Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-06 / 237. szám, kedd

NÉPHADSEREGÜNK ÜNNEPÉN Az idén huszonhatodsznr ünnepeljük a néphadsereg napját. |ó alkalom ez arra, hogy mindenki visszagondoljon 1944 őszére, amikor Szlovákia népe felkelt elnyomói ellen, s a Vörös Hadsereg a Kárpátok kapuit döngette. Sokan felsóhajtottak, vajon idejében érkeznek-e felszabaditóink, nem pusztítja-e el a fasiszta fenevad városainkat, falvainkat? A Kárpátok lábánál harcoló 1. ukrán front éppen támadásra készült. Pártunk moszkvai vezetőségének kérésére a támadás irányát megváltoztatva, és szeptember 8-án megkezdődött a hadművelet. Célja: áttörni a Kárpátokon, segítséget vinni a szlovák népnek. A 38. szovjet hadsereg kötelékében ott küzdötl a Szovjet unióban megalakult csehszlovák hadlest is, inai köztársasági elnökünk, Ludvik Svoboda vezetésével. Szokolov, Kijev, Zsaszkov, Fasztov, Va szilkov, Belaja Cerkev és számos más helység felszabadítása után fiaink kemény harcok közepette várták azt a napot, hogy hazai földre lépjenek. A harcosokra visszaemlékezve nem egy veterán ka tonától hallhatta az ember: „A szovjet és csehszlovák katonai egységek egymást támo gatva, lépésről lépésre haladtak előre." Végre aztán elérkezett a várva várt nap. Október 6-án, a kora reggeli órákban katonáink kitűzték a csehszlovák zászlót, hazai földre léptek. A harcok a Kárpátoknál ezzel még nem értek véget. He tekig tartott míg a csapatok eljutottak Eperjesig. Minden harcról, minden ütközetről órákig, napokig lehetne be szelni. Ehelyett inkább említsük meg, hogy csupán a duklai hadműveletek során a Szovjetunió sebesültekben és halottakban 80 U00 katonát vesztett. Az első csehszlovák hadtest vesztesége is több mint hatezer ember volt. A Kárpátokban a duklai harcok során vérrel pecsételődött meg a két ország barátsága. Érdemes és szükséges ezt hangsúlyozni, mert nálunk 1968-ban egyesek minderre nem akartak visszaemlékezni. Gyalázták a Szovjetuniót, azt az államot; amely már a müncheni árulás idején is felajánlotta segítségét. A szovjetellenes hangulat keltői elfelejtették azt is, hogy a felszaba dúlás első napjaiban és a szárazság sújtotta években a Szovjetunió — amelynek sza badságunkat köszönhetjük — mentett meg bennünket az éhhaláltól. Az antiszocialista erök gyalázták néphadseregünket is. A számos támadás célja az volt, hogy a hadsereg parancsnoki karából eltávolítsuk az elvhű, az internacionalista szellemű tiszteket, bomlaszszák néphadseregünk sorait, hogy aztán a zavarosban halászva, megvalósítsák piszkos céljaikat, Csehszlovákiában megdöntsék a szocialista rendszert. Ismét a Szovjetunió volt az — számos figyelmeztetés ntán — amely a Varsói Szerződés tagállamaival együtt keresztülhúzta a Nyugat-barát és ellenforradalmi erök számítását, immár másodszor adta vissza hazánk igazi önállóságát, népünk szabadságát! Néphadseregünk katonái az utóbbi időben számos közös hadgyakorlaton vettek részt, amelyeken bebizonyították magas fokú harci és politikai felkészültségüket, jó barátságot tartanak fenn az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonákkal. Kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat. Egyszóval bármely szemszögből nézünk is katona fiainkra, néphadseregünkre, nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük; mindenkor készek megvédeni szocialista hazánkat. A Varsói Szerződés biztos láncszemét képezik. Néphadseregünk fiai ma ünnepelnek. Az egész ország népe velük örül, s hálásan gondol vissza arra a napra, amikor fiaink először léptek hazai földre. Nem felejtik el azt a felmérhetetlen áldozatot sem, amelyet a szovjet nép hozott szabadságunkért. Legyen ez a nap éppen ezért mindenki számára örökre felejthetetlen, az egész ország népének ünnepe, mert szabadságunk hajnalát jelképezi. NÉMETH JÁNOS A BARATSAG TOVÁBBI ELMELYfTESEERT Beszélgetés dr. ANTONÍN KROUŽILLAL, a CSSZBSZ központi titkárával Kommunista lapterjesztő volt Tuba István péksegéd vall az első köztársaság idején Komáromban, politikai nézetei miatt azonban csak ritkán kapott munkát. Felesége és négy gyermeke nehéz anyagi viszonyok között tengődött. Amikor a Horváth-féle pékségben dolgozhatott, nagy volt az öröm. Arra gondolt, jobbra fordul családjának a sorsa. De öröme, sajnos, nem tartott soká, mert munkaadója csakhamar rájött arra, hogy új alkalmazottja — habár szorgalmas és a legjobb munkásai közé tartozik — egy kommunista, aki részt vesz a kommunisták manifesztációin is, ahol a többiekkel együtt követeli minden dolgozó számára a munkát és- kenyeret. Ilyen embert Horváth nem tűrt meg az üzemében! Tuba elvtárs tehát ismét munkanélküli lett, és hetenként sorba kellett állnia a városmajorban a „kegyelenxkenyérért". Közben állandóan munka után járt, de mindenütt elutasították azzal, hogy „kommunistát nem alkalmazunk"! Csak egy kis pékmester akadt az egész városban, a Paszternák bácsi, aki dacolva a többiek nézetével és gyűlöletével, alkalmazta őt az egykori Tolnai utcában levő kis sütödéjében. Tuba elvtárs szerette a mesterségét, és a munkája mellett a kommunista párt helyi szervezetében is fáradhatatlanul dolgozott. Az 1931—35-ös években tagja volt a városi képviselőtestületnek is. Nem sokkal később terjesztője lett a párt éppen akkor megindult harcos napilapjának, a „Magyar Nap"nak. A lap terjesztésén kívül a párt politikai propagandistája is volt. Az őszinte, igaz burátság nemcsak az egyének között felbecsülhetetlen érték, hanem a nemzetek és országok között is. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség ilyen barátságot ápol. Milyen tevékenységet fejt ki ez a tömegszervezet és milyen feladatok várnak rá — ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Antonín Kroužillal, a CSSZBSZ központi titkárával. A spanyol polgárháború kitörésekor Tuba István is megértette, hogy fokozott erkölcsi segítségre van szükségük a spanyol antifasiszta harcosoknak, és még nagyobb lendülettel terjesztette a „Magyar Nap"-ot, amely naponta friss tudósításokat közölt a politikai helyzetről. Mindenhová eljutott a lap. A terjesztésbe bevonta a családját is. Gyakran lehetett látni, amint a kis, mezítlábas Tuba gyerekek is terjesztették a haladó szellemű magyar lapot. Ha Komárom utcáin itt-ott kisebb-nagyobb csoportok jöttek össze, akkor annak közepén biztosan Tuba István állt, és magyarázta a világban zajló eseményeket. Igazi propagandistája volt pártunknak, és fáradságot nem Ismerő terjesztője a kommunisták lapjának. Horthyék bevonulása után három hónapra bebörtönözték, szabadulása után pedig évekig naponta jeletkeznie kellett a délkomáromi csendőrségen. A nyilas rendszer pribékjei azonban nem elégedtek meg ezzel. 1944. november 1-én a késő éjszakai órákban elhurcolták családja köréből. A nyilas katonák puskatussal agyba-főbe verték. — Azóta sem láttuk többé szegény papát — mondja kBnynyezve a felesége —, mert elpusztult valahol az egyik németországi lágerban, vagy talán az odavezető úton a nagy hidegben. Tuba István emlékét az idősebb korosztály örökre a szívébe zárta. Ha az öreg kommunisták összejönnek, mindig szóba kerül. Tisztelet emlékének. HOLCZER LÁSZLÓ Tömegszervezetünknek megalakulásától kezdve számos nehézséggel kellett megküzdenie — mondja. — Nem csoda, hiszen a háború előtti társadalmi rendszer politikusai nem nézték jó szemmel a szovjet nép sikereinek propagálását és a forradalmi eszmék terjesztését. Tevékenységét többször is betiltották, de a közvélemény nyomására mindannyiszor sikerült felújítani. Hasonló volt a helyzet a fasiszta megsAo'ií&s idején: a nácik a szövetséget Illegális tevékenységre, . ta«jait földalatti munkára kényszerít«tték. • A felszabadulás után megváltozott a helyzet, lehűl lottak a szövetség béklyói. Mi jellemezte ezt az időszakot? — A Szovjetunió által felszabadított hazában már semmi akadálya sem volt annak, hogy újult erővel lássunk munkához. Egymás után alakultak meg szövetségünk szervezetei az üzemekben, városokban és községekben. 1948 februárjában már teljes mértékben támogattuk a pártot a burzsoázia elleni harcában. A cseh és a szlovákiai szervezeteinket egyesítő kongresszuson létrejött egységes szervünk idővel több mint 2 millió taggal büszkélkedhetett ... • Milyen volt és mi a célja ma a szövetség tevékenységének? — Célja nem változott. Amint nevéből is kitűnik, a múltban, csakúgy mint ma, barátságunk elmélyítésére törekszünk a Szovjetunió népével. Ezért nép szerüsítjük a Szovjetunió értékes tapasztalatait a tudományban, termelésben és kultúrában. És ezért fejlesztjük a turisztikát, hogy polgáraink személyesen is megismerjék a szovjet nép életét. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy minél többen elsajátítsák az orosz nyelvet. Ez nyelvtanfolyamaink és a Szovjetunió sikereit bemutató kiállításaink célja, amelyeken tömegesen vesznek részt a dolgozók. De ismertető előadásaink és a szórakoztató szovjet filmek is nagy érdeklődésnek örvendenek hazánk ban. Nem volna helyes azonban, ha sokoldalú pozitív tevékeny ségünk mellett elhallgatnám a múlt hibáit, főleg a formalizmust, melyekkel nemcsak a leg utóbbi két esztendő során, de azelőtt Is a szocialistaellenes erők malmára hajtottuk a vizet. Ök persze kihasználták a politikai és gazdasági életünkben észlelt ferdüléseket és különféle elméleteket kezdtek terjeszteni pl. arról, hogy népeink színvonala már magas és hogy a Szovjetunióval való barátságunk propagálásának a módja elavult. Ezért legfeljebb olyan szövetségre volna szükség szerintük, mely inkább a külföld felé reprezántálná hazánkat... A következmények ismeretesek: már a hatvanas években megszűntek a szövetség szervezetei az üzemekben, ott, ahol a legtöbb dolgozó tömörül... • Milyen volt a helyzet 1968-ban? — Az 1968-ban bekövetkezett változásoktól természetesen va lamennyien sokat vártunk. Ám a jobboldali opportunista elemeknek, a szovjetellenes és antiszocialista erőknek a CSSZBSZ szálka volt a szeméten. Támadták a Szovjetuniót, a CSKP-t, egész szervezetünket. Sokan közülük befészkelték magukat központi bizottságunkba. Akadtak, akik engedtek a nyomásnak, de a legtöbben kitartottak a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség eszméi mellett. Helytállásunknak köszönhető, hogy a CSSZBSZ a legnehezebb időket iš átvészelte. Köztudomású, s ezért talán felesleges hangsúlyoznom, hogy Szlovákiában sokkal kedvezőbb volt a helyzet. A szövetség központi bizottsága határozottabb fellépésének köszönhető, hogy ott a válság nem volt oly nagy. • Milyen körülmények közt láttak ismét munkához? — A Szovjetunió és a többi szocialista ország baráti segítségét követően fokozatosan eltávolítottuk sorainkból a jobboldali elemeket. Örömmel üdvözöltük 69 áprilisában a párt plénumát, mely új vezetőségével utat mutatva, biztosította barátságunk további elmélyítését a Szovjetunióval. Felújított járási bizottságainkban és alapszervezeteinkben is hamarosan helyreállt a rend. Ma' már 600 ezernél több tagot tartunk nyilván és egyre gyarapodunk. Szövetségünk megalkuvást nem tűrő állásfoglalása folytán nagy az érdeklődés munkánk iránt, különösen az ifjúság körében. És ennek örülünk. Míg azelőtt tagjaink többsége az idősebbek soraiból került ki, 68 augusztusa óta mintegy 40 százalékkal több fiatal kérte felvételét a szövetségbe. • Milyen konkrét tevékenységet fejt ki a CSSZBSZ? — Amint már mondottam, tevékenységünk igen sokoldalú. Ám 69 áprilisáig többször ls túlléptük hatáskörünket, hogy ilymódon támogassuk a párt egészséges magvát. Röviden: társadalmi szervezet részére szokatlan feladatokat is vállaltunk. De ez természetes is, hiszen, hogy úgy mondjam, a párt gyerme°ke vagyunk és létezésünket a pártnak köszönhetjük. Legfőbb törekvésünk ezért leleplezni az ellenséges erők céljait és a lakosságnak megmagyarázni káros törekvéseiket. Ugyanakkor a gazdasági feladatok teljesítéséből sem vonjuk ki magunkat. A Szovjetuniónak a termelésben, tudományban elért eredményeit propagálva, dolgozóink munkaerkölcsére igyekszünk hatni. • Milyen módon igyekeznek ezt megvalósítani? — Szemináriumokat, értekezleteket, gyűléseket rendezünk. Se szeri, se száma a tanulságos filmeknek, előadásoknak, melyek a hazánk és a Szovjetunió eredményei közti összehasonlításra ls lehetőséget nyújtanak. Emellett felszabadításunk 25. évfordulója tiszteletére a kerületek, járások, városok, üzemek közötti kölcsönös barátságot hirdető kapcsolatainkat is felújítottuk már. A többi közt pl. a szlovákiai Zornica egy moszkvai fehérneműgyárral tart fenn szoros baráti kapcsolatot. A két üzem dolgozói közt máris javában folyik a tapasztalatcsere. És hogy elkerüljük a múltban gyakori formalizmust, a dolgozók személyes érintkezését szorgalmazzuk. Ezt a célt szolgálja a turisztika is. Az idén szövetségünknek több mint 15 ezer tagja látogatott el a Szovjetunióba. Jó alkalom volt erre V. I. Lenin születésének századik évfordulója is. Orosz nyelvtanfolyamaink főleg az ifjúság körében népszerűek. A szünidőben pionírtáborainkban, de a nemzetközi diáktáborokban is a szovjet tanítóktól játszva sajátítják el a gyermekek a nyelvet. Erre egyébként az iskolákban rendezett versenyeken is jó alkalmuk van. A győztesek a járási, majd a kerületi fordulókon Is részt vesznek, és akik helytállnak, » főiskolákon érvényesíthetik nyelvtudásukat, sőt az orosz klasszikus irodalomban szerzett ismereteiket is. Amint látja, az ifjúságnak különös figyelmet szentelünk. Azt akarjuk, érezzék jól magukat körünkben és szívesen dolgozzanak. Ezért támogatjuk az ifjúsági szervezeteink közti integráció folyamatot is. A legjobb alkalom erre a NOFSZ évfordulója és a csehszlovák — szovjet barátság hónapja. Az ünnepségekbe a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel együtt mi ls aktívan bekapcsolódunk. • Hogyan ünnepli meg a CSSZBSZ a barátság hónapját? — A lektorokat országos szemináriumokon látjuk el a szükséges tudnivalókkal. Megmagyarázzák majd a dolgozóknak a nemrégiben aláírt csehszlovák—szovjet barátsági szerződés politikai, gazdasági és kulturális jelentőségét, sőt azt is, milyen fontos a szerződés hon védelmi szempontból. A novemberben megtartandó nemzetközi szemináriumon a szovjetellenességről és e káros jelenség elleni harcról lesz szó. Szövetségeseink segítségével kiértékeljük a magyar elvtársak 1956-ban ezen a téren szerzet! szomorú tapasztalatait és a mieinket is, hogy a jövőben sikeresebben harcolhassunk a szocialistaellenes erők ellen. A barátság hónapjában kulturális téren is számos rendezvényt készítünk elő. A Szovjetunió legjobb művészei lépnek fel majd nálunk. Célunk azonban, hogy az ilyen akciókban máskor is, tehát egész évben részünk legyen. • Krouiil elvtárs nemrégen tért vissza a Szovjetunióból. Milyen közös feladatokról tárgyalt a Szovjet—Csehszlovák Baráti Szövetség képviselőivel? — Közös feladatainkat minden évben szerződésben fektetjük le. A jövő év a Szovjetunió Kommunista Pártja és a CSKP kongresszusa, valamint pártunk megalapításának 50. évfordulója jegyében fog lezajlani. Ezek a történelmi események természetesen együttműködésünkre is hatással lesznek. A részletkérdésekben is megegyeztünk, pl. hogy propagandánkban nem téveszthető szem elől társadalmunk különböző rétegeződése, sok esetben a speciális problémák felvetésétől sem riadhatunk vissza. Ezek azonban színvonalasabb, körültekintőbb magyarázatot igényelnek — a szovjet elvtársak külön erre a célra kiképzett szakembereket küldenek majd hozzánk, akik előadásaikkal a tudomány, technika és kultúra terén is nagy segítségünkre lesznek. Az általános eredmények és tapasztalatok felsorakoztatása helyett meggyőző munkájuk inkább a konkrét példák szem léltetésén fog alapulni. Természetes, hogy a jövő tevékenységünket felölelő k retszerződést konkrét alapok , fektetve, részleteznünk kan még. De azért így is remélem, hogy végleges szövegét még ez év decemberében aláírásainkkal pecsételjük meg. KARDOS MARTA X. 1.