Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-06 / 237. szám, kedd

A TÚLTERHELT VEZETŐ MUNKATÁRSUNK JELENTI PÉCSRŐL A magyar film ünnepnapjai 1. EGYIK VÁLLALATNAK az igaz gatója nemrég azt mondta a munkabeosztása iránt érdeklődő újságírónak, hogy bár napi 10—11 órát dolgozik, mégsem az elvégzett munka fárasztja, hanem az a munkamennyiség, amit egyegy nap nem tud elvégezni. Ez a megállapítás nemcsak azért érdekes, mert nagyon találó formában fogalmazza meg a vezetők egyik legnagyobb fájdalmát: a túlterheltséget, hanem azért is, mert egybevág azoknak a vizsgálatoknak az ereményével, amelyeket a vezetők munkaterhelésére és a vezetői munkaidő kihasználására vonatkozóan a különböző országokban végeztek. A lengyel gépipar keretében készített igazgatói munkanap-felvételek szerint a vezetők munkaidejüknek csupán 8,9 százalékát fordítják alkotószervezői munkára, s ugyanakkor több mint 90 százalékuk odahaza is dolgozik, mert csak ott látja biztosítottnak a teljes koncentráltsághoz szükséges nyugalmat. A hasonló jellegű hazai vizsgálatok eredményei között olvashatjuk, hogy az igazgatók munkaidejének 40 százalékát értekezletek, konferenciák, megbeszélések veszik igénybe, munkaidejük 25 százalékát pedig napi rutinmunkák töltik ki. Egy angliai felvétel adata: a vizsgált vállalatok igazgatói közül egyik sem tudott a munkanap folyamán 12 percnéj hosszab zavarmentes időt biztosítani magának. Ugyanez az adat franciaországi, illetve lengyelországi vizsgálatok alapján: 16 illetve 7 perc. Folytatni lehetne az érdekes adatok felsorolását, de talán ennyi is elég annak a következtetésnek levonásához, hogy a vezetők nem urai, hanem . rabszolgái idejüknek. Nyilván ez is egyik oka annak, hogy a külföldi szakirodalomban — beleértve a baráti országokat is — egyre jobban előtérbe kerül a vezetői munka termelékenysé gének s ezzel szoros összefüggésben: a vezetői túlterheltség megszüntetésének kérdése. Terméseztesen nem véletlen, hogy hosszú idő telt el, amíg a termelékenység fogalmát a vezetői munkára is kiterjesztették. A vezetői munka sajátos jellege, sokrétűsége és mennyiségi felmérhetőségének korlátozottsága folytán ugyanis a termelékenység fogalma a vezetés vonatko. zásában nem határozható meg olyan egyértelműen, mint akár a gyártás, akár a túlnyomórészt kvantitatív elemeket tartalma zó adminisztratív munka esetében. Ez természetesen távolról sem jelenti azt, hogy a probléma nem létezik, s a termelékenység követélményéről a vezetést illetően le kell mondanunk. 2. Minden idevonatkozó vizsgálat egyöntetű megállapítása: a termelékenység szempontjából a vezetői munka leglényegesebb eleme az időtényező. Ebből következik, hogy a helyes időkihasználás a vezetői munka eredményességének és hatékonyságának legfontosabb tárgyi feltétele. A vezetői munka termelékenységének vizsgálatai is ezen a területen indultak el, ami azért is természetes, mert a mennyiségi mérés lehetőségei is. itt voltak leginkább adva. Az első vizsgálatokat Carlsson svéd közgazdász végezte. Vizsgálatainak eredménye három — ma is érvényes és sokat idézett — megállapításban foglalható össze: — a legtöbb vezető minden rendszer és módszer - nélkül használja fel idejét; — sok a rosszul előkészített, s ezért eredménytelen értekezlet és megbeszélés; — a titkárságok nem töltik be tehermentesítő funkciójukat. Persze, ezek a megállapítások csak érintik, de nem merítik ki a probléma lényegét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vezetői munkaidő leimérése, a rossz munkaidokihasználás okainak felderítése a termelékenységi követelmények érvényesítésének előfeltétele ugyan, de nem megoldása. A termelékenység tartalékai a vezetői munka ésszerű megszervezésé, ben rejlenek. Nem véletlen, hogy a lengyel vezetőképzés alapszemináriumának anyaga éppen „A vezetői munka megszervezése", s ugyanez a téma nagy