek hazánkba, hogy művé­szetük legjavát megismertessék közönségünkkel. Scheel ismét Varsóban Folytatódnak a megbeszélések Bonn — Walter Scheel bonni külügyminiszter szerdán vissza­tért Varsóba, hogy részt vegyen a lengyel—nyugatnémet szerző­désről folyó tárgyalások befe­jező szakaszán. E tárgyalások november 2-án kezdődtek meg és Scheel hétfőn azért távozott Varsóból, hogy egyrészt Bonn­ban konzultáljon, másrészt, hogy részt vegyen a Közös Piac miniszteri tanácsának brüsszeli ülésén. Bonni politikai körökben fel­tételezik, hogy a lengyel—nyu­gatnémet szerződés szövegét még e hét végén, vagy a jövő hét elején parafálhatják. Ezután lengyel meghívásra Varsóba lá­togatna Willy Brandt szövetsé­gi kancellár, hogy aláírja a szerződést. A lengyel—nyugatnémet meg­beszélések kedden délután a szakértői munkacsoportok ta­nácskozásával folytatódtak. A tárgyalások lefolyásáról nem adtak ki jelentést. A lengyel sajtó megelégedés­sel nyugtázta azt a tényt, hogy az NSZK-ban kiadott 1971-es zsebnaptárak többségének tér­képe Lengyelországot és a két német államot valóságos hatá­raik között tünteti fel. Áttérnek olyan térképek nyomtatására, amelyeken a nyugati és északi lengyel földek nem „Ideiglene­sen lengyel igazgatás alatt lé­vő területként", hanem Lengyel­ország szerves részeként szere­pelnek" — írja a Trybuna Ludu. Favzi: Az ólbmszwetség nem különálló csoportosulás Kairó — Dr. Mahmud Favzi, egyiptomi miniszterelnök tájé­koztatta a kairói arab diplomá­ciai képviseletek vezetőit Egyip­tom, Líbia és Szudán államszö­vetségének tervéről és koncep­ciójáról. Hangsúlyozta, hogy a föderáció nem jelenti egyes arab államok különálló csopor­tosulását, s nem alkot mások ellen, irányuló hatalmi tengelyt. A kezdeményező lépés lehetővé teszi, hogy mások is csatlakoz­zanak az államszövetséghez, amely mindenki előtt nyitva áll. Az ENSZ-közgyűlés közel-ke­leti vitájáról és egyes arab ál­lamok magatartásáról szólva Favzi miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Arab Köztársaság egyáltalán nem sértődik meg, ha arab testvérei ellenkező véleményt vallanak, mindig kész a vitára, s reméli, hogy mindenki megérti állás­pontját és törekvéseit. Jasszer Arafat, a palesztinai felszabadítási szervezet elnöke karról sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy a palesztinai forra­dalom támogatja Egyiptom, Lí­bia és Szudán unióját, s ha majd létrejön a demokratikus palesztinai állam, csatlakozni fognak a hármas államszövet­séghez. Kuwait — Szabah el-Ahmed al-Dzsaber kuwaiti külügymi­niszter örömmel üdvözölte az Egyesült Arab Köztársaság, Lí­bia és Szudán új szövetségét, valamint országa támogatásáról biztosította azt. Reményét fejez­te ki, hogy a szövetség idővel felöleli majd az egész arab vi­lágot. Washington — Az Evening Star washingtoni napilap keddi vezércikkében annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az Egyesült Arab Köztársaság, Lí­bia és Szudán államszövetsége gazdaságilag életképes lesz, s hatása messze túlterjedhet a három állam határain. Kairó — Hírügynökségi je­lentések szerint tegnap az esti óráiban ült össze az Arab Szo­cialista Unió Központi Bizott­sága, hogy Nasszer elnök el­hunyta folytán a megüresedett helyre új pártelnököt válasszon. Kairói politikai körök érte­sülése szerint az ASZÚ Közpon­ti Bizottságának 150 küldötte Anvar Szadatot jelöli majd Nasszer utódjául erre a poszt­ra. A jelölést az Arab Szocialis­ta Unió mára összehívott rend­kívüli pártkongresszusának kell megerősítenie. Jeruzsálem — Teljes gőzzel folynak a politikai tárgyalások arról, hogy Izrael a jövőben milyen magatartást tanúsítson a közel-keleti konfliktus rende­zését célzó fáradozásokkal kap­csolatban. A tanácskozások homlokterében valószínűleg az a kérdés áll: milyen minimális követelményhez kössék Izrael visszatérését a tárgyalóasztal­hoz. Tripoli — Folytatja munkáját az afro-ázsiai szolidaritási szer­vezet tanácsának ülése, ame­lyen mintegy 70 ország képvi­selői vesznek részt. Befejeződött a NATO-tanácskozás Hága — Hágában kedden bete­jeződött a NATO tanácsának ülé­se. Számos olyan javaslatot ha­gyott jóvá, amely feltételezi a NATO katonai potenciáljának nö­velését, és az Észak-atlanti Szö­vetség tagállamai katonai költség­vetéseinek emelését. A NATO miniszteri tanácsa elé javaslatot terjesztenek arra, hogy „integrált NATO-hadosztályt" léte­sítenek rendkívüli helyzet esetére, és létrehozzák a földközi tengeri állandó tengerészeti haderőt. Az ülés továbbá javasolta a NATO-minisztertanácsa Brüsszel­ben decemberben összeülő ülésé­nek, „hogy dolgozzon ki világos javaslatokat az esetleges európai konferenciára". Akommunista párt ésanép szoros kapcsolatáért (Folytatás az 1. oldalról) csolatokból alakult ki. Tudni kell, hogy az emberi nyomorból ala­kult, hogy önmagához méltóvá tegye az embert. Itt kell keresni a párt és az ökonómia kapcsola­tát is. Ha a párt politikai programjá­nak tartalma az, hogy javitsa az életet, akkor nem mondhat le a népgazdaságfejlesztés irányításá­ról, mivel e célok elérésének ép­pen az ökonómia az eszköze. Ha a párt erről lemondana, ha eltá­vozna a színről, ha a nézőtéren foglalna helyet, valószínű, hogy kevés oka lenne tapsolni, a fiity­tyel pedig nem sokat segítene. A párt nem élhet elszigetelten, mint valami test a nemzet szer­vezetében. Nem létezhet a világtól elkülönülve. A párt céljai csak a néphez fűződő szoros és termé­szetes kapcsolat által érhetők el a nép érdekében. Ez a kétoldalú kapcsolat nem mindig magától adódik, erre szüntelenül töreked­ni kell. 1968 előtt e kapcsolatok mellőzése idézte elő azt a nehéz helyzetet, amelynek következmé­nyeit ismerjük. Arra a kérdésre, hogy milyen módszerrel lehet elkerülni a ja­nuár előtti és utáni szélsősége­ket, a központi bizottság titkára a következőket felelte: Az ökonómia az egyik olyan te­rület, amely minden embert érint. másodsorban mint haszonélvező­jét. Ezért a párt és a nép öko­nómiai kapcsolata nagyon konkrét és mindennapi. Természetesen nem állandó hőfokú, egyszer me­legebb, máskor hidegebb. Az a fontos, hogy a párt, valamint a párt szervei és egyes funkcioná­riusai felismerjék ezt a hőfokot. Ez egyidejűleg azt is bizonyítja, hogy a parancsolgató, a gyámko­dó módszer nem lehet a párt mód­szere, mivel ezeket a célokat csak az állampolgárok teljes egyetér­tésével lehet elérni. Mindez azonban nem vezethet az elvtelen megalkuváshoz. A* utóbbi évek rövid története do­kumentálta ezeket a szélsősége­ket. 1968 előtt nem volt elegendő érzék, sem készség ahhoz, hogy felismerjék a párt és a nép kap­csolatának ezt a „hőfokát". 1968— 1969-ben a párt a népgazdaság területén is szabad utat engedett a revizionista és kispolgári ten­denciáknak, annyira, hogy 1968­ban gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozott államunk gazdasági helyzetével. Ez súlyos károkat ukozott, s ma a párt és a dolgo­zók hatalmas erőfeszítéssel kény­telenek ezeket a károkat felszá­molni. Kijártuk tehát az élet iskoláját. Az ütéseket még sokáig érezni fog­juk. Azonban sok mindent megta­nultunk és sok minden megszilár­Elsősorban mint annak alkotóját, dult bennünk. Mindenekelőtt az, hogy a párt nem mondhat le a népgazdaságfejlesztés irányításá­ról. Ezt igazolja az utóbbi másfél évi időszak is, amelyben annyira sikerült konszolidálni népgazda­ságunkat, hogy ma már kijelölhet­jük a jövő évi tervfeladatokat és előkészíthetjük az ötéves tervet. Ez az eredmény annál értékesebb, mivel egyidejűleg stabilizálódott az életszínvonal, sőt azt is mond­hatjuk, hogy emelkedett az élet­színvonal. A Csehszlovák Televízió központi igazgatója megkérdezte, a népgaz­dasági tevékenység szakaszán- ho­gyan képzeli el Hruškovič elvtárs a párt vezető szerepének kötetlen formájú érvényesítését. — Mindnyájan tudjuk, miszerint minden nagy feladat megköveteli az emberi összefogást, hogy az emberek közös érdeküknek tart­sák a mű befejezését, a mi mű­vünk pedig hatalmas, tehát csak akkor fejezhetjük be, csak akkor építhetjük, ha ezt az egész nép jóváhagyja. Természetesen a párt-­nak aktív szerepet kell játszania, meg kell győznie a népet a kitű­zött törekvések helyességéről? Nem akarunk megelégedni az elért pozitív eredményekkel, sem a népgazdaságfejlesztés mennyi­ségi eredményeivel, sem módsze­rével. Az idő halad, s ezzel együtt változik az egyén és a kollektíva élete. Az elmaradás konfliktust idézne elő a társadalom igényei és kielégítésük között. A párt ezt tu­datosítja, és ezért állandóan ke­resnie kell az előrevezető utat. Nem vagyunk álmodozók. Realis­ta módon nézzük mai és Jövő fej­lődésünket. Elegendő bizonyíté­kunk van arra, hogy a dolgozók mindenekelőtt a munkához való viszonyukkal tanúsítják, javítani akarják Csehszlovákiában a viszo­nyokat és érdeklődnek a párt po­litikája iránt. Természetesen a je­len és a jövő fejlődésnek meg­vannak a maga törvényszerűségei. Ezek közé tartozik, hogyan viszo­nyul a párt politikája a társada­lom szükségleteihez és hogyan bír­ja ez a politika a társadalom bi­zalmát. Arra a kérdésre, hogy az el­kerülhetetlenül szükséges népsze­rűtlen intézkedések ellenére is op­timizmussal tekinthetünk-e a jövő felé, Hruškovič elvtárs a követke­zőket válaszolta: Mindnyájunknak, akik befolyást gyakorolhatunk erre a kapcsolat­ra, az a feladatunk, hogy amikor a párt érdekeiről beszélünk, a tár­sadalom érdekeire gondoljunk. Ezekből a pozíciókból kell ma ki­indulni a népgazdaság konszoli­dálása érdekében és a párt gazda­ságpolitikájának kialakításakor. A gazdasági gyakorlatot kísérő űn. népszerűtlen intézkedéseket sokan úgy magyarázzák, mint a szabad­ság és a demokrácia ellen inté­zett támadást. Azonban, ezek az intézkedések hazánk becsületes né­pének érdekeit szolgálják és ezek ezt el is fogadják. Ugyanis a kommunista párt po­litikai gyakorlatát mindenkor az­zal lehetett jellemezni, hogy har­col valamiért, valami ellen. Ez ma is így van, sőt ma kétszeres erővel kell ezt az igazságot érvé­nyesíteni, éspedig a népgazdaság­ban is, ahol hatékonyságért, a termelési rendért és a munkához fűződő őszinte emberi kapcsola­tokért harcolunk. Egyidejűleg har­colunk az elavult, az életképtelen irányítási módszerek, a termelési anarchia és a munkafegyelem megsértése ellen. Ez az egész a tár­sadalom érdekét szolgálja. Dolgo­zóink éppen ezért nem véletlenül támogatják ezt az irányzatot. A legfiatalabb nemzedékkel kap­csolatban a központi bizottság tit­kára kijelentette: igyekeznünk kell a fiatalokat a valóságnak megfe­lelően látni. Ne akarjuk rájuk kényszeríteni saját, ZS évvel ez­előtti fiatal éveinket, amelyek ugyan számos tapasztalatot jelen­tettek, de a mai fiatalság új fel­tételek között él. Ezért nem értik meg gyakran, amikor saját fiatal­ságunkra emlékezünk. Ezért tart­ják azt alkalmatlan szentimenta­lizmusnak, absztraktnak és valót­lannak. Általában az, amit nem élünk át, gyakran valótlannak tű­nik. Modern korban élünk; de nem minden divatos szolgálja az ember érdekét. Ezért kötelesek vagyunk — kihasználva a szocia­lista állam lehetőségeit — a mo­dern szocialista életformát kiala kítani. Ennek feltételeit minden­napi munkánkkal alakítjuk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents