Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-07 / 238. szám, szerda

Sajtónk és mi Az SZNT nemzetiségi bizott­sága a napokban fontos kérdés­ről tárgyalt: a nemzetiségi saj­tó helyzetéről, pillanatnyi prob. léniáiról és távlati fejlődésének Átjárói. Már bevezetőben le kelt szö­geznünk, hogy a nemzetiségi sajtóval kapcsolatos problémák lényegében azonosak a hazánk­ban megjelenő valamennyi saj­tóttjermékével. Vonatkozik ez főként azokra a nehézségekre, amelyek azáltal keletkeztek, hogy a poligráflai ipar nem tar tozik a Művelődésügyi Miniszté­rium hatáskörébe. Hazánkban összesen 308 lap jelenik meg. Ha kissé visszala­pozunk a statisztikai kimutatás­ban, megállapíthatjuk, hogy né­hány adminisztratív intézkedés következtében ez a szám szinte évente változik. Például Szlo­vákia területén 1954-ben 615 újság jelent meg, 1961-ben ez a szóm 275-re csökkent, s 1970­ben ismét 308-ra emelkedett. A nemkívánatos hullámzás kedve­íőtlen következményeket von maga után. (Csak az összeha­sonlítás kedvéért említjük meg, hogy 1967-ben a megjelenő la­pok részaránya a következő volt: Csehország 80,6 százalék, Szlovákia 19,4 százalék.) Ami a nemzetiségi sajtót illeti, évek hosszú során ét lényegesebb változásról nem beszélhetünk. Pillanatnyilag a magyar nem­zetiségűek egy napilapot^ 6 he­tilapot, 1 kéthetenként megje­lenő lapot, 8 havi lapot és 1 kéthónaponként megjelenő csehszlovákiai magyar lapot ol­vashatnak. (Ukrán nyelven 1 hetilap, 1 kéthetenként megje. lenő lap, 1 havi lap és 1 két­havonként megjelenő lap kap­ható.) Ha az össz-példányszá­mot is szemügyre vesszük (354 000) — ez nem kevés és nem is sok. Ehhez még hozzá kell számítanunk a Magyaror­szágról behozott nagyszámú fo­lyóiratot, újságot is. Az SZNT nemzetiségi bizott­ságának konštalálása szerint mélyreható hiányosságokat a lapok színvonalában, tartalmá­ban, és terjesztésében kell ke­resni. Ezzel a jelenséggel függ össze az újságíró-utánpótlás hiánya is. Ugyanis minden egyes lapnak politikai, társadal­mi, nevelési küldetést kell be. töltenie, s a tálalás formája sem lehet közömbös. A tarta­lom mellett fokozott figyelmet kell szentelni a stílus kérdésé­nek is. A központi lapokon kí­vül fontos feladat hárul a járá­si, illetve a területi lapokra. Ezeknek részben hézagpótló Szerepet kell betölteniük. Gyakran hallhatjuk, hogy a nemzetiségi sajtó sokkal in­kább ráfizetéses, mint a többi újság. Ez tény. (Évente kb. 6,5 millió koronáról van szó.) Ám látnunk kell az okokat is. Az újságokat előállító ipar a nem­zetiségi sajtó kinyomtatásáért 100 százalékos felárat számít, mivel idegen nyelvről van szó. Szükségesnek mutatkozik te­hát, hogy a magyar lapokat ma­gyar, az ukrán lapokai pedig ukrán szakemberek készítsék. Ez természetes a jövőre szóló elképzelés. Párt- és állami szer­veink azonban nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a kom munikációs eszközök megítélé­sekor nem a gazdasági ténye, zők a mérvadók. A különböző lapok megjelenésére fordított összeget úgy kell nyugtáznunk, hogy az a művelődésre fordított befektetés. S ilyen esetben nem beszélhetünk veszteségről. Sajnálatos, hogy mindezt tudva nem használjuk ki az adotl lehetőségeket sem. Elgon­dolkoztató, hogy Szlovákia te­rületén a dunaszerdahelyi járás az utolsó helyen áll a napila­pok vásárlásáról készített sta­tisztikai kimutatásban. (Ezer lakosra 68,6 darab; a követke­ző Cadca, egyszerannyival.) Míg például az egy példány­szám Smenát 5,5 ember olvassa, az egy példányszám Üj Szót csak 3,5. Tudnunk kell azt is, hogy míg a szlovák olvasó több napilapot és folyóiratot olvas, a magyar olvasó csak egy na­pilapot. A közeljövőben sor kerül egész sajtórendszerünk átérté­kelésre, az 1971—1980-ra szóló sajtórendszer kidolgozására. Ez a munka alapos körültekintést, megalapozott szakértelmet kö­vetel. Tehát az eredmény sem születhetik meg egyik napról a másikra. Számunkra különösen kedvező, hogy az új rendszer leszögezésekor napirendre ke­rül a nemzetiségi sajtó is. S hogy a szempontok helyes meg­világításban szerepeljenek, az SZNT nemzetiségi bizottsága egy háromtagú bizottságot ala­kított, melynek az a feladata, hogy elkészítse a sajtórendszer kidolgozásához szükséges, a nemzetiségi lapokkal kapcsola­tos alapanyagot. Ennek az anyagnak tartalmaznia kell a nemzetiségi sajtóra vonatkozó fejlődési irányelveket is. — ozo — T<r Az összehasonlításoknál pél daként azért hoztuk fel az Új Szót, mivel a rendelkezésünkre álló publikáció dr. Vladimír Holt na „Lapolvasás Szlovákiában" az Oj Szóval kapcsolatos statisztikát tartalmazza. Ján Marko külügyminiszter nyilatkozata KÉSZÜLŐDÉS A TÉLRE Üj pavilonnal gazdagodott az állatkert Az ősz közeledtével minden évben növekednek a bratislavai állatkert dolgozóinak gondjai ls. Ez természetes, hiszen szá­mos melegégövi állat számára szükség van jól fűthető objektu­mokra, amelyekkel állatker­tünk eddig nem rendelkezett. A nem megfelelő elhelyezésnek megvoltak a következményei Js. Ez évben jubilál a szlovák fő­város állatkertje. Ezekben a napokban végzik az utolsó munkálatokat az új téli pavilo­non, amely a látogatók számára Is hozzáférhető lesz a téli hó­napokban. A legörvendetesebb az állatkert dolgozói számára maga az a tény, hogy majdnem 300 drága, értékes állat talál ezekben megfelelő életfeltétele­ket és reméljük, ez a vesztesé­geket a minimumra csökkenti. F. Repa, a zoológiai osztály vezetője munkatársaival együtt ezekben a napokban rendezi a „lakásvégzéseket" az egyes ál­latcsoportok számára. A fla­fhingók és más kisebb vízi ma­ctórcsoportok a pavilon bejára­ti részében találnak otthonra, ftt ugyanis nagyobb vízmeden­cét létesítettek. A darvak, gólyák, gémek to­vábbi részeket foglalnak el. A pavilon legmelegebb részében helyezik el a majmokat és kü­lönböző, meleg éghajlat alatt élő madarak fajtáit. Az állat­kert látogatói tehát egész télen át felkereshetik kedvenceiket. A fedett téli pavilonnak azon­ban további előnye Is van. Sok biológia szakos tanító panaszkodott a múltban, hogy télen, tehát abban az időszak­ban, amikor a zoológia megfele­lő anyagát veszik át, nem ke­reshetik fel az állatkertet, mi­vel a gyerekek fáznak, nincs hol megmelegedniök. Abban is megegyeztek, hogy az állatok több faja télen érdekesebb, élénkebb, némelyik faj szebb is, mint nyáron. Ezeket az akadályokat meg­szünteti a téli pavilon. A taní­tók, az állatkert szakemberei zavartalanul, meleg helyiség­ben adhatják majd elő a tan­anyagot, beszélhetnek az álla­tok életének érdekességeiről stb. Egyetlen téli pavilon mennyi lehetőséget nyújtl Remélhetőleg ezeket a lehetőségeket nem hagyják kihasználatlanul a ter­mészet- és állatbarátok. - pá ­KÉRDÉS: Hazai dolgaink kon­szolidálása lehetővé teszi, hogy a CSSZSZK, hagyományainak megfelelően, aktívabban és el­kötelezettebben szerepeljen a nemzetközi fórumokon. Minisz­ter elvtárs, kérjük fejtse ki, hogyan aktivizálódott az elmúlt időszakban a csehszlovák kül­politika s miképp fokozódott