helyet kapott az Európai Közös Piac Fontainebleau-ban megszervezett Vezetőképző Akadémiájának tantervében is. Ez alkalommal a vezetői munka termelékenységének csupán két olyan tényezőjére szeretném felhívni a figyelmet, amelyek a le41ényegesebbek s amelyeket vezetőink nemigen vesznek figyelembe. Az egyik: a megfelelő munkahelyi közlésrendszer | tájékozódás és tájékoztatás), a másik: a vezetői munkamegosztás. A vezetői döntések előkészítését szolgáló tájékozódás és tájékoztatás elhanyagolása az egyik leggyakoribb oka a vezetői munkaidő rossz kihasználásának s egyben a vezetők túlterheltségének. Számtalan intézkedést kell módosítani csak azért, mert az elvben és papíron jól előkészített és megalapozott utasítás a gyakorlatban kivihetetlennek bizonyul. Ezt azonban már csak a végrehajtásért felelős, de előzetesen nem tájékoztatott dolgozó ismeri fel. Követelmény: új megbeszélés, új előkészítés, új döntés. A megfelelő tájékozódás és tájékoztatás szervezeti biztosítása tehát a vezetői munkaszervezés elsődleges feladata, s a vezetői túlterheltség megszüntetésének is egyik leglényegesebb előfeltétele. A vezetői munka termelékenységét biztosító másik fontos tényező a vezetői munkamegosztás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vezető feladatainak egy részét — a felelősség magatartása melletti — munkatársaira ruházza át, s csupán a végrehajtás ellenőrzését tartja fenn magénak. Ezzel összefüggésben különösen azt kell hangsúlyoznunk, hogy az ellenőrzés a vezetés szintjén nem valamiféle kicsinyes gyámkodást jelent, hanem elsősorban minősítést és elemzést: a munkatársak folyamatos minősítését és munkájuk eredményeinek elemzését. 3. A nehézség nem is annyira a vezetői túlterheltség megszüntetési lehetőségeinek elvi-gyakorlati megfogalmazásában, mint inkább abban jelentkezik, hogy a hatékony tájékoztatási rendszer kialakítását, a helyes vezetői munkamegosztás végrehajtását nagyon gyakran akadályozza a vezetési funkció értelmezésével kapcsolatos korszerűtlen szemlélet, s ezek a motívumok olyan tényezőkre vezethetők vissza, amelyek a vezetői túlterheltség leglényegesebb okait, s egyben a vezetői munka legfontosabb termelékenységi tartalékait is feltárják. Lássunk néhányat: 1. A vezető helytelenül értelmezi funkcióját, s úgy véli, hogy minél több feladatot vállal, minél több munkát végez saját maga, annál jobb vezető, s megfeledkezik arról, hogy a vezetői kvalitás nem részletmunkák elintézésében, hanem az adott munkákra megfelelő munkatársak kiválasztásában, fel. adataik (kötelességeik és jogaik) egyértelmű meghatározásában, korszerű ösztönzési módszerek alkalmazásában, munkájuknak a vállalat, üzem vagy intézmény korszerű feladatával való koordinálásában és az eredmények ellenőrzésében mutatkozik meg; 2. A vezető néha azért menekül a részletekbe, hogy az elfoglaltság látszatát keltve felmentést adhasson magának a fóleladatok előli kitérés, a dön tő láncszem megragadásának el mulasztása miatt; az ok legtöbb szűr a vezető kishitűsége, az az érzése, hogy lényegi kérdések megoldására nem képes; 3. A túlterheltség okai között szerepet játszik néha a vezető személyes becsvágya, annak íitogtatására irányuló törekvése, hogy „5 ember munkáját végzem", ahelyett, hogy az í em bert foglalkoztatná világosan megfogalmazott mu ikafeladatok alapján; 4. A túlterheltséget kiküszo bölő ésszerű vezetői munka megosztást akadályozó egyik legfontosabb tényező a munka társakkal szembeni bizalom hiánya. Ez jut kifejezésre az ilyen kijelentésekben: „csak az van elintézve, amit magam csinálok meg", „amíg megmagyarázom, meg is csinálom" stb. Itt megint csak a vezetés funkciójának helytelen értelmezésével állunk szemben. A vezető el. sősorban munkatársai kiválasztásáért, foglalkoztatásáért és neveléséért felelős, nem pedig a különböző részletfeladatok személyes elintézéséért. Ha tehát nem bízik munkatársaiban, ha nem tudja őket nevelő munkával feladataik színvonalára emelni: önmagáról állít ki szegénységi bizonyítványt; 5. Túlterheltséget idézhet elő az irányítás két alapvető formájának, az operatív utasításnak és a szervezési szabályzatnak helytelen alkalmazása, illetve alkalmazási területeik helytelen megválasztása. Ez főleg abban jelentkezik, hogy a vezető egyedi esetekre vonatkozó operatív utasításokkal dolgozik olyan területen is, ahol a munkafolyamatok szervezeti rendje kialakításának feltételei adva vannak. Nem minden vezető gondol ugyanis arra, hogy a vezetői munka egyszerűsítésének leghatékonyabb formája: az ismétlődő munkafeladatok egyszeri olyan szabályozása, amely a jövőben már csak kivételes esetekben — a szabályozástól történő eltérés esetén — igényel operatív vezetői beavatkozást. Az a vezető, aki szervezési szabályzat hiányában mindent maga akar vagy kénytelen intézni, rendszerint „halálra dolgozza magát" és mégis rosszul dolgozik. A vezetői munka termelékenységi tartalékainak feltárását és a vezetői túlterheltség kiküszöbölését megnehezítő tárgyi (szervezési) és személyi (pszichológiai) tényezők felsorolását természetesen még folytathatnánk. Bármennyit sorolnánk is fel azonban az okok és tényezők közül, az elmondottak alapján mindenképpen arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy a vezetői túlterheltség mindig szervezési hiányosságokra figyelmeztet s ezzel egyben arra is utal, hogy megfelelő szervezési intézkedésekkel kiküszöbölhető. Az erre irá nyúló eszközök és módok részletes kimunkálása és rendszerbe foglalása a most alakuló szocialista vezetéstudomány egyik fontos feladata. Dr. DOBOSSY IMRE HELYREIGAZÍTÁS Lapunk október 2-1, pénteki számában az ötödik oldalon ,,fíondosan megszervezzük a párton belüli nevelést" című cikk alcímében helytelenül tüntettük fel dr. Jozef Batík elvtárs tisztségét, amely helyesen — mint a szöveg ben is olvasható — az SZLKP ke let-szlovákiai kerületi bizottsága ideológiai osztályának vezetője. Kérjük Batík elvtárs és olvasóink szíves elnézését. A magyar filmművészet egyhetes ünnepe kezdődött tegnap Pécsett, ahol Immár hatodszor talált vendégszerető otthonra a magyar játékfilmszemle. A seregszemle ünnapélves megnyílásának pillanatára már het jk ota készült a város, hogy mél'óképpen adózzon a film ünnepnapjainak. Hétfőn a késő esti órákban Pécs elegáns mozijában már hatodízben szólaltak meg a harsonák, hogy a játékfilmszemle ünnepélyes kezdetét jelezzék. A megnyitó műsorán Szabó István Szerelmes) ilm-je szerepelt, mely a rendező előző filmjeihez hasonlóan fiatalokról szól, a felnőtté válás folyamatának fordulópontját kutatja, s a meg bonthatatlan kapcsolat, a szerelem bonyolult kérdéseire keres választ. Az október 5—10 között megrendezésre kerülő filmszemlén a közönség nyolc versenyfilmet láthat, melyeket a Magyar Filmművészek Szövetsége a korábbi évekhez hasonlóan titkos szavazás útján a múlt évi szemle éta bemutatott huszonkét magyar játékfilm közül választott ki. Ennek alapján a VI. Magyar Játékfilmszemle versenymezőnyébe az alábbi filmek jutottak be: Szemüvegesek (rendezte Simó Sándor), Arc (Zolnay Pál), ítélet (Kósa Ferenc), Isten hozta, őrnagy úr (Fábri Zoltán), Utazás- a koponyám körül (Révész György), Virágvasárnap (Gyöngyösi Imre), Imposztorok (Máriássy Félix) és Szemtől szembe (Várkonyi Zoltán). Az idén megváltozik a díjak odaítélésének a módja is: a fődíj és a közönségdíj mellett a társadalmi zsűri a versenyfilmek rendezőit, operatőrjeit, forgatókönyvíróit is jutalmazA Szlovák Filharmónia hangversenytermében kigyúltak a fények. A hetenként ismétlődő bérleti csütörtök és péntek estéken október elejétől fogva egymást követik majd á hangversenyek. Lesz köztük kiemelkedő élmény és lesznek hétköznapi estek. De a zenei életben mindig újra akadnak csillagos percek, amelyek elgondolkoztatnak, kihatnak az ember lelkivilágára, sőt néha egész életszemléletre is, és különös, kifürkészhetetlen módon jobbra, többre serkentik. „Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni!" — mondotta Kodály Zoltán. E termékeny kodályi gondolat szellemében induljon az 1970—71-es hangversenyidény. Az évad első külföldi vendége, Malcolm Frager rendkívüli pianista. Az amerikai művész Beethoven 3. zongoraversenyével mutatkozott be nálunk. A c-moll versenymű sajátságos beethoveni módon próbára teszi az előadót. Aki gyors ujjak mutatványának szánja, belebukik. De, aki belülről közeledik a műhöz, azt a beethoveni szellem segíti és felemeli. Fragernél a „gyors ujjak" körül minden rendben van, hangszertudása egyenesen káprázatos. De amellett világosan érezhető, hogy a mű tolmácsolása egyben mélyen átérzett belső élménye is. A hallgató maga sem tudta, mit csodáljon jobban: tömör hatja. Az ünn<?p> iyi> ,. .i-Mjyhirdetésre szonio i'on n • ó esti órákban kerül sor. A záróünnepség végén b-:nui.<a( jáfc Makk Károly legújabb íi>iii)ét, a Déry Tibor novallái alapján készült Szerelmet. A hat napig tartó szemlé.i a szokáshoz híven ősbemutatókat is tartanak, azaz olyan ú i magyar filmeket is vetUenek. melyeket a mozik csak később 'űznek műsorukra. Az éfdekjö lők megtekinthetik Bacsó Péter Kitörés, Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok című filmjét, valamint Esztergályos Károly Pillangó és Szinetár Miklós Igéző című tévéalkolását. A szemle programját löbb, igen érdekes külföldi film (szovjet, lengyel, japán, francia, angol), teszi színesebbé A filmszemlén — A magyar film jelenlegi helyzete címmel — megrendezik a kritikusok es művészek vitáját, valamint a filmklubok vezetőinek értekezletét. Élénk érdeklődé.-, előzi meg a Balázs Béla Filmstúdió tízéves jubileuma alkalmából megrendezésre kerülő nyilvános eszmecserét, mely régi és úi filmek bemutatásával lehetővé leszi, hogy a hazai és a külfö'di vendégek teljesebb képet nyerjenek a magyar filmgyártásról. A rendezvény programját különféle viták, közőnség-múvésztalálkozók teszik változa'osabbá. Színesnek, az eddigieknél színvonalasabbnak ígérkezik a VI. Magyar Játékfilmszemle, melynek gazdag és igénvesen összeválogatott műsora arra enged következtetni, hogy a pécsi szemle az idén is növeli rangját és a nemzeti filmművészet hírnevét fogja öregbíteni. | tölgyessy) fogalmazását, játékának férfias energiáit az első tételben vagy billentésének szépségét a Largo csupaszív lírájában. A zárótétel forgatagában a művész azt is elárulta magáról, hogy lényegében van bizonyos fiatalos zabolátlanság, amit azonban már fegyelmez és irányít a benne élő művészi erő. A technikai tökély magaslatán még arra is jutott ideje, hogy fesztelen jókedvvel örüljön pompás muzsikálásának, amit a közönség zúgó tapssal köszönt meg. A hangversenyt JanáCek Szimfoniettájának fanfárjai nyitották meg. Az ünnepi hangulatú esten új szlovák művet is avattunk. Ján Cikker Hommage ä Beethoven című alkotásával a halhatatlan zeneköltő emlékének adózik méltó módon. Ladislav Slovák karmesteri pálcája alatt az előadás is méltó volt az alkalomhoz. Kár, hogy a nagyszerű zárószám, Prokofjev Romeo és júlia szvitje (sikerült válogatás az első és a második szvitből) egy ilyen hosszúra nyúló hangversenyen hangzott el. A túl gazdag műsor nem előnyös, ez már sokszor bebizonyosodott. Kissé megviseli a közönséget és a zenekar művészeit is. De az ízes, színes Prokofjev muzsika, amelynek modern köntösén átvilágít a romantikus érzelemvilág, végül is felvillanyozóan hatott és meghódította a ha'lgafók szívét. HAVAS M *RTA A Dubnica nad Váhom-i gépgyárban nemrég nagyteljesítményű tolatómozdonyokat kőzitek gyártani. Képünkön: a T 669,1 típusú mozdonyok szerelése. (V. Pribyl — CSTK) A Szlovák Filharmónia évadnyitó hangversenye