Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-10 / 267. szám, kedd

Célunk az egységes ifjúsági szervezet kiépítése JURAJ VARHOLÍKNAK, a Csehszlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Szövetségi Tanácsa elnökének beszéde 1970. Varholík elvtárs beszéde be­vezető részében hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai haladó ifjúsági mozgalom történetében a mostani napok rendkívül je­lentősek. A mély politikai vál­ság időszaka után az a feladat áll előttünk, hogy kiépítsük az ifjúság új egységes szerveze­tét. Ha sikerül kiküszöbölnünk az elmúlt időszak hibáit, ha te­vékenységünkben kihasználunk mindent, ami a múltban jó volt, akkor bizonyára sikerül teljesí­teni küldetésünket. Büszkén magunkévá tesszük a CSISZ ha­gyományait, mivel meggyőződé­sünk, hogy a szervezet helyes ideológiai és politikai elveken épült. Ezeket a hagyományokat tovább fejlesztjük. Ugyanakkor tudatában vagyunk azoknak a hibáknak és tévedéseknek, me­lyek a formalizmushoz és a passzivitáshoz vezettek. Az if­júsági szervezet fejlődése nem volt problémamentes. Tudjuk, hogy a hibákért drága árat fi­zettünk. Nem szabad megfeled­keznünk, hogy a hibák megis­métlésének még magasabb ára lenne. A CSISZ alapvető ideológiai, politikai és szervezeti elvei he­lyesek voltak. Ezeket a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség munká­jában továbbfejlesztjük. A fej­lődés bebizonyította, hogy az ifjúsági szervezet sikerének biztosítéka a párt vezető sze­repének elismerése, a párt po­litikájának aktív támogatása. A történelem arra tanít bennün­ket, hogy amint az ifjúsági szervezet nem érvényesíti a marxizmus—leninizmus alapel­veit, csökken a szervezet tekin­télye. A CSISZ munkájában ez abban nyilvánult meg, hogy so­kan csak formálisan voltak a szervezet tagjai. Ugyancsak hi­básan értelmeztük az ifjúsági szervezetek egységének jelentő­ségét. Helytelenül értelmeztük az ifjúsági szervezet, és a többi ifjúsági szervezet kapcsolatát is. A CSISZ keretében éveken keresztül nem sikerült megol­dani az egyes kor- és szociá­lis csoportok szerepét, valamint a nemzetiségi és más problémá­kat. Varholík elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a CSISZ munkájának bírálatát nem azonosítják a jobboldalnak az ifjúsági szövet­ség ellen kifejtett tevékenysé­gével. Tudjuk, hogy a bíráló észrevételek többségét az a szándék vezérelte, hogy a szo­cializmus érdekében megjavít­sák a CSISZ munkáját. Az a tény, hogy a bírálók között nem különböztettük meg azo­kat, akik a szocializmus pozí­cióin álltak azoktól, akik a jobboldali opportunizmus képvi­selői voltak, tette lehetővé, hogy 1968 januárja után a jobb­oldal lépett fel a gyakran jo­gosan elégedetlen CSISZ-tagok képviselőjeként. A CSISZ V. kongresszusán elutasították ezeket a helytelen nézeteket, de az akkori vezetőség hibája, hogy nem leplezték le az ifjú nemzedék védelmezőjének sze­repében fellépő ellenzéket. Sőt, ellenkezőleg, ezen a kongresz­szuson az ellenzék több képvi­selőjét választották meg a CSISZ Központi Bizottságába és elnökségébe. Az ifjúság, a CSISZ-tagok és funkcionáriusok túlnyomó több­sége üdvözölte 1968 januárját, mint a január előtti fejlődés törvényszerű eredményét. Saj­nos, január eszméit nem való­sítottak meg következetesen. Tény, hogy az ifjúsági mozga­lom ideológiai, politikai és szervezeti feloszlatása az osz­tályharc része volt. A CSISZ Ideológiailag gyenge volt és nem készült fel erre a küzde­lemre. Ez egyik oka annak, hogy a jobboldal ideiglenesen győzött a mozgalomban. A vál­ság másik oka az, hogy Dubček csoportja lemondott az Ifjúsági szervezetről és az ifjúságot a jobboldal kényekedvének tette ki. Ez katasztrófához vezetett. Több mint 60 gyermek- és ifjú­sági szervezet keletkezett, kö­zülük több olyan elvek alapján, melyek összeegyeztethetetlenek az 1945. évi nemzeti és demok­ratikus forradalom eredményei­vel. A CSISZ vezetőségében Je­linek, HarenCár, Raška, Felikán és híveik megkezdték a szerve­zet megbontását, mégpedig be­lülről. A jobboldalnak sikerült kiharcolnia, hogy a CSISZ Köz­ponti Bizottságának 4. és 5. plé­numa olyan határozatokat fo­gadjon el, melyek az egységes' szervezet szétesését eredmé­nyezték. A jobboldal által támogatott új szervezetek nem szereztek támogatást és tekintélyt a tár- 1 sadalomban, sem az ifjúság kö­rében. A jobboldalnak azonban sikerült megmérgeznie az ifjú­ságot a nacionalizmussal és a szovjetellenességgel, és olyan légkört teremtettek, hogy egye­sek a legértelmetlenebb, leg­tragikusabb tettekre vetemed­tek. A párt egészséges erőinek, a társadalomnak 1968 augusztu­sában a szövetséges csapatok nyújtottak segítséget. Az ifjú­sági mozgalom jellegéért foly­tatott harc azonban még sokáig folytatódott. Csak a párt veze­tőségében az áprilisi plénumon végrehajtott változások és a CSKP májusi irányelve alakí­totta ki a feltételeket ahhoz, hogy az ifjúsági mozgalom kon­szolidálódjon. A jobboldali erők elvesztették a harcot, kénytelenek voltak átadni po­zícióikat azoknak, akik valóban az ifjú nemzedék és a szocia­lista társadalom érdekeit tart­ják szem előtt. Milyen elvek szerint építsük szocialista ifjúsági szövetségün­ket? Szövetségünk legfonto­sabb ideológiai elve a mun­kásosztály tudományos világné­zete. Tevékenységünk politikai alapja a kommunista párt prog­ramja. Érdekeink azonosak a munkásosztály érdekeivel. Tevé­kenységünkben fejleszteni kí­vánjuk a szocialista hazafiság és a proletár internacionaliz­mus elveit. A szocializmus to­vábbi fejlődése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű a csehek és a szlovákok, vala­mint a hazánkban élő többi nemzetiség erkölcsi politikai egysége. Azzal, hogy megszilár­dítjuk a cseh és a- szlovák, va­lamint a többi nemzetiségű fia­talok egységét, akarunk hozzá­járulni köztársaságunk erejé­nek fokozásához. A Szovjetunió­ban és a többi szocialista or­szágban megbízható barátaink és testvéreink vannak. Szocia­lista Ifjúsági Szövetségünk tel­jes mértékben érvényesíti a párt vezető szerepét az ifjúsági mozgalomban. Teljes mérték­ben támogatjuk a párt program­ját, mivel ez a program kifejezi a fiatal nemzedék érdekeit és vágyait. Kötelességünknek tart­juk, hogy a legjobb fiatalokat előkészítsük és javasoljuk a párttagságra. A CSKP vezetősé­ge, valamint a kerületi és a já­rási pártbizottságok nagy fi­gyelmet szentelnek az ifjúság­nak. Engedjék meg ezért, hogy köszönetet mondjak ezért a gondoskodásért, ezért a való­ban elvtársi segítségért. Bizto­sítjuk pártunlAt, mindent meg­teszünk azért, hogy szilárd szervezetet építsünk ki, mely hozzájárul szocialista társadal­munk felvirágoztatásához. Azt akarjuk, hogy szerveze­tünk tömegszervezet legyen. Mindenkit, aki egyetért prog­ramunkkal és alapszabályza­tunkkal, szívesen fogadjuk so­rainkba. A tömegjelleggel szo­rosan függ össze, hogy a tag­ság önkéntes. Ez az önkéntes­ség azonban nem jelenti azt, hogy szervezetünk alaktalan, fegyelmezetlen csoportosulás lesz. Ifjúságunkat három cso­portra pszthatjuk. Az első cso­port részt vett a különféle el­lenforradalmár akciókban, a másik csoport nem árulta el a szocialista eszméket, a harma­dik csoportot pedig félrevezet­ték. Nem akarjuk szépíteni if­júságunk politikai helyzetét. Ezért rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonítunk az ifjúság kö­rében végzett ideológiai neve­lőmunkának. Ennek keretében három problémakört kell első­sorban megismertetnünk a fia­talokkal. Meg kell magyaráz­nunk a CSKP politikáját, fog­lalkoznunk kell a proletár in­ternacionalizmus és a szocialis­ta hazafiság kérdéseivel, vala­mint szervezetünk ideológiai, politikai és szervezeti elveivel. A múlt tapasztalatai alapján szükségesnek tartjuk, hogy a nevelést a munkásosztály és a haladó ifjúsági mozgalom ha­gyományai alapján folytatjuk. Nevelőmunkánkban és további tevékenységünkben is számí­tunk az ifjúsági sajtó és a többi tömegtájékoztatási eszköz se­gítségére is. Nagyobb gondot kell fordítanunk a könyvkiadás­ra. Nemcsak a társadalom, ha­nem elsősorban az ifjúság ér­deke, hogy hazánk a gazdasági életben is kiváló eredményeket érjen el. Ezen a téren folytat­nunk kell a CSISZ azon mun­káját, melyet a haza építése területén fejtett ki. Fontos fel­adatunk, hogy az ifjúság be­kapcsolódjon a szocialista ver­senybe és a szocialista brigád címért indított mozgalomba. Célunk, hogy a lehető legtöbb fiatal bekapcsolódjon a tudo­mány és technika fejlesztésébe. Itt nagy feladatok várnak a fia­tal műszaki értelmiségre. Szer­vezeteink fontos feladata, hogy harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért. Folytatni kí­vánjuk az ifjúsági építkezések hagyományát. Ezért vállaltunk védnökséget a tušimiceí vil­lanyerőmű építése fölött. A' fa­lusi fiataloknak is aktívan be kell kapcsolódniuk társadal­munk fejlesztésébe. A fiatalok szervezetévé aka­runk válni, s ezért szövetsé­günknek gondoskodnia kell a fiatalok szabad idejéről is. Kü­lönféle akciókat, versenyeket rendezünk az egyes sportágak­ban. Nagy felelősség terhel minket a fiatal írókkal, zene­szerzőkkel, képzőművészekkel, énekesekkel folytatott mun­kánkban. Szövetségünknek nagy gondot kell fordítania a pionírszervezetre. A pionírszer­vezet a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség relatívan önálló, de el­választhatatlan része. A pionír­szervezetnek azonosak a prog­ramcéljai az ifjúsági mozgalom­mal. Célunk, hogy mozgalmunk a nemzetközi gyermek- és ifjúsá­gi haladó mozgalom szilárd ré­szévé váljon. Ez alkalomból kö­szönetet akarok mondani a Le­nini Komszomolnak és a szo­cialista országok ifjúsági szer­vezeteinek azért a politikai és erkölcsi támogatásért, melyet a válságos időszakban nyújtottak nekünk. Biztosítjuk külföldi ba­rátainkat, hogy külpolitikánkat a proletár internacionalizmus elvei alapján fejlesztjük. Min­den erőnkkel hozzájárulunk a Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség és a Nemzetközi Diákszövetség egységének meg­szilárdításához. Továbbra ls tá­mogatni fogjuk a kapitalista és a fejlődő országok haladó és demokratikus ifjúsági szerveze­teit. Egész nemzetközi tevé­kenységünkkel teljes mérték­ben támogatni fogjuk kormá­nyunk internacionalista, békés külpolitikáját. Varholík elvtárs befejezésül foglalkozott a SZISZ szervezeti felépítésével, hangsúlyozva, hogy a szervezet munkájának eredményességéről az alapszer­vezetek mindennapi gyakorlati tevékenysége dönt. Fontos fel­adatok várnak ránk a szövetség funkcionáriusainak kiválasztá­sában és kiképzésében. Gazdaságunk októberi eredményei (CSTK) — A Szlovák Statisz­tikai Hivatal jelentése szerint októberben az ipari termelés Szlovákiában — az előző év azonos időszakához viszonyítva — 6,3 százalékkal nőtt. A legjobb eredményeket — 12 százalékos növekedést — a szénfejtésben és ennek keretén belül a gáz és kokszelőállítás­ban érték el. A munkatermeié kenység szintén emelkedő irányzatú volt. A hő- és villamosenergia ter­melésben, valamint a textil- és ruházati iparban nem sikerült teljesíteni a növekedés mutatóit. A szlovákiai mezőgazdasági dolgozók kiváló eredményeket értek el. A pionírszervezet felelősséget vállal a legfiatalabb nemzedék kommunista neveléséért * OHO ČMOLÍKNAK, a Csehszlovákiai Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetek Szövetségi Tanácsa titkárának beszéde Cmolík elvtárs bevezetőül le­szögezte, hogy az országos kon­ferencia a gyermek- és ifjúsági szervezetek megalakítása bonyo­lult folyamatának a betetőzése. Érdekeinknek megfelelően olyan alapokra helyezzük szer­vezetünket, hogy valamennyien aktívan részt vehessünk a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság építésében. A pionírszervezetet a Szocialista Ifjúsági Szövetség­gel párhuzamosan építettük. Ez­zel is kifejeztük a két szervezet céljainak és feladatainak egy­ségét. Az eddig elért eredmé­nyek azoknak az érdeme, akik a szocializmus pozícióin állva pionír-mozgalom megőrzésére és megszilárdítására törekedtek. A mozgalomból távoztak azok, akik nem tudtak helytállni, vagy elárulták céljainkat és eszméinket. A pionír-szervezet szocialista társadalmi szervezet, mely feladatául tűzi ki az ideo­lógiai nevelést, a szocialista ha­zafiságra való és a proletár in­ternacionalizmus szellemében történő nevelést. A pionírszer­vezet feleiősséget vállal a leg­fiatalabb nemzedék kommunista neveléséért. Ezt a hozzájárulá­sát, mely megfelel a gyermek­szervezet funkciójának és lehe­tőségeinek, programja fejezi 'ki. Az eszmeileg szilárd gyermek­szervezet építése során sokat ta­nulunk a háború előtti gyer mek- és ifjúsági mozgalom ha ladó hagyományaiból, valamint a szocialista országok testvéri Fjonírszervezeteinek munkájá­ból. A pionírszervezet fennállá­sa óta a szocialista ideológiá­ból indult ki és pozitív eredmé­nyekét ért el, több százezer gyermeket nyert meg a szocia­lizmus eszméinek. 1968—1969­ben azonban az elért eredmé­nyeket szándékosan letagadták és csökkentették jelentőségüket. Társadalmunk válságos politi­kai helyzete a pionírszervezet­ben is visszatükröződött. A Pio­nírszervezet Központi Tanácsá­nak egyes tagjai jobboldali irányzatot követtek. A szocia­listaellenes erők támadták szer­vezetünket. A tömegtájékozta­tási eszközök éles bírálatának tárgya lett. 1968 júniusában a pionírszervezet első konferen­ciája nagyon feszült légkörben és a szocialistaellenes erők tá­madásának jegyében zajlott le. Egyes funkcionáriusok nem ér- __ tékelték a szervezet munkáját osztályszempontból, támadták apparátusát és önálló szervezet kialakítását szorgalmazták. Az egészséges erők azonban fárad­hatatlanul küzdöttek a szerve­zet helyes irányvonaláért. Ugyancsak negatív jelenség volt a junákszervezetek felújítása. A jobboldali és szocialistaelle­nes erők — elsősorban a cseh országrészekben — hathatós tá­mogatást nyújtottak a szervezet­nek. Ebben a szervezetben meg­nyilvánult az egyház hatása, a csehszlovák burzsoá cserkész­mozgalom hagyománya és az idealista világnézet befolyása. A burzsoá cserkészszervezetek osztály el lentétekén t dolgoztak a múltban a proletár cserkész csapatok, melyek magukévá tették a kommunista ideológiát és a szocialista társadalomért folyó harcra nevelték az ifjúsá­got. Pionírszervezetünk folytat­ni kívánja a proletár cserkész­mozgalom hagyományait. Mélyen elemeznünk kell a gyermekmozgaíom fejlődését, hogy a lenini pionírszervezet építésénél elkerüljük a múlt hi­báit. A pionírszervezet alapelve a munkásosztály tudományos világnézete, a CSKP politiká­jának aktív támogatása. Szerve­zetünk további fontos elve az egység és a belső differenciáló­dás. Nagy árat fizettünk azért, hogy a jobboldali opportunista ^s szocialistaellenes erők 1968 -69-ben megbontották az ideo­lógiai, a politikai és a szerveze­ti egység elveit. Az egység hangsúlyozása nem jelenti, hogy , lebecsüljük a gyermekmozga­íom sajátosságait. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a pionírok a 6—15 éves gyerme­kek korcsoportjához tartoznak A pionírszervezet á Szocialista Ifjúsági Szövetség elválasztha­tatlan része. Visszautasítjuk a Junák egyes volt funkcionáriu sainak azon törekvését, hogy a belső differenciálódásra hivat­kozva külön szervezetet építse­nek ki szervezetünkben. Tömegszervezetet építünk. Tagjaink számának növekedése azonban a szakképzett, politi­kailag fejlett vezetők biztosítá­sától függ. Fontos tény, hogy a tagság önkéntes. Minden fiút és lányt meg akarunk nyerni, de ugyanakkor el akarjuk érni, hogy a pionírszervezetbe való belépés a gyermekek társadalmi aktivitásának első megnyilvánu­lása legyen. A pionírszervezet a nemzetközi haladó gyermek­mozgalom szilárd része, szoros együttműködést fejt ki a testvé­ri pionírszervezetekkel, elsősor­ban a szocialista országok pio­nírjaival. A nevelőmunka fontos elve a proletár internacionalizmus, mely megbonthatatlan egységet alkot a szocialista hazafisággal. A pionírszervezetben az egész nevelő folyamatot a szocialista pedagógia eredményeinek figye­lembevételével valósítjuk meg. A pionírszervezet dolgozóinak, a SZISZ és a kommunista párt szervei segítségének eredmé­nye, hogy pionírszervezetünk si­keresen fejlődik. 1969 novembe­rétől több mint 90 000-rel emel­kedett tagjainak szátna. Szerve­zetünknek ma már több mint félmillió tagja van. A gyerme­kek körében egyre nagyobb az érdeklődés szervezetünk iránt. Magunk közé hívjuk azokat a gyerekeket, akik érdeklődnek munkánk iránt. Csatlakozhat­nak azok is, akik a Junák tag­jai voltak. A közeljövőben szá­mos fontos problémát kell meg­oldani. Elsősorban ki kell kü­szöbölni a pluralizmus, a jobbol­dali nézetek hatását. Szerveze­tünk életében teljes mértékben érvényesítenünk kell szervezeti szabályainkat. A pionírszervezet sikeréről és tekintélyéről a pionlrrajok, őrsök és csapatok mindennapi munkája dönt. Ezért nagyon sok függ munkájuk tartalmától és módszereitől. Fontos, hogy szer­vezetünk munkája sokoldalú le­gyen. Szervezetünk tevékenysé­ge jövőre a CSKP fennállása és a Csehszlovák Komszomol fenn­állása 50. évfordulója ünnepsé­geinek jegyében folyik majd. Ennek egyik eszköze „A vörös csillag nyomában" országos pionírjáték. E kitűzött feladatok teljesíté­sének alapvető feltétele pionír­szervezetünk vezető káderei kérdésének megoldása. Ezt a kérdést az elmúlt 20 év alatt nem sikerült sikeresen megolda­nunk, ami jelentősen csökken­tette nevelőmunkájának haté­konyságát. Eddigi tapasztala­taink és a testvérszervezetek tapasztalatai alapján a párt­szervek és a Nemzeti Front se­gítségével megkezdtük e feladat megoldását. Nagy segítséget je­lent számunkra a csehszlovák néphadsereg megértése és se­gítsége a vezetők kiválasztásá­ban. Ezen a téren nagy feladat vár ipari és mezőgazdasági üzemeinkre. Támogatást várunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomtól is. Végérvényesen meg kell oldanunk a fizetett pionírvezetők kérdését. Ha a kérdést csak szervezetileg olda­nánk meg, visszatérnénk az 1968 előtti helyzethez. Továbbra is az önkéntes vezetők munkájára tá­maszkodunk. A pionírszervezet mai problé­mái megoldásának fontos felté­tele, hogy a társadalom pozití­van viszonyuljon szervezetünk­höz. Itt nemcsak anyagi támo­gatásra gondolunk, hanem első­sorban politikai és erkölcsi tá­mogatásra. Elvárjuk, hogy a ta­nítók és a pedagógusok aktív segítséget nyújtsanak a pionír­rajoknak és csapatoknak. Valamenyiünk feladata, hogy kommunista pártunk vezetésé­vel mindent megtegyünk a pio­nírszervezet gazdag, sokrétű életéért, és hogy a pionírszerve­zet olyan legyen, hogy a gyer­mekek szívesen és aktívan be­kapcsolódjanak munkájába.

Next

/
Thumbnails
Contents