részvétele a nemzetközi törté­nésben? VÁLASZ: A csehszlovák kül politika aktivizálódása nemcsak az elmúlt időszakban vette kez­detét. hanem oszthatatlan része, sőt a barátaink iránti viszony tekintetében feltétele volt ha­zánk konszolidálásának, amely­ről napjainkban teljes elége­dettséggel nyilatkozhatunk. A megbontott kapcsolatok megújí­tása jelentős igyekezetet köve­telt a párt és az állam vezetősé­gétől, de hála barátaink megér­tésének, nem voltak nagyobb ne­hézségeink. Nyilvánosságunk tá­jékoztatva volt a párt, a kor­mány, a Szövetségi Gyűlés és természetesen a Külügyminisz­térium vezető képviselőinek fontos találkozóiról. Ezek a ta­lálkozók, a küldöttségek csere­látogatásai stb. nem voltak ön­célúak, hanem lehetővé tették a véleménycserét kölcsönös kap­csolataink legfontosabb kérdé­seiben, továbbá a nemzetközi fejlemények megvitatását és a közös érdekekhez kapcsolódó kérdésekben fellépésünk egyez­tetését. Nem esem túlzásba azzal az állítással, hogy fontos lánc­szemmé váltunk, amely hozzájá­rul a szocialista közösség és a népek békés kapcsolatai megszi­lárdításához. A nyugati államok egyes vezetőit és publicistáit csalódás tölti el politikai és társadalmi életünk sikeres és gyors konszolidálása láttán. Ezért ezt a tényt, valamint el­kerülhetetlen meghátrálásukat, a világ közvéleménye előtt meg­alapozatlan propagandával akarják elkendőzni. Ez a propa­ganda azonban napról napra ve­szít hatásfokából. Természetesen nem számítunk nagyhatalomnak, s ennek meg­felel befolyásunk is. Szükséges ismételten emlékeztetnünk ar­ra, hogy helyzetünk és jelen­tőségünk nemcsak gazdasági és politikai potenciánk, valamint kulturális hagyományaink, ha­nem elsősorban a Szovjetunió, valamint a szocialista közösség többi országai iránti szoros szö­vetségünk függvénye. Az osz­tályszempontból megosztott vi­lágban az alapvető ellentmon­dások megoldásában a barikád helyes oldalán állunk és ebben rejlik erőnk. KÉRDÉS: Manapság létfontos­ságú kérdés az európai bizton­ság problémáinak rendezése a Varsói Szerződés tagállamai ja­vaslatainak megfelelően. Fejtse ki kérem, hogy Európában mi­lyen visszhangra talált az euró­pai konferencia megrendezésé­nek gondolata. VÁLASZ: A Varsói Szerződés tagállamai 1969. márciusában, budapesti felhívásukban java­solták a biztonság és az együtt­működés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia meg­rendezését. Abból a meggyőző­désből indultak ki, hogy Euró­pában beértek az olyan lépések megtételének feltételei, ame­lyek valóban csökkentenék a feszültséget és a békés együtt­működés széles kibontakoztatá­sára vezetnének. Ez a javaslat fokozatosan visszhangra talált, amely igazolta, hogy a helyzet értékelésében nem tévedtünk. Ma azt mondhatjuk, hogy bár a konferenciával öszefüggő né­hány probléma felfogásában vannak eltérések, a nyugat-eu­rópai közvélemény, valamint sok kormány is lényegében ked­vezően fogadja az összeurópai konferencia egybehívásának gondolatát. Természetesen a konferencia gyors megvalósításának útja nincs híján az akadályoknak. Nem hallgathatjuk el, hogy a nyugati országokban vannak bi­zonyos erők, amelyek belátható időn belül nem kívánják a kon­ferencia megtartását, s ezért más javaslatokkal és észrevéte­lekkel akarják elérni az érte­kezlet összehívásának elodázá­sát. A szocialista országok azon­ban következetesen törekednek az értekezlet megvalósításának útjában álló akadályok leküz­désére és elhárítására. Ezzel a kérdéssel foglalkoztak a Varsói Szerződés tagállamai külügymi­nisztereinek tavaly októberben Prágában, valamint ez év jú­nius végén Budapesten megren­dezett értekezletein. E tanács­kozásoknak jellemző vonása volt az európai biztonság és együttműködés problémájának konstruktív megvitatása. KÉRDÉS: Milyen további in tézkedéseket szükséges foganu tositani az európai biztonságról szóló értekezlet megvalósítása érdekében? VÁLASZ: A konferencia gyors megrendezése szempontjából rendkívül fontos lenne elsősor­ban az, ha minden európai kor­mány konstruktív igyekezetet fejtene ki a feszültség tartós enyhítésére és az európai álla­mok viszonyának teljesmérvű normalizálására, ha a konfe­rencia előkészítésének fontossá­gáról nemcsak beszélnének, ha­nem valóban hozzálátnának ehhez a munkához. Az európai feszültség enyhítése és az eu­rópai államok együttműködése aligha áll szándékukban azok­nak, akik a konferencia megren­dezésével kapcsolatban szünte­lenül előzetes feltételeket tá­masztanak, vagy akik az európai biztonság és együttműködés kér­déseit még az értekezlet öszehí­vása előtt akarják rendezni, anélkül, hogy élnének a konfe­rencia által létrehozható ked­vező lehetőségekkel és elő­nyökkel. Nézetem szerint az összeuró­pai konferenciával kapcsolat­ban tehát manapság a legfonto­sabb feladat annak elérése, hogy az előkészületek céltuda­tosan beletorkolljanak a konk­rét gyakorlati munka szakaszá­ba. Ezért a CSSZSZK is teljes mértékben támogatja a finn kor­mány ez irányú közismert kez­deményezését. KÉRDÉS: Az európai bizton­ság kérdés-komplexumában, ha­zánk legsajátabb érdekeivel összhangban, bizonyára igen fontos probléma viszonyunk rendezése a Német Szövetségi Köztársasággal. Ebben a vi­szonylatban milyen a helyzet? VÁLASZ: Nyilvánosságunk jól tudja, hogy ez év augusztus 12­én Moszkvában aláírták a Szov­jetunió és az NSZK közti szerző­dést. Brandt kancellár szeptem­ber 18-án a szövetségi parla­mentben mondott nyilatkozatá­ban leszögezte, a szövetségi kormány és a Szovjetunió kor­mánya egyetért abban, hogy az augusztus 12-én megkötött egyezmény, valamint azok a szerződések, amelyeknek meg­kötésére főleg Lengyelország­gal, Csehszlovákiával és a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal törekszilc a szövetségi kor­mány — egy komplexumot al­kotnak. A kancellár továbbá megállapította, hogy a szövetségi kormánynak szándékában áll „a CSSZSZK-val rendezni a mün­cheni szerződés érvénytelensé­gével kapcsolatos kérdéseket". Véleményem szerint ez teljesen világos beszéd, amely a szövet­ségi kormány pozitív szándé­káról, arról tanúskodik, hogy tanácskozni kíván a CSSZSZK­val. A CSSZSZK és az NSZK köz­ti tanácskozás minden bizony­nyal tisztázná az eddig megol­datlan alapvető problémákat, kiküszöbölné a két ország kap­csolatainak útjában álló akadá­lyokat, amelyek közül elsősor­ban meg kell említenünk a müncheni szerződés kezdettől fogva való hatálytalanításának kérdését. A szerződés esetleges megkötése kétségtelenül jól megalapozná az NSZK iránti viszonyunk rendezését és foko­zatos normalizálását. Az utóbbi időben, főleg a nyugati hírközlő eszközökben, előfordulnak különféle jósolga­tások és feltevések a CSSZSZK és uz NSZK tanácskozásairól. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ni szeretném azt, amivel már nem egyszer foglalkoztak pár­tunk és államunk legmagasabb szintű képviselői is: a CSSZSZK hajlandó és felkészült arra, hogy bármikor tárgyaljon az NSZK-val. KÉRDÉS: Természetesen ben­nünket nagyon érzékenyen és közvetlenül érintenek nemcsak a szomszédaink, ezúttal az NSZK iránti viszonyunk kérdé­sei, hanem a békés törekvések szélesebb összefüggései is, konkrétan az is, ami a Közel­Kelet térségében történik. VÁLASZ: A Közel-Keleten tz elmúlt napokban tragikus fej­leményekre került sor annak a hosszan tartó válságnak vissz­fényeként, amelyet az idegen és ellenséges hatások váltottak ki és szüntelenül befolyásoltak. A konfliktus alapvető oka és egyben ebben a térségben a nyugalom helyreállításának fö akadálya az izraeli agresszív erők törekvése, hogy megaka­dályozzák az arab-izraeli konfliktus rendezését és meg­tartsák az 1967. júniusi háború­ban elhódított területeket. A veszélyes izraeli hódító politi­kát ösztönzik a különféle im­perialista csoportok. A CSSZSZK kormányát mi­sem készteti arra, hogy módo­sítsa az ENSZ Biztonsági Taná­csa által 1967. november 22-én jóváhagyott rezolúció valóravál­tásával kapcsolatos álláspont­ját. KÉRDÉS: Mélyen érdekeltek vagyunk a nemzetközi történés szélesebb összefüggéseiben is. Elsősorban a vietnami nép har­cában az USA agressziója el­len ... VÁLASZ: Természetesen nem tekintünk közömbösen arra az igazságos harcra, amelyet a vietnami nép már évek óta folytat az amerikai agresszió el­len. Figyelemmel követjük a vietnami helyzet alakulását és közismert a CSSZSZK elvszerö állásfoglalása a vietnami, a laoszi és a kambodzsai fejlemé­nyekkel kapcsolatban. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja Központi Bi­zottságának, valamint a Cseh­szlovák Békeblzottságának ez év szeptember 20-1 felhívása s annak visszhangja közvélemé­nyünkben világos választ ad bárminemű olyan kísérletre, amely kétségbe vonná e prob­lémával kapcsolatos elvszerű ál­láspontunkat. Hazánk sokoldalú segítségben és támogatásban részesíti a vietnami népet s ez így lesz a jövőben is. Örömmel fogadjuk a Dél-viet­nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának, va­lamint a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányának a vietnami konfliktus békés rendezését célzó javaslatait. Teljes mértékben támogatjuk a Dél-vietnami Köztársaság kül­ügyminiszterének ez év szep­tember 17-én a párizsi tanács­kozásokon elhangzott nyilatko­zatát, amelyet a jó szándék je­lentős megnyilvánulásának te­kintünk, a vietnami helyzet bé­kés eszközökkel való megoldá­sa viszonylatában. Az USA vá­lasza erre a nyilatkozatra majd megmutatja, hogy milyen . mér­tékben képes reálisan értékelni a fejleményeket, végre valahá­ra feladni Indokínában eddig gyakorolt intervenciós politiká­ját. KÉRDÉS: Az utolsó kérdéshez értünk. Hazai viszonyaink szem­pontjából mit kell tenni a . CSSZSZK nemzetközi tekinté­lyének és külpolitikai helyzeté­nek elmélyítése érdekében? VÁLASZ: Minden állam tekin­télyét és külpolitikai helyzetét politikai hátországának ereje, gazdasági potenciája, békés és konstruktív külpolitikája hatá­rozza msg, amely jó és megbíz­ható szövetségesekre támaszko­dik. Belpolitikai helyzetünk konszolidálásának, a párt és az állam új vezetősége népünk ál­tali támogatásának köszönhet­jük, hogy sikerült megújítanunk külpolitikai tekintélyünket U Csehszlovákia Kommunista Párt­ja népeink figyelmét összponto sítja további politikai és gazda­sági problémák fokozatos meg­. oldására. Ez jelentős, sőt döntő mértékben hozzájárul tekinté­lyünk megszilárdításához és fo­v kozódásához a nemzetközi fó­197U X. